Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-24 / 63. szám

Harc a békéért — harc minden szem gabonáért! PARI és PARI ÉPÍT ÉS Hogyan foglalkozik a dunavecsei járási bizottság a Bácskiskunmegyei Népújság olvasótáborának kiszélesítésével A Bácskiskunmegyei Népújság napilappá szervezése járási bí­zót.Ságunknak nagy segítséget je. lentett. Napilapunk segit lelep­lezni a kulákokat, a klerikális reakciót és népszerűsíti dolgozó­ink által elért jó eredményeinket. Hogy a Népújság napilappá szervezésének milyen nagy jelen­tősége lesz, hogyan fog segíteni az osztályharcban, a népnevelő- munkában, már megjelenésekor felismertük. Lenin elvtárs azt mondotta, hogy a sajtó kollektív agitátor, propagandista és szer­vező is.“ Éppen ezért hozzá is látunk a terjesztéséhez, hogy mi­nél több dolgozóhoz eljusson, mi­nél több dolgozó tanuljon belőle és felismerje, hogy milyen utat kell követnie, ha jobban akar élni, ha boldogulni akar. Amikor megkaptuk az előfize­tési lapokat, elosztottuk a köz­ségek és tanyacsoportok között, Minden népneveid értekezletre járási aktívákat küldtünk ki, akik ismertették a sajtó jelentőségét, segítő erejét, feladataink végre­hajtásában és a blankettákat ki­osztották a népnevelők között. A népnevelő elvtársak a kö­vetkező értekezleten beszámoltak ezen a vonalon végzett munká­jukról. Az újabb feladatok meg­beszélésénél rendszeresen bekap- kapcsoltuk a sajtómunka kérdé­sét is, feladataink megoldását összekapcsoltuk a sajtómunká- val. Ugyanígy a mai napig is, minden második népnevelő érte­kezletre a járási aktivák mennek ki, akik a többi feladatokkal együtt a sajtómunka kérdé­seivel is foglalkoznak. Járásunkban ezek mellett az eredmények mellett azonban még mindig nem értük el azt az eredményt, amilyet szerettünk volna. Ennek oka volt, hogy a kezdeti nekilendülés után népne­velőink más feladatok mellett harmadrendű kérdésnek tekintették a sajíómunkát. En­nek a gyökere abban volt, hogy a Járási Bizottság sem fektetett kellő súlyt a sajtómunkára, kü­lönösen az utóbbi időben. Most azonban felismertük a hiányos­ságokat és a sajtómunkát a nép nevető értekezletek fontos kér­désévé tesszük. Járásunkban egyre nő a Nép­újság olvasóinak száma. Duna- vecsén ebben a hónapban újabb 10 dolgozó lépett az olvasók tá­borába. A termelőszövetkezeti csoportoknak jár a Népújság és a doigozó parasztok lelkesen ol­vassák. Legutóbb például a du- naegyházi termelőcsoport dol­gozói jó ideig beszélgettek róla. Ugyanígy megszerették a solti Dózsa termelőszövetkezeti cso­port dolgozói is megyei ujságun kát, akkor, amikor a termelőszö­vetkezeti csoport elnökének diktatórikus magatartását le­leplezte. Egyre jobban belátják dolgozó ink azt, hogy a pártsajtó milyen nélkülözhetetlen számukra és napi munkájukban is milyen nagy segítséget jelent. Termelőszövet­kezeti csoportjaink dolgozói leg- töbször csoportosan értékelik ki a Népújság cikkeit Napi munkánkat kötjük össze a Népújság olvasó táborának fokozásával, hogy amikor beszélünk eredményeink­ről, vagy más, a dolgozókat ér­deklő kérdésekről, hivatkozunk a Szabad Népre és a Népújságra. Rámutatunk arra, hogy dolgo­zóink ezt, vagy azt a hibát nem követték volna el, ha a Szabad Nép, vagy a Népújság cikkeit el­olvasták volna, amelyek egy-egy más terület hasonló hibáiról szólnak. De rámutatunk arra is, hogy jobb munkamódszere­ket lehetett volna bevezetni és nagyobbak volnának az eredmények is, ha napi mun­kájukban felhasználták volna a pártsajtó egy-egy, azzal a kérdéssel foglalkozó cikkét További tervünk a sajtómunka vonalán az, hogy még szélesebb olvasótábort biztosítunk megyei újságunknak. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy minden népnevelő­vel megértetjük a sajtó olvasás, a sajtómunka fontosságát, hogy elsősorban ők lássák ennek nagy jelentőségét. Mégjobban ki akar­juk szélesíteni a levelezők táborát mert megyei lapunk így válik igazán a tömegek újságjává. Eze­ket a levelezőket le fogjuk láto­gatni, meg fogjuk velük beszélni feladataikat, ezáltal elérjük azt, hogy dolgozóink nemcsak az új­ság olvasásán keresztül kapcso­lódnak partsajtónkhoz, hanem részevesznek az újság szerkeszté­sében is. Bízunk abban, hogy tervünk szerint járásunk területén is megkétszerezzük a Népújság ol­vasótáborát, megsokszorozzuk a levelezők számát, hogy ezen ke­resztül is elősegítsük dolgozóink munkáját a szocializmus építésé­ben. Papp József, járási propaganda felelős, Dunavecse. Gromikó fogadta Skladán Ágostont Gromikó, a Szovjetunió külügyminiszter helyettese június 22-én fogadta Skladán Ágoston^ a Magyar Népköz- társaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét az­Atnyujlotta megbízóleve'ét a Koreai Demokratikus N apköztársaság budapesti követe Kvon 0 Dik rendkívül kö­vet és meghatalmazott mi­niszter, a Koreai Demokrati­kus Népköztársaság buda­pesti követe csütörtökön dél­ben ünnepélyesen átnyújtot­ta megbízólevelét a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának. Az Elnöki Tanács részéről Rónai Sándor elv­társ, az Elnöki Tanács elnö­ke és Szabó Piroska elvtárs­nő, az Elnöki Tanács titká­ra fogadta a követet. Kvon 0 Dik követ a megbízólevél átadásakor mondott beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a nagy Szovjetunió fegyveres erőinek győzelmei adták meg mindkét népnek a lehetősé­get, hogy felszabaduljon a fasiszta iga alól. —- A koreai nép — mon­dotta Kvon O Dik követ — szeretettel és figyelemmel kí­séri a magyar nép sikereit. A koreai nép alkotó munká­val, a Szovjetunió segítségé­vel építi új életét. Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke válaszában rámutatott, hogy a két nép között a diplomáciai kapcso­lat, a népek közötti barátság és együttműködés alapján jött létre. A megbízólevél átadása után a Népköztársaság Elnö­ke és titkára magánkihallga­táson fogadták a követet és hosszasan, szívélyesen elbe­szélgettek vele. IMI A belgrádi kiskirály ll!ll!l!!lillillllll!llli!lllllllllllllllll!lllllllllllll!lll!ll!l!!!!i!lllll!llll!lil!llllll!llllllílllllllllllll!lllllll>i!ll!llll!llllll!lllllliiliilll!illlll!lilllll Moszkva, június 20. „Verik a dobot Belgrádban“ Am alatt a Literatumaja Gazeta közli Gribacsev cikkét, amelyben utal arra, hogy a belgrádi kiskirály hírverő dobiának pörgésével el akarja terelni a figyelmet mindarról, ami az országban történik, elsősorban arról a tényről, hogy a kis­király bandája szőröstül-bőröstül a tengerentúli háborús gyújtogató urai szolgálatában áll. A kérlelhetetlen valóság azonban azonmód le­leplezi a belgrádi kiskiráyt és udvarát. Alsop amerikai újságíró, miután bejelentette, hogy a Titó-féle ótéves terv megbukott, fel­hívta a figyelmet, hogy Jugoszlávia teljesen megérett az amerikai „segélyre“, másszóval a teljes gyarmatosításra. A Wall-Street ban­kárainak megmagyarázza, hogy milyen előnyökkel jár a „segítség''; kifejti, hogy Jugoszlávia nagyszerű üzletet jelent, amely minden be­fektetett dollárért tíz dollárral kecsegtet. „A Mai Nyugat-Eurúpa“ című brosúra, amelyet az amerikai kül­ügyminisztérium adott ki, rámutat, hogy az amerikaiaknak egymil­lióid dollárjukba került kilenc francia hadosztály felszerelése. „Mit nekem a franciák“ — kurjantotta Titó. Én önöknek 20 hadosztályt biztosítok, mindössze 50 millió dolldért. n belgrádi kiskirály töri magát, hogy eleget tegyen urai vala­** mennyi követelésének. — Adjon amnesztiát Péter király valamennyi hívének és Miliaj- lovics csetnikcinek, hogy visszatérhessenek Jugoszláviába — hang­zik a követelés. — Parancsára, az amnesztiát megadom. Csak térjenek vissza, tessék besétálni. A szovjet nép lelkesen csatlakozik a Legfelső Tanács békenyilatkozatához A szovjet emberek lelkesen támogatják a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa szolidaritás nyi­latkozatát a Béke Hívei Világ- kongresszusa Állandó Bizottsá­gának javaslatai iránt. A szerdai sajtó egyszerű szovjet emberek nyilatkozatait közli, akik csatla­koznak a Legfelső Tanács tag­jainak a nép választottalak szavához. A moszkvai Állami Egyetem egyik hallgatója írja: „A haza a békés munkára nevel minket. Országunkban nincsenek és nem lehetnek olyan emberek, akik nem hisznek a béke erői győzel­mében. Mély megelégedés érzé­sével fogadjuk a Legfelső Ta­nács határozatait." „Mi nem könyörögjük a bé­két, hanem követeljük — mond­ja Grebeskov, a moszkvai Sarló és Kalapács gyár olvasztárja. — Június 22-én kilenc éve, hogy egy ugyanilyen nyári napon az ellenség rátámadt hazánkra. Tudjuk, hogy az imperialisták meg szeretnék ismételni ezt, de a nepek szétzúzzák a háborús gyújtogatok terveit. Jevdokia Korobkova, tíz gyer­mek idős édesanyja írja: „Dol­gozzanak békén gyermekeink s nőjenek boldogan unokáink és dédunokáink. Ezt ismétlem uno­kám bölcsője felett."' Schuman tálcán kínálja fel a francia bányákat ás kohókat a Ruhr-vidéki iparmágnásoknak ás az amerikai monopáltokáseknek A Schuman-tervvel kapcsolatos hathatalmi értekezlet kedden kezdődött meg Parisban. Schu­man francia külügyminiszter megnyitó beszédében a „nyugat­európai egységről“ szóló szokvá­nyos frázisok mellett akaratla­nul is leleplezte, hogy az im­perialisták miként vélekednek a nemzeti szuverénitásról, amikor azt mondotta: „az érdekelt országok szuve- rénitásuk egy részét egy nem­zetek feletti szervezetre ru­házzák. .. nemzeti érdek nap­jainkban, hogy megtaláljuk a nemzetek feletti rendszert.“ Az AP tudósítója arról számol be: valamennyi csatlós kormány megegyezett abban az alapelv­ien, hogy saját nemzeti azuveré- niiásukat feláldozzák „a nemze­tek felett hatóságiért: az ame­rikai monopóltőkések javára. A francia nemzetgyűlés kedd esti ülésén Biscarlet elvtárs, kom-* munista képviselő leleplezte és élesen megbélyegezte a Schu- man-tervet. Hangsúlyozta, hogy a Schuman-terv lehetővé teszi nyugatnémet és amerikai nagy­iparosoknak, hogy ellenőrizzék Franciaország banyáit és kohá­szatát. Amit még II. Vilmos és Hitler sem tudott elérni, azt Schuman úgyszólván tálcán szál- lit ja a Ruhr-vidéki iparmágná­soknak. 40 francia bányát máris bezártak, 175 vas- és fémgyárat rövidesen be kell majd zárni és ezzel sokezer dolgozót tesznek munkanélkülivé. Ugyanakkor amikor Schuman a Wall Street bizalmi ember« tálcán kínálja fel a francia bányászatot és ko­hászatot a Ruhr-vidéki iparmág­násoknak és közös gazdájuknak az amerikai monopoltőkének, addig francia jobboldali körök is egyre nyíltabban hangoztatják ezzel kapcsolatos aggodalmukat. Kicserélték a szovjet-román haláregyezmény ratifikációs okmányait 1950. június 20-án Buka­restben Lavtaradze, a Szov­jetuniónak a Román Népköz- társaságban működő nagykö­vete és Teohari Georgescu, a Román Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese kicserélték a Szocia­lista Szovjet Köztársaságok Szövetségének kormánya és a Román Népköztársaság kor­mánya között kötött és Mosz­kvában 1949. november 25-én aláírt egyezmény ratifikációs okmányait. Az egyezmény a szovjet—román államhatár rendjét szabályozza és azt a Szovjetunió Legfelső Taná­csának elnöksége 1950. jún. 3-án, a Román Népköztársa­ság nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége. 1950. február 13-án ratifikálta. Adenauer, a nyugatnémetországi báb, az amerikaiak utasítására készen áll, hogy kereskedelmi szerződést kössön Jugoszláviával, de neki is van követelése. Helyezzenek szabadlábra 1500 német hadi­foglyot. Kik ezek? Valamennyien megrögzött háborús bűnösök, akik bestiális gaztetteket követtek cl Jugoszlávia területén, akik felett szi­gorúan Ítélkezni kellene. É rűemes-8 ilyen csekélységgé1 törődni, amikor Titő-Jvgoszidviá. ban a háborús bűnösök és fasiszták úgy érzik magukat, mint hal a vízben. A parancsot kiadta, a börtöncellák megnyíltak és a hóhérokat szabadlábra helyezték. Most pedig adjanak fegyverzetet, emlékezteti gazdáit a Titó- kllkk. Adunk, adunk, de azt akarjuk, hogy repülőgépeink szabadon re­pülhessenek Jugoszlávia felett. A Titó-bandának ez ellen nincs semmi kifogása. De mi lesz a fegyverzettel} Adunk feltétlenül, csak kegyeskedje­nek saját erejükből felépíteni aTrieszt—Zágráb—Belgrad közti ka­tonai műutat, továbbá néhány tucat repülőteret és más ilyesmit, amire szükség van. A müútat és a repülőtereket építik. Száz- meg százezer jugoszlávot hajtottak erre a fegyencmunkára. A lakosság egyre szegényebb lesz, a katonai költségvetés rohamosan nő. A múlt évben a költségvetés 33 százalékát katonai előkészületek emésztették fel. az idén erre a célra 51 százalékot irányoztak elő. n Sámánok verik a dobni Belgrádban. A belgrádi kiskirály nagy igyekezettel járja a kannibál-táncot. De a belgrádi kiskirály nem tudja megfélemlíteni a szomszédos demokratikus népeket, nem tudja amerikai járomba hajtani a szabadság szerető, bátor, becsületes jugoszláv népet. Ellenkezőleg, bizonyos, hogy lebukfencezik játék- trónjáról. Holtbizonyos, hogy elöbb-utóbb kötélen fog himbálózni meg­számlálhatatlan gaztetteiért és akkor a belgrádi kiskirályon nem se­gítenek sent a német fegyverek, sem a tenget ént úli üzletemberek. zal kapcsolatban, hogy Skla dán Ágoston rövidesen átad * ja megbízólevelét a Szovjet unió Legfelső Tanácsa El nöksége elnökének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom