Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-17 / 32. szám

A nemzetközi szakmai szövetségek budapesti értekezletének határozatai A Szakszervezeti Világszövet. Bég nemzetközi szakmai szövet­ségei szombaton végétért értekez­letének határozata a többi között megáliapiija, hogy a monopolka­pitalisták, felhasználva a mun­kásmozgalomba befurakodott ügy­nökeiket, olyan módon keresnek kivezető utat a gazdasági válság, bői, hogy lerontják a dolgozók életszínvonalát és egyre inkább korlátozzák jogaikat, fokozzák a szakszervezetek és a haladás har­cos hívei ellen irányuló terrort és új világháborút igyekeznek ki­robbantani. Csak a Szovjetánióban, ahol már megszűnt embernek ember által való kizsákmányolása és ahol minden termelőeszköz a nép közös tulajdona, valamint a Szo­cializmus felé haladó népi demo kváciakban növekszik állandóan a nép anyagi jóléte- A Szovjet, útiió a béke és a demokrácia bás­tyája. 4 szovjet kormány béke- politikája, megjelel minden ország dolgozói létérdekének és azok tel­jes támogatásával és helyeslésével találkozik. Ezért tömörülnek a céptömegek egyre szorosabban a Szovjetunió körül a béke és a de. mckvácia táborába. szervezeteinek alapszervezeteiben napról-napra növkszik és erősö­dik a munkások akciőegysége. A dokkmunkások, kikötői és rakodó- munkások és szállítómunkások sztrájkjai — akik nem hajlandók kirakni az Amerikai Egyesült Ál. lantokból a támadó Atlanti Pak­tum értelmében Európába hozott hadianyagot — és a haditermelés- sei foglalkoztatott gyárak mun­kásainak sztrájkja — a paraszti tömegek egyre növekvő támogatá­sával — egyre nagyobb méreteket ölt. Az értekezlet melegen üdvözli a kapitalista és gyarmati orszá. gok dolgozóit, akik szüntelen küzdelmet folytatnak követeléseik érvényrejuttatásáért. A nemzetközi szakmai szövet­ségek szüntelenül leplezzék le a jobboldali szociáldemokrata sza. kadarokat, akik megbontják a munkásegységet; az általuk te­remtett sárga internacionálét Iiántsák le a leplet az áruló ve­zetők sztrájktörő szerepéről és mesterkedéséről, leplezzék le a dolgozók munkásvédő álarcban fellépő kérlelhetetlen ellenségeit. A nemzetközi szakmai szövet, ségeknek még tevékenyebben kell résztvenniök a béke híveinek mozgalmában. Kötelességük hoz­zájárulni békevédelmi bizottsá­gok létesítéséhez és tevékenységük fokozásához a gyárakban és hi­vatalokban, hogy a munkásosz- tály legszélesebb rétegeit bekap­csolják a béke védelmezőinek so. raiba, és megszervezzék a proleta­riátus különböző csoportjainak kö­zös akcióit a békéért, a népek nemzeti függetlenségéért és a dől gőzök gazdasági és szociális jo­gaiért folyó egységes küzdelem alapján. Az értekezlet helyesli és lelke, sen támogatja a Béke Hívei Vi­lágkongresszusa Állandó Bizott­sága stockholmi ülésének határo­zatait és felhívja a nemzetközi szakmai szövetségeket a béke ér­dekében való tevékeny küzdelem re. Az értekezlet kiküldöttei fel- szó.ítanak minden szakszerveze­tt, hassanak oda: hogy minden munkás és alkalmazott aláírja a st.' fkholmi kiáltványt. Az értekezlet felhív mindeu dolgozó férfit és nőt, fokozottan szilárdítsák meg soraikat a pro­letár nemzetköziség legyőzhetetlen zászlaja alatt a haladásért, a de­mokráciáért, a tartós bókéérl folyó harcban. A kapitalista országok szak- * 1 am Mindenről beszéltek, csak a bér és normacsalékrél alig fiz Első Kecskeméti Konzervgyár nem tanult az elmúlt termelési értekezlet hibáiból Ezekben a napokban folytak ie az egész országban a termelési értekezletek. Feladatuk az volt, hogy megtárgyalják a SzOT leg­utóbbi értekezlete '-s határozata alapján az üzem adott helyzetét kimutassák és leleplezzék a bér­csalókat és ugyanakkor megszab, ják feladataikat az üzemi bi­zottságoknak, műhelybizottsá­goknak és bizalmiaknak a csalá­sok és normalazítások kiküszö lésére, a munkafegyelmezetlenség megszüntetésé«:. Feladata volt, hogy mozgósítsa a dolgozókat a lazaságok megszüntetésére és kikérje véleményüket, tanácsaikat az üzem menetének és irányitá­Az üzem pártszervezete, a szakszervezet, a vállataiv- szinte semmit nem tett annak érdekében, hogy felvilágosítsa a dolgozókat arról, mi fog történni az értekezleten, miről is lesz ot­tan sző. Amit tettek, az csak ad- miniszt-átív intézkedés volt. Aki haza akart menni, azt ílgyelnez tették, hogy , kötelező“ a megje lenés. A dolgozik nem tudtak .ud­1 észülni, ne u hidták az iád híj ;án tapasíiahitalkat ren.hv’arest- teni. S mivel általában nem a sző e-n herei a dolgozók, esis úgy „kapásból' reir. tudtak felvetni problémákat. As adn'ttd-zrattv eszközök igénybevétele, a bürokratikus szervezés mind gyakrabban ismét­lődik a Konzervgyárban és ve­szélyei láthatók. Ha ez továbbra :s fennmarad, belátha'a.'lau kö­vetkezmény“! kf 1 iár. A vállaiatvezeiő beszámolója először a szegedi Paprikaértéke­sítő NV-al megkötött párqsver seuy szerződésről beszelt. A Vo- rosin mozgalmat Is megemlítette, ügy beszélt erről a szerződésről, mintha most ez lenne a legfonto­sabb. A Vorosin mozgalommal kapcsolatosan pedig „hasznos“, gyakorlati tanácsot kaptak a dol­gozók : „mindenki ügyeljen a tisz. !óságra, még jobban, mint ed­dig.“ A bér- és normaesalásokkal kapcsolatosan többek között meg. említette, hogy „a mi üzemünk­ben nem fordult elő, de sok más (izemben történtek normacsalá­sok. Vigyázzunk, hogy ne essünk ebbe a hibába“. Hogy ezt a nagy- jelentőségű kérdést mennyire le­becsülik az tizemen bellii, arra rá­világít később az időmérő feiszó iolásp. aki azt mondta, hogy al.it bövebbrrt érdekel ez a kérdés, v.y szedj" elő a Szabad Nép keddi sának további biztosítására. Lapunk a legutóbbi termelési értekezlettel kapcsolatosan már foglalkozott az Első Kecskeméti Konzervgyárral és megállapított bizonyos hiányosságokat. Az üzem vezetősége nem válaszolt a megállapításainkra, bár nagyon szerettük volna azt is ismertetni lapunk hasábjain. A pénteken le­zajlott értekezlet azt mutatta, hegy a párt és az üzem vezető­sége semmiféle következtetést nem vontak le a két héttel ezelőtt kapott kri’ikából. A most lezaj­lott termelési íitekezlet módsze­rei, tartaima megegyez ek a Jég utóbbiéval. szerda és csütöriöki számát, ol­vassa el. Volt szó a munkafegyelem hiá­nyosságairól is. A vállalatvezetői beszámoló felhívta a dolgozók fi­gyelmét erre a kérdésre. Azon­ban nem kell bizonygatni a hely­telenségét annak, hogy a késés azonnali pénzzel való büntetése mennyire helytelen, mennyire tükrözi a vállalatvezetés vélemé­nyét a felvilágosító munka sem­mibevételéről. Nem a bürokra­tikus munka, a pénzbüntetés fog. ja a késést általánosan csökken­teni, hanem elsősorban a politi­kai meggyőző munka, mely meg­mutatja a munkásnak azt, hogy a saját országa építésének felada­taihoz hogyan kell viszonyulnia; hogy egyénileg is milyen nagy fe­lelősége van. Ezt kell tudatosí­tani és nem könnyen elintézni úgy, hogy megszabjuk forintban a büntető szankciókat. Ismertetni kell a dolgozókkal, hogy m késés a munkafegyelem lazulása milyen nagy hátramozdítőja az üzem általábani munkájának és mennyire befolyással van a ter­melés növekedésére, a terv telje­sítésére. Már a beszámolónak így kellett volna felvetni ezt a kér­dést és egész biztosan inkább megértésre talált volna, mint a pénzbüntetési rendelkezés. A vállalatvezetői beszámolót nem csoda, hogy nem követte be és termékeny vita. A dolgozók nem látták meg, hogy mi is a főkérdés, miről kell beszélni, mi az üzemi kérdések súlypontja. Néhány hozzászólás hangzott el, de ezek meg sem közelítették azt a követe mínyr, hogy a dóig íők álláspontja megtudható legyen a bér. és normacsalás kérdésében. Kicsinyesek és sekélyesek voltak a hozzászólások, mint maga a be­számoló. A munkások előre nem ismerték a kérdést, így még össze vetést sem tudtak tenni, hogy a beszámoló vájjon a legfontosabb problémákat érintette-e. A dolgo­zók tartózkodása érthető és egye­nes következménye annak, hogy a vállalaton belül érvényesülő ve­zetés elkeni a főkérdéseket és nem találja fontosnak a dolgozók véleményét. Nyilvánvalóan, ha egy beszámoló felveti, tegyük fel, a rossz vízellátás kérdését és a harangüntésről keltett volna be­szélnie, a vita a vízellátás kérdé­sével fog foglalkozni. Ez érvényes a vállalatvezetői beszámolóra is. Bús István és Kovács Jánosné hozzászólása kévésén múlott, hogy nem fajult személyi vitá­vá. Bálái Mihály időmérő álta­lában foglalkozott a bércsalással és azt mondta, hogy „ezt tévedés. Bek is lehet minősíteni“. Aki csa­lást tévedésnek akarja minősíte­ni, az eleve elkeni a kérdés je­lentőségét, az akadályozza akar­va nem akarva az építésünket, mert nem segít ennek a súlyosan jelentkező hibának a kikiiszübö lésében. A tanulság ebből a termelési értekezletből. as üzemi pártszervezet számára sem kevés. A vezetőség a múltkori éretkezletből nem von­ta le a tanulságokat, hanem ült az elkövetett hibák babérjain. Nem készültek fel arra, hogy a hibáknak nem ssqbad megismét­lődniük, hogy inindcn erejükkel, jó előkészítő munkával biztosít­sák az értekezlet sikerét. A párt­szervezet vezetősége nem mozgó­sítói ta a népnevelőket és nem ad­ta meg a beszámoló főszempont­jait Az értekezlet „ügyesen“ el sikkasztotta mindazt, ami fontos let; volna és az értekezleten a vezetőség egy tagja sem volt ezt hajlandó megállapítani. Az elv­társak helyeselték a helytelent £ ezzel semmitmondóvá, értelme;, (enné tették ezt az igen fontos értekezletet. A pártszervezet vezetősége, a szakszervezet, a, vállalatvezetés ne kicsinyítse le az építésünk legna­gyobb problémáit, hanem kezelje azokat jelent őség üknek meg fele lóén. Ne használja következete­sen a helytelen, rossz módszere­ket és essen visszatérően .ugyan, azokba a hibákba, harnm éré Ívesen javítson az edd'"'«fern és a termelési értekezleteket tegye a további építő munka . emelőjévé. Az értekezletet nem készítették elő A Nemzetközi Gyermeknap atUatfná&át (ndztyésUatti Utlí tnindttt Uctladi e-i'át a kéke tntqvídUht A Magyar Nők Demokrati­kus Szövetsége a június 4-i Nemzetközi Gyermeknap kö­zeledte alkalmából sajtófoga. dást tartott. Jóború Magda elvtársnőnek, az MNDSz fő­titkárának megnyitó szavai utón Fáy Boris elvtársnő, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség végrehaj tóbizott­ságának: tagja tartott beszá­molót a végrehajtóbizottság moszkvai és helsinki ülésén hozott határozatairól a Nem­zetközi Gyermeknappal kap­csolatban. — A Nemzetközi Gyermek­nap rendezésének — mondot­ta — az a legfontosabb indí­tóoka, hogy a fokozódó há. borús veszély a gyermekek életét, boldogságát fenyegeti. Apró Antal elvtárs, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának főtitkára a magyar szakszervezetek nevében szó­lalt fel. Beszélt az elmúlt 25 évről, amikor a Horthy-rend- szer csak az uralkodóosztály gyermekivel törődött, beszélt arról, hogy ma hasonló a helyzet a kapitalista orszá­gokban. Ezzel szemben a Szovjetunióban és a népi de­mokráciákban a gyermek ne­velése alapvető érdek és fel­adat. Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a Nem­zetközi Gyermeknap alkalmá­ból fel kell vetni a gyermekek tanulási jogának kérdését. Henri Wallon professzor, a Pedagógusok Nemzetközi Szö­vetségének elnöke beszámolt- a Nemzetközi Gyermeknap franciaországi előKészületei- ről. Klavdia Kuznyecova elvtárs­nő, a Szakszervezti Világszö­vetség végrehajtóbizottsági tagja hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban a Hárt es az állam támogatásával, Sztá.in elvtárs személyes útmutatá­sai alapján hatalmas eredmé­nyeket értek el már a gyer­mekek nevelésében és oktatá. sában. A szovjet állam igen nagy figyelmet fordít az is­kolai nevelőmunkára. Szűcs Lajos elvtárs, a Minsz elnöke arról beszélt: az ifjú­sági szövetségnek és ezen be­lül az úttörőmozgalomnak leg­fontosabb feladata, hogy se­gítsen a, Pártnak erős, egész­séges, optimista, hazáját, dol­gozó népét szerető és a népért minden áldozatra kész ifjú nemzedék felnevelésében. Mester Erzsébet elvtársnő, a „Megvédjük a Békét‘‘ Moz­galom Országos Tanácsa ne­vében szólalat fel. — Békevé­delmi bizottságaink — mon­dotta — mozgósítanak majd minden becsületes férfit és nőt a Nemzetközi Gyermek­napra. Mi, magyar dolgozók, akik aláírtuk a stockholmi békekonferencia felhívását, a Gyermeknap megünneplésé­vel is hatalmas csapást mé­rünk gyermekeink ellenségei­re, a háborús uszító halálgyá­rosokra. A felszólalások után Jóború Magda elvtársnő ismertette a Nemzetközi Gyermeknap ma­gyarországi előkészítőbizott­sága tagjainak névsorát. A bi­zottság tagjai: Apró Antal, Benke Valéria, Béki Ernő, Csentes Józsefné, Darvas Jó­zsef, Dancsó Lajosná, Donkó Zoltán, Emszt Antalné, Fáy Boris, Jóború Magda, Mester Erzsébet, Palotai Boris, Pa- nyi Ferencné, Petényi Géza, Rostás Oszkár, Szabó Imre, Szabó Piroska, Szűcs Lajos és Varga Ágnes. Keresztes Mihály elvtárs beszéde a háromszázaink gépállomás felavatásán Vasárnap Keresztes Mihály elvtárs, földművelésügyi ál­lamtitkár a Magyar Dolgozók Pártja és a kormány képvise­letében, csaknem ezerfőnyi közönség jelenlétében Lovas- berényben ünnepélyesen fel­avatta az ország háromszáza­dik gépállomását. — A földreform óta — kezdte el ünnepi beszédét Ke­resztes elvtárs — kormányza­tunk részéről a dolgozó pa­rasztságnak nyújtott sokféle támogatás közül a legdöntőbb az állami gépállomások háló­zatának kiépítése. Az első gépállomás felállítása óta mindinkább felismerte dolgo­zó parasztságunk a gépek je­lentőségét a termelésben és megszerette a gépállomásokat. Ezzel párhuzamosan még in­kább fejlődik, izmosodik és szilárdul az a szövetség, amely dolgozó parasztságunkat hű szövetségeséhez, a munkás- osztályhoz fűzi. Most világo­sodik meg mindjobban dolgo­zó parasztságunk előtt, mit köszönhet a munkásosztály­nak és élcsapatának, a Ma­gyar Dolgozók Pártjának és az egész magyar dolgozó nép szeretett, bölcs vezérének, Rákosi Mátyásnak. Szuv&rov, győzedelmes orosz hadvezér emléknek megünneplése a Szovjetunióban Május 18-án lesz Alekszandr Szuvorov, a nagy orosz had­vezér halálának 150-ik évfor­dulója. A leningrádi tüzérsé­gi múzeumban sok emléket őriznek Szuvorov korából. Azokban a termekben, ame­lyek Szuvorov halálának 150. évfordulójára nyílnak ir,sg, a Szuvorov főparancsnoksága alatt harcolt ezredek mintegy 100 zászlaja kerül kiállítás­ra. Külön teremben Szuvorov személyes tárgyait, rendjeleit, arcképjeit állítják ki. Számos arcképeit állítják ki. Számos ték meg. Plakátok, a Nagy Honvédő Háború kiemelkedő mozzanatait ábrázoló képek és okmányok beszélnek a szovjet haderő Szuyöröv re d jellel kitüntetett ez-ede r.e ; ég hadosztályainak sik-ret öl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom