Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-10 / 26. szám

a Szovjetunió parasztságának u íja TernelSszivetkezeti csoportoknál verseny indult a „250-as brigáii“ cím elnyeréséért Tovább fejlesztik a május 1-i eredményeket Nap, mint nap érkeznek versenyeredmények a május 1-i munkafelajánlások telje­sítéséről a Mezőgazdasági Igazgatósághoz, ahol meg­kezdték a munkaíeiajániások kiértékelését. A termelőszövet­kezetek szem előtt tartották a májusi m-jnkafelajánlások- nál a növénytermelés terén a minisztertanácsi határozat végrehajtását. A csoportok termelési értekezleféken elha­tározták, hogy még gondo­sabban, még alaposabban hajt­ják végre a növényápolást és a növényvédelmét. A kecske­méti Dózsa termelőszövetke­zeti csoport úgy té t eleget a minisztertanács határozatá­nak, hogy a takarmány- és cukorrépa magasabb termés­átlagának biztosítására vé­dekező szolgálatot állított be a rovarkártevők ellen- Az ■Izsáki Vörös Csillag termelő­szövetkezeti csoport körülár­Késö délután van. A kiskun- tnajsai DÉFOSz irodája zsúfolá sig van ' .elvtársakkal és szaktár­sakkal. Tárgyalják a nagy ese­ményt a békeív aláírásának beié. jezését. Kiértékelik a május 1- ünnepséget, ahol ott volt a falu apraja-nagyja. — Még ilyen ünnepség nem voll nálunk — mondja az egyik. Beszélgetnek a vetési munkála­tokról, melyeknek elvégzését má jus 1-re ajánlották fel, de ápri­lis 28-ra -teljesítették. Ott van Varija Antal DÉFOSz- tiíkár is, aki lelkesen magyaráz a szaktársaknak a kommunisták kezdeményezte földreform ered menyeiről. Valamint arról, hogy bár a Párt és a népi demokrácia sok segítséget nyújt az egyénileg gazdálkodó parasztságnak, még mindig leküzdhetetlen nehézsé­geik vannak, mert kisüzemi gaz véti kodást folytatnak: Igaz, van­nak á - csoportnak is " nehézségei, de közösen ie tudják győzni azo­kat ! Egyre jobban, vidámabban dolgoznak és élnek a csoportban dolgozó parasztok. Az iroda másik sarkában An »Urs* Péter eltvárs, az irodavezető vizsgálja télül a kulákok szerző déaút, megsemmisíti a kulákok felesbérleti szerződéseit és kisha. szoubérieti szerződéseket köt, hogy ezzel is korlátozódjon a ku _ lakok kizsákmányolási lehetősége. Az irodát vándorzászló díszíli. — A múlt év gabonabegyüjtési versenyében elsők lettünk, — mopdja Varga elvtárs — és ezért kaptuk a vándorzászlót, valamint egy rádiót és egy 70 köteles, könyvtárat. — A tavalyi munkanélküliség is megszűnt a faluban. A tavaszi munkákban is elől járunk. Május 1-re felajánlottuk, hogy minden veteményt, a dohány és köles ki vételével, kiültetünk. A felaján­lást — mondja Varga elvtárs — április 28-ra teljesítettük. A kő les és dohány vetését pedig a hé­ten elvégezzük. Munkánk sikeréhez hozzájá­rul az új vezetőség választá­sával és a kulákok kizárásá­val megerősödött szerveze. tünk, ahol a I’drt vezetősze­repe megfelelően érvényesül. A jövőbeni munkánkat illetően tudjuk, hogy a jó növéuyápolási munkánkkal és a kulákok lelep­lezésével erősíthetjük a békét. — Ami pedig a -váudorzászlót illeti, — mondja Varga és Annus elv- tár«* — nem hagyjuk, hogy el vám rioroljor! Hanem megszívleljük Rákosi elvtárs szavait, hogy a jé kolással védi répatábláit. A fülöpszállási Dózsa termelő szövetkezeti csoport és a Vö­rös Csillag tszcs májusi mun­kafelajánlásképpen az összes tavaszi kapásnövényekst má­jus 1-ére egyszer megkapálta. Az akasztói Kossuth tszcs ‘versenyfelhívása nyomán több termelőszövetkezeti csoport­ban verseny indult megyei viszonylatban a ,,200-as bri­gád“ cím elnyeréséért. A kis- szállási Petőfi tszcs ,,G;rő‘‘ és „Sztálin“' brigádjai a leg­utóbbi értekezleten elhatároz­ták, hogy a májusi munka­verseny eredményét tovább­fejlesztik és állandó 200 szá­zalékos teljesítményt tarta­nak. A „Gerő“ brigád a ten­geri ültetésnél ezt a százalé­kot már 334 százalékra emel­te, a „Sztálin“ brigád pedig a cukorrépa sarabolásánál Kö­zei jár a 320 százalékhoz. Ezt kommunista politikai munkáját a jó gazdasági eredmények igazol- ják. De az eredmények mellett van. nak hibák is. Például az, hogy a munkástagozatnak, amely a, falusi osztályharcban a leg­következetesebben támogatja Pártunkat, vezető szerepe nem domborodik ki elégyé. Ezt bi­zonyltja az, hogy két hónap óta nincs munkaügyi bizott­sági tárgyalás. Vagy esetenként a középparaszt, ságot összekeverik a kuláksággal, így a kulákok befolyása alatl állnak és la középparasztok tekin­télyes része még nincs a Défosz- ban. Tétlenül nézik azt a felelőtlen munkát, amit a gép­állomás vezetősége művel. hogy a DÉFOSz vezetőségi ülé sekre nem a bedelegált vezetőségi tagot küldi, — azzal a kifogással, A Bajai Erdőgondnokság dol­gozói munkafelajánlásaikkal ün. nepelték Május 1-et a dolgozók nemzetközi ünnepét. A munka­brigádok és az egyéni verseny­ben állók vállalásaikat nemcsak hogy . teljesítették, de azokat messze túlszárnyalták. A „Petőit“' brigád munkateljesítményét 115 százalékra vállalta és azt túltel­jesítette 134 százalékra. Ugyan­úgy a „Dózsa‘‘.brigád, amely 132 és a „Kossuth“-brigád, mely 13C százalékban teljesítette vállalá­sát. A hajóberakásnái dolgozó férfi brigádok, a ..Táncsics“ és „Rákosi“-brigádok 15 százalékkal teljesítették túl munkafehijáulá­Szombaton a moszkvai diá­kok gyűlést tartottak a Nem. zetközi Diákszövetség Vágie- hajtóbizottsága ülésszakának befejezése alkalmából. Több mint kétezer főiskolai hallga­tó volt jelen. A gyűlés hatá­az eredményt kézi tolókapával érték el. A tengeri ültetésnél pedig újítást alkalmaztak, mégpedig úgy, hogy egy em­ber vágta a bokrot és ő maga dobálta a fészekbe a vetőma­got is. A kiskunfélegyházi já­rásban a pálmonostori ,,Rá- kosi‘‘ tszcs nekifogott, hogy rombadőlt tejházat és köz­ponti épületeit betatarozza. A kiskunfélegyházi Dózsa tszcs „Előre““ munkacsapata az áp­rilis 4-i 125 százalékos tel­jesítményét május 1-re már 165 százalékra emelte. A ke;- tészeti munkacsapat hasonló­an emelte átlagteljesítményét. Termelőszövetkezeti csoport­jainknál a dolgozók nem áll­nak meg az elért jó eredmé­nyeknél, hanem újabb ver­senybe lendülnek, hogy to- vábofejlesszék ezeket s biz­tosítsák a minisztertanácsi határozat végrehajtását. hogy az kint dolgozik, — hanem azt, aki úgyszólván kéznél van, ráér. Ezzel a géjtállomás vezető­sége lebecsüli a DÉFOSz, mini tömegszervezet munkáját. Ezek, a hibák azért történtek meg, mert a DÉFOSz-ban dolgozó elv­társak kissé megszédüllek a sikerektől , erőiket túlbecsiil- ' tok, az ellenség erejét pedig lebecsülték. Így törénik meg az is, hogy a kulákok „jól dolgoznak Dolgozó parasztságunk a nő vényápolási munkát jól és ide­jében csak úgy tudja elvégezni, ha a DÉFOSz a Párttal szorosai, együttműködve, a középparaszt­ságot maga mellé állítva, kérlel heletlen, leleplező harcot folytai a kulákság ellen. A dolgozó pa­rasztságot pedig szívós, felvilágo­sító munkával mozgósítja a nö vényápolási munkálatok sikeres elvégzésére. saikat. Az Erdőgondokság leg­jobb dolgozója címért megindí­tott párosversenyben Szalai Ka­talin és Szalai Eszter 139 száza lékos eredményeikkel nyerlek el. Teljesítményeikkel szorosan fel­zárkóztak mögéjük Benezsár Bor bála, Vida Mária, Vrana Károly- né és Metzinger Mária, akik va­lamennyien 135 százalékra fo­kozták vállalásaiknak teljesíté­seit. * A Bajai Erdőgondnokság dol­gozói elhatározták, hogy május 1-i munkafelajánlásukat tovább fokozzák, hogy szélesítsék a szó- cialisla munkaversenyt. rozatot hozott, amelyben he­lyesli a Szövetség Végrehajtó Bizottsága ülésszakának ered­ményeit és üdvözlő levelet in­tézett Joszif Visszárióuovics Sztálinhoz. Húsz évvel ezelőtt követke­zett be az az időszak, amikor a középparasztok is tömege­sen kezdtek belépni a kolho­zokba. A húsz évvel ezelőt.i tavaszon a Szovjetunió pa­rasztságának fele már kolho­zokban egyesült, hogy az élenjáró tudomány és gépesí­tés alapján folytasson kollek­tív gazdálkodást. A kolhozépítés gyakorlata azt mutatta, hogy a kollekti­vizálás sikerét csakis abban az esetben lehet biztosítani, ha nem térnek el a falu szo­cialista átalakítására vonat­kozó lenini sztálini tanítások­tól. így igen nagy kárt okoz­hat a falu szocialista átalakí­tása ügyének a kolhozok me­rőben adminisztratív úton való létesítése. Ilyen hibákat a kolhozépítés gyakorlatának kezdetén a Szovjetunióban el­követtek egyes vidékeken és ezeket csakis határozott in­tézkedésekkel lehetett kikü­szöbölni, amelyeket a Bolsevik Párt Központi Bizottsága Sztálin kezdeményezésére fo­ganatosított. Sztálinnak kimagasló szere­pe van a szovjet parasztság sorsának alakításában. Lenin szövetkezeti tervének tovább­fejlesztése során kidolgozta a kollektivizálás tudományos elméletét. Ennek alapján épült ki a kolhozrendszer és semmisült meg fokozatosan, mint osztály, a kulákság. Mikor a szovjet parasztok egyre tömegesebben léptek be a kolhozokba és egészen új­szerűén akarták berendezni életüket, a kolhozépítés szá­mos mindennapi kérdésében Sztálinhoz fordultak tanács­ért. Sztálin a kolhozparasz­toknak a „Pravda“ 1930. áp­rilis 3-án megjelent számában közölte válaszát. Ez az új­ságcikk azóta világtörténelmi jelentőségű okmánnyá vált messze túllépte a Szovjet­unióban lefolyt. kolhozépPés gyakorlatának határait és igen nagy értéket jelent min­den olyan ország parasztsága számára, amely rátért a szo­cializmus útjára. A megdönthetetlen elvek és tanítások, amelyek Sztálin­nak a mezőgazdaság szocia­lista átépítésére vonatkozó, legégetőbb kérdésekre adott válaszából leszürhetők, a kö­vetkezők: Áz osztályellenséggel szem­ben alkalmazott erőszak meg. engedhetetlen a középparaszt­sággal szemben amely szö­vetségese a munkásosztály­nak a kizsákmányolok ellen folytatott harcában. A dolgo­zó parasztságot a kollektív gazdálkodás vágányaira csak­is önkéntes alapon, meggyő­zés útján lehet átállítani. A megalakított kolhozok csak ilyen feltétel mellett lesznek szilárdak és csak így fejlőd­hetnek sikeresen. A kolhozok építésének üte­me és módszere nem lehet sablonos, nem lehet egyforma minden ország, sőt, még min­den körzet számára sem. A Bolsevik Párt Központi Bi­zottsága e sztálini útmutatás alapján fogadta el 1930. ápri­lis 5-én azt a határozatát, amely minden körzet konkrét feltételeinek figyelembevéte­lével állapította meg a kol­lektivizálás különböző határ­időit, ütemít és modszer-t. Minden körzetben vi.ágos ké pet nyújtott a kóilektívuá.ási politika lebonyolítása terén s Komoly mértékben elősegítet­te a kolhozmozgalom kibon­takozását a Szovjetunióban. Sztálin a koliiozparasz'ok-, nak adott válaszában arra is rámutatott, milyen jelentős a kolhozépítés szempontjából, hogy a dolgozó parasztság számára legcélszerűbb és leg- ‘kedvezőbb kolliozformáf vá­lasszuk. E kérdés megoldá­sánál mindig szem előtt kell tartani a leninizmusnak azt a megdönthetetlen elvét a- mcly azt mondja; „ne kerül­jünk elébe a tömegek fejlő­désének, ne rendeletekkel kormányozzuk a. tömegmoz­galmat, no szakadjunk el a tömegektől, de naí a ríjunk együtt a tömegekkel és vi­gyük őket előbbre úgy, hogy elvezetjük őket jelszavaink­hoz ég megkönnyítjük nekik azt, hogy saját tapasztalataik alapján győződjenek meg jel­szavaink helyességéről E követelménynek felelt meg a Szovjetunióban a kol- hozépííés idején a mezőgaz­dasági artel, amelyet Sztá. lin a kolhozmozgalom alap­vető formájaként ajánlott ab­ban az időben a szovjet pa­rasztságnak. A mezőgazda- sági artelben csupán az alap­vető termelőeszközök képez­nek társadalmi tulajdont és személyi tulajdon marad a la­kóház, a ház körüli telek és az állatállomány bizonyos ré­sze. Az artel tehát helyesen egyezteti össze a kolhozpa­rasztok egyéni érdekeit a kö­zösségi érdekekkel és ezzel megkönnyíti a korábban gaz­dálkodó parasztok szocialista nevelését. Nem mulasztotta el Sztálin felhívni a figyelmet arra, hogy milyen hibák állhatnak elő az osztályharc törvényei­nek elhanyagolásából. A !e- ninizmus azt tanítja, hogy a kivívott eredmények megerő­sítése nélkül minden támadás kikerülhetetlen bukásra vezet. Sztálin megmagyarázta a Szovjetunió kolhozparasztsá­gának, hogy a kollektivizálás ütemének ideiglenes lassítása és a kolhozmozgalommal szemben idegen, ellenséges elemek kilépése a kolhozok­ból, nemcsak nem gyengíti, hanem egészségesebbé teszi és erősíti a kolhozokat. — Ugyanígy a parasztság egy részének ingadozása is csak ideiglenes jelenség. Vannak még olyan parasztok — mon­dotta Sztálin, — akiket ma nem tudnánk meggyőzni ügyünk igazságáról, akiket azonban minden bizonnyal meggyőzünk holnap, mivel a kolhoz az egyedüli eszköz, amely kiutat ad a paraszt­ságnak a jómódú és kulturált élet felé. Ma már az egész világ meg­győződött. arról, hogv a pa­raszt gazdaságok kollektivi­zálásának a Szovjetunióban követett útja valóban a leg­helyesebb út volt. A szovjet parasztság a kolhozreadszer leküzdhetetlen erejére tá­maszkodva biztosan halad jö­vője felé. A Szovjetunió pa­rasztságának deríU és cg ve­dül helyes útjára lépett ma már a népi demokratikus or­szágok parasztsága is. Miért nincs összhang a kiskunmajsai DEFOSz és a gépaliomás között .. egszédültek a sikerektől, erejüket túlbecsülték „3 Bajai Erdagondsokság legjobb tioigozéja“ címet Szalai Katalin és Szalai Eszter nyerték Diákgyűlés Moszkvában a Nemzetközi Diákszövetség Végrehajtó Bizottsága ülésszakának befejezése alkalmából

Next

/
Oldalképek
Tartalom