Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-18 / 33. szám
Pokolba a háborúval, béke kell nekünk — mondják Majós Esik cső, szcpcn csendcser esik... Csicsonkázó gyerekek capiat nak a hajósi sárban. A községháza környékén akkora a sár, hogy a legjobb gépkocsi is elakad. A községháza előtt Zsáki Antal mezőőrbe botlom. Határjárásból jön, a zápor hazaker- gette. Kora reggel óla végigjárta a Sasfészek- cs Vjteglagyár-dü- lóket. Betessékel a főjegyző szobájába, ahol a falra kifüggesztett térképen magyarázza a tavaszi munkák állását. _ Minden rendben volna — f ordul felém Zsáki Antal. — Csak a szőlőművelés terén van baj. Pedig a határnak közel a jclo szőlő. A telepesek többsége nem értett a szőlőműveléshez, a pincegazdasághoz, mert olyan vi dckröl jöttek, ahol szemtermesz- tésxd foglalkoztak. Határunkban a földalapnak közel 300 hold szőlője van. Bizony nem egy elhanyagolt szőlőben már ember- magasságú a gaz. Évek óta a község uz egyik felterjesztést a másik után írja, de minden akté eddig valahol eltévedt a bürokrd cin útvesztőjében. Intézkedés cd dig nem történt, pedig a nép va gyanúnak a fele a bűnös mulasztás miatt már tönkrement. Az új Upusházak építése jelű, érdeklődőm, yl; első huszonkét tipuskáz Érsekhalmán épül majd fel. Csak a bíró, N. Kovács Istvánná tud erről tájékoztatni. ,1 bíró nincs a községházán, de Ma toros elvtárs' epren most találka zott vele a Főutcában. Zsáki Arial elkísér, hogy elő teremtsük a bírót. — Fagyot változott itt a világ amióta a dolgozó nép ült a hatalom székébe — kezdi útköz ben beszélgetését a mezőőr. — Hajos községben is elődeink hosz- szú évtizedeken keresztül szolga, sorsban sínylődtek. Hogy milyen volt az életük, arról a községiül sdn talált egynéhány elsárguV feljegyzés ad számot. Megdob lientem, amikor megtudtam, hogy milyen volt az úri világ erőszakossága ebben az időben. Egyes fel jegy zésekben olvashattuk, hogy milyen is volt a községi bíráskodás a feudális világban. így például 1835-ben az úriszék „erdei kihágásokért“ száz dolgozót 273 napi robotra és 309 forint pénz büntetésre Ítélt, mert az uradalmi erdőben gyuftalékot gyűjtöttek. 1838-ban alig három hónap alatt 55 dolgozót marasztaltak cl, mert „nagy szükségben fát vágtak“. Előfordult bizony az is — és erről is találtak feljegyzést, _ hogy az úriszék meg a községi bitót is elcsukatta. Gyakori k özség dolgozói volt a botbüntetés. Nagyon ke- .és ítéletet hozott, amelyben ez nem szerepelt. A legkisebb ügyért is botbüntetés, deres járt. Hallottam, hogy 1837-ben Elek iSándor nevű legényt, mert a szőlőben „csavargóit“ tizenkét „pálcára“ ítéltek. Ugyanígy járt Szabó János „suhancgyerek‘ is, aki Elek Sándorral együtt a szőlőkön keresztül járt udvarolni kedveséhez. Ez volt a régi jó világ, ezt siratják vissza a kulákok, a voll földbirtokosok és a gyárosok. Ezt a világot akarják a nyugati imperialisták, amikor újból kipréselhetik a dolgozó ember zsírját, amikor újból a gumibot, a cscnd- örszurony biztosítaná hatalmukat. Csak egy jogot ismernek, az erőszak jogát. Hajoson hiába uszítanak, az egész község egy. emberként áll a béketábor mellett. Nekünk elég volt a szegénységből, a szolgasorsból, az úri világ úriszék ítéleteiből. Az útkeresztezésnél a bírót látom. Nagy karéjban veszik kőiül Ott látom Szirányi Albertet, Kovács Lörincet, Tamás Mártont. És még sok asszonyt. — Nekünk békére van szüksé. günk — magyarázza N. Kovácsáé. — Csak békében tudunk építeni. És mi pedig sokat akarunk építeni. Az elmúlt három év Hajós községben is nagy változást idézett elő. Rendbehoztuk az általános iskolát, a leányiskolát, a községházát, a községi orvosi lakást a rendelővel, a vásártéri „cédulaházat“, építettünk továbbá három mélyfúrású kutat, három kilométer hosszúságban közel másfélméter széles téglajárdát, MÁVAUT várótermié, piacteret. A dunavölgyi főcsatornán át pedig új betonhid Ivei. A dolgozók feszült érdeklődéssel hallgatják a községi bírót, aki öt év óta harcol, küzd egy szebb, boldogabb jövőért. A hallgatóság élgondolkozik. Az arcokról leolvasható, hogy mindnyájan a háború borzalmaira, a kifosztott, leégett otthonokra, az elesett apákra, testvérekre gondolnak. — Háború a pokolba, nekünk béke keilt — Háborúban sok a vágott hús, kevés a káposzta! — Növeljük a béke táborát, akkor romlik a háború esélyei Hajóson is így gondolkozik a dolgozó nép. Békét, boldogabb, szebb jövőt akar. És mit akar a Párt? Ugyanazt! Hajóson is, mint mindenütt, a Párt érdeke azonos a dolgozó nép érdekével, így milliók állnak a Párt mellé, a béke, a demokrácia, a dolgozók jólétéért folyó építés mellé. FölMvesszövetkezeteink Vorosin nyomán A felszabadulás óta föld- müvesszövetkezeteink nagy utat tettek a Szovjetunió szüntelen segítségével és Pártunk bölcs irányításával. Az elért eredmények mellett azonban még sok tennivaló van. Földmüvesszövetkezete- ink dolgozói érzik ezt és igyekeznek feladatukat minél jobban betölteni. Az 1949. évi munkaverseny, az észszerüsí- tések mind azt bizonyítják, hogy a munka szeretete új, nagyobb eredmények elérésére serkenti a dolgozókat. Ettől a gondolattól fűtve merész kezdeményezés indult el ezév áprilisában a földművesszövetkezetek vonalán a munka magasabb kultúrája, a szocialista kereskedelem megteremtése érdekében. Ismét a Szovjetunió az, amely gazdag tapasztalataival segítséget nyújt munkánk elvégzésében. Ez a segítség a Voro- sin-mozgalom. mely a Szovjetunióban már tömegmozgalommá vált. Ennek nyomán Lévai Sándor, a kenderesi földművesszövetkezet boltkezelője elindította a Vorosin- mozgalmat az országban, melynek híre futótűzként terjedt el földmüvesszövetkeze- toink körében és sorra csatlakoztak a felhíváshoz. Megyénkben Mándity István, a csávó! yi íöldmüvesszövetke- zet tcrménvfelvásárlója indította el a mozgalmat és versenyre hívta az ország valamennyi földművesszövstkeze- ti terményfelvásárlóját. Az Orsz. Központhoz írt levelében kidolgozta a termény-begyűjtést elősegítő Vorosin-moz- galom szempontjait, melyek négy feladatot vetnek fel: 1. A terv ismerése, a tervszerű munka, 2. rend és tisztaság meghonosítása, 3. a munka megszervezése. 4. politikai és szakmai továbbképzés. Ennek a négy szempontnak megvalósítása — mely a lényege a Vorosin-mozgalom- nak — döntően hozzájárul, hogy a földművesszöveíkeze- tek és alkalmazottak tervszerűen dolgozzanak, rend és tisztaság legyen a munkahelyeken, szervezett legyen a munka és a politikai és szakmai továbbképzéssel teremtsék meg közvetlen előfeltételét a szocialista munkaversenynek. Ha a földművesszövetkezetek alkalmazottai így fognak dolgozni, a munka minőségi megjavításán keresztül lehetővé válik a jobb eredmények elérése és a kitű. zött terv teljesítése. A SzÖVOSz Országos Központja értékes jutalmakat tűzött ki azon szövetkezeti alkalmazottak részére, amelyek jó eredményeket értek el a Vorosin-mozgalom keretében. Földmüvesszövetkezeteink eddig is tanujelét adták, hogy a munka megjavítására irányuló új módszereket szívesen alkalmazzák munkájukban és így ennek eredményeként az áruforgalmi utalványkor yvrendszer bevezetésével komoly eredményeket értek el egyes földmüvesszövetkeze- tek. A Földmüvesszövetkeze- tek Országos Szövetsége most 10-000 forintot irányzo;t elő a Vorosia-mozgalomban kiváló eredményt elért dolgozók megjutalmazására. ZJf rendelet a dolgozik egészségügyi ellátásáról A most megjelent kormány, rendelet értelmében a dolgozók egészségügyi ellátása az állam feladatává lett. Erre az egészségügyi ellátásra azok a dolgozók jogosultak, akik a társadalombiztosítási szabályok értelmében biztosítva vannak betegség esetére. A társadalombiztosító intézetek valamennyi gyógyintézetet, kórházat, rendelőintézetet ég az egész orvosi szervezetet átadják az államnak. Az állami igazgatás alá kerülő gyógyintézetek és az egészségügyi szervezetek továbbra is elsősorban a társada'ombiztosító intézeteknél biztosított dolgozók rendelkezésére állnak. A vasúti szolgálat különleges követelményeire való tekintettel a MÁV-kórház valamint a MÁV rendelőintézetek a MÁV betegségi biztosító intézetének kezelésében maradnak. A társadalombiztosító inlé. zeteknek azokat az orvosait ts alkalmazottait' akik eddig az egészségügyi ellátás feladatkörében dolgoztak, az állam, illetve a fővárosi vagy megyei tanácsok veszik át. A rendelet kimondja, hogy az átvétel az eddigi illetmények alapján történik. A táppénznek, a terhességi, gyermekágyi és anyasági segélyeknek s a temetési segélyeknek a folyósítása, a gyógyszerek és gyógyásza'! segédeszközök költsége to vábbra ig a társadalombiztosító intézetek ügykörében marad A Kalocsai érsefci vulvar „maid fneg-g-ahdalia" a béUiíveU alátcásít Kalocsa egész lakossága örömmel veszi ki részét a békéért folyó harcból, mindenki készséggel írja alá az oléjs tett ívet, csak egyetlen kirívó kivétel akadt. Felvitték az ívet az érseki kastélyba is, ahol az érseki titkár azzal fogadta az aláírás-gyűjtőket, hagyják ott az ívet, majd „meggondolják-*, hogy aláírják-e vagy sem. Akkor, amikor milliók és százmilliók leg* liőbb vágya a béke megvédése, a kalocsai érseki udvar ,,majd meggondolja“! Jellemző vonás ez! így legalább megtudja mindenki, kik azok, akik eb. ben az országban még mindig a háborút kívánják, kik azok, akik újra romba akarják dönteni az országot, kik azok, akiknek kevés volt a bat szász- ezer halott, a sok özvegy, árva, rokkant! Kalocsa népe most már kezd tisztán látni ebben a kérdésben is! KÖNYVISMERTETÉS Szimonov: Ha Szimonov nevét a magyar közönség jól ismeri. Nagysikerű színdarabja az Idegen árnyék, színpadra is alkalmazott regénye, a Nappalok és éjszakák nagy sikert aratott. Szimonov a Szovjetunió ito- dalmi életének kimagasló személyisége. Egyik vezetője volt annak az irodalmi és tudományos delegációnak, mely nemrégiben a kínai Népköz- társaságot meglátogatta. Szimonov elvtárs ezt a mű vét ezelőtt a látogatás előtt néhány hónappal írta, amikor még délvidéken dúltak a harcok és ő, mint tudósító járta a kínai Néphadsereg frontjait. A műben élénk színekkel ecseteli a kínai katona hősiességét ég emberiességét legyőzött ellenségeivel, a hazaar-i- ]ó Csang-Kai-Sek zsoldosokkal szemben. A könyvből azonban nemcsak a Néphad sereg erkölcsi és katonai ícrcoló Kína lényét ismerjük meg, hanem megismerkedünk a felszabadult kínai néppel is. Azzal a néppel, amelynek legjobb fiaiból alakult ki évtizedes harcok során a kínai Néphadsereg és amely mindenütt tárt karokkal fogadja érte harcoló fiait. Maró gúnnyal leplezi le a Kuomintang rendszer rothad- ságát, bomlását ég élesen szembeállítja azzal a haladó, az új, a kultúrát terjesztő Népköztársaság katonáit. A mű több, mint riport. A megszólaltatott kínai katonákon és tiszteken keresztül megmutatja a kínai Néphad. sereg győzelmének igazi okait: hűség a néphez, hűség a Szovjetunióhoz. A Szovjetunió történetéből, tapasztalataiból-tanult a kínai Néphadsereg és ezeknek a tapasztalatoknak a felhasználása biztosította Mao-Ce-Tnng katonái számára a győzelmet. 1889 július 14-én, a nagy francia forradalom kitörésének 100-ik évfordulóján, Parisban ülésezett egy nemzetközi munkáskungresz- szus. Az ülésszak alatt az egyik dolgozó a kongresszus elé terjesztette, hogy tüntetésre kell felhívni minden ország munkásságát a három nyolcas gondolatának a terjesztésére. A javaslatból határozat lett, amely 1890. május l ében jelölte meg a tüntetés napját. A határozatban leszögezték, hogy a különböző nemzetek munkásai olyan módon hajtják végre a tüntetést, amint országuk viszonyai azt előírják. A hatalomtól elnyomott, zaklatások, belső harcok között sodró- dó, fiatal magyar munkásmozgalom is felsorakoztatta erőit, hogy végrehajtsa a párizsi kongresszus határozatát. A hatóságok azonban már mindent elkövettek, hogy a fiatal munkássajtó ne foglalkoz hasson május 1-ével. Be tovább is mentek. Rendeletileg tiltották be a május 1-i „körmenet“ megtar. tását. A tőkések és nagybirtokosok állama felkészült arra is, hogy szuronyerökkcl védekezzék a nagy burzsoáziát megremegtető világtüntetés esetleges „erőszakosságaival“ szemben. De hiába volt minden erőszak, megfélemlítés, a munkások, bár kis csoportban, jelvények és zászlók nélkül, Kecskeméten is kivo. nultak. Az egyik helyi lap így it Feljegyzések régi májusokról És mit szóltak az „Urak“...? májusról emlékeztető vezércikkében: „Május 1-e valamikor a természet megújhodásának... az ünnepe volt. Egyszeresük megiri. yyelte ezt a napot az iskolás ifjúságtól a nemzetközi szocializmus. Európaszerte kényszer-mun- Icaszünetet rendezet ezen a napon, amely azóta a vörös lobogó ünnepe. A nemzetközi munkásság szervezete először parancsolt rá a munkásokra, hogy ezen a napon az egész világon szüntessék meg a munkát.“ Sokszor csordult piros munkásvér a csattogó rendőrkordok nyomán, véres május 1-ék némán vádoló halottéi tanúskodnak a burzsoázia „védelmében“ kilőtt puskagolyókról, — de az első magyar május rendzavarás nélkül folyt le. Hiába volt minden fenyegetés, megtorlás, az 1890-es május 1-én elvetett mag termékeny talajba hullott: Utolsó csepp erejéig ki- uzsorázolt munkások, éhbérböl tengődő munkásasszonyaik, szellemi éhhalálra ítélt ifjúmunkások lelkében élt tovább és terebélyesedett a májusi mozgalom szirn. bóliumává. A hatalom birtokosai előbb ijesztgetéssel, majd terrorral akarták elnyomni a májusi gondolatot. És amikor ez sem sikerült, más utat kerestek: meg akarták folytam, illedelmes nemzeti mázzal igyekeztek bevonni. Kecskemét akkori polgármestere a következő szavakkal árulta el magát: ,,A május 1-e eddig a munkásság nemzetközi szolidaritásának az ünnepe. A magyar munkásság szakítson eszel az értékét veszteit hagyománnyal: legyen szolidáris a nemzeti alappal, vagyis a nacionalizmussal.“ Mivel a hatalom urai a májusi gondolatot elpusztítani nem tudták, azért el akarták orozni, meg akarták hamisítani, ki akarták forgatni valójából. De ez nem sikerült. A vörös lobogó a Horthy időszak évein ke. resztül megfakult ugyan, de a felszabadulás óta régi színe otí ragyog a hömpölygő tömegáradai felett. Hol vannak, a feudalizmus, a burzsoázia rabszolgát ártó uraid A tömegek itt maradtak, itt vannak kemény munkájuk nyomán felépül az álhazafiak'.ól romba- döntött ország. A dolgozók hangos májusi szava elsöpri a kapi talista úri világ szellemét s világszerte a májusi gondolat- diadalát hirdeti.
