Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-17 / 32. szám

A jövő tanévi beiratkozások Április hó 29-én, szomba­ton tartották az iskolák május 1-i ünnepélyüket. Aki résztvett ezeken az iskolai ün­nepélyeken, elégtétellel álla­píthatta meg, hogy a szépen feldíszített iskolai termekben yidám, derűs ifjúság fogadta örömmel a vendégeket. Az if­júsági szónokok mindenütt- hitet tettek a továbbtanulásra és ezzel méltó választ adtak azoknak, akik ki akarták csa­varni kezükből a tudás fegy­verét. Mindenütt tisztában voltak azzal, hogy a Párt se­gített és a Párt ismét bizo­nyítékát adta ifjúságunk irán­ti szeretednek, amikor, mint mindig kellő időben hallatta k-itikáját a vallás- és köz- cktrtásügyi minisztérium fe­lé, de ugyanakkor meg is je­lölte a hibák megszüntetésé­nek módját. Erre vártak már megyénk pedagógusai is, ezért az elhangzott ^ kri­tika után, a felszabadulás ér­zésével s optimizmussal azon­nal hozzákezdett, a Párt út­mutatása szerint a hibák Ki­javításához. Ennek a lelkes munkának eredményei már az elmúlt hetekben is megmu­tatkoztak, amikor mindenütt az illetékesek a tanulmányi színvonal javulásáról számol­nak be. Ez a legdöntőbb bizo­nyítéka annak, hogy pedagó­gusaink és tanulóifjúságunk nemcsak megértette, de nagy lelkesedéssel magáévá is tette a Párt útmutatását. így min­denütt emelkedő, jó hangu­latban és lázas munkával ké­szülnek a tanév befejezésére. A tanév jó befejező munká­ja mellett azonban az iskolák azonnal megkezdették a jövő tanévi beiratkozások előkészí­tését is. A beiratkozások va­lamennyi általános és közép­iskolában június 30-tól jú­lius 3-ig, a pótbeíratások aug- 28-tól 31-ig lesznek. A jelent­kezések máris megkezdődtek, Hz általános iskolákban a kö­zépiskolai továbbtanulásra, a középiskolákban pedig a fais­kolai és egyetemi továbbtanu­lásra. Minden iskolában a ta­nulókat és a szülőket részle­tesen tájékoztatják az egyes középiskolai típusokról, vala­mint a főiskolákról és egyete­mekről. Megyénkben az aláb­bi középiskolai típusok mű ködnek: Általános gimnázium, Ka­locsa, Kiskunfélegyhá. za, Kiskunhalas Kecskemét és K uns z ént mikló s. Az általános gimnázium reális tagozata ad­ja a legjobb alapokat a mű­szaki egyetemi, műszaki főis­kolai, tudományegyetemi, azon’ belül a természettudo­mányi, valamint orvosi és gyógyszerészi tanulmányok folytatására. A humánus tago­sait elvégzése elsősorban a ta­rán, jogi, orvosi, közgazda- sági, továbbá művészi pályára készülőknek nyújt megfelelő alapot. Közgazdasági gimnáziumok Baja. Kecskemét. S~a'"smoere két nevel az ipari és kereske­delmi Nemzeti Vállalatok, a Szövetkezetek, bankok, a köz­lekedés fontos feladatainak el­végzésére és a közigazgatás­ban ("minisztériumok, megyei, járási, községi közigazgatás) fontosabb tisztviselői mur.ka kör ellátására. A közgazdává, gi gimnázium érettségi vizs­gája után a tanulók tovább tanulhatnak a Közgazdaság- tudományi Egyetem és a kü­lönböző főiskolákon. Minden területen nagy szükség van az ilyen szakemberekre és az iskola igen sokoldalú képzést ad. Pedagógiai gimnázium, Baja, Kalocsa, Kecske­mét, Kiskunfélegyháza. A nevelő munka megbecsülését láthatjuk abban hogy nép­gazdaságunk megerősödésével anyagilag is kedvezőbb hely­zetbe kerültek a nevelők. Az ötéves terv folyamán új isko­lák, ovódák épülnek. Sok óvó­nőre, tanítóra van szükség. Aki tanító, óvónő szeretne lenni és ezt a hivatást választ­ja, ebbe az iskolába iratkozzék be. Itt elméletileg és gyakor­latilag is elsajátítják a szük­séges ismereteket. Akik taná- roK kívánnak lenni, tovább tanulhatnak a Pedagógiai Fő­iskolán, Budapesten, Eger­ben, Pécsett és Szegeden. Mezőgazdasági technikumok Baja, Bácsalmás, Jánoshalma, Kalocsa, Kecskemét, Kiskun­félegyháza. A technikumok 3 éves tanulmányi idő alatt magasabb, korszerűbb, elmé­lyültebb szakképzést nyújta­nak. Ezeken az iskolákon a következő tanévben szakosí­tott oktatás kezdődik. Több féle technikum fog működni. Ezek: Növénytermesztési, ál­lattenyésztési, erdészeti, sző­lészeti-borászati, gyümölcs­termesztési, zöldségtermesz­tési és dísznövénytermesztési technikum. "Ycstnevelési gimnázium, 1 Kiskunfélegyháza. Itt a tanulók az általános gim­náziumi tantárgyak mellett a különböző sportágaknak megfelelő szakképzésben ré­szesülnek és az érettségi vizs­gával elnyerik az illető sport­ág segédoktatói fokozatát, il­letve minősítését. Aki valamely tudomány- jgyetemen folytatja tovább tanulmányait, azok orvosok, 5 gyógyszerészek, vegyészek, ía-> nárok, ügyvédek, bírák, vagy]? ügyészek lehetnek. A Műsza­ki ” Egyetemen gépész-, épí­tész-, vegyész-, elektro-, bá­nya-,' kultúr-, stb. mérnökök­ké képezik az ott tanulókat. A Közgazdaságtudományi Egyetem gazdasági életünk és közigazgatásunk, az Agrár tudományi Egyetem mező- gazdaságunk részéi e képez szakembereket. Ezenkívül még számos fő­iskola is rendelkezésre áll a továbbtanulásra. Üzemgazda­sági és Kereskedelemi Főis­kola 2 év. Pedagógiai Főis­kolák 3 év. Képzőművészeti Főiskola 5 év. Ipaművészeti Főiskola 5 év. Zeneművészeti Főiskola 4 év. Színház és Filmművészeti F őjskola év. Testnevelési Főiskola év. « Látjuk tehát, vhogy népij demokráciánk iskolapoliti­kája milyen széleskörű lehe­tőségeket nyújt a szakember képzésére. Mindenki képes­ségeinek megfelelően megta­lálhatja a maga továbbkép­zésének módját. A jól kép.| zett szakember az alapja a szocialista társadalomnak és! most, amikor ötéves tervünk küszöbén építjük a szocializ­must, amely ifjúságunk szá­mára beláthatatlan boldogu­lási lehetőséget nyújt, külö­nös jelentőséggel bír a to­vábbtanulás kérdése. A szakmai képzettség mel­let azonban döntő tényező a politikai képzettség is, mint Lenin írja egy helyen, a tár­sadalomban, a társadalomtól függetlenül élni, hiú ábránd. Az az iskola, amelyik elzár­kózik az élettől és nem akar a társadalommal élő kapcso­latban élni, képmutató önámí­tást végez. Az élettel való kap­csolatot pedig elsősorban az iskolai nevelés politikai tar­talma adja meg. Ezt a való­ságot ismerte fel elsősorban a szocialista iskola és ezért ke­rült fölénybe minden más ed­digi iskolarendszerrel szem­ben. i , Az idei tanévben is döntően érvényesülnie kell a szociális összetétel javításának, a múlt évi jó eredményeinket ezen a téren nemcsak tartani, ha­nem fokozni kell. A Párt biz­tosítja a lehetőséget a mun­kás és agrárproleláf szárma­zású tanulóknak a megfelelő továbbtanulásra, amitől a múltban úgyszólván teljesen el voltak zárva. Itt is a Párt ismerte fel a helyes útat, amikor megszűn­tette a művelődési monopóliu­mot, de egyben rámutatott arra is, hogy nem elég a mun­kásosztálynak és a vele szö­vetségben lévő dolgozó pa­rasztoknak a hatalmat meg­szerezni, hanem azt meg is kell tudni tartani. Erre pe­dig a sokoldalú képzés és ta­nulás ad lehetőséget. Ezért kell arra törekednünk, hogy döntően az ő soraikból kerül­jön ki az értelmiség utánpót­lása, mert jó szakember csak azt lehet, aki politikailag is képzett. Ezt a célt valósítja meg új iskolarendszerünk a Párt irányításával. „A Szovjetunió mutatja az utat számunkra" Nagyszabású előadás sajloit le szombaton a megyei termelőcsoportok részére Kecskeméten „Mindenben példaképünk a Szovjetunió“ jegyében ren­dezte meg a Magyar-Szovjet Társaság a Défosz-szal és a Mezőgazdasági Igazgatóság­gal karöltve nagyszabású elő­adását a megyei termelőszö­vetkezeti csoportok számára. Katona József színház pad­sorait zsúfolásig töltötték a szövetkezetbeli küldöttek, hogy a hallottaltat hazavigyék, cso­portjukban hasznosítsák, és tudatosítsák. A színház kü­lön díszbe öltözött erre az alkalomra; a dekorációs jel­szavak az örök szovjet—ma­gyar barátságot hirdették. Az előadáson Szabó elvtárs vezérőrnagy központi előadó tartott beszámolót a világ legfejlettebb mezőgazdaságá­ról, a Szovjetunió kollektív gazdaságáról. Előadása első részében vázolta azokat a nyomorúságos állapotokat, amelyekben a cári Oroszor-' szág . földnélküli, elnyomott parasztmilliói éltek a földes­úri nagybirtokok kizsákmá­nyolt rabszolgáiként. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom szétzúzta és megsemmi­sítette a cári Oroszországot és az. orosz nép rálépett a szocializmus útjára. Lenin, Sztálin halhatatlan Pártja; a Bolsevik Párt diadalra vitte a dolgozók ügyét s a mun­kásosztály élcsapatának zász­laja alatt a parasztság is új útra lépett: a szocialista nagyüzemi gazdálkodás bol­dog jövőt építő útjára. A magyar dolgozó paraszt­ság a szovjet példát követi, amikor a termelőcsoportokon belül munkálja a falu szocia­lista jövőjét. Szabó elvtárs kihangsúlyozta beszédében, hogy nálunk is a Párt az, aki megmutatta dolgozó népünk­nek a felemelkedés útját és vezeti a Jövő fejé. A magyar dolgozó parasztság számára a Vörös Hadsereg hozía meg a szabadságot és a Párt veze­tésével, a Szovjetunió példá­jára, a szovjet technika ha- talmas segítségével indult el azon az úton, melyre az orosz parasztság több mint három évtizede rálépett. Szabó elvtárs beszélt még a magyar termelőszövetkezeti mozgalom elért eredményeiről és a feladatokról, melyek a falu szocialista építésében rá­várnak; a kulákok elleni ke­mény harcról, a munkaverse­nyek kiszélesítéséről. ,,Előre a Szovjetunió példáján és se­gítségével , Pártunk vezetése­vei a szocialista faluért!“ A hozzászólások lelkes sza­vakkal tettek bizonyságot, hogy a lermelőcsoportok tag­jai vállalják és végzik mun­kájukat a szocializmusért, a békéért. — A mi helyzetünk sem volt különb a Horthy-rend- szerben, mint az orosz pa­rasztságé a cári világban. A Szovjetunió nemcsak meghoz­ta a szabadságot, de példájá­val már könnyebbé tette a mi utunkat — mondotta az egyik felszólaló. Fekete István, a kecskeméti ,,Dózsa“ csoport tagja így beszélt: — A múltban cselédek vol­tunk, most boldog, szabad em­berek. Évről-évre gyarapo­dunk. A nyugatiak ezt akar­ják elvenni tőlünk. De téved­nek, ha azt hiszik, hogy újra rákényszeríthetnek bennün­ket a szolgaságra. Mi jó mun­kával, többtermeléssel és ha kell, hát fegyverrel is meg­védjük jövőnket!“ i Az alejai cukorrép a-szovhoz ’ apraja-nagyja ismeri Bjasin nép. nevelőt. Tenyésztette a szóvhoz állatait, vetette a gabonát és amikor a frontra kellett menni a fasiszták ellen, Bjasin az első vonalakban verekedett. Verte az ellenséget Jelna és Moszkva alatt, segített kiűzni Okét a Donyec- medencéhOl. A szovhozban mindenki tiszteli. Bjsain egyszerű és munkaszeretC ember. Szívesen keresik fel a dolgozók, hogy beszélgessenek vele, hozzá fordulnak tanácso­kért. Most is éppen megállítja valaki. Mihail Szavvics Szcsa- sztlivij ez. — Várj csak, Alekssej Jerofe- jevics — mondja. — Este hal. lottam, hogy már villany géppel fejik nálunk a teheneket. — Igaz is. — Hogy-hagy eddig nem szól­tál nekem erről? Szavvics apó egész más munka- területen dolgozik és Így csak hírből hall néha a tehenészek munkájáról. A szaghoz nagy, de természetesen dolgozóit minden újdonság érdekli. Bjasin tudja, hogy Szavvicsol nem üres klváncsiskodás vezeti, hanem ismerni akarja a termelés ügyeit, hogy erejéhez képest tá­mogathassa a szovlioz minta- gazdasággá fejlesztésének mun­káját. E törekvések, a dolgozók aktiv kezdeményezése tették lehetővé, hogy a füves vetésforgót rövid idO alatt bevezethessék és az egész körzetben a legmagasabb termés­eredményeket érjék el. Az álcái szlycppé-n hosszú időn ál a „Milturum—321“ fajtáid bú­zát vetettek, amely nagy lenné­Alekszej Rjasin népnevelő sű, de könnyen pergő. Amíg lá­bon van, dúsak a kalászai, de amikor aratják, a szemek jóré­sze elvész. A szovhoz gabonater­melői beszerezték az .^Albinum SHOO fajtájú búzát, elszaporítot- ták és ellátták vele a körzet kol­hozait is. Ettől kezdve állandóan magas terméseredményeket értek el ezen a vidéken. Ehhez azonban szükség volt az emberek igyekvő és törekvő mun- kájdra. így sikerült a tejhozamol is évről-évre növelni. Ennek ér­dekében vezették be a szarvas- marhatenyészetben az önitatókai és a villamos fejőgépeket. Szcsasztlivij apót mindez ér­dekli. Tizennégy éve dolgozik a szovhozban, munkájával hozzá­járult a gazdaság felvirágoztatá­sához. Rjasin népnevelő tudja: a munkahellyel összeforrott dolgo­zók joggal érdeklődnek az ottani események iránt és ezt az érdek­lődést ki kell elégíteni. Elvezeti az öreget a tehénistál­lóhoz, megmutatja a villanyfejő­gépek egész berendezését, a kap­csolótáblákat, az aluminiumvödrö- ket és a csöveket. Szavvics apó boldog és Rjasin elégedettebben megy tovább útjára. Beszédet kell tartania üszögondo- zónőknél. A lányok és asszonyok szívesen fogadják, leültetik és Rjasin beszámol a bel. és kül­politikai eseményekről és az új kormányrendeletekről. Szavai nagy érdeklődést keltenek és sok kér. dóst tesznek fel neki a hallottak nyoméin. Amikor részletesen tár­gyalják: a szovjet rendeleteket, Rjasin népnevelő ügyes fordulat- tol és az összehasonlüds kedvéért szól az egykori odri törvényekről. — Ismeritek SscsasztliviJ apáti — kérdezi. ji — Ismerjük. — Azt tudjátok-e, hogy a cári kormány őt száműzetésbe küldte? — Nem tudjuk. Mesélje ét! S Rjasin az apó történetén ke­resztül megvilágítja hallgatói előtt, milyen nyomorúságban, jogfosz- tottsdgban és terror alatt éltek es cári uralom alatt a dolgozók. Alekszej Rjasin tevékenyen résztvesz a szovhoz Igazgatásában is. Osztályvezetőhelyettes. FC munkája jelenleg egy új, nagyobb zsírtartalmú tejet adó szarvas­marha-fajta kitenyésztése. Ebben a munkában jól haladnak előre. A micsuríni tudomány felhaszná lásával olyan szarvasmarhákat hoztak létre a szovhozban, ami­lyeneket azelőtt e vidéken soha nem tenyésztettek. Rjasin gondot fordít arra is, hogy a szovhoz dolgozói teljes mértékben kihasználják a mű­velődéshez való jogukat. Szépen megmagyarázta Maria Buldinyen- konak, hogy leányát, Oaliiidt az Attáji Mezőgazdasági Intézetbe kell küldeni tanulni, fiát, Nyiko- tájt pedig írassa be a Technikum­ba. így került főiskolára Pelagéie Jevdokija, Grigorij Smelev, Va szilij Bobrov és még igen sokéi, a szovhoz ifjai közül. Ilyen körülmények között - szovhoz dolgozói a termelést sa ját, életbevágó ügyüknek tekin —- Rjasin népnevelő kitűnő műn kaja nyomán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom