Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-16 / 31. szám

Z & u á t> k tiasadiU A HEGYEI KULTURFRONT Újabb sikerek, újabb ered­mények jelzik a munkaver­seny kiszélesedését. A Laka­tosipari NV kecskeméti dol­gozóinak már négy 200-as brigádja van, Balogh Benjá­min SzIT-es ifjúmunkás 339 százalékra fokozta teljesítmé­nyét a Kiskunfélegyházi Gép­'várban. Molnár Teréz, a hisszállási Kendergyár dolgo­zója pedig 227 százalékot ért ti De nem egyedül az ipar­in vannak ilyen eredménye; ink. A gépállomások, állami gazdaságok, termelőcsoportok fizikai és szellemi dolgozói egyaránt közös iigvnek tekin­tik a termelés emelését, a mt nősé? javítását é9 a se^jt csökkentését. jf megyénkben kialakult, ”■ állandóan fejlődő kultu­rális életet nem lehet önma­gában és önmagáért levőnek tekinteni. Gazdasági és tár­sadalmi átalakulásunk es eredményeink szerves részét képezi a kultúra frontján el­ért bármely siker, összefüg­gésük egymásrahatasuk szó- ros és elválaszthatatlan. Jo példa erre a kecskeméti es kiskunfélegyházi gépgyári dolgozók versenye. A ke üzem nemcsak a termelésben versenyez egymással, hanem egyúttal kultúrcsoportjaik is. Az üzemi kultúrcsoportok erősödését a számszerű emel­kedés mellett a minőségja­vulása is mutatja. Falujárá­saikat nem hanyagoljak el, üe emellett pótolják ^ eddigi legnagyobb rfulasztasaikat. több gondot fordítanak a mu- sorösszeállításra é9 az üzeme­ken belüli kultúrmunkára- A mindeddig nagyjából elhanya­golt faliujsásszerkesztést « megjavítják, Olvasóköröket szerveznek, több üzemi mű­sort rendeznek. A kuUurfele- lősök továbbképzésével_ segítik ezeket elő. Munkájukba be- voSák az eddig távolmara­dókat is. A mennyiségi emel kedés mellett minőségi javu láa is mutatkozik, ez a tudo­mánvos és irodalmi előadások Rendszeresítésének köszönhe­tő. Hagy lendületet adott a ^csoportok fejlődésének május elseje. Szerepleseik e­tnnujelét adták annak, hogy fejlődésük döntő szakaszához értek. Megmutatkozott ugyan­akkor és ugyanezért ez az ün népi kultúrműsorok közönsé­génél is. A számszerű emel­kedés kétségtelen: Kecelte pL 6000 Császártöltésen pedig 2000’ dolgozó vett részt. Hogy ez nem csupán számszerű emelkedést jelent, az orgova- nvi népművelési ügyvezető jelentése bizonyítja: .,Az vn­„epi műsor és a megintek egyaránt kifejezésre juttatok iöretten békeakaratukat, bi­zakodásukat a Pótban es ve- zetőikben. Ez aZ alkalom, a kultúrcsoportok sikere nagy­mértékben hozzájárult az or- jjovánvi dolgozó parasztok ön­tudatának és munkateljesít- ménvénekóemeléséhez. ‘ A ma­ins 1-i erőpróba a várt ered­ményt hozta: olap°t terem- tett a további munkához, to vábbi sikerekhez. Az éberse? fokozását is elősegítette. Sor került a könyvtárak,selejtezé­sére is. „Ki az ellenséggel a népkönyvtárakból“' — adta ki a jelszót a megyei Népműve­lési Központ. Könyörtelenül kiselejtezték az eddig még megbúvó, helyenként közké­zen is forgó ponyvákat, akár füzetesek, akár diszkötésesek voltak. Az izsáki könyvtárak összevonásakor, a MINSz- könyvtár tulajdonát képező ,,Szent István Társulat Év­könyve, 18911' sem kerülte el ezt a sorsot. Senki sem fogja ezután idejét ilyen adat olva sásával eltölteni; ,,Trautwein János, kegyestanítórendi ál- dozár a Budapesti Oltáregye- sület igazgatója1'. Ez ' a ,,Hasznos tudnivalók'1 — rész­ben volt. Az izsáki fiatalok újabb előadások szervezésével, olvasódélutánok rendezésével fogják ezentúl is a hasznos tudnivalókat elsajátítani. De a selejtezés mellett a Népmű­velési Központ a megyei kör- zeji alapkönyvtár létesítése által, a. falvakat alapkönyvtá­rakkal látja el, hogy ezáltal is szervezetté tegye az olva­sást. Ezt a célt szolgálja az olvasómozgalom kiszélesítése is. gfz olvasás, az olvasó­mozgalom újabb csapást mért a reakció hazug állítá­saira. Az olvasókörök egymás után alakulnak. Kelcbia MNDSz-tagjainak többsége mindenegyes alkalommal 8— 10 kilométert is megtesz gya­log, hogy résztvehessen az olvasóköri munkában. Lajos- mizsén a legutóbbi olvasóna­pon, amikor Asztalos István „Szél fúvatlan nem indul'“ c. regényének záró vitája volt, a túlnyomórészt dolgozó pa­rasztokból álló olvasók, Lója György tanyai tanító kezde­ményezésére a realizmus kér­déseiről is vitáztak. A ^kény­szerből", ,,felső utasításra'1 ol­vasókról nem lehet feltételez­ni, hogy hosszú gyalogutakat( tegyenek meg és ügyüknek^ tekintsék a szocialista-reális- ( ta irodalmat. Nincs és nem is( lehet szó kényszerről, csak£ egyről; érzi mindenki, aki be.£ csületes dolgozó, hogy az ol-< vasás is a béke megvédésének^ boldog jövőnk építésének esz-c köze. Özv. Fábián Jánosnéí mintagazda, tataházi MNDSzS tag véleménye is ugyanezto mutatja: „Féljem, a másodiké világháborúban eltűnt, s ígyí magamra maradtam. De még-Q sem vagyok egyedül, mert a> Párt mindenben segített. Eo-i kozott munkával, többterme-S léssel hdláltam meg scgítsé-9 lét, mintagazda lettem. To-Q vábbi eredményes munkámé érdekében olvasok, tanulok. ni könyveink már nem hazug £ életszemléletet hirdetnek, ha-% rém példát, ösztönzést adnak | íz alkotó munkához- Tudom, G 10gy nem időpocsékojás, rém erőgyűjtés az olvasás.'“C üzek a példák mind a megyeic cultúrfront erősödését mutat.£ ák. Azt a kultúrális felemel-C fedést, amelyet dolgozó né-§ sünk a felszabadulás óta, a§ 5árt vezetése és a Szovjet-G jnió segítsége által ért el. És§ *z nem tehet bennünket elbi-g ;akodottá, önelégültté. Továb-s >i munkára, további eredmé g lyekre jogosít és kötelez. G Kulák bércsalót lepleztek le a félegyházi Gépgyárban Bolondnak nevezte a munkásokat, mert nem loptak Eredményeinket veszélyeztetik a norma- és bércsalők. Az egész megyében minden üzemben a termelési értekezletek leleplez­ték a bércsalók mesterkedéseit, mellyel népgazdaságunkat, né­pünket károsították meg. Meg­vetéssel fordul egész dolgozó né­pünk feléjük. Nem érdemelnek mást. Kiközösítik maguk közül. Ez legyen a büntetésük. Az el­lenség kezére játszók népünk gyű- löletét zúdítják magukra. De ne gondojuk, hogy néhány kártevő leleplezése már végére járt a bér­csalóknak, az arcátlanul rablók­nak. Ezek az eddig felfedett ese. tek azt mutatják, hogy van csa­lás, van jogtalan bérkifizetés, de semmiesetre sem azt, hogy a vé­gére jártunk ennek a dolognak. Hogy ez így van, azt bizonyítja az, hogy a Tervhivatal jelentése j szerint a munkabérek 7.7 száza­lékkal emelkedtek, míg a terme- lékenység csak 2.2 százalékkal. A különbözetett az 5.5 százalékot a csalók vágták zsebre. Tehát nem néhány esetről van itt szó, ha­nem többről. Arról van szó, hogy az egynéhány helyen a fennálló lazaság, liberalizmus követkéz, lében még hozzá sem fogtak a bércsalások felderítéséhez. Az eddig napvilágra került esetek bizonyítják, hogy ahol van éberség, ahol figyelemmel van- nak, ellenőrzik ezt a kérdést, le­lepleződnek a bércsalók. Nyilván­valóan cinkosnak nevezethő az, aki az egész népünket érdeklőéi érintő Igen fontos hiányosság nak nem néz utána, elnézi. n huták bércsaló / arcátlanságai A bércsalók az ellenség aka­ratát hajtják végre. Dinnyés Já­nosnak sem volt más célja. Ku- lákcsemete, így hát ha kint « földön nincs nagy lehetősége a kizsákmányolásra, lopásra, A Fél­egyházi Gépgyárban a munká­sok pénzének rablásán folytatta. Itt nem másról, mint arról van szó, hogy az ellenség ténylegesen részvett a Gépgyár munkájában, hogy lehtősége volt a nép pénzé­nek lopására. A tizengyedik bérhéten vissza­tartott magánál hat utalványt és ezeket csak a tizenkettedik bérhéten adta le, hogy növelje arra a hétre teljesítményeit ét JOOGOOOOOOOOOGGOGOOOOC A kecskeméti vasútállomás várótermében fiatalos arcú 40 óv körüli asszony várja a vonat indulását. — Hát maga, Gácsiné, hogy kerül Kecske­métre? — kiált rá örömmel egy másik asszony s csomag­jaival máris letelepszik mellé a padra. — Nem is gondoltam hogy ismerőssel utazom hazá- ig, hol járt errefelé? A Márta lányomat láto­gattam meg. Szövetkezeti is­kolán van itt. Vannak vagy kétszázan együtt. Kiváncsi voltam, hogy van■ Kezdetben nehezen ment nekik a tanulás azt mondja, de moslmár odá­ig haladtak, hogy vasárnap a színházban kultúrműsort ad­tak a termelőcsoportok tag­jainak. Olyan vidámak, boldo­gok, hogy tanulhatnak! öröm volt köztük lenni• Hiába, a mai fiatalságnak minden oka megvan már az örömret — Hát a többi csalód mit csinál? Olyan régen beszélget­tünk hogy már nem is em­lékszem rájuk. A legidősebb, ágy-e, a Teri? __Az. Férjhezment, az ura r endőr. Ö maga szövetgyárban iolgozik. Jól vannak. Magda lányom a Beszkártnál kalauz- Panni, a legkisebb, üzembe ikar menni. Azt mondja: édesanyám, olyan ifjúmunkás meglopja munkatársait. Ha va­lamelyik héten magasabb száza, lékot ért el, kevesebbet mondott be és a jövőre gondolva, bizonyos százalékot félretett tartaléknak. Úgy spekulált a munkások pén­zével, mint apja a tanyán a ku­koricával meg a hízóval. Akkor adta el, amikor a legjobban jött neki a pénz. ö meg akkor írta be a „tartalékolt százalékot", ami­kor azt legjobbnak látta.. Az aljasságai itt még nem áll­lak meg. A csoportvezető fiókjá­ból kilopta a munkalapokat. A könnyebb munkát kiválogatta magának. Úgy csinált, mint oda. haza. Míg a parasztok görnyed­tek fillérekért a földön, ő esézá- val kocsikázott és zsebrevágta a nagy pénzt. A könnyű munkával nagy teljesítményeket ért el és így előnyös helyzetbe jutott a többi munkásokkal szemben. Min. üenki a nehéz munkát végezte, a kulákfi pedig a legkönnyebbet, így dolgozott ez a bitang, ahogy ő mondta: ,,ésszel" a többi ro­vására. A szája sem állt be. A többi mnkásokat állandóan gúnyolta és uszította: „maguk hülyék, bolondok, nem tudják, hogy kell a pénzt keresni. Ésszel kell dolgozni!“ A kulák esze nyilván lopni akarja a népi demokratikus államunkat A munkás esze azonban ellenke­zőleg: segíteni, építeni, mert az övé. Aki ennek útjában áll, elta­possa. így járnak a Dinnyés Jánosok is. Ezzel még mindig nem elége­dett meg. Egy lemezt, ami kézi. vágásra volt kiadva, egy arra al. kalmatlan villanyollóval vágta el. Az olló eltörött, a vele dolgozó munkások nem tudták emiatt munkájukat végezni, nség Kidobták az ellenséget az üzemből Magatartása, disznóságai nagy feháborodást váltottak ki az üzemben. Gyűlölet, harag, utálat tükröződött minden munkás a reá- rőt. „Meglopni bennünket? Aljas säg!“ — hangzott mindenünnen Ez ellenség, ez a háború híve, ez a kulákok az üzembe beküldött romboló kártevője. Nem számít ennek semmi, csak a maga ér­deke. Mindig csak addig látott. hogy a jövő esztendőben a szom. széd földjét, meg a rokonság par. célúit összevásárolja. Több legyen u föld, vastagodjon a bugyeliá ris. Itt sem törődött mással, csak ázzál, hogy a többiek keveset, maga pedig jóval többet keres sen. Mit akar az ilyen elvetemedett1 Folytatni a régi rablást. Az alja: ellenség minden dühével járt-kelt az üzemben. Hülyéknek nevezte a szocializmust építő muukáso kát, csábítani akarta a többieket is a saját „észszerüségéfe“. De ki áll kötélnek, ki hallgat az ilyen Dinnyés-félékre- Senki! Az üze­men kívül a helye. Neki is és mindenkinek, aki lopja a dolgo­zói: szorgalmával, fáradságos munkájával megkeresett pénzéi. Az, aki gyengíteni akarja műn kánkat, az az imperialisták szá­mára akarja gyengíteni, az uz eszeveszett háborúra uszítóknuk akarja odadobni martalékul né pünket. De vannak még néhányon Ilyen Dinnyés Jánosok. Vannak még csendőr főhadnagy ok is meg kim (/ott főjegyzők. Ugyanazt a mun kát végzik, csak talán ffnomab1' nem könnyen leplezhető eszkö zökköel. Vigyázzunk, éberebben őrköd fűnk a szocializmusunk építése ffí let ti A halasi föltimüves* szövetkeze! közleménye Közöljük a dolgozó paraszt­sággal, hogy a vegyesbab felvá­sárlás a következő gazdasági év­ben teljesen megszűnik. Kizáróla. gosan csak egyszínű bab kerül majd felvásárlásra. így már most felhívjuk a la kosság figyelmét, hogy a bab ki­fejtésénél ügyeljenek a fajták gondos elkülönítésére. Kérjük a jelenlegi vegyesbab készletüket eladásra felajánlani, mert későbbi időben átvenni nem tudjuk. • Közöljük a juhtartő gazdákkal, hogy az első gyapjú átvételi na­pot május hó 10. napján kezdjük meg. További átvételi napok a követ kezők: Május hóban 17., 24., 31. napokon. — Június hóban: 7., 14., 21., 28. napokon. — Július hóban: 5-én. akarok lenni, aki a többi sok fiatallal együtt építi orszá­gunkat. — Hiába, ezek a fiatalok te­le vannak lelkesedéssel, — jegyzi meg mosolyogva a má­sik asszony. — Nemcsak a fiatalok. Én magam is! — fordul felé Gá­csiné. — Ugye nem is tudja, hogy az urammal december óta termelőcsoportban va­gyunk? — Most hallom először! — kenkedik el a másik asszony szeme. — Mesélje már el, hogy gondolták rá magukat! — Nem sok mesélni való van azon. Azt tudja, hogy vagy 30 esztendeig nyomorog, tünk azon az 5 holdon, ami volt. A lányaim vagy otthon libapásztorkodtak, kapáltak, vagy a városban cselédeskcd- tek_ Néhány éve aztán elre­pültek otthonról, ki erre, ki arra. Tanulni akart mind­egyik. Egyedül maradtunk Az urammal akkor sokat be­szélgettünk. A gyerekeink már meglátták, hogy más időt élünk, hogy a szegény is bol­dogulhat. Előttünk is nyitva áll az út. Sokat hallottunk o i.P'r'YYi nlrrnl T) r> ­DOOOCOOOOOOGOOOOOOOOOG bér 21-én azután összefogtur. 14 család, megalakítottuk szövetkezetét. Mostmár í • család dolgozik 485 holdo. Van 150 birkánk — sorolj ujján büszke arccal Gácsir 20 anyadisznó, meg vas ezer csirke. A birkák közi százat már fejünk. Mindé olyan szépen fejlődik, hog öröm nézni! — Nahát Gácsiné, csa1 ugyan nem csodálom, hog olyan jókedvű. Jó dolog lein az, ha-valaki biztonságban é hét és nyugodtan nézhet a ji vő elé. — Márpedig mi így élűnl Higyje meg, nincs áz a pen amiért visszatérnék akár ói akár az uram is a régike: amikor magunk gazdálkoc tunk és c8ak a nyomorúság az örökös gond volt a részű ni. • Ellesett beszélgetés-, egv 1 sok közül, ami mostanabn; számtalan helyen elhangzik Gácsiné és a Gácsinéhoz ha sonló többi dolgozó paraszt asszony már rálépett a jó út ra. Életük máris könnyebb é boldogabb. S az ö ,példájul nyomán nem sok idő kell má hozzá, hogy minden dölgo/i paraszt rátaláljon erre az út ^ a __rt.il t—JJ_ _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom