Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-10 / 26. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG Megérkezett a szovjet küldöttség fl SzOÍ Elnökségének határozata V. évfolyam, 26. szám Ara 50 fillér 1950 május 10, szerda TTTM-firn-iMi iibi ■ iihihiiiim ............... 11■1111111 M ájus 9, a győzelem napja Rónai Sándor elvtársaf az Elríölá Tanács elnökévé választotta az országgyűlés Kádár János elvtárs benyújtotta a (jelyi tanácsok­ról szóló törvényjavaslatot Öt évvei ezelőtt, 1945. má­jus 9 én ,,beköszöntött a világ népeinek régenvárt békéje“ — mondotta Sztálin elvtárs a szovjet néphez intézett szóza­tában. A Vörös Hadsereg ezen a napon a második vi­lágháború győzelmes befeje­zését vívta ki és a fasiszta l'euevadat saját odújában sem­misítette meg. A győzelem napja lett május 9. Hatalmas győzelme a szocializmusnak, a német imperialista barbár­ság felett, ünnepe volt az egész világ dolgozóinak a haladó emberiségnek. S ahogy az a nap győzelme volt a bé­ke, a szocializmus, a demo­krácia erőinek, úgy veresége volt nemcsak a német, olasz fasizmusnak, hanem lényegé­ben veresége volt az egész kapitalista világnak, az impe rializmusnak. A második világháború előtt az imperialisták minden szán­déka az volt, hogy a Hitler- fasiszták az egész világot meghódító éhségét úgy vezes­sék le, hogy semmisítse meg a szocializmus országát. Ezek nem húzódtak a „feladat“ tel­jesítésétől és — mint később köztudomásúvá vált — a had­üzenet ellenére az amerikai tőkések állandó kapcsolatban, összeköttetésben voltak a né­met fasisztákkal azzal a cél­lal, hogy a Szovjetuniót meg­semmisítsék, illetve az egy­mással való háborúzásban úgy elgyengüljenek, hogy azután az imperialisták könnyűszer­rel rájuk tegyék kezüket. Egész Nyugat-Európa. Fran­ciaország és a többiekkel e- gyütt összesen 11 ország erőt­len volt ahhoz, hogy Hitlerék hóbortjának, a népek leigá­zásának útjába álljon- Egye­dül a szocialista Szovjetunió volt erős és képes szembe­szállni a fasiszták állig fel- fegvverzett hadseregével. Míg a burzsoázia az országok egész sorában kiszolgáltatta, kiárusította önállóságát, füg­getlenségét ezeknek a kalan­doroknak, addig a Szovjet­unió, a szocializmus országa, ez a hatalmas. harcedzetj nép hősiesen, elszántan küzdött a betolakodók kiveréséért, a fasizmus megsemmisítéséért. A Szovjetunió győzelmének előfeltétele létében, jellegében és erejében adva volt. A szo­cialista társadalmi rend fölé­nye magasabbrendüsége volt az mely megtorpantotta a fa­siszta hadsereget, melv a győ­zelmek eoész sorozatával ju­tott el 1945. május 9-ig. A német fasiszták nem puhánV. nerincte’en, a népet eláruló tőkésekkel találták magukat szemben, mint nyugaton vagy a többi leigázott államokban, nauem egy kemény, egységbe tömörült 200 milliós biokkal, mely az imperialisták elleni harcban, az Októberi Forra­dalom győzelme után, már ta­pasztalatokat, dicsőséget és győzelmet vívott ki magának. „A Nagy Honvédő Háború teljes győzelmünkkel fejező­dött be. A háború időszaka vé. getért Európában■ Megkezdő­dött a békés fejlődés idösza- ka‘‘ — mondotta Sztálin a győzelem hadvezére. Valóban, ahol a Vörös Hadsereg meg­jelent, oda szabadságot, em­beri jogokat, kultúrát, béliét vitt. Ott, mint nálunk is, a munkásosztály, a parasztság kezéről lehulltak a bilincsek, megszűnt a dolgozókkal szem­beni fasiszta kegyetlenkedés, megszűnt gúzsbakötésük. Sa­ját kezükbe vették Kommu­nista Pártjaik vezetésével sorsuk intézését és elindultak a szabad élet építésének, a de­mokrácia s a haladás útján. Ezekben az országokban, a népi demokratikus országok­ban, valóban megkezdődött a békés fejlődés időszaka. Ott azonban, ahová az angol-ame­rikai imperialisták csapatai vonultak be, a népeket a kí­méletlen kapitalista elnyo­más, terror igájába fogták és ezek a népek ma is a legfék­telenebb fasiszta gyilkolá­soknak vannak kitéve és a szabadságukért küzdő legjob. bak ezreit börtönzik be. Nem békét, hanem háborút jelent ezeknek a népeknek az impe­rialisták „felszabadítása1“, 0- lyan háborút, mely a legele­mibb jogokért, munkáért, több bérért és az imperialisták há­borús törekvéseivel szemben, a békéért folyik. Az amerikai és angol impe­rialisták nem tanultak a má­sodik világháború eredményei­ből, Hitler és társai sorsából. Nem volt eléggé figyelmezte­tő az számunkra, hogy a má­sodik világháború a szocia lizmus győzelmével, megerő­södésével ért véget, hogy az imperialista láncból nem lánc­szemek, hanem már egész darabok hiányoznak, hogy a második világháború az im­perializmus erőinek kisebbe- dését, zsugorodását jelenttet­te. Újabb háborúra készülőd­nek. Nem nyugosznak és hű­en önmagukhoz folytatni akarják az öldöklést, ember­milliók gyilkolását. Mint a hit­leri őrület örökösei, biztosí­tani akarják a töm-^mészár­lás folvtonosságát. De a- né­pek többet tanultak, az el­múlt háborúból, mint az im. Az országgyűlés hétfőn meg- kezdlo új ülésszakát. A képvise­lők felállva, lej kés tapssal üd­vözölték Rákosi Mátyás elvtársat Dobi Istvánt, a minisztertanács elnökét és a kormány bevonult tagjait. A diplomatapáholyban megjelent Horváth Iván, a Cseh­szlovák Köztársaság követe. Az ülést Dralios Lajos elvtárs nyi­totta meg, aki bejelentette, hogy a csehszlovák parlamenttől békeüzenet érkezett a ma­gyar országgyűléshez. Drahos elvtárs ezután megemlé­kezett Rudas László elvtárs, or­szággyűlési képviselő, a közgazda- sági egyetem Kossuth-díjas rek. tora, az ismert marxista filo­zófus haláláról, amely nagy gyá­sza a magyar munkásmozgalom, nak, a Pártnak. Czett József jegyző felolvasta Szakosíts Árpád levelét, amely­ben közölte az országgyűlés el­nökével, hogy egészségi állapo­tára való tekintettel lemond a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökségéről. Fel­olvasta a minisztertanács átira­tát is, amelyben közli a Népköz- társaság Elnöki Tanácsával hogy Hónai Sándor elvtárs lemondott külkereskedelmi miniszteri tiszt­ségéről. Az országgyűlés a le­mondást tudomásul vette és Bé­nái elvtárs részére megadta a felmentést. Tudomásul vette az országgyűlés,. hogy Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszterré tör tént kinevezése folytán lemondott az Elnöki Tanács titkárságáról és tagságáról. Ezután fölolvasták Rákosi elvtárs levelét, amelyet mint a Magyar Függetlenségi Népfront elnöke intézett az or­szággyűléshez: „A Magyar Füg. getlenségi ’Népfront elnöksége 0 Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Rónai Sán­dort, titkárának Szabó Piroskát és a megüresedett elnöki tanács', tagságra Házi Árpádot javasolja." A levél felolvasása után az országgyűlés lelkes tapssal egyhangúan választotta az perialisták. És éppen ezért nem akarnak háborút. Szerve­zett, világméretekben folyó 1ö- megharccal szállnak síkra, a békéért és sorakoznak fel a béketábor hatalmas ereje, a Szovjetunió és az emberiség megmentöje.' Sztálin mögé. A béketábor ereje nap mint nap nő, izmosodik. Es ez minden nap az imperialisták veresé­gét, az imperialisták kudar­cát jelenti. A népek békehar­ca képes megakadályozni az újabb háborút, úgy, ha ez- a harc megalkuvás nélkül, kí­méletlen következetességgel folyik a háborús gyújtogatok ellen- A háborút a tömegek vívták .eddig is, de a tömegek szembeállnak a maroknyi im. Elnöki Tanács elnökévé Ró­nai Sándor elvtársat. Ugyan­csak egyhangúan választot­ták meg az Elnöki Tanács titkárává. Szabó Piroska elv- társnőt, tagjává Házi Árpád elvtársat. Czett József jegyző felolvasta Szabó Piroska elvtársnő levelét, amelyben közli, hogy az Elnöki Tanács titkárává történt meg­választása folyamán lemond az országgyűlés jegyzői tisztségéről. Oj jegyzővé Sárfi Rózsi elvtárs- nőt választották meg. Ezután Kádár János elvtárs, belügyminiszter benyújtotta, a helyi tanácsokról szóló tör­vényjavaslatot. Ries István elvtárs, igazságügyminiszter benyújtotta a büntetötör- vénykönyv általános részéről szóló törvényjavaslatot, ame­lyeket az illetékes bizottság elé utaltak. Szabó Piroska elvtársnő, az Elnöki Tanács titkára, beszámolt az országgyűlésnek az Elnöki Tanács működéséről, az 1949 de­cember 22.én bezárt és az I95C május 8-ára újra megnyitott ülés. szak közötti időben. Ismertette a fontosabb törvényerejű rendelete­ket, közöttük az egyes ipari és közlekedési vállalatok államosltá. sáról szólót, az ötéves terv bün­tetőjogi védelméről szóló tör vényerejű rendeletet, a felsza­badulás ötödik évfordulója alkal­mából gyakorolt közkegyelmet és április 4-ének nemzeti ünneppé nyilvánításáról szóló törvényerejű rendeletet. Hangsúlyozta Szabó Piroska elvtársnő, hogy az El­nöki Tanács 1950 február 23-án a „Megvédjük a békét*1 Országos Hja Ehrenburg szovjet író va­sárnap Brüsszelből Párizs egyik repülőterére érkezett. Bár az írót az út kimerítette, a francia ha­tóságok nem engedték meg, hogy akár csak néhány órára is Pá periaüsta törekvésével, a há­borús szándékkal. Május 9. a mi népünknek is ünnepe. A mi felszabadulá­sunk egy hónappal volt fiata­labb a fasizmus teljes vere­ségétől. Em'ékezünk még erre a napra. Népünk békesierete- te, békevágya A5-nck ezen a napján nagy lelkesedéssel csa­pott fel. Az országon mis a fasiszta pusztítás sebei tá. tohgtak r.e a munkások már helyreállították az üzemeket, dolgoztak, a falvakban, a nagyúri birtokokon szabadon járt a paraszt, a földjét mér­te ki a S millió koldus. Min­denütt örömünnep volt e.z a nap. A gyűlések tömegéről, a táviratok ezrei mentek a nagy Bizottságától átvette a Béke Hí vei Világkongresszusa állandó bi zottságának öt pontból álló béke- felhívását, amelyet egyhangú ha tározattal ünnepélyesen elfoga. dott. Ez a határozat kifejez5, hogy a magyar dolgozó nép harcos közösséget vállal a világ min. den békeszerető népével, azokkal, akik a nagy Szovjetúnié vezetésével küzdenek a háborús kalandorok ellen a tartós békéért. Az országgyűlés az Elnöki Ta­nács beszámolóját tudomásul vet­te, majd Hegedűs András elvtárs, a házszabálybtzottság előadója, ismertette az új országgyűlés új ügyrendjét, amelyet azonnal le­tárgyaltak. Az új ügyrendnek az a célja, hogy segítse az országgyűlést az alkotmányban meghatáro­zott feladatainak tcljesitcsé- ben. — A javasolt ügyrend — mon- dotta Hegedűs elvtárs — széles- körű jogokat biztosít a képvise­lőknek és megszüntet számtalan eddig érvényben levő kötöttséget, Egyszerűbbé teszi az országgyű­lés működését, mert az eddigi 10 bizottság helyett 4 állandó bi­zottság létesítését javasolja: a jogi bizottságét, a gazdasági és pénzügyi bizottságét. Az állandó bizottságok mellett szükség ese­tén az országgyűlés bármilyen kérdés megvizsgálására tagjaiból bizottságot küldheti ki. Az állan. dó bizottságok számának csök­kenése lehetővé teszi hogy az or­szággyűlés bizottságai tevékenyen dolgozzanak és megfelelő műkö­dést fejthessenek ki. rizsban maradjon. Elrrenburgo' nem engedték ki a repülőgépbő és azt javasolták neki, hogy hala déktalannl szálljon át egy ma sik- repülőgépbe, amely Svájc íe lé indul. Szovjetunió felé. Az első má­jus 9. óta. eltelt öt esztendő nagy harcokkal, sok ttunké val, de nagy eredmények től telt el. Az öt év a’aft odáig jutottunk, hogy már az öt­éves tervvel szocializmusunkét építjük. Feladataink megnöt tek. A béke megvédése, a szo­cialista építés nagyobb köve- teleményeket támasz1. Májú? 9-re. a fasizmus feletti törté­nelmi jelentőségű győzelemre úgy emlékezünk inazd”. ha a , termelés frontja., helytállnak, ha úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban többtrrme- léssel akadályozzuk meg az imperialisták háborúra speku­láló alias célkitűzéseit és együtt harcolunk a békéért. A francia hatóságok még néhány órái* sem engedték Hja Eiirenburgot Párisban Időzni

Next

/
Oldalképek
Tartalom