Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-09 / 25. szám

A Keceli Földmíveeszővefkezet útja lnn< Fj Hz egyealfisdi kerékkötője a fejlődésnek A szanki Táncsics-caoporiban felszámolják a „napolás" maradványait A kis tanya egyik épületének ablakából petróleumlámpa fénye szűrődik ki. Sehol semmi moz­golódás. Kihalt a tanya udvara, csak a közeli tóból hallatszik víz. csobogás. A csoporttagok egyik része bent til Rddi János csoportelnök szo­bájában. Figyelemmel hallgatják Bádi elvtárs beszámolóját. A dől- gozók hetente többször jönnek este munka után össze, mert a csoport földje, 197 hold, 27 par cellán van szétszórva. A csoport másik tanyája 10 kilométernyire fekszik, szükséges tehát a gyako­ri tájékoztatás, különben nem tudnák, mi történik a tanyában. Csak a vezetőség érti a munkaegységgel való számolást Bádi János tájékoztató szavai után megbeszélik az aznapi mun­kaegységet. A munkaegységgel való számolás a csoport egyik legnehezebb kérdése. A csoport- vezetőségen kívül alig van tag, aki tisztában lenne ezzel a szá­molással, aki egymaga tudná be­írni munkateljesítményét munka­könyvecskéjébe. Ez a nehézség azonban nem mai keletű a szanki Táncsics csoport, nál. Kezdetben még súlyosabb volt. A tagok egytól-egyig mini nincstelenek kerültek a csoport­ba. — Olyan kopaszok voltunk, mint az ujjunk — meséli Bádi János elnök. — Egynéhányac csak Juttatott földdel rendelkez­tek. — Eleinte úgy gondoltuk — fordul Patyi Imre hozzánk — hogy nincs különbség köztünk, nincstelenek voltunk valameny- nylén, ezért a munkát is egyfor­mán számoljuk el. Egyenlően, egy nap — egy nap. A „napoiés" a „lógósoknak" kedvezett így azonban a szanki csoport­nál nem ment a munka. Volt, aki piacra akart menni, volt olyan, aki a munkában nem igen igyekezett. Inkább elténferelte az Időt. A napok szerinti elszámolás a „lógósoknak“ kedvezett. Ezért több ízben heves viták robbantál! ki. Az egész „rendszer“ egyedül a lustáknak kedvezett. Nem is Igyekezett senki túlszárnyalni a másikat. Inkább arra törekedtek, hogy hogyan lehetne a napot megúszni kevesebb munkával. Megalakul a párt- szervezet, megszűnik a munka ösztönössége így múltak a napok. Változást csak a pártszervezet megszerve­zése hozott. A 10 alapítóhoz újabb és újabb dolgozók csatla­koztak, úgyhogy ma már 12 férfi és 11 nő tartozik a csoporthoz. De a pártszervezet nemcsak a tag­létszám emelése érdekében fejtett kj tevékenységet. Megszervezte a munkát is. Eddig ösztönösen, terv- szerfltlenül jártak a földekre. — iHanga, Andrásné titkár iránj-ítá. savai megszervezték a munkacsa­patokat. Ma már három munka csapat működik a csoporton be­lül. A „Köztársaság“ nevű csa­patot Patyi Imre, a „Béke“ nevűt Rádi Imre és a „Szabaság“ nevűt Tóth József vezeti. Megtanulnak munka­egységgel számolni A csoport pártszervezete rövi­desen rájött arra, bogy a „napo­lás“ csak éket ver a dolgozók közé. Az Igazságtalan jövedelem elosztás pedig bomlasztja a lég­kört. Ezért a pártszervezet javas- latára értekezleten elhatározták, hogy minden egyes tag megtanul, ja a munkaegységgel való számo­lást. A fejletteb tagok oktatják a kevésbbé fejletteket. így a Hu-- bert-tanyán, ahol Bádi János cső porielnök lakik, az elnök oktatja szaktársait. A másik tanyán, ahol Manga Andrásné otthona van, a párttitkár, aki nemrég tért ha­za a pártiskoiáről, áll a tagok segítségére. Bádi János, Manga Andrásné mellett még Tóth Jó­zsef és Megyesl János segít az ok­tatásban. Használják a munka- egységkönyvecskékef, felszámolják az egyenlösdit A tavaszi munkának nagyrészét már munkaegység alapján Írták be a könyvecskébe. Eddig a cső. port már elvetett 15 hold napra forgót, 10 hold zabosbükkönyt, IC hold zabot, 5 hold árpát, 2 hold dohányt, 2 hold lent, 2 hold ta­karmányrépát, 5 hold burgonyát, 6 hold ricinust, 18 hold kukoricát és 1 hold gyapotot .A csoport mái A taglétszám félév alatt 180-ról 1324-re emelkedett befejezte a takarmányrépa ka- pálását, már folyik a munka a kukoricatáblán, ennek kapálása után egy-két napon belül már sor kerül a napraforgóra is. A helyes munkaszervezéssel, a munkaegységgel való számolással megjavult a csoport munkaszelle. me, megnövekedtek az eredmé­nyek. Az oktatással felszámolták a csoport fejlődésének a kerék­kötőit A tagok ma már tisztán látják, hogy mennyi munkát vé­geznek, mekkora lesz a részük a csoport jövedelméből. De azt is látják, mennyivel Járnak jobban, ha fokozzák a munkát. A tagság már tudja, hogy megáll a terme lőcsoport fejlődése, ha elhanya­golják a munkaegységgel valé számolást. A tagság ezért mindent megtesz, hogy kiküszöbölje az egyenlősdi maradványait. A kiskunfélegyházi gépállomás versenyre hívta Bács-Kiskun megye valamennyi gépállomását Vorosin Kört szerveznek a traktoristák Lelkes értekezletet tartottak a félegyházi gépállomáson amelyen főleg azokkal az eredményekkel foglalkoztak melyeket a magyar sztaháno- visták az iparban és az utób bi időben már a mezőgazda­ságban is elértek. Az újítások, munkamódszer­átadások, a rejtett tartalékok felkutatása mellett igen nagy fontosságú a Vorosin mozga­lom is, mely a rend, tisztaság( csinosság állandósítását jelen­ti. Természetesen ezzel együt, jár, hogy az emberek jobb kedvvel dolgoznak, többet és jobbat termelnek. Az értekezleten elhatároz­ták, hogy a gépállomáson Vo­rosin elvtárs útmutatása nyo­mán rendet, tisztaságot, csi­nosságot fognak teremteni­— Tudjuk, hogy ez a moz­galom fegyelmet és magasabb termelékenységet is jelent. Ha ezt — mondotta Monostori elvtárs — a belső munkánál megszokjuk, akkor a külső munkánál is alkalmazni fog­juk, ami által kettős célt érünk el. Egyrészt a követke­zetesen tisztán tartott erő- és munkagépek élettartamát meghosszabbítjuk, másrészt a talajmunka minőségét megja­vítjuk. A rend, tisztaság, csinosság ( és az ezzel járó magasabb Késő délután. A Keceli Földmívesszövetkezetben meg­beszélést tartanak. Andrási Kálmán ügyvezető íróasztala körül ott ül Flaisz István és Apró József termény felvásár­lók, továbbá Rácz Ferenc pénztárnok és Révész László adminisztrátor. Az értekezle­ten megbeszélik az üzemágak forgalmát. Az ügyvezető előtt ott fekszenek a különböző üzemágak forgalmi kimutatá­sai: — Elértük a 120-000-es for­galmat — állapítja meg az ügyvezető, — Az elmúlt hó­napokban nem tudtunk a 80 ezren felülemelkedni. Ez a forgalom megmutatja, hogy emelkedik a község lakosai­nak életszínvonala, hogy a fűszer- és vasüzletben, a kocs­mában, a tej csarnokban és a mész és védőszer-raktárban még nagyobb eredményeket lehet elérni. — A fogyasztási üzletág­ban jó eredményeket értünk el — szól közbe Flaisz Ist­ván. — Ez az eredmény bi­zonyságul szolgál arra, hogy községünkben a dolgozó pa­rasztság támogatja a szövet­kezeti mozgalmat, nemcsak azzal, hogy belép a tagok so­rába, hanem azzal is, hogy beszerzéseit a szövetkezeti bolton keresztül bonyolítja le. A keceli dolgozók már hid­ják, hogy a földmívesszövet- kezet támogatásával erősítik a szocializmus építésének egyik bástyáját és elősegítik a falusi kizsákmányolók visz- szaszorítását. Révész László kinyitja a tagsági kimutatásokat. A tag­ság egy év alatt 180-ról 1324 főre emelkedett. Míg tavaly szeptemberében a keceli föld­mívesszövetkezetben az ifjú­ság egyáltalában nem volt képviselve, addig az idén már 140 ifi lépett a tagok sorába. De szépen emelkedik a nők száma is. Az elmúlt évben mindössze 15 női tagot tartot­tak nyilván. A legújabb ki­mutatások szerint a nők szá­ma már megközelíti a 350 et. A földmívesszövetkezet a szomszédos termelőszövetke­zeti csoportokkal is szoros kapcsolatot tart. A földmí­vesszövetkezet raktárából kapják a termelőszövetkezeti csoportok az elitvetőmagva­kat, továbbá a saját vető­magvak tisztításánál a föld­mívesszövetkezet segítségük­re sí®1­A keceliek tudják, hogy a jól működő földmívesszövet­kezet áldás a falunak. Ezért nap-mint-nap nő azoknak a száma, akik csatlakoznak a szövetkezeti táborhoz és szük­ségleteiknek beszerzésével tá­mogatják a szövetkezetei. Az ötéves terv során villamosítják a jóxselházi tanyaközpontot és megépül az 5 km hosszú Csávoiy-Józsefháza közötti bekötőút Csávoly község a hároméves terv során fejlődésnek Indult. Az ötéves terv beruházásai ezt a fejlődést fokozzák. Az ötéves terv községi és állami beruházásai kö­zött szerepel öt új mélyfúrású kút létesítése, a meglévő szülő­otthon továbbfejlesztése, kultúr­húz létesítése, járdaépítés, nép­es strandfürdők építése és a köz- világítás kiszélesítése, főként o község peremrészein. Az ötéves terv valósítja meg József háza dolgozó parasztságá nak régi óhaját is, a Csávoly— Józsefháza közötti bekötőút meg­építését. Ezzel az itt létesült ta­nyaközpont dolgozó népe közvet­len összeköttetést nyer a Baját Szegeddel összekötő fővonalba. ■Ugyancsak az ötéves tervben kap termelékenység elérésének ér­dekében versenyre hívja a fél egyházi gépállomás a Rács— Kiskunmegye Központjához tartozó összes gépállomásokat az alábbi feltételekkel: 1. Erő- éa munkagépek, fel­szerelés tisztántartásának, és ápolásának állandósítása, fo­kozása. 2. A gépállomási helyisé-jók falainak, padozatainak, fel­szerelésének tisztántartása, ápolása. Ajtók, ablakok, zá­rak és csuklórészek karban­tartása. (Üvegrészek lemosá­sa, zárak, sarokvasak olajozá­sa.) 3. Kéziszerszámok gondos kezelése, tisztogatása. 4. Raktár és kölcsön mun- ' kagépállomány pontos keze­lése, sorrendbe helyezése, ren­dezése. | 5. üzemanyagelfolyás, Cse­pegés megszüntetése, hordók, | tölcsérek, beöntő vödrök tisz­tán tartása. 6. Hálóterem berendezésé­nek időnkénti fertőtlenítése és szellőztetése, rendszeres taka­rítása. 7. A gépállomás területének arra alkalmas részének fásí­tása és virágoskert létesítése. 8. A fenti pontok megvaló­sítására Vorosin Kör szerve­zése. Megvesztegetéssel akarta bőrét menteni a kulák Kecelen A kulákok még alkalmazottaiknak is mejtiitjak a békeív aláírását Minél inkább csúszik ki a ta­laj a kulákok lába alól a falu gazdasági és politikai hatalmá­ban, annál diihödtebben és nyíl­tabban támadnak a dolgozók él­len. Százféle módon próbálnak alkalmat találni arra, hogy a ma guk javára billentsék még min dig a hatalom mérlegét. Font János keceli 80 holdas kulák Sárai Imre alkalmazottját 2100 forinttal károsította meg, hogy nem a rendelet szerint fi-1 zette bérét. A DÉFOSz munka- ügyi bizottsága már két hónap­pal ezelőtt határozatot hozott, de többszöri sürgetés ellenére sem fizetett a kulák, hanem más mó­don próbált kibújni a kötelezett, ség alól. Egy napon felkereste Vida Miklós DÉFOgz irodaveze­tőt, amikor egyedül volt a he­lyiségben és „kiegyezést“ aján- j lőtt olymódon, hogy Vida „si­mítsa el a dolgot, nem lesz há­látlan“. Az Irodavezető felhábo­rodottan utasította el az ajánla­tot, de Font nem tágított. Cgyesen az irodavezeö mellé férkőzött és három ropogós százast dugott a zsebébe. Vida Miklós azonnal telefonált a rendőrségnek. A kulák, aki nem számított Ilyen „hajthatatlan- fuigra“ mostmár megpróbált el- íszkolni, de az ajtóban elfogták és átadták a rendőrségnek. A kulák erre szemforgatva tagadta a megvésztegetési kísérletet, csak akor volt hajlandó beismerni, amikor a rendőrség az ügyész­ségre akarta kísérni. Font János elfelejtett», hogy ma már 1950-et írunk, amikor nem lehet már néhány hányaveti módon odavetett százassal ki­bújni a felelősség alól, mint a múltban, amikor a régi rendszer megvesztegethető, népelienes bfi. rokratái minden kulúkot hájjal kenegettek. Ma a dolgozó nép erejében és nem a kulákok zsí­ros pénztárcáiban van a hálálom titka s ez az erő lesújt a Font J ánosokra. A békeivek aláírásánál is ki­bújik a szög a zsákból a kulá- koknál. De ezen nem Is csodál­koznak a dolgozók, hiszen a ku­lák már ezeregy esetben bebizo­nyította, hogy egyike a legalat- tömosabb ellenségének és csoda- váró hittel várják az imperialis­tákat, az új háborút, amitől el­veszett hatalmuk visszaszerzését remélik. A dolgozók Jól tudjál!, hogy a „kutya ugat, a karaván halad" és semmi szükségünk nincs a kulákok béke melletti ál­lásfoglalásra. De a kulákok nemcsak hogy maguk nem írják alá a békeívet, de alkalmazottaik nak is megtiltják azt. így pél­dául Solton “Kémet József kocs- máros kulák Bácz Sándor nevű alkalmazottjára bőszen rápa- rancsolt, hogy meg ne próbálja aláírni a békeívet. villanyt is József háza, melynek technikai előkészületei már meg is indultak. Osávoly az ötéves terv során papírelőkészítő üzemhez jut. A létesítendő üzem a nád és ku­koricaszár előkészítését fogja el­végezni a papírgyártáshoz. Az üzem mindjárt megindulásakor közel száz dolgozót tud munkába állítani. Élenjáró szoviei textil-munkások kezdsütényezése Az ivanovoi textilgyárban Pota. pova brigádja április 24-ig több mint 400 kg nyersanyagot takarí­tott meg. Potapova felhívta a gyár minden dolgozóját: indítsák meg a, szocialista versenyt a ki­váló minőségű termékek előállí­tásáért és ezt kössék össze a ta­karékossági mozgalom fejlesztésé­vel. Kecskemét thj. város polgármes­terétől. HIRDETMÉNY A földművelésügyi miniszté­rium P. 80— 50—13—1950. sz. alatt kelt rendeltével a községi kovácsok részére hathetes pat- kolómesteri tanfolyamot kíváD megrendezni. A tanfolyam bentlakásos, tel Jesen Ingyenes (Elszállásolás, tel jes ellátás). A tanfolyam májú hő második felében nyer meg rendezést Baja székhellyel. Je lentkezhetnek mindazon kovács mesterek, vagy segédek, akik ez ideig patkoló kovácsmesteri tan folyamon nem vettek részt. Je lentkezni: Kecskemét, városhá za, félem. 7. sz. alatt lehet má jus 6-ig. Kecskemét, 1950 május 3. Székely János sk. főelőadó

Next

/
Oldalképek
Tartalom