Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-07 / 24. szám

fi Hiskunhalas-Fehértó pusztai állami gazdaságban hétrőMiétre fokozzák teljesítményüket a dolgozók A fiatalság nemcsak a kezdeményezésben, hanem a végrehajtásban is az élen jár A többezerholdas birtok gyönyörűen fejlett gobonave- tése, mintaszerű tavaszi vete- ményei messze fölülmúlják a környékbeli egyéni gazdasá­gok képét. Ez az eredmény- nem csupán a nagyüzemi, szakszerűbb gazdálkodási módnak, a gépi talajmüvelés- nek köszönhető, hanem an­nak, hogy a gazdaság dolgo­zói már annak a mezőgazda­ságunkban is kialakuló új em- bel’tipusnak képviselői, akik magukévá tették a több és jobb jelszavát és az egyre erősödő munka versenyen ke­resztül törik át azt a gátat, mely mezőgazdaságunk fejlő­désének hosszú időn át útját állotta. Beszélnek a számok A gazdaság irodájában táb­la hírdeli a jól dolgozó brigá­dok, munkacsoportok és egyé­ni versenyben élreíört dolgo­zók neveit. Ez a tábla némán is hangosan igazolja, hogy az április 4-i felajánlások során csak csíráiban mutatkozó munkaverseny azóta folyto­nosan felfelé ível, a május 1-1 felajánlások túlteljesítésén s azon keresztül, hogy egyre több dolgozó csatlakozik a versenyhez, A számok beszélnek. A 12. bérhéten a gyümölcs- és sző­lőtermesztő „Vörös Csillag“- brigád 127 százalékkal veze­tett. Benne a ,,Kossuth“-mun- kacsapat 134 százalék átlagot teljesített, az egyéni verseny­zők: Mohai Árpád 277, Ma- rmsa István 152 százalékot értek el. A 13. bérhéten a „Vörös Csillag“ már 133 százalékra emelte teljesítményét s a „Kossuth“ mellé 154 száza­lékkal kiugrott a ,,Zója“-mun­kacsoport is. Tagjai; Gyenizse Lajos és Gál Antal 171, vala­mint 163 százalékos teljesí­téssel léptek az egyéni ver­senyzők sorába. Szélesedő versenymozgalom Ugyanez a kép a többi bri­gádnál is. A „MicSurin‘-bri- gád egy hét alatt 112-ről 128- ra emelt, a „Szabadság“ 119- ről 128-ra. A munkacsoportok teljesítményét az egyének vi­szik előre; Lovas Ádám, Sütz Erzsébet, Kovács István telje­sítménye az elmúlt bérhéten 160—170 százalék körül moz­gott. Az összdolgozók átlag teljesítménye mindössze né­hány százalékkal marad eze­ké alatt A fiatalság kezdeményez A gazdaságban egyre széle­sebbé váló versenyt az ifjú­ság lelkes szerepe eredménye­zi. A dolgozók 80 százaléka ifjúmunkás. Nem rég alakult meg egy 60 tagú ifi-brigád, amely Csátaljával áll ver­senyben. A fiatalság kezde­ményezte a felajánlásokat is és élen járt azok teljesítésé­ben. A május 1-re vállalt 70 ezer szőlővesszőt 9 helyett 5 nap alatt ültették Ki, a borsó* kapálásban elért 120 százalé­kot már 140-re emelték. A mennyiség mellett minőségi eredményt is értek él azzal, hogy a kapált sorokat nem ta­posták össze. Június 18-ia vállalták, hogy a luce -na szé­nát helyesen szárítják meg és így annak minőségét 35 szá­zalékkal emelik. Akik aláírták és akik nem. Utón a népnevelőkkel Kiskunhalason napról—, kitörő vágyát fejezi ki. \ Oráról-órára | Ahol elalszik az éberség, Olt sszabotálnak, ááriáóstnak a RutáRoR 1 Bács-Kiskun megyében akad. nak községek, ahol az Illetékes szervek nem jól viszik az osz­tályharcot. Ezekben a községek­ben a kulákok nem férnek a bő­rükben, minden alkalmat meg­ragadnak, hogy szabotálják kor. mányunk intézkedéseit. Borotdn is akadnak olyanok, akik a mi­nisztertanács határozataival mit- sem törődnek, szabotálják a ta­vaszi vetési munkálatokat. A szabotálók élén 'Nagy Sándor, Nagy Dezső 100 holdas basapa­rasztok, továbbá Varga András 80, Makai Antalné 44, __,__ M árton 75, Molnár Ferenc óSq Huszti József 30—30 holdas kn O Iákok állanak. Ezek a mágnás-Ó parasztok árpát, zabot és bor g sót vagy egyáltalán nem, vagy“ csak a látszat kedvéért vetettek.] Borotán híres Marácsi Lajos is- Ez az erkölcstelenségéről hírhedt] . bilgerlis úri kupec“ szőlőjét csaki részben takarta ki. De a borotai kulákok más vo­nalon is igyekeznek a népi de^ mokráclának ártani. Míg egyesek a termelést próbálják szabotálni, addig mások beadási kötelezettsé­güknek csak vontatottan, il­letve egyáltalán nem tesznek eleget. Borbeadási kötelezettségét nemi egy kulák igyekezett elszabotál­ni. Farkas Antal, Beretka Illés, Nagy Sándor, Bognár Ádámné,] Varga András, Magyar Balázs,, Vörös András, idősebb Kiss* Györgyné, Kertész János, Nagy\ Sándor és Kovács Miklósné egy-i általában nem teljesítették bor-] beadási kötelezettségüket. Ezjek, a kulákok gyakran éjszakákon! át tivornyáztak, erre van bősé-] gesen boruk. Csak a népi demo-i krácla számára nincs. Borotán még mindig a kulá-, kok a hangadók. Még a népi szervek és tömegszervezetek sem] teljesen mentesek befolyásuktól.! Még nem is olyan régen a Föld-1 művesszövetkezét egyik főirányí-] tója, Cseresznyés Pál, ludoviká; hadnagy volt, akinek sógor, és] koínasága, szomszédai még mai is bent ülnek a szövetkezetben.1 A szövetkezet egyes vezetői ellen] a faluban az a vád járja, hogy esek még mindig kulákok azé-' kértolú cimborái. Ez a „csalá­dias“ szövetkezet a tagsággal nem törődik, elszakadt tőle, kö­zel egy év óta még közgyűlési sem tartottak. A dolgozó parasz­tok ezért bizalmatlanok a szö­vetkezettel szemben. De Kiskunhalason Is igyeksze­nek szabotálni a kulákok. Csak a minap leplezték le őket a me­zőőrök. Babó József „örökösei“ 184 holdas, özy. Darányi Inaré nő Fehértó 15. szám alatti 4C holdas, Van Sándor Fehértó 20. szám alatti 65 holdas, Nagy A. István Bodoglár 160. szám alatt lakó 66 holdas, hajjal Imre 150. szám alatt lakó 25 holdas, Cs. Tóth Mihály Bodoglár 150. szám alatti 50 holdas, Lippai András- né Bodoglár 147. szám alatt lakó 109 holdas kulákok csak vonta­tottan és nem kellő időben vé­gezték el tengeri és burgonyave­tésüket. A mezőőrök éberségén múlott, hogy ezek a kiskunhala­si baSaparasztok nem ludják szabotálni tavaszi vetéstervüket és az ötéves terv célkitűzéseit. _______________ napra g yűlik, szaporodik a békére vágyó, a békéért kiálló dol­gozók millióinak kézjegye a békeívek fehér lapjain- Meg­mozdult a város és falu or­szágszerte. Népnevelők járják a házakat. Sok helyütt nem is kell elmondani, hogy miért jöttek s máris rajzolódnak a betűk az íven. Jól tudja min­den dolgozó, hogy mit jelent ez a hatalmas tömegmozga­lom, amely most a békeharc zászlaja alá szólít minden be­csületes, jószándékú embert. Sarok Mihály füzespusztai 15 holdas középparaszt mun­kában cserzett ökle keményen szorítja a ceruzát; — Ha aláírásommal tudok segíteni a béke megvédésében, ha kell tízszer is aláírom. Tu­dom — bólint gyorsan, meg­előzve a népnevelő szavait, hogy más is kell ahhoz. A be­csületes, jó munka. Én is így gondolom és így is teszem. De így tesz minden becsületes középparaszt társam is, akik öt év óta velem együtt már új utat járnak. Franyó Ilona ifjúmunkás szeme gyűlölettől villan, míg nagy, világos betűkkel írja nevét: — Szóval megint vágóhídra akarnak bennünket vinni azok, akik eddig is a mi vérünk­ből kovácsoltak maguk­nak tökét, hatalmat! De most az egyszer tévednek. Mi, fiatalok nem leszünk töb­bet az imperialisták dróton rángatott ágyútöltelékei. E- rős a karunk és bátor a szí­vünk, hogy méltó választ ad­junk azoknak, akik az előt­tünk álló boldog jövőnek akar­nak sírásói lenni! Szakáll Sándorné sokgyer­mekes takarítónő millió anya — Gyermekeimmel együ, t boldog életet akarok élni! Itt, nálunk minden azért történik, hogy így legyen. Vesszenek hát azok, akiknek még nem volt elég a harácsolás, a dol­gozók vére, verejtékei i"“c--------r------rn Kiskum­| S zug, hangzik | halas0ü is békéért harcra kész dolgo­zók szava, egyre fokozódó erő­vel. De a békéért való kiállás mint választóvíz, mint szaka­dék választja el azokat, akik most is, mint mindenkor megmutatják, hogy az ellen­séget képviselik, hogy a kést szorongatják kezükben elle­nünk. Megmutatják arcukat! Berki Andomé kulákasz- szony, volt nyilas, kutyáját uszította a népnevelőkre. Ez a tette napnál világosabban igazolja gondolkozását. De a béketábor ereje nem lesz ez­zel gyöngébb s Berkiné is hasztalan várja, hogy cseleke­detéért egyszer majd fényes kitüntetést kap azoktól, akik­nek jöttét annyira óhajtja. Babenyec Cs- Vendel habzó gyűlölettel jött-ment csavar­góknak nevezte az aláírás- gyűjtőket. Neki minden dol­gozó jött-ment csavargó, éhen­kórász népség, a volt cselé­dei is, akik sokat tudnának mesélni arról az időről, ami­kor még Babenyecnek húzták az igát. S Babenyec kuláknak véleménye nem változtat azon a tényen, hogy ebben az or­szágban most már végérvé­nyesen azoké a hatalom, aki­ket ő csavargónak nevez. Emyesné kereskedő nagy- hangon jelentette ki: — Nekünk egyformán rossz volt a Horthy-rendszer is, meg ez is. Majd megfenyegette a népne­velőket; — Vigyázzanak, nem lesz maguknak hamarosan ekkora szájuk! Különben is tudjuk, hogy csak azért csinálják az egészet, mert a kommunisták jó pénzzel meg­fizetik. Nem, Emyesné, azokat akik az aláírásokat gyűjtik és akik aláírják az ívet, egé­szen más fűti. S ez az egé­szen más erő képes leSz arra, hogy Berkinék, Babenyec Vendelek és Ernyesnék nélkül is azoké legyen a győzelem, akik munkával, harcos kiál­lással küzdenek a teremtő békéért, a szép jövőért s ame­lyik jövőben a Berkinéknek, a kulákoknak, az ellenségnek nem lesz részük. 500 ezer leva megtakarítás > A „10. sz. gyár“ építőosztá- llyának egyik harminc főből ) álló csoportja öt brigádra ősz­> lik. A brigádok egymás között ) munkaverseny szerződéseket 3 írtak alá és egyikük sem akar Pa munkaversenyben lemarad­unk Az építőmunkások Május 1 ^tiszteletére felajánlották, hogy >a nyár folyamán 5000 köbmé­ter földet ásnak ki és anya- § gokban 500 ezer leva mogfaka- Prítást érnek majd el. A bri­gádok a múlt évben 8 millió gleva megtakarítást értek el és 3meg vannak győződve arról, íhogy most is helyt állanak gmajd a munkafelajánlás te­uren. A brigádok rendszeresen 3150 százalékos termelést ér­cnek el. Tavasz a Kubánban tegbe kerül. A vetésre beállítot- ] tak minden keskenysoros vető-1 gépet, de sok táblán a kereszté-1 zett vetést alkalmazzák, sorközü ] vetőgépekkel. A vetési versenyből Goncsarovék kerültek ki győzte-1 sen. Egész Kubánban elsőnek, ] három nap alatt végezték el a! kalászosok vetését. A szeszélyes1 Időjárás nem zavarta őket. A] mezei munkát őragrafikonra osztották be és a brigád minden tagja arra törekedett, hogy túl­teljesítse a normát. A gépállo­mástól kiérkezett traktorbrigád is az ütem fokozása mellett tört lándzsát. A traktorosok kijelen­tették : Idén nem lesz leállás — és ment is minden. A vetőmagot a fuvarozók menet közben ön­tötték a vetőgépek ládájába és' a gépek így óránként 3.5—4 hol- ] dat is bevetettek. Volt olyan traktorista — Sztyepán Levesen - ko — aki a nyolcórás munkana­pon 38 holdon vetette el gépével a tavasziakat. A frissen bevetett földeket bi­zottság nézte át és úgy találta, hogy a tavaszi búzát, árpát, za­bot és az évelő füveket egyfor­mán kitűnően vetették el. S a kubáni tavaszt ezévben éppen a mezei munkák kiváló minősé­géért folytatott harc jellemzi. A kolhozok, gép- és traktorállomá­sok Kubán minden körzetében azért versenyeznek, hogy a ta­vaszi munkálatok a legkitflnőb-1 ben folyanak le és az egész ve- ] tésterületen a legmagasabb tér-1 méshozamot takarítsák be. ' a tévhiedelmet. Füves rétegbe vetett tavaszi búzát és jól meg­munkálta a talajt A termésho­zam oem maradt el az őszi bú­záé mögött. Ennek láttán az embereknek csak megjött a kedve és amikor azután komolyan hozzáfogtak a tavaszi búza termeléséhez, ki­derült, eddig is csak az volt a baj, hogy a kolhozok és szovho- zok többsége nem úgy termelte a tavaszi búzát, ahogy ez a nö­vény megköveteli. Most, mihelyt Goncsarov nyomában jól előké­szített őszi szántáson, rendkívül korán vetették el, a tavaszi búza kitűnően fizetett egész Kubán­ban. így volt tavaly. Idén azután a kolhozok és szovhozok a Bolse­vik Párt kubáni bizottságának határozatával megerősítve ké­szültek a tavaszra. A Párt azt tűzte ki feladatul, hogy ebben az évben a tavaszi búzában ugyan­olyan terméseredményeket érje. tek el, mint az ősziben, vagyis 20 mázsát holdanként. Világos, hogy Goncsarov veze­tésével a „Komszomol“"kolhoz parasztjai már akkor kiköltöz­tek a földekre, amikor „az ara­tás ablakai“ még nem is mutat­koztak. S mivel a kolhozok ver­senyben vannak, egyik sem akar lemaradni, a többi kolhoz is kö­vette a példát. Ez évben jelentős mértékben kiterjesztették a ta­vaszi búza vetésterületét: két­szer annyit vetnek be, mint a há. ború előtt. Az egész tavaszibúza ősszel jól megforgatott füves ré­] A tél után váratlanul betörő i koratavaszi napokat Kubánban 1 „az aratás ablakainak“ nevezik , B napok — amelyek után néha 1 esetleg ismét egy hétre elromlik az Idő, esik az eső és ólmos fel­hők borítják az eget, — nem­csak kilátást engednek a tavaszi munkálatokra. A kubáni paraszt 1 Ilyenkor „megfogja“ a derűs, na- ] pos órákat és alaposan kihasz- i nálja. Jól tudja: aki idejében el [ veti a tavaszi búzát, annak lesz i kenyere és mennél alaposabb a 1 munka, annál több lesz a kenyér. i Ez évben a földek nagyrészt ] még hó alatt feküdtek, amikor > a „Komszomol“-kolhoz elnöke, [ Fjodor Goncsarov a mezei bri- I gáddal együtt már kiköltözött a • tanyára. Persze, ha akadt volna ! a kolhoznak olyan parsztja, aki i arra az álláspontra helyezkedik, [ hogy minek úgy sietni, ráérek > még a falubeli kényelmes lakő­> házat felcserélni a tanyaival, ] Goncsarov szigorúan megmondta i volna neki a véleményét ! A „Komszomor-holhozbsn ) megszokták, hogy az elnök szava j komoly szó és mindig úgy van ) jól, ahogy cselekszik. Kitűnő ) munkájával érdemelte ki a bt- ] zalmat. A pavlovi körzetben az ) első volt, aki kiállt a tavaszi bú- j za mellett — ugyanis az a véle j mény terjedt el, hogy Kubánban ) a tavaszi búza alacsony termés, j eredmnéyt ad, nem érdemes ve- ) sződnl vele. Még az agronómusok ! Is ezt hajtogatták. Nohát, Gon- csaror tettekkel cáfolta meg ezl

Next

/
Oldalképek
Tartalom