Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-26 / 40. szám

Á Bajai Posztógyár leleplezte az OTI csalókat is Munka helyett henyélnek, sétálnak A munkafegyelem megszilár­dítása, a normalazítások és bércsalások kiküszöbölése, a munka termelékenysége meg­javításának fontos eszköze, tehát fontos politikai és első­rendű érdekvédelmi feladat. (SzOT határozatából.) A bajai Gyapjúszövetgyár­ban nemrégiben leplezték le a tintírozóban a bércsalókat, akik a dolgozók államát, mun­kástársaikat közel hatezer fo- rintal károsították meg. Mar­kovira Erzsébet és Szukára Katalin bércsalók súlyos hi­bát, bűnt követtek el, de a vál­lalatvezetést sem terheli kis felelősség ebben, mert az el­lenőrzést, a jó munka nélkü­lözhetetlen eszközét, nem vet­te igénybe. A nyiroknál is baj van A nyíró üzemrészben hason­ló eset van kivizsgálás alatt. A régi normafelelős nemrégi­ben távozott és helyébe új em­ber került. Az újonnan beállí­tott normafelelős rögtön ész­revette, hogy a nyírók nor- maelszámolásába valami hiba esett. A nyírók normateljesít­ménye állandóan 160 százalé­kos géphatásfok kihasználást mulatott, ami az elvtársak és a munkások véleménye alapján lehetetlen. Utánanézve a do­lognak, megállapítható lett, hogy a nyírók közül valaki normacsalást követett el és így bizony a magas géphatás­fokon feltüntetett termelés került bérezésre. Hogy ki kö­vette el a bér- és xiormacsa- lást még nem lehetett- megál­lapítani, de egészen biztosan rövidesen megtalálják a tet­test, A pénzt rablók nemcsak a tintírozóba, hanem a nyíróba is „beették'* magukat és egé­szen biztosan — a vizsgálat majd ezután derít fényt a részletekre — komoly anyagim kárt okoztak népünknek, épí-j fésűnknek. Az ellenség szán-S déka itt is érvényesült. Az el- ■ lenőrzés hiánya a kelleténél S sokkal tovább engedett leve- S gőt szívni az ellenség akara tát szolgálóknak. Sok a beteg A vállalatvezetőségnek az utóbbi időben nap mint nap azt kellett megállapítania, hogy a szövődé H0 dolgozója közül átlagosan húsz dolgozó jelent beteget. Egy része in­dokolatlanul. Az elmúlt héten ez a szám váratlanul huszon­kilencre emelkedett fel. Az üzem többi dolgozói erő­teljes hangot használnak a munkafegyelem lazítok ellen, akik csak akkor járnak dol­gozni, amikor nekik tetszik, vagy amikor kedvük tartja. Helyesen állapították meg, hogy a „bércsaláshoz hasonló az OTI-csalás is, mely vég­eredményben ugyancsak a dol­gozókat károsítja és veszé­lyezteti a valóban beteg dol­gozók helyzetét.*' A megtartott beteglátogatá­sok mindenre fényt derítettek és lelepi ezék a henyélő, sétá­ló „betegeket’*. Például Hazai Sándor szö­vő. aki Monostori-út 4. szám alatt lakik, kétszeri látogatás után sem volt otthon találha­tó. A hozzátartozói, jő cinko­sok, azzal mentették Hazait, hogy egy pillanatra átszaladt a szomszédba. Ugyanakkor a városban sétálgatott. Körösztösi István és felesé­ge két egymást követő dél­előtt sem voltak otthon talál­hatók. A szomszédjuk nem tudta megmondani, hogy mer­re lehetnek. Annyit tudtak csak mondani róluk, hogy egész napon át nem tartóz­kodnak odahaza és ha Körösz­tösi este haza is megy, utána rögtön eltűnik és csak késő éjszaka tér újra vissza. Jerkó Olga is a galériába tartozik. OTI-csaló ő is, mint az említett kettő. Hiába ke­resték őt is a felülvizsgálók lakásán, a Dömötör u. 44. sz. alatt, nem találták. A hozzá­tartozók azt mondották, hogy vásárolni ment ag anyjá­val a városba. Az anyja hamaro­san hazatért, de a lánya nem. Jerkó Olga a ,,munkaképtelen beteg“ a városban maradt egy kicsit sétálni. Jerkó, Körösztösi, Hazai semmiben sem különböznek a bér- és normacsalóktól. Velük hasonszőrűek, egy húron pen- dülnek. A büntetés sem lehet más. A legszigorúbb felelős­ségre vonás. Ki kell irtani az üzemekből a munkafegyelmezetlenséget. A rendbontókat, a csalókat a dolgozók sújtsák megvetésük­kel és a legsúlyosabb bünte­téssel. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok halad Dák az élen a tavaszi növényápolási munkálatok elvégzésében Baján és a bajai járásban nagy lendülettel haladnak a tavaszi növényápolási mun­kálatok és az időszerű palánta dugványozások. Az Állami Gazdaságok és termelőszövet­kezeti csoportok haladnak élén a munkálatoknak. Csávo- lyon a Micsurin termelőszö­vetkezeti csoportban Szálai Antal a kukoricakapálásban, melyet kézikapával folytatott 200 százalékon felüli ered­ményt ért el, amikor a napi 600 négyszögölben megállapí­tott normáját 1150 négyszög­öl megkapálásával teljesítette. Ugyanakkor Farkas Menyhért lókapával 2 és fél hold he­lyett napi kapálási teljesítését 5 és fél holdra fokozta. Nemesnádudvaron a Kossuth termelőszövetkezeti csoport­ban Kelemen Lajosné a pap­rika dugványozásában ért el kimagasló teljesítményt. 2800 palánta eldugván y ozásával eredményeit 196 százalékra emelte. A 60 éves id. Kerekes Sándor kettős ökrösfogatával egy nap alatt 11 holdat boro­náit meg. Kimagasló eredmé­nyét úgy érte el, hogy két bo­ronát összekapcsolt. A cukorrépaegyelés munká­lataiban a sükösdi „Vörös Csillag“ termelőszövetkezeti csoportban Félix Lajos tűnt ki eredményeivel, amikor a napi 490 négyszögöl helyett 1200 négyszögölön végezte jl az egyelést. Dolgozó kisparasztságunk a termelőszövetkezeti csoportok példáját követi. Átvették munkaütemüket, aszerint vég­zik munkájukat és versenyre- keltek a termelőszövetkezeti csoportok eredményeinek meg­közelítésére. Egy falu elindul a város felé (/ízi/ezdéUUálázal&t, vittany.f, tiéyfücd'át, szüt'óottU&ftt és- cg-észséyUázat Uayoit Aysstag­Az ötéves terv az első évben 600.000 forintot irányoz elő arra, hogy Bács-Kiskun megyében a dolgozó nép jó ivóvízhez juthas­son. Megkezdték a megye külön, böző községeiben a mélykutak fú­rását. Egy-egy kútnak az építése 45.000 forintba ke­rül. Artézi kutat kap Szabad- szállás, Orgovány, Lajosmi- zse, Kunbaracs, Kiskunhalas, Homokmégy, Bácsbokod, Csó- tyospátos, Kiskunhalas-Göböly- járás, KiskunlialasZsana- puszta, Bátya, Kiskunfélegy­háza, Kalocsa és Kiimpüc. Az ötéves terv kibővíti me­gyénkben a vízvezetékhálőzatot, villanyt, népfürdőket, szülőott­honokat és egészségházakat ad dolgozd parasztságunknak. Az öt­éves terv céltudatos munkával megszünteti a város és a falu közötti különbséget. Elhanyagolt poros, egészségtelen falvak he­lyén már megszületnek az új fal­vak, amelyek arccal a város fe­lé fordulnak. Sok falu, sokszáz lanyacsoport áll megyénkben már a szocializmus nyitóit kapujában, amely előtt kibontakozik a szebb, a könnyebb, a boldogabb és vidámabb élet. Apostag a fejlődés útjára lép A sok falu közül csak egyel ragadunk ki, a Duna melletti Apostag községet. 3000 lakosa sincs, rossz utain elakadt a sze­kér, agyig süppedt a kocsikerék. Távoleselt a főútvonaltól és la­kói úgy éltek, mintha elhagyott tanyacsoporlban laknának. Pet­róleumlámpák sárga fénye mel­lett verődtek össze esténként a dolgozók. Ágoston István középparaszt, a község bírája így lálja a fejlődés menelél. — Amikor megalakult a párt­szervezet a községben, megvál­tozol! az élet Is. Az emberek ú j­ságot kezdtek olvasni és rádöb­benlek az igazságra. Hamarosan „Az egységes szövetség megteremtéséért elsősor­ban úgy harcol a munkás- ifjúság, ha a kongresszusi verseny során frontáttörési ért el termelő munkánkban, ha végrehajtja a Párt által kitűzött megtisztelő felada­tát. Minden BzlT-tag le­gyen egyéni versenyző és tegyen munkafelajánléist a kongresszus tiszteletére. — Vonjuk be a szocialista munkaversenybe az ifjú­munkások döntő többségét, a szervezeten kívüli fiata­lokat is.“ (A MINSz elnökségének kongresszusi felhívásából.) A Komszomol XI. kongresszu­sa a kommunizmus ifjú építőinek igazi nagygyűlése volt. Nikolaj Mihajlov, a Komszomol Központi Bizottságának titkára beszélt a küldötteknek a boldog éleiről, a szabad ország ifjainak és leányai­nak hősies munkájáról, k kom. munizmus ifjú építői rettenthe­tetlenek voltak a Nagy Honvédő Háborúban és most a sztálini öl­éves terv grandiózus alkotó épí­tésében munkahőstettekkel szerez­nek dicsőséget hazájuknak. — Nézd. Itt vágják át a fo­lyót a gátat. Kohászati üzem, mezőgazdasági gépgyár, autó gyár, gépgyár... A vlzierőmü meg pontosan itt lesz, középen. A gyárak szive lesz. Megváltoztatja a tajpa képét. 5 méterrel emeli fel a folyó szintjét és óceán járók úszhatnak majd rajta. Képzeld, ócednjdrók a tajga közepén! Natasa egy ideig elgondolkozva nézte a térképet. Maga elé képzelte mindazt, amiről most hallott. Arcát belepte az öröm mosolya és nyugodt, komoly hangon mondta: AKIKET a Komszomol nevelt — ..egyek, titkár elvtárs! Bélára, múlva lassan lépkedett az úton, majd megállt a gránit- kockákkal kirakott parton. E percben mindennél drágábbnak érezte a várost, a kikötőt, a zsi­lipet, amelyet ö is segített épí­teni. De holnap más helyen, még nagyobb építkezéseken fog dol­gozni. Az öröm újra és újra át­járta szivét, boldogan suttogta maga elé: „Ez a dolga a komszo- molistdnak." * Natasa elutazása utáni napon távirat érkezett számára. Vera vette át, kibontotta és elolvasta. Ez állt benne: „Holnap érkezem. Ü sergej.“ — Nagyszerű! — mondta Ve­ra. — Teliéit,mégis ő mozdult ki. Nem baj. Holnap, ha megjön, mindjárt újra felültetem a vonat­ra. Utazzék egyenesen az Uraiba! Több mint kétmillió szovjet if­júmunkás teljesítette határidő előtt az elmúlt évi termelési fel­adatot és félmilliónál több ifjú­munkás végezte el határidő előtt az ötéves tervet. A munkasikerek a munkahőstettek azonban nem maguktól születnek, hanem ki­tartás, szorgalom és a minden­napi tanulás eredményeként. A legutóbb eltelt három év során több mint 6 millió ifjúmunkás sa­játított el különböző szakmákat a Szovjetunióban és mégegyszer- annyi azoknak a száma, akik to­vább növelték szakképzettségüket. A szovjet ifjúság tanul. Sziv- vel lélekkel dtérzi hivatását, mely a kommunizmus építésében reá hárul. Minden tel lüket, erejüket és tudásukat annak a célnak ve­tik alá, hogy már a kommuniz­musban éljenek. Nikolaj Mihajlov, a szovjet ifjúság vezetője, a moszkvai „Sarló és Kalapács“- gyúr volt henger szerelőmunkása minderre talált lelkes szavakat a Komszomol kongresszusán. Olyan üzem munkás-együtteséből került ki, amely joggal büszkélkedhetik •neveltjeivel. A „Sarló és Kala­pács“ gyár kiváló kohászai közül eddig kilencen kaptak Sztálin- őijat; ez az üzem adta az ország­nak Pjotr Vosztruhint, a Szov­jetunió Hősét, Girgorij Fedőtovot, a- legjobb szovjet labdarúgót és még egész sorát a kitűnő szovjet embereknek. A legrégibb szovjet acélöntő üzem ifjúmunkásai körében min­denki tanul; több mint ötezren vesznek részt az esti tanulóinté- zetek, technikumok, ipariskolák és mester-iskolák óráin. Ha végigmégy az előadóterme ken, a műszaki és vegyi labora­tóriumokon, benyitsz a dolgozó- szobákba és a könyvtár termeibe, százával találkozol azokkal az ifjú kohászokkal, akiket Moszkva az ötéves terv élenjáró sztahd- novistáiként ismer. De azok a százak is, akik az esti iskolákban középiskolai tanulmányaikat foly­tatják, a Komszomol gyűlésen szavukat adták, hogy sztahano­vistákkal dolgoznak majd a mű­helyekben. Sztahanovistának len­ni annyit jelent, mint jóminöségü terméket előállítani, túlteljesítő­megalakult a földművesszövet­kezet, majd a termelöcsoport. — Nálunk homokos a föld, néhol meg olyan, hogy nehezen fogja az eke vasa. De jöttek a traktorok a gép­állomásról és mélyen meg­szántották a talajt. Jobb lelt a termés. Harc a gondosabb növényápolásért Kint a határban a barázdák­ban folyik a harc a gondosabb növényápolásért, bent a faluban pedig a kuláksággal. De a Párt vezetésével ég irá­nyításával legyűrték a nehéz­ségeket. A termelöcsoport ma már 270 bold földön gazdál­kodik és 27 tagja van. A szomszédos Dunavccsén pedig felállították a gépállomást. A dolgozó parasztok Így meg­ismerték a gépi muuka elő­nyét és mindenki traktorral akar szántani. A falu képe is teljesen változott. A községházán tudjuk, hogy a meg­meg­hároméves lerv alatt bevezet­ték a községbe a villanyt Is­kolát, egészségházat építet­tek, népfürdőt létesítettek, szülőotthont rendeztek be. Á rossz, elhanyagolt utak he­lyén ma már betonjárda van. Több mint másfélkilométeres vízvezeték hálózat épül ki és 50 házban csapon folyik a jó árlézi víz. — Ez volt az indulás, — mondja Dombi Károly. —- Az ötéves terv során továbbfolytat­juk az alapcsövezést. Azt sze­relnök, ha minden házba beke­rülne a vízvezeték, ezenkívül ki- bővítjük a szülőszobát és még két kilométer hosszan betonjár­dát építünk. Apostag határában zúgnak a traktorok, a házakban villany ég, a község az ötéves terv útján el­indult a város feLé. ni a termelési feladatokat, példát mutatni a többiek számára. Sza­vukat adták arra is, hogy a ta­nulásban kiváló előmenetelt tanú­sítanak. A kiváló tanulás pedig azt jelenti, hogy kitünően megis­merkedsz tantárgyaid anyagával, a tanultakat alkalmazod a gyár korlatban, nap, mint nap mélyí­ted tudásodat. Mindez természetesen nem könnyű. Ám Zina Alekszan- drova, a „Sarló és Kalapács-■ gyár emelödaru-kezelönöje, büsz­kén mondja&brre: — De bennünket a Komszomol nevelt. ,­— A ti számotokra, fiatalok — mondja Vaszilíj Kajekin acél- öntűmes/er — az út már nyitva áll a fényes jövő félé. Harminc évvel ezelőtt még az a közmondás járta az üzemben: „Goujon igdjdl akkor is nyakadba veheted, ha nem tudsz írní-olvasni!“ Goujon, aki e gyár tulajdonosa volt, is­kolák és klubok helyett pálinka- méréseket építtetett a gyár kő­iül, Goujon kora már a múlté. Ma a gyár saját nwnkáslfjóságá­ból termeli ki a mérnököket, A Komszomol XI. kongresszu­sa előtt a gyárban ifjúsági mű­szaki értekezletet tartottak és .ezzel neffe kezdetét a „Sarló <:$ Kalapdcs“-gydr ifjúmunkásainak hadjárata a takarékosságért, a fel­adatok hatdridöelötti teljesítésé­ért és a termelés kiváló minősé­géért. A sztahanovista munha és a tanulás, a tudomány és gya­korlat elszakítható tla n sáyá n a k zászlaja alatt halad előre a szid Unt korszak ifjúsága, a marxista leninista elmélettel felvértezetten, hogy elérje az emberi boldoasón jtnyes csúcsát, a kommunizmust I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom