Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-23 / 37. szám

!s. Az imperialistáknak ás a reakciós szakszervezeti vezetők­nek az a törekvése, hogy meg­gátolják a munkástömegek akció egységét, életfontosságú érde­keiért vívott harcukban, kife­jezésre jut azokban a munkás- íllenes fasiszta törvényekben is, Amelyeket az utóbbi időben hoz­tak egész sor kapitalista ország­ban. Az árulók szakadár tevé­kenységének megfizetésére bőke* tűén szétszórt amerikai dollárok ellenére a demokratikus szak- szervezetekkel szemben alkalma­zott terror és fokozódó üldözés éllenére a muukásosztály sorai­nak egysége és a dolgozóknak az egység szükségessége iránt tanú­sított tudata növekszik. — Ezután Szolovjev bejelentette: a szovjet küldöttség támogatja azokat a javaslatokat, hogy á Szakszer­vezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága és a nemzeti szálé- szervezeti központok a munkás- osztály politikai egyséyének meg erősítésére irányuló gyakorlati te­vékenységük soréin a kővetkező intézkedések megvalósítására tö­rekedjék : 1. Uj tagokat, új szakszerve­zeteket kell bevonni az SzVSz soraiba, megszervezve a munkás- osztály alulról megvalósuló akció egységét, minden dolgozót az SzVSz köré kell tömöríteni. 2. Meg kell szervezni a széles Szakszervezeti tömegek fellépé­sét és azt, hogy főleg fl kapita­lista országok, az USA, Anglia, Ausztrália stb. reakciós szak- szervezeti vezetői kizárják a nemzeti szakszervezeti közpon­tokban a haladó szakszervezete­ket és azok funkcionáriusait. 3. Segítséget kell nyújtani a világ szakszervezeteinek a szak- szervezeti egység helyreállítá­sáért vívott harcukban. 4. Vissza kell szorítani az SzVSz kötelékébe tartozó nem­zeti szakszervezeti központokban a szakadár szakszervezeteket Franciaországban, Olaszország­ban, Latin-Amerika országaiban és más Országokban. 5. Meg kell szervezni az SzVSz- be tartozó és nem tartozó szak- szervezetek együttes fellépését, a munkások társadalmi és gazda­sági érdekelnek védelmére és a dolgozók demokratikus szabad* cégjogainak megvédésére. Szélesen be kell vonnunk ebbe a harcba nemcsak a szakszerve­zetekbe tömörült munkásokat, de a szervezetlen dolgozókat is. Vé­gül még arra szeretném felhívni a Végrehajtó Bizottság figyel-1 mét, hogy erősíteni kell a pro- j paganda munkát a sárga inter- naclonálé és a nemzetközi szak­mai titkárság vezetői egység­bontó tevékenységének leleplezé­sére. A munkásosztály és min­den dolgozó életbevágó érdekel­nek védelmében a béke és a de- mokratikus szabadságjogok biz­tosítására fáradhatatlanul kell dolgoznunk azon, hogy létre­hozzuk a földkerekség mindén országa dolgozóinak összeforrott egységét A szovjet küldöttség nevében javaslatot terjesztek be, hogy o Végrehajtó Bizottsd- sdgunk forduljon felhívással az egész világ dolgozóihoz, ebben kö­zölje velük határozatunkat és szólítson fel minden dolgozó fér­fit és nőt: még határozottabban szdttjanah síkra soraik egységé­nek megerősítéséért, társadalmi, gazdasági érdekeik, a béke és a demokrácia megvédéséért — fe­jezte be beszédét Szolovjev. H jugoszláv munkásosztály harca Titóék ellen Tito kém- és fasiszta ban­dája, miután Jugoszláviát az1 angol amerikai imperial rtnus gyarmatává változtatta, azt hiszi, hogy kényszermunka, erőszakos mozgósítás és bün­tető munkásszázadok útján sikerül megvalósítania a „ki­szállítási terv“ teljesítését és sikerült megvalósítania az imperialista háborús terveket a Balkánon. Tito bandája már 1918-ban „mozgósította a falu dolgozó tömegeit a bányákba és ipari üzemekbe* A szegényparasz­tok ezreit hajtották el a föl­dekről a bányákba és a vas­gyárakba. Az elmúlt évben Bosznia, Szlovénia és Horvát­ország bányáiba, ipgyenmun- kakta több mint 450 ezer em­bert vittek el. A szerb fal­vakból 1949 ben csak a bá­nyákba 125 ezer embert hur­coltak. Az idén kiadták a ,,munka­erő állandósításáról“ szóló rendéletet, majd utána össze­írták a munkaerőket és elha­tároz Iák, hogy az ipar szá­mára erőszakos úton még újabb 97 ezer állandó Ingyen­munkást és 75 ezer kényszer- idénymünkást hajtanak föl. A jugoszláv dolgozók azon­ban felismerik Titóék céljait és mind eredményesebben harcolnak a ^ kényszermunka és a kizsákmányolás ellen. A munkából való megszökés, a munkások visszaszökése a vá­rosból a faluba, a jugoszláv munkásosztály aktív harci formája, amely komoly ne­hézségeket okoz. Titó már 1949 március 6 i szpliti be­szédében bevallotta, hogy 2 millió 200 ezer ipari munkás­ból több mint 400 ezer szö­kött el. Ez a szám azöiíban meg sem közelíti a valóságot. Ezt még^ maga az alvpzér, Sztambolics is megerősítette egyik beszédében, amikor be­ismerte, hogy csak Szerbiá­ban az elmúlt év tíz hónapja alatt 628 ezer kényszerrel ,,mozgósított“ munkás közül 430 ezer szökött meg, Tény az is, hogy ma Jugoszláviá­ban a Munkásoknak átlag 40 százaléka marad el a munká­ból. , így 1949-ben a bányafpar- bol a munkásoknak több mint 40 százaléka, a faiiparból — egyedül Horvátországban __ a munkásoknak 32 százaléka, met. Az ilyen munkások el­len a vád az, hogy a ,,vädloU‘‘ nem teljesítette a szerződés­ben vállalt kötele iettségét, A jugoszláv dohosok ellen' szegülnek e síét tődé seit meg­kötésének. A (.Vjerztiik“ című lap ez év február 13 iki szá­ma beismerte, hogy az „Elük- tro-kombinát‘ü?em munká­sainak csak 17.9 százaléka kötötte meg a szerződéseket, míg Szlavónia egyes üzemei­ben a munkásoknak mindös­sze 13 százaléka írta alá a szerződést. Hör vá to rSZágban szintén csődöt mondott a titó- istáknak ez a manővere. ki adatok szerint Hatva!ország össziparában 27.7 ;záza:élc munkás kötötte meg a szer­ződéseket, a szállítóműnké soknak .24.5 százaléka, a ke­reskedelemben és a közelid tásbftn dolgozók közül pedig mindössze 14.7 százá éi. A bányászatban, ahol pedig igen erős a rendőri elnyomás, csak 6.1 százalékban kötöttek szer­ződést, amit csak hihetetlen nyomás és erőszak útján si­került elérni. A munkából Való távohM- rndássnl, szökésekkel, a falu­ba való visszat&réisd, óil'u.áó sztrájkokkal, a c zeetödé.ic.k meg nem leölésével harcol Ju­goszlávia munkása iziályt és dolgozó népe az új Jit'Jb'zláv Kommunista Párt HézM-uhM a Tilő-fasizmus E/yel fejezi ki a jugoszláv dolgozó nép szolidaritását az egész világ dolgozói iránt Ó3 ezzel járul hozzá a nagy Szovjet- unió-vezette demokratikus bé­ketábor megerősítéséhez, Szerbia bőriparából 15—2Ö százaléka, Horvátország fém­iparából a űolgozók 20 - 40 százaléka, az építőiparból a munkások 40 százaléka ma­rad ki a munkából naponta. Az odzsacii, kulai és verbá- szi kenderüzemekben mi,,den nap a munkások 40 százaléka hiányzik munkahelyéről, , Titóék mindent elkövetnék, hogy ezt megakadályozzák. A bányákban speciális rendőri különítményeket nif mi le ‘lek, sőt egy kereskedelmi minisz­teri rendelettel felhatalmaz­ták a Vállalatvezetőket ö’ta, hogy csak azoknak a munká­soknak adjanak éVmlszérJö- gyet akik ,,rendesen járnak munkába“. Ezzel a rendsza­bállyal a titóisták nemcsak az üzemhez akarják kötni a munkásokat, hanem arra is rá akarják kényszeríteni őket* hogy naponta 14—16 órát dolgozzanak. így a ze- mur.i íémfeldolgöfcó üzemben a munkások szökése in hitt Titóék 800 dolgozótól vették el az élelmiszer jegyeket.^ Hasonlóképpen a munkából való szökések megakadályozá­sát célozza az idén januárban kiadott „munkaerő állandósu­lásáról’* szóló rendelet is. En­nek alapvető célja; a munká-. sokat az üzemek ’*gazgalói­val kötendő szerződésekre kényszeríteni, nögy azután bíróság elé állíthassák mind­azokat, akik elhagyják afe ?.*§­Dolgozó Ifjúság Szövetsége az új ifjúsági szervezet neve A Magyar Ifjúság Népi csolatban. Elhatározta; a jú Szövetségének Elnöksége nius 17-én összeülő ifjúsági megtárgyalta a dolgozó, ta- kongresszusnak javasólja, nuló fiatalok javaslatait az j hogy az új ifjúsági szervezet egységes forradalmi ifjúsági szövetség elnevezésével kap* Újabb jelentős árlesxállíiásob a Német Demokratikus Köztársaságban A Nátnet Demokratikus Köz­társaságban jelentékenyen leszál­lították a hűsárii és a zsiradék­félék árál. Hétfőtől kezdve a húsárak 12—21 százalékkal, a zsiradékfélék ára 18 százalékkal csökken. A vaj árát 17 százalék kai 20 márkára, a tojás árál 30 százalékkal 70 pfennigre csökkentették. 100.000 delgozA kísérte utolsó útiéra a mantuai vérfürdő halálos áldozatát Mahtua városában eltemették Vittörio Verofesi mezőgazdasági munkást, akit a fasiszták és a földbirtokosok május 17-ére vir­radd éjszaka orvul meggyilkol­tak. A temetésen 100.000 ember vett részt. A milánói gyárak dol­gozóinak küldöttségei, az ,Olasz Általános Szakszervezeti Szövet­ség vezelői és a mezőgazdasági szakszervezeti vezetők, valamim ellenzéki parlamenti képviselők Is résztvettefc, A gyászmenet négy érán át tartott a városon keresztül. Ezen a napon tömeg- gyűléseket tartottak Emilio tar torhány más városaiban is. fasiszta gyilkosok által megse­besített többi mezőgazdasági munkás állapota továbbra iS sü lyos. —• BAJÁN a törvényszék elé kerültek; Szabó József, Kisszabó Ferenc és Német János kulákok, akik az előírt kenyérgabonát nem vetették el a múlt évben, valamint Alá dics Péter kulák, aki kon' kollyal kevert búzát vetett. neve; Dolgozó Ifjúság Szö­vetsége legyen. Vegyenek részt a békebizottságok a Nemzetközi Gyermeknap előkészítő munkájában A „Megvédjük a békól“-rrozgaJom Országos Tanácsa titkárságának fölhívása A „Megvédjük a békét'- mozgalom Országos Tanácsa titkársága megkezdte műkö­dését. A titkárság a Nemzet­közi Gyermeknap közeledte alkalmából az alábbi felhí­vással fordult a békebizott­ságokhoz : A békeharc egyik jelentős állomása volt a stockholmi kongresszus felhívása nyomán megindított- békealáírásgyüj- lés. A több mint hétmillió aláírás lényegében egyet fe­jezett ki: népünk harcos bé­keakaratát, mélységes megve­tését és gyűlöletét a háborús uszítók provokációival szem­ben. Egyben kifejezte art az őszinte lelkesedést, szöretetét is, amellyel egyemberként csatlakozott a hős szovjet nép vezette béketáborhoz. A béke aláírások gyűjtésében feladatok hárultak a zottságokra és e feladatok végrehajtása során nagy mun­kát végeztek az egész ország területén, a városokban éppen úgy, mint az üzemekben, a termelőszövetkezeti csopor­tokban és a falvakban. A bé­keharc e jelentős szakaszának befejezésével azonban neM komoly békebi­ért véget a békebizottságok munkája, aminthogy nem fe­jeződött be a békéért való küzdelem sem. Minden alkal­mat fel kell használniok, hogy a béke aktív védelmének je­lentőségét állandó felvilágosí­tó és nevelő munkájukon ke­resztül tudatosítsák a széles tömegekben. A békebizottsá­gok újabb feladata, hogy a június 4-én megtartandó Nemzetközi Gyermeknap elő­készítő munkájában résztve- gyenek. A gyermek jövőnket jelenti, a gyermek békés, bol­dog élete, egészséges fejlődé­se pedig csak békében lehet­séges. Tehát gyermekeink bol­dog jövője elválaszthatatlan a békéért folyó harctól, azzal szorosan, mélyen összefügg. A Nemzetközi Gyermeknap né­pünk újabb harcos kiállása kell, hogy legyen a béke mel­lett. Minden városban, me­gyében, községben megalakul a Nemzetközi Gyermeknap előkészítő bizottsága. Békebi­zottságaink vegyék fel a kap­csolatot ezzel a bizottsággal és fejtsenek ki komoly politi­kai felvilágosító munkát a Nemzetközi Gyermeknap jó előkészítése érdekében. Június 10-ig lehet jelentkezni az egyetemekre és főiskolákra Az egyetemi és főiskolai ta­nulmányokra való jelentkezés batáridejét a vallás* és köz­oktatásügyi minisztérium jú­nius 10-ig meghosszabbította, Eddig az időpontig kitöltve adják be jelentkezési lapjukat az idén érettségiző diákok, je­lenlegi iskolájuk igazgatójá­nál. Akik régebben érettségig tek és most kívánnak egyete* temi tanulmányokra jelent­kezni, azok a lakásukhoz leg közelebb eső középiskola igaz­gatójánál jelentkezzenek; je­lentkezési lapok a középisko­lák igazgatóinál kaphatók. RENDELET a járások területének rendezéséről A Magyar Közlöny minisz­tertanácsi rendeletet közöl a járások területének rendezésé­ről. Ezt a rendezést az új me­gyehatárok megállapítása tet­te szükségessé. A járások te­rületének rendezése éppúgy, mint az új megyehatárok, elő­készítését jelenti a népi ta* nácsokról szóló törvény vég­rehajtásának és az azzal kap­csolatos közigazgatási átszer­vezésnek. A rendelet értelmé­ben új járásokat kell szervez­ni a következő székhelyekkel; Kiskunhalas (Bács-Kiskun megye), Komló (Baranya me­gye), Sellye (Baranya megye) Riese (Borsod-Abauj-Zemplén megye), Siófok (Somogy me­gye), Nyíregyháza (Szabolcs- Szatmár megye). Áthelyezik a kiskundorozsmai járás szék­helyét Szegedre (Gsongrád megye), az esztefgofhi jáfás székhelyét Dorogra (Komá­rom megye), az abonyi járás székhelyét Ceglédre (Pest Me­gye) és a lengyeltóti járás székhelyét Fonyódra (Somogy megye). Megszűnnek a következő já rási közigazgatási egységek 1 jánoshalmi járás (Bács-Kis kun megye), szentlőrinci já­rás (Baranya Megye), batto- nyai járás (Békés megye), a bodvaszilasi, a mezőkeresztési és a sajtószentpéteri járás (Borsod-Abauj-Zemplén me­gye), torontáli járás (Csöng- rád megye), pannonhalmi já­rás (Győr-Sopron megye), sár réti járás (Hajdu-Bihar me gye), gyömrői járás (Pest me­gye), igali járás (Somogy megye), dadai felsőjárás (áza- boles-Szatmár megye), a no­vai és a pacsai járás (Zals megye). A rendelet ezután ismerteti Hogy milyen kis- és ftagyköz ségek tartoznak aZ egyes já rásokba. A rendelet 1950 jú­nius 1-én lép életbe. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom