Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-21 / 36. szám

„ígérem, Hogy méltó leszek a bizalomra" félegyháza dolgozó parasztfai megválasztották küldöttüket ,,A Szovjetunió baráti se­gítsége és kormányzatunk gondoskodása lehetővé tette, hogy a nyáron újabb 200 dől. gozó paraszt tanulmányoz­hassa a Szovjetunió mezőgaz­daságát“ — ezekkel a szavak- ikal kezdte beszámolóját So­mogyi elvtárs megyei Défosz szervező titkár a Kiskunéi­ról a városba és vissza, hogy tanulhasson és tudását to. vábbadhassa. Mint a békebi­zottság elnöke a föld jó meg­munkálásával, tanulással, dol­gozó paraszttársainak irá­nyításával, nevelésével har­col a békéért. A lelkeshangú választás után sorra szólalnak fel a Ág ó József megköszöni a félegyházi dolgozók bizalmátt hogy őt választották a Szovjetunióba induló parasztküldöttségbe egyházán tartott nagygyűlé­sen, ahol a dolgozó parasztok Ágó Józsefet választották a parasztküldöttség tagjául. Ágó József 1945-től sokszo. rosan bebizonyította, hogy ér­demes erre a bizalomra. Kis- haszonbérlő, földjét minta­szerűen műveli, hatgyerme­kes apa. A pártszervezetben és a Défosz-ban mint vezető­ségi tag dolgozik. Naponta 10 kilométert gyalogol tanyájá­lenlévők. Munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, honvédek, úttörők egyaránt kérik Ágó elvtársat: jól néz­zen körül a szovjet gazdasá­gokban, hogy hazatérve mi­nél több tapasztalatot adhas­son át Félegyháza népének. „Amíg Ágó elvtárs a Szov­jetunióban tartózkodik, a Dé­fosz minden munkáját elvég­zem“ — jelenti be Tarjányi elvtárs, a Défosz irodaveze­tője. — ,,Mi is csatlakozunk Tarjányi elvtárs felajánlásá- höz és minden gépi munkát elvégzőnk Ági József földjén“ — mondja Monostori elvtárs a gépállomás dolgozói nevé­ben. — Én pedig a „Vörös Csil­lag“ termelőcsoport tagjai ne vében arra kérem Ágó elvtár­sat, érdeklődjön odakint a kolhozokban, hogyan fogtak ott hozzá ellenségeik, a kulá- kok ártalmatlanná tételéhez? Adja át, Ágó elvtárs — fejez­te be szavait Papp Mihály — Félegyháza dolgozó paraszt­jainak szívből jövő üdvözletét a szovjet parasztoknak! Majd Vidéki Mihály elv­társ, MDP városi titkár szó­lott a küldötthöz: — Jól nézze meg Ágó elv­társ, milyen ott kint a Párt és a tömegszervezetek közötti kapcsolat, mert a mi mun­kánkon ezen a területen len­ne a legtöbb javítanivaló. Ta­nulmányozza, hogyan dolgoz­nak a pártszervezetek a kol­hozokban, állami gazdaságok­ban, hogy ezen a példán fej­lesszük, javítsuk mi is mun­kánkat. Ágó József a meghatottság­tól alig tudta megköszönni ezt a soha nem álmodott ki­tüntetést. — Nem tudom mivel érde­meltem ki, hogy éppen en­gem választottatok, de ígé­rem, hogy méltó leszek a bi­zalomra. Nyitott szemmel fo­gok járni és mindazt, amit, a Szovjetunióban tapasztalok, hazatérésem után hasznosí­tom. Csak így tudom meghá­lálni Pártomnak, népi demo­kráciánk vezetőinek, hogy le. hetővé tették számomra ezt az életem legnagyobb élmé­nyét jelentő utazást! Kucsera, bácsborsodi kulák kilencéves lánykát zsákmányolt ki Bácsborsódon még a legap­róbb gyerek is félve ejti ki Kucsera kulák nevét. Mind­egyiküknek a kis Modók Zsó­fia esete jut az eszébe. Akis Zsófiáé, akit negyedik elemis­ta létére a kulák kora reggel­től késő estig dolgoztatott, hogy a gyermek munkáján három másik embernek a bé­rét megkeresse. A KULAK „MAGAHOZ VESZI” A KISLÁNYT Kucsera Jánosnak mindösz- sze 19 holdja van, de amellett 120 holdat bérel. Mint min­den kulák. Kucsera sem szeret dolgozni, csak parancsolgatni és a dolgozók vállára minél több terhet rakni. Két évvel ezelőtt azzal kereste fel a kis Modók Zsófia anyját, hogy a gereket „magához venné.“ Ki is vitte a kis Zsófit a tanyá­jára. Már az első napon rá­bízta hat tehenét, 28 birkáját és 25 sertését, hogy legeltesse. A kislány még iskolába járt, de a kuíáknak ez nem volt akadály. Reggelenként már öt órakor felzavarta álmából és kihajtatta vele a legelőre ál­latállományát. Fél nyolckor engedte a kislányt csak isko­lába. aki az iskolához vezető négykilóméteres utat minden nap futva tette meg, hogy az iskolából el ne késsen. TANULÁS — A KULAKNAK „H1ABAVALÓSAG” Délben, mikor a kis Zsófia hazajött az iskolából, még jó­formán az ebédet sem engedte a kislánynak elfogyasztani, már zavarta ki az állatokhoz, csak késő este jöhetett haza. De ilyenkor a kulák mindig talált valamit a ház körül, amit a kislánynak még el kel­lett végeznie. Már égett a lámpa, amikor bekerült a konyhába, hogy a délről meg­maradt maradékot elfogyaszt­hassa. Utána fáradtan és az állatok terelgetésétől kimerül­tén akart hozzáfogni a tanu­láshoz. Ugyanis a kis Modók Zsófia jó tanuló volt. Tanul­mányi eredményeit tovább akarta fokozni, hogy kiérde­melje azt a kitüntetést, hogy az Úttörő csapatba kerülhes­sen* A kulák azonban elza­varta aludni. Nem akarta, hogy ilyen „hiábavalóságok­ért“ pazarolódjon a petróleum. Na, meg ml ]e»z, ha a kis­lányt nem tudja álmossága miatt öt órakor már kizavar­ni az ágyból. Végül is leleplezték a ki­zsákmányoló kulákot. A kis Modók Zsófia kikerült a kar­maiból, pedig mint ahogy a kulák mondotta: „Majdnem úgy bánt vele, mint család­taggal.“ A Défosz munkaügyi bizott­sága a kulák ellen megindí­totta az eljárást a kis Modók Zsófia elmaradt és megszol­gált munkabére miatt. A ku­lák kézzel-lábbal tiltakozott az 1200 forint megfizetendő bér ellen, mely a kis Modók Zsófiának kétesztendei mun­kája után járt. Még ügyvédet is fogadott a kulák, dr Kádas Tibort, aki a kulák védelmé­ben mindent vitatott. Az ügy­véd harcbaszállt az igazság­gal, mely a dolgozók érdekeit védi a kulákok kizsákmányo­lása ellen. A kulákot védő ügyvéd azt hitte, hogy a mun­kaügyi bizottság elleni táma­dással el tudja kendőzni az igazságot. Többszöri rendre­utasítás után sem használt. Végül is csak akkor változta­tott hangján, amikor figyel­meztették, hogy ha tovább­folytatja támadásait, feljelen­tik az Ügyvédi Kamaránál. A kulákot védő dr Kádas azon­ban csak látszólag hagyta ab­ba támadását, mert mikor a munkaügyi bizottság megítél­te Modók Zsófiának az 1200 forintot, távozóban azt mon­dotta a kuíáknak: — Ne törődjön vele, majd más helyen elintézem az egé­szet. Lesz még ennek folyta­tása. Újítások lendítették előre a tavaszi versenyt a solti gépállomáson Joó József brigádvezető traktoros és Cziricz Dezső c* hartai „Lenin' termelőcsoport tagjai a tavaszi közép­szántás mélységét mérik. Kitűnő munkát végez a Szta- linyec, alaposan megforgatja a földet. Rekordtermés lesz kukoricából/ A solti gépállomás irodájá­ban aranybetűs vándorzászlő függ a falon. Az állomás dol­gozói büszkén tekintenek er­re a kitüntetésre, melyet ta­valyi jó munkájukért kaptak. A kitüntetés lendítője volt a tavaszi versenynek is. A solti gépállomás •— eredményes, erőteljes versenyben a kun- szentmiklósiv&l — ma ie első helyen áll megyei viszonylat­ban. A tavaszi verseny során több jelentős újítás született a gépállomáson. Papp József traktoros a G. 35-ös után két ötfejes ekét és egy boronát kapcsolt. Ezzel a kombináció­val 650 százalékos átlagtelje, sítményt ért el. Nem marad­tak el a többiek sem. Joó Jó­zsef brigádvezető Sztalinye- cével 361 százalékot teljesí­tett. Egy nap alatt 70 holdat szántott meg. A Sztalinyec- hez kapcsolt 200 levele» tár-, csávái 7 és fél méter széles­ségben futóhomokon is 200 százalékot teljesített. Fodor Domokos vállalva a tervsze­rű, folyamatos munkát, átlag, teljesítményét 236 százalékra emelte. j4 JsC’i'l/fa’l'MCléClt’ t'Cft’d'C’tdCi 1950» íuuUázási tzw&lc et'óUészíUséc&i A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent az Or­szágos Tervhivatal elnökének rendelete az 1951. évi beruhá­zási tervek előkészítéséről. A rendelet részletesen ismerteti, hogy mi tartozik tervgazdasá­gunk gyakorlatában a beruhá­zás fogalma alá. A rendelet értelmében be­ruházási tervet kötelesek ké­szíteni az államhatalmi és ál­lamigazgatási szervek, ezek hivatalai, intézetei, intézmé­nyei, a nemzeti vállalatok, községi vállalatok, állami te­lepek és gazdasági irodák, ide­értve az ipari, kereskedelmi központokat, egyesüléseket ég az állami kezelésben lévő vál­lalatokat. Azok az egyéb be­ruházók is kötelesek beruhá­zási tervet készíteni, akiknek beruházási költségeihez hoz­zájárul az állam, vagy vala­melyik állami .vállalat és a hozzájárulás alkalmával en­nek a rendeletnek alkalmazá­sát is kiköti. A rendelet végül intézkedik a beruházási terv főbb pont­jairól, majd megállapítja, hogy a részlettervek alapján az Országos Tervhivatal 1950 november 5-ig összeállítja a végleges, országos beruházási tervet. fl pártépítás munkájának nélkülözhetetlen fegyvere A Pártmunkás OLVASD! TERJESZD!

Next

/
Oldalképek
Tartalom