Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-21 / 36. szám
ä kecskeméti BflRNEVÉL tánccsoportja a megyei döntő eiőtt FELELET egy gyakori kérdésre Énekkart és táncegyüttest nevezett be az Országos Ifjúsági Kon- greeszusi Kult árversenyre a Kecskeméti Baromfiértékesítő NV SzIT fiataljainak kultúrcsoport- jtt. Létszám: 40, ebből fiú: 15, leány: 25 — ez áll nevezési lapjukon. Ez a negyven fiatal harci feladatnak tekintette a kuilúrver- seny ügyét. Jól tudták, hogy muukájukkal és sikereikkel az ifjúsági egység megvalósítását segítik elő. A tánecsoport megnyerte a városi versenyt s most a megyei döntőre készül. — Jó munkát végeztek a lányok — mondja Balogh O'törgynC üzemi kultúrfelelős. — Eredmészülét és közős sikerré az eredmény, amelyet elértek. Most, a továbbjutás után és az újabb erőpróba előtt Is segítjük őket. Elmeséli még azt Is, hogy a megyei döntőbe került tánccso- port tagjai a termelésben is megállják helyüket. Kiss Etel 129, Gál Mária 137, Fazekas Teréz pe. dig, a Ságvári-brigád vezetője 14C százalékot teljesít. A 140 száza lék történetéről Fazekas Teréz így beszél: Elnyertük a vándorzászlót — Március elején még csak 102 százaléknál tartottam. Jöttek a muukafelajánlási mozgalmak, április 4, május 1 és én Is teljesít- ményemelést ajánlottam fel. Ügy éreztem, kötelességem ez, mert ha nincs felszabadulás, akkor nem lenne ma boldog életünk. Végre is hajtottam mind, így ünnepeltem, így fejestem ki hálámat a felszabadító Szovjetunió « a nagy Sztálin iránt. Május elsejei felajánlá- som teljesítésekor nagy öröm ért. Ekkor ugyanis a Ságvárl brigád 152 százalékos átlaggal elnyerte a vándorzászlőt. Ujebb erőpróba elöl! Táncos Júlia, Raposa Malvin s a többi csoporttag is közbeszól. Elmondják, hogy naponta próbál nak. Mindannyian emlékeznek a bírálóbizottság dicséretére: „A BARNEVÁL SzIT-tánccsoportja rövid idő alatt nagy fejlődést éri el. Fegyelmezettségével, tdncvd. lasztdsdval, Jó munkájával kiérdemelte, hogy a kultúrverseny megyei döntőjébe kerüljön.“ Azt akarják, hogy ezen az újabb erőpróbán Is megállják a helyüket, minél job eredményt érjenek el. A csütörtöki próba alkalmával a többiek is kísérték mozdulataikat. — Ki Is jelentették, hogy ők is be akarnak lépni a tánccsoportba — szól közbe Fazekas Teréz, aki — saját bevallása szerint — nagyon szeret táncolni, de a sambát és a többi „modern“ táncot nem tudja és nem Is akarja megta nulni. Indoklása rövid és hntáro rozott: — Rém nekünk valói ezek, amerikai marhaságok! A többi is osztja véleményét. És igazuk Is van, hiszen a tánc igazi feladata az ujjongás, az öröm kifejezése. Nekik ma már vannak örömeik, a teljesítmény emelése, egy-egy új könyv és ma. ga az új élet, de ezt nem Ideges rángatődzásokbal, ízléstelen moz. dulatokkal, hanem az Igazi tánc cal akarják kifejezni. A népi tánccal. Ezért akar most belépni közéjük és velük táncolni a többi is. így a tíztagú együttes létszáma rövidesen tizenhatra fog emelkedni és újabb csoportok is fognak alakulni. Boldogan mesélik, hogy látták a Pjatnyickij együttest, már operákat is hallgathatnak. Legutóbb pedig Budapestre utaztak és résztvettek, mintegy Ötven dolgozóval, Csajkovszkij Diótörő balettjének előadásán. Lépés az üzemi zenekar leié... Május 28-án, jövő vasárnap rendezik meg a bácsborsódi falunapot. Az egésznapos programban sor kerül az Állami Gazdaság és a Vörös Zászló-terme- lőcsoport megtekintésére, a „Szikra“ könyvkiállítást és vásárt, a MSzT pedig képkiállítást rendez. Délután sportversenyek is lesznek, este pedig táncmulatság. Megjelennek a bajai üzemek legjobb dolgozói is, hogy részt- vegyenek az ünnepségen és Az iskolában azon tárgyaltunk, hogy ki, hol akar tovább tanulni^ Én pl. a pedagógiai gimnáziumban szeretném tovább folytatni tanulmányaimat. Már kisebb korom óta elgondolkoztam rajta, hogy milyen szép az a tanítói élet. Most pedig végleg elhatároztam magamban, hogy tanítónak megyek. A régi időkben a szegény parasztgyerekek részére zárva voltak a felsőiskolák és gimnáziumok kadúlt a tanfolyam, folyton jönnek az újabb jelentkezők. Keresztes Ferenc, a Kecskeméti Dolgozók Szimfonikus Zenekarának tagja vezeti. Rövidesn a hangszerekre is sor kerül, a fiúk a fúvóshangsze rek, míg a lányok Inkább a zongora és tanóharmonika felé mutat, nak érdeklődést. Ezt a tanfolyamot Is az Ifjúsági kultúrverseny sikerének lehet tekinteni, mert a próbák alkalmával vetődött fel az a gondolat, hogy a „külcsönzene- karok“ helyett lehetne külön Uze. mi zenekart alakítani. Kiderült azonban, hogy ez szinte lehetetlen, mert senki sem tud olyan Jól hangszeren játszani. Legtöbjük a kottát is alig ismeri. — Maja megtanulunk! — mondották a BARNEVAL dolgozói és az eddi gl jelek szerint az eredmény nem lehet kétséges. A zenetanulásban egyébként a fiatalok járnak az élen. Azok a fiatalok, akik a kul túrverseny eddigi szakaszain teljesítették feladataikat és lelkesen készülnek a május 28—89-én, Kecskeméten sorrakerülő megyei döntőre. munkájukról, eredményeikről beszélnek. Bácsbokod, Ga ra, Katymár, Tataháza, Vaskút és általában a környékbeli községek dolgozó parasztjainak küllöttségei is Bácsborsódra vonulnak, kul- túrcsoportjaikkai együtt- — Szerepelni fog még az MNDSz bajai bábjátékcso- portja is. A falunap ünnepi előadója: Németi József elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Bács- Kiskunmegyei Bizottságának titkára. púi és most a demokráciában előttem áll az a kérdés, hogy akarsz-e tovább tanulni. És én akarok, mert a magyar nép', demokráciának szakképzett emberekre, tehát tanítókra is szüksége van. Fagyon megtetszett a tanítói élet. Szeretek a gyerekekkel játszadozni és tanulni. Ha sikeresen elvégzem a négy gimnáziumot, akkor megyek tovább, mert engem az a jelszó biztat, hogy: „Tanulj jobbon, jobban élsz, tanulj többet, többet érsz“. És ha sikerülne elvégeznem a főiskolát is, olyan boldog lennék, hogy a világ közepén érezném magam. A magyar népi demokráciának pedig hálát kell adni, hogy ilyen nagy kincset adott a parasztifjah kezébe és köszönetét kell mondanunk a magyar dolgozók vezetőjének, Rákosi Mátyásnak. NEMES LÁSZLÓ, az ágasegyházi úti áll. ált. isk. Vili. o. tanulója Ml volt előbb a tyúk, vagy tojás? Első pillanatra tréfának Iát> szik a kérdés, sokan tréfa gyanánt Is vetik fel. Pedig e mögött a kérdés mögött egy bizonyos világfelfogás rejtőzik. A tyúk a tojásból alakul ki, a tojást viszont a tyúkok tojják, tehát a tyúk és tojás Öröktől létezik. Vagy pedig fel kell tételeznünk, hogy létezett valamikor egy bizonyos „első“ tyúk, amely nem tojásból, hanem valamilyen tér mészetfeletti módon jött létre, semmiből teremtette egy felső- rendű erő. Rendszerint ezt akar. ják kihozni azok, akik a „tyúk" és „tojás" kérdést felvetik. Akik tehát ezzel a kérdéssel előjönnek, a klerikális, természetfeletti dolgokat hirdető tudománytalan világnézet hívei. Céljuk, hogy az ilyen, elsO pillanatra egyűgyünek látszó kérdéssel megzavarjdk a materialista világnézetű dolgozókat. I, lszont, ha még tudjuk is, v hogy milyen reakciós for- rásokból indult ki ez a kérdés, meg kell felelnünk rá. Annál U Inkább, mert ha nem felelünk, vagy helytelenül felelünk, a tu dománytalan, idealista világnézet táborába taszíthatjuk a kér dés feltevésénél jelenlevő Ingadozókat. Egy kérdésre nemcsak Igennel, vagy nemmel felelhetünk, maga a kérdés felvetése Is helytelen lehet, Helytelen például így feltenni a kérdést, mi volt előbb a tyúk, vagy a tojást Igaz, a ma élő tyúkok, mint csirkék valóban mind a tyúktojásból kelnek ki. De ne nézzünk mindig csak a mára, hanem tekintsünk vissza a múltba is. A tudomány megállapította, hogy a mai tyúkok nem léteztek mindig, hanem a Hdtsó-Indidban még ma is élC bankivá vadtyükból alakultak ki, éppen úgy, mint a házi sertés bizonyos vaddlsznófajokből. Abban az Időben tehát nem tyúktojásbői, hanem a tőle nagyságban és színében különböző vadtyúk tojásból keltek M, kedvelt háziszárnyasunk ősei. Ezeknek az ősöknek alakja, színe, nemzedékről nemzedékre egyre Inkább megváltozott és így alakult ki többezer éves fejlődés után a mai házítyúk. Különben a tyúkok ma sem változatlanok, számos, eddig nem létező tyúkfajtát csak az utóbbi időkben tenyésztettek M. m hhoz, hogy vlaBxateklntr* hessünk a múltba, midőn még ember sem élt a Földön, nemcsak a ma élő állatokat kell tanulmányoznunk, hanem fel kell kutatnunk a kihalt állatok maradványait Is. Bányák, alagutak fúrásánál a Földnek mind mélyebb rétegeibe hatolhatunk le. Ezek a földrétegek valamikor a Föld felszínét képezték és a tűzhányók által kidobott anyagok, a folyók által odasodort üledékek temették be ezeket annyira, hogy mind mélyebbre kerültek a Föld új felszínétől. Minden Ilyen rétegben számtalan, ma már kihalt állat csontmaradványait találhatjuk. Ezeknek az állatoknak nagyrésze csontszerkezetében igen hasonlít a mai állatokra, a ma élő állatok ősei ezek. A különböző rétegekben talált maradványok tanulmányozása alapján fel lehet állítani a ma élő állatok családfáját, hiszen minél mélyebben fekszik a réteg, annál régebbi ősök maradványait tartalmazza. Ilyen vizsgálatok alapján a tudomány kiderítette, hogy a vadtyukok sem léteztek mindig, hanem olyan madaraktól származnak, amelyeknek farkuk volt, mint a gyíkoknak, szárnyuk csontja! pedig karomban végződ nek. Ezek a gyíkmadarak, melyek sok millió évvel ezelőtt él tek, azt bizonyítják, hogy a ma darak gyíkszerü állatokból alakultak ki. De még távolabbra Is követhetjük a fejlődés útját. Megtalálták egy ma Is élő kétéltű állat, a tarajos gőte őseinek csonlmaradványalt. Akadnak ezek között s csontmaradványok között olyanok is, amelyek a gyíkok csontvázára Is hasonlítanak. Tehát a gyíkfélék, vagy hüllők kétéltű állatokból származtak le. A kétéltűek és haluk között Is megvan a rokonsági kapcsolat, Ismerünk olyan halakat, amelyek tüdővel lélegze- nek és uszonyaikkal másznak, ha partra kerülnek. A föld mélyebb rétegeinek vizsgálata azonban azt bizonyítja, hogy a halak sem lé teztek mindig, hanem a tengerben élő gerinctelen állatokból alakultak ki. A gerinctelen álla tok világa sokféle állatot foglal magában. A halakhoz közelálló köpenyes állatok, lábasfejű álla tok és a rovarok bonyolult ideg rendszerrel, vérkeringéssel ren delkeznek, a férgek felépítést már egyszerűbb, a tömlősállatok pedig nem állnak másból, mim oldalnyllásokkal ellátott zsákból. De még « küönböző felépítésű állatok között sincs éles határ vonal. Ismerünk olyan férgeket, amelyek felépítése hasonlít a bonyolult testű köpenyes állatokéhoz, mások testi szerkezete olyan egyszerű, mint a tömlősállatoké. Mindebből arra következtethetünk, hogy az Összes bonyolult felépítésű gerinctelen és gerinces állatok, köztük a mada rak is, tulajdonképpen tömlősál latokból fejlődtek ki. Ismerünk azonban a tömlős- állatoknál egyszerűbb felépítésű állatokat Is. Míg a tömlősállat testének fala nagyszámú apré kamrácskákból, sejtből áll, vannak olyan állatok Is, amelyeknek testét egyetlen Ilyen kamrácska, egyetlen sejt képezi. Ezek az úgynevezett véglények minden pocsolyában megtalálhatók. Akadnak köztük olyanok, amelyek szorosan egymáshoz tapadva, úgynevezett telepeket alkotva él. nek, tehát átmenetet képeznek a többsejtű állatok felé. A Föld története azt bizonyítja, hogy ezek az apró, néha csak kocsonyacseppszerfl lények zem léteztek mindig, hanem — valamikor, esetleg több ezermlllló évvel ezelőtt a* élettelen anyagokból alakultak ki. Végig követve a mai tyúk családfáját, sokszáz millió éven keresztül egészen az élettelen anyagig, feleletünk a kérdésre a következőképpen hangzik: a tojás előbb volt, mini ft r* tyúk, viszont as nm teli tyúktojás, nem a maI tyúknak, hanem tőle különböző Ősének tojása volt. A gylkmadir Is tojást rakott, úgyszintén a gyíkmadái gyíkszerü őse la Igaz, sokak számára nehezen fogható fel, hogy valamely más állat tojásából tyúkká fejlődő csirke keljen ki. A természettudósok előtt azonban Ismeretesek hasonló esetek, midőn egy állat petéjéből, tojásából, vagy növény magváből másformájú állat, Illetőleg növény fejlődik ki. Llszenko, a kiváló szovjet tudós például bebizonyította, hogy a hőmérséklet nedvesség megváltoztatásának hatására az egyik búzafaj hlrteleD más búzafajjá, sőt rozzsá alakul át. Ugyanígy hozta létre a környezet a hőmérséklet, a táplálko zás megváltozása valamikor a tyúk őseinek fokozatos — átalakulását. A környezet által ki- váltott hirtelen, ugrásszerű átalakulások vezettek az összes élő- fajok kifejlődéséhez. A szovjet biológia Jelenleg éppen azzal foglalkozik, hogy megállapítsa, melyek azok a környezeti változó sok, amik az élőlények átalakulását kiváltják. A klerikális reakció részéről sűrűn felvetett körmönfont kér désre helyesen és hiánytalanul válaszolhatunk akkor, ha a dől gokat fejlődésükben, hirtelen hr. következő minőségi átalakulásaik ban vesszük szemügyre, vagyis ha dialektikuson, gondolkozunk Mindehhez természetesen a dialektikus materializmus. Maré Engel s-lAtn in-Ezt ál in tanításainak elsajátítása szükséges. 42 Mindent egy helyen 1 Pufi, női fehérnemű, harisnya, zokni, kötötfáru, bőrdíszmű, pipere-cikkek, divat-kartonok, emprimó ruhaselymek Kecskemét uyük a mi eredményünk is egyút tál, mert segítettük őket az elő készületek Idején. Hogy miért? ázért, mert az ifjúsági egység nem kizárólagosan a fiatalok ügye, hanem mindannyiunké. A verseny is ezt a célt szolgálja : ezért vált közös üggyé az előkéAz üzem dolgozóinak zene Iránti érdeklődése felkeltette az üzemi kultúrblzuttság figyelmét is. A dolgozók és családjaik ró szére zenei alapismereti tanfolya mot rendeznek. Alig két hete InKongresszusi kultúrverseny KALOCSÁN Rákosi elvtárs nagy beszéde után az ifjúság Pártunk segítségével megkezdte munkáját az Egységes Ifjúsági Szövetség megteremtéséért. Ennek az előkészületnek egyik döntő állomása volt az ifjúsági kultúrverseny KalocsánAz ifik lelkesen készülődtek erre a napra. Plakátokat festettek, népnevelőkön és hangszórókon keresztül hívták fel a város dolgozóinak figyelmét. A kultúrverseny 800 néző jelenlétében zajlott ]e. Ifj. Kerekes Sándor járási MINSz titkár megnyitójában kihangsúlyozta, hogy Rákosi elvtárs beszéde után a kalocsai járás fiatáljai szép eredményeket értek el a munka, a tanulás, és a reakció elleni küzdelem terén. A kultúrverseny eredményei a következőképpen alakultak; Énekkar. I- az Állami Pedagógiai Fiúgimnázium, II. a Leánygimnázium. Színjátszásban I. a kalocsai SzIT, II. az általános gimnázium, III. a dunaszentbenedeki EPOSz, IV. a hajósi EPOSz. Tánc- csoportokhál I. a drágszéli EPOSz, II. a hajósi EPOSz tánccsoportja. A versenyen szerepelt még a kalocsai „Szőlőhegyi' útlö- rő-pajtáscsalád, akiket mint versen yenkívüli számot díszoklevéllel jutalmaztak. Május 28: Falunap Bácsborsódon Nemes László tanító less
