Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-19 / 34. szám

lanul pénzösszeget akart fel­venni. A hétfői napon bevezetett darabbérezés eltünteti ezeket a lehetőségeket, igazságos bérezést ad, ahol mindenei a munkája után, a teljesítmé­nyei alapján részesedik. El­tűnik a helytelen egyer.lősdi, az, hogy egyes rosszul dolgo­zók is annyit kapjanak, mint akik jó munkát végeztek. El­tűnik a jó szakmunkás lebe­csülése és a kevésbbé szak­munkás túlértékelése. A da­rabbérezés az építőmunkások legközvetlenebb érdekeit és régi kívánságait szolgálja. A bajai Magasépítő N. V. vállalatvezetősége 5-én és 6-án végigjárta az építkezéseket és a dolgozókkal ismertette az új tervfelbontást és a darabbé­rezés kérdését. A tervfelbon- tás terén is komoly hiányos­ságok voltak. Általában a dol­gozók kezében nem volt teiv, vagy ha volt is, azt nem ér­tették meg, mert a népnevelő munka, a felvilágosító munka azt megmagyarázni e'.banya, golta. Május 15-től. a dolgo­zók ismerik tervüket, tudják, hogy nap mint nap mit kell elvégezniük, tudják, hogy mi­lyen összefüggés van a iáját tervük és az ötéves terv álta­lános célkitűzései között. így a munkások felelősége is ug­rásszerűen emelkedett. A fel­bontott tervet teljesíteni, elvé gezni min<3en épííőmunkás- nak kötelessége. A dolgozók jól fogadták a darabbérezés. röl szóló ismertetéseinket éi iaen örültek annak, hogv c munkalapon előre egy hétre látják feladataikat és azt *s> hogy mit fognak érte kapni. A darabbérezés ' kérdését azonban tovább kell tudatosí­tani; nem állhatunk le. A dol­gozók még nem mindenütt látják tisztán és értik meg, hogy a darabbérezés mennyi­vel inkább fejlettebb, jobb, előnyösebb a teljesítménybé­rezésnél, hogy a dolgozók ér­dekeit mennyivel jobban fe­jezi ki az új bérezés. Erősí­teni, fokozni kell a népnevelő munkát. Tudnunk kell, hogy az el lenség nem alszik. A darab­bérezés nagyjelentőségű ese­ménye az építőiparunknak, ds egész iparunknak és az ellen­ség számításai ezt nem hagy­ják figyelmen kívül. Egészen biztosan kísérletezni fog, sza­botáló, gátló munkával. Nem nyugszik bele újabb nagy győzelmünkbe. Éppen ezért szükséges az építőniunkások fokozottabb ébersége a meg­búvó ellenség kísérletezései­nek a leleplezésére, munká­juk megakadályozására. Nem egyesek, nemcsak a kommu­nisták éberségére van itt szük­ség, hanem széles dolgozó tő. megek éberségére döntően. A darabbérezés legyen segí­tője annak, hogy az építőipa­runkban mutatkozó hibák ki­küszöbölődjenek és így az or­szág egész iparának egészsé­ges része legyen. KÖLLER ISTVÁN a bajai Magasépítési NV vezetője A solti gépállomás nélkü­lözhetetlen segítőjévé vált a dolgozó parasztságnak. Jó munkájuk a kezdetben bizal- matlankodókat is meggyőzte. Évrői-évre emelkedik a gépál­lomás munkaterülete. Öt ter­melőcsoport tartozik körze­tükbe, amelyekkel rendszeres kapcsolatot tartanak fenn, hs- tenkén politikai és mezőgaz­dasági szakelőadásokat tarta­nak részükre a gépállomás dolgozói. A minisztertanácsi határozat tudatosításában is élen járnak a gépállomás nép­nevelő traktoristái; Dunate- tétlenen például a Párt és to megszervezetek népnevelőivel együtt, tartották meg a kis- gyüléseket. A solti gépállomás nemrég új pártvezetőséget választott. Ha az új pártvezetőség mun­kájára egy-egy pillantást ve­tünk, akkor kitűnik, hogy azok a hibák, amelyek a ve­zetőség választó taggyűlésen felszínre kerültek, a kiküszö­bölés felé haladnak. A feltárt hibák kiküszöbölését meg­gyorsította és megkönnyítette a helyes kritika. A taggyűlé­sen feltárták, hogy a gépállo­máson különösen laza volt a munka a politikai feladatok megoldásában. Az új vezető­ség most azon fáradozik, hogy ezen a területen is döntő for­dulatot teremtsen. Az új veze­tőség egyik legfontosabb cél­kitűzése, hogy még szoro­sabbra fűzze a dolgozó pa­rasztsággal a kapcsol-aíokat A tavaszi munkák befeje­zése után a gépállomás mosi megkezdte a cséplési munká nak a megszervezését. A gép állomás dolgozói ugyancsak felkészülnek már arra is, hogy a tarlóhántási munka kát zavartalanul végezzék ei. Minden bércsalóval szemben kiméieilenül eljárunk — írja a féíegyháxi Gépgyár tloígosója Termelési értekezletet tar tottunk csütörtökön a félegy­házi Gépgyárban és ezen az értekezleten a sok örvendetes jelenség mellett bizony akad­tak olyan tények is, ami mel­lett szó nélkül nem mehetünk el. Rákosi elvtárs beszéde, a Szaktanács felhívása a nor­macsalókkal kapcsolatban mindannyiunkhoz szólott. Mi, öntudatos dolgozók nem tűr­hetjük, hogy szépen induló termelékenységünk emelke­dését, mely a szocializmus építésében elsőrendű kérdés, különféle csalásokkal akadá­lyozzák. Ezért minden gép­gyári dolgozó egyformán he­lyeselte, hogy azonnali ha­tállyal eltávolították üzemünk­ből Dinnyés Jánost, aki nem átalotta a csoportvezető fiók­jából kiemelni a munkalapo­kat, normacsalásokat követett el és állandó romboló munkát végzett az elvtársak között. így fog lesújtani kemény öklünk minden bércsalóval, vagy szabotálóval szemben, akik akadályozni akarják épí­tő munkánkat, ötéves tervün­ket. Ezen a termelési értekezle­ten az is kiderült még, hogy a termelési érték márciusról áprilisra 30 százalékkal emel. kedett és az üzem 215 száza­lékra teljesítette az első ne­gyedévre szóló tervét. Ez per­sze igen szép eredmény, még Az építőiparban május 3.5- ’ ivei bevezették a darabbért. Vz új bérezési rendszer beve- ;etése nagy győzelme Pár­unknak es újabb jelentős ál- omása annak, hogy munkás- >sztályunk az eddiginél még őkozottabb mértékben, na- [yobb felelősséggel veszi ki •észét az ország, az ötéves érv, a szocializmus építésé­től. Az építőmunkások ezrei töszönik meg az új, a szocia- ista bérezés elveit megvaló­sító darabbérezési rendszert, nely sokkal jobban fogja Ien- iíteni a versenyszellemet, tokkal igazságosabb az előző­iéi és a munkás számára ért- aető, mert lépteu-nvomon fi­gyelemmel tudja kísérni ke­resetét, nemcsak a munkanap után, hanem közben is. Az építőmunkásoknak min­iig az volt a kívánságuk, bogy érthető, világos bérezés szerint dolgozzanak. A Pár­tunk erre a kívánságra he- lyezKedve arra törekedett hogy a munkás a munkájáért tiszteséges bért kapjon. Ezért 1945-ben bevezette kormány­zatunk a munkateljesítmény és prémium rendszert, majd később a teljesítménybére­zést. A teljesítménybérezés­nek azonban jelentős hibái voltak. A teljesítménybérezés é$ helyenként a csoportos bér. elszámolás sok esetben igaz­ságtalannak, érthetetlennek mutatkozott’. Az épí'őmun- kások néni értették meg a bo­nyolult kiszámítási művelete­ket, nem értették meg, hogy miben is áll a bérelszámolás „művészete*Egyetlen mun­kás sem tudta előre, hogy a hét v®gén milyen összegű lesz a keresete. Még akkor sem kapott egyforma bért, ha hu­zamosan, heteken keresztül egyazon százalék teljesít­ményt ért el. Arról nem is beszélve, hogy az egynapi ke resetéről még csak elképzelé­sei sem voltak. A munkások sokszori bosszankodása kü!ö_ nösen bizonyítja ezt. A bére­zés kiszámíthatatlansága, a munkástól való ellenőrizetlen­sége azután helyenként oda­vezetett, hogy csökkent a munkakedv. a lendület, a tel­jesítmények nem emelkedtek, hanem egy szinten maradtak. A teljesítménybérezés akadá­lyozta és helyenként megbé­nította a versenyzést. A mun­kások, mivel bérük alakulását nem látták lépten-nyomon, nem kapták meg munkájuk jobb vagy gyorsabb végzésé­hez az egészséges ösztönzést. A telesítménybérezés egye­seknek azonban lehetőségeket biztosított arra, hiányossá­gait kihasználják és a magú« anyagi érdekeinek a szolgála­tába állítsák. Nálunk is töb­ben követtek el bér- es ,ior- macsalást. A dolgozók zsebé­ből arcátlanul rablók nőm át­allották ennyire elvetemedni. Ez mutatja, hogy az ellenség vagv annak megbízottai, be­folyása alatt állók, mennyire kihasználják a maguk szá­mára a legkisebb hibát és a maguk szekerének a tolására akarják felhasználni. Az egyik segédmunkás nálunk május 1-ére munkanapot számolt el és beállított a vízhordás és egvéb vonalon bizonyos telje­sítéseket. Nyilvánvalóan nem teljesíthette, hanem a válla­lat vezetést,, a bérelszámolást félre akarta vezetni, jogta­sem hagyhatom szó nélkül azt a tényt, hogy heggesztőink igen magas selejttel dolgoz­nak. Ez a hiba és általában a többi hiba is, szerintem, főleg abból következik, hogy az elvtársak nem igen szeretik képezni magukat, nem látó- ■ gatják, vagy csak immcl-ám- mal és kevesen, a szeminári­umokat. így ezek a hibák az öntudat hiányából adóduak. Pedig példát vehetnének üze­münk dolgozói szeretett ve­zetőinktől, Sztálin és Rákosi elvtársaktól, akik még ma is továbbtanulnak, hogy minél tökéletesebben irányíthassa­nak bennünket. Itt, az újságon keresztül akarok magam és munkatár­saim nevében ígéretet tenni, hogy a jövőben még ébereb­bek leszünk és minden bér­csalóval szemben kíméletle­nül eljárunk, igyekszünk se­lejttel dolgozó munkástársa- inknak segítségükre lenni, hogy hibájukat kiküszöböl­hessék és az Ijúsági Egyesü­lési Kongresszusra május el­sejei felajánlásainkat még SO százalékkal emeljük. hogy öt éves tervünket, ami a szocia­lizmust is jelenti, idő előtt megvalósítliatssuk. Kiskunfélegyháza, 1950. má­jus 13. Elvtársi üdvözlettel: Dora István gépgyári dolgozó „Köszönöm a gép jó munkájátI Viszontlátásra cséplcskor !“ — így búcsúztak mindenütt a hálás dolgozó parasztok Joó Józseftől, aki kitűnő minőségi munkával szereltette meg a solti dolgozó parasz­tokkal a gépállomást. a pártépítés munkáiénak nélkülözhetetlen fegyvere A Pártmunkás OLVASD! TERJESZD! Myusat-Xéíe'orszásnsk ez a faali E jv&zményiie való liikapcsoiasárái tanyainak az ím^rtal stáb a londoni értekezletén A londoni értekezlet első napján — mint a Reuter je­lenti — általában a távolke­leti, különösen pedig a délke­letázsiai helyzettel foglalkoz­tak. Pénteken a német kér­désről, valamint a Schuman- féle tervről tárgyaltak. A londoni rádió diplomáciai tu­dósítója szerint különösen az­zal foglalkoztak, „hogyan kapcsolható be Nyugat-Né­metország az Atlanti Egyez­ménybe“. A Schuman-féie tervvel kapcsolatban jellemző a Daily Telegraph kommen­tárja, amely rámutat, nyil­vánvaló, hogy a Schuman-ftli terv céljai elsősorban kat:- naiak. Az Angol Kommunista If júsági Szövetség tagjai pla­kátokkal vonultak fel Acht son szállodája elé. A plakáto­kon ilyen felírások voltak ol­vashatók: „Takarodj Acbe- son!“ „Vessétek el háborús terveiteket!“ „Ne menjetek a halálba a jenki bankárok* ért!.“ i A solti gépállomás megkezdte a csáplés és iarlcháalás szervezéséi Darabbérben dolgoznak az éiít&mnnkások

Next

/
Oldalképek
Tartalom