Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-01 / 19. szám
Jó vállalatvezetői beszámoló nélkül, nincs jó termelési értekezlet 6zí biz&Hyttia a üusUtoníti íiöHziw,%y,ái példába sok gyűléseiken szinte órák alatt elsőnek csatlakoztak a stokcholmi felhívás mellé. A dolgozó parasztok, mindenekelőtt az állami gazdaságok, termelőszövetkezeti csoportokban dolgozók, már a múlt hét elején csaknem kivétel nélkül lelkesen szeryezték meg a felhívások aláírását. Kecskeméten és a többi városokban az értelmiségi dolgozók állásfoglalásukkal, a politikai felvilágosító munkában való részvételükkel bizonyítják, hogy felsorakoztak a dolgozók harcához. Csaknem minden községben a legtöbb helyen az elsők között írták alá a felhívást a római katolikus vagy egyéb felekezetek lelkészei is. így a he- tényegyházi, a katymári, a kunbajai, a bácsalmási, a nyárlőrinci s a többi községek római katolikus plébánosai. Sőt, a legtöbb helyen tevékenyen dolgoznak a békevédelmi bizottságban is. Csak demokráciánknak és népünknek legelvetemültebb, gyűlölettől elvakult ellenségei vonják ki magukat a békéért folytatott harcból. Csak azok, akik a háborúnál is jobban gyűlölik a népet és hatalmát, csak azok, akik nem bírnak belenyugodni a megváltoztat- hatatlanba, a kapitalizmus végső pusztulásába, hatalmuk elvesztésébe. Persze, ezek az „úriemberek“ soha nem vettek részt háborúban. Nekik a háború üzletet, konjunktúrát jelentett, de a dolgozóknak mérhetetlen szenvedést. A kecskeméti városházán a békegyűlés előadója, Szili István elvtárs elmondta, hogy ő mindkét háborúban résztvett, hogy Míg az amerikai imperialisták a háborút, a halált készítik, a halasi Barnevál dolgozói, a békés építés hívei lelkes békegyü- lésen tiltakoznak mindenféle háborús spekuláció ellen, ökölbeszorulnak a kemény munkáskezek. összeráncolt homloké asz- szonyok és férfiak szeméből gyű. lölet sugárzik az imperialisták gyalázatos terveinek az említésére. Élénken él még emlékeze- 1 ükben az 1943—44-es esztendő, amikor mindenhonnan a halál leselkedett az emberekre. Élénken emlékeznek a felszabadulás boldog napjaira és a felszabadulás utáni évek lelkes odaadó munká. jára, az építésre. — Az élet most már a miénk — mondják — nem adjuk oda semmi áron/ Nem maradt el a gyűlésről senki sem. Mindenki hitet akart tenni, a béke ügye, a Szovjetunió mellett. A békegyfilés után mindenki megszaporázza a lépéseit. Minden perc drága. Minden perc kihasználása felelet az Imperialisták háborús uszítására. Szívós agitáciőval, az Ivek aláírásával, termelésük magasabbra emelésével akarnak a békéért síkra szállni. Tudjuk, hogy minden el. mondott szó csak annyit ér, amennyit elvégsiink belőle — mondja Lázár Jolán. — És mi megálljuk a helyünket, hogy ezzel is csökkentsük az imperialisták erejét és erősítsük a béke- tábort. — Minél jobban uszítanak, izgatnak, provokálnak, annál jobb munkával, keményen válaszolunk nekik! > a két világháború között 22 május elsejét töltött el letartóztatásban, mert az úri Magyarország nagyhatalmú urai, mint a tüztöl, úgy rettegtek a május elsejétől és a dolgozóktól. A dolgozó magyar nép döntő többségének Szili Istvánéhoz hasonló volt a sorsa. A dolgozóknak a háború nem üzletet, hanem mérhetetlen szenvedést és rabságot jelentett. A nép osztatlan megvetéssel fordul el a felismert ellenségétől. Gróf Mátyás csávolyi plébános az aláírást, a béke melletti állásfoglalást azzal utasította vissza, hogy ,.nálam nélkül is meglesz1-. Persze, hogy meglesz, Gróf Mátyás úri De maga hogyan lesz meg a nép nélkül, akinek legelemibb érdekeivel fordult szembe? Bácskiskun megye dolgozó népe osztatlanul a békére szavazott. A békéhez való ragaszkodásáról, forró szocialista hazaszeretetéről tett tanúságot. Megyénk dolgozói lelkesen követik Pártunk vezérét, Rákosi elvtársat és minden erejükkel azon lesznek, hogy — mint Rákosi elvtárs mondta — erős bástya legyünk & béke frontján. A munkásosztály, a dolgozó nép nagy ünnepén, Bácskiskun megye dolgozói lelkesen sorakoznak fel a világot átfogó, nagy békefront hadseregébe, hogy tanúságot tegye, nek a Párt és Rákosi elvtárs vezetésével szilárd, megingathatatlan békeakaratukról, amely végül is a Szovjetunióvezette béketábor győzelmét, az imperialisták pusztulását fogja eredményezni. szekapcsolják az egész világ dolgozói közt kiszélesedett béke- mozgalommal. A bekéért tesznek munkafelajánlásokat a világ pro- Ictáriátusának nagy ünnepére, május 1-re. A békéért csökkeuri selejtjét 3 százalékkal Szalui Elek Józscfné, vagy Tóth Gizella 2 százalékkal. A háborús uszt- tóknak ad feleletet Szekula Balázs brigádja is, akik 200.as brigáddá alakulnak át. Vagy a lá- dázóbrigád, akik átlagteljesítményüket 213 százalékra emelték. A brigádon belül Pocsai Károly ifjúmunkás 234, Szekula Balázs ifjúmunkás 237, Batiz Mihály ifi 210 és Kram mer László 216 százalékot ért el. Kern maradnak le a többiek sem. A belezők közül Sörös Péterné 167 százalékról 243 százalékra, Gsdnyi litvánná, pedig 200 százalékról 250 százalék ra emelte teljesítményét. De nemcsak a termelésben mutatkozik meg ez a nagy odaadás a béke ügyéért. Ugyanilyen harcosan vigyáznak a béke legigazibb vezető erejére, pártszervezetük tisztaságára is. Párttagok és pártonkíviiliek egyaránt alaposan inegbeszélgetlk, kik lennének jó vezetői Pártunk üzemi szervezetének, így az egész üzemnek. Éberen őrködnek, nehogy az ellenség, az imperialisták, a háború hívei be tudjanak ültetni olyan embereket, akiket befolyásolni tudnának. A párton- kipüliek úgy határoztak, hogy ameddig a választás folyik, addig ők is az üzem területén maradnak. .42 ebédlőben fogják meg várni és üdvözölni az új vezető- séget, akik vezetni fogják őket a békéért Valói harc útján. vA SzOX elnökségének határozata a termelési értekezletek rendszeresítéséről így szól: ...Az építő kritika és önkritika bátor alkalmazásával mutassanak rá a tér. melés, a munkaverseny terén tapasztalható hibákra, hiányosságokra, az egyes dolgozók és a vezetők régihez való ragaszkodására, akiknek maradisága gátolja a termelés emelkedését, az újítások, észszerüsltések bevezetését." A Kecskeméti Konzervgyár NV 'az elmúlt bét péntekjén megtartotta termelési értekezletét. Az üzem vezetősége azonban ezt az igen fontos kérdést nem tartotta szem előtt, mert a termelési értekezleten a dolgozóknak csak fele, 280-ból csak 148-an vettek részt. Az üzemi bizottság nem mozgósí. tóttá az üzemi bizalmiakat, a pártszervezet a népnevelőket és így a dolgozóknak csak egy része jelent meg, ami már eleve kétségbe vonja az értekezlet sikerét és teljes értékét. Az üzemi vezetőségnek, elsősorban az üzemi há. romszögnek abból kellett volna kiindulnia, bogy „ezeken az érte. ke'zKitekeu a dolgozók a termelés Irányításában is résztvesznek“. Ez nem lekicslnylendő szempont. A termelési értekezlet jelentőségének teljes lebecsülését Jelenti az is, hogy a vállalatvezető és az ÜB titkára érthetetlen módon berekedtek és a beszámolót, ahelyett, hogy egy politikai felelős tartotta volna meg, Bön- dör elvtársuak, az üzem egyik hl. vatall dolgozójának kellett elvégeznie. Ez azután az egész beszámolóra és a termelési értekezletig rányomta a bélyegét. A beszá móló számokat sorolt végnélkül. Ebből egyetlen munkás sem tudta I azt a következtetést levonni, hogy u munka jól vagy rosszul megy. . A termelési eredményeket a beszámoló nem fejezte ki százalékban. Ilyen kifejezések voltak: „elég jól teljcsitettUk1', de ez még nem jelenti azt, hogy nyugodtan pihenhetünk babé- . rainkon A II. negyedévi tervvel kapcsolatosan kijelenti a beszámoló, hogy „a legrövidebb időn beiül fel fogjuk bontani egyénekre, hogy minden munkavállaló tisztában legyen azzal“. Fontos dolog ezt előirányozni, de előbb kellett volna, hiszen áprilissal eltelt már a második negyedév első hónapja. Általánosak a megállapítások, semmitmondóak. Nem mutalnak irányt, utat a további feladatok elvégzéséhez. A legkisebb segílsé. get sem adja az üzem dolgozóinak, azért, mert nélkülözi az üzem súlypont problémáit. Nem foglalkozott a versenymozgalom értékelésével. Az április /fi eredmények megemlítése önmagában nem, elegendő. Alapul kellett volna felhasználni a hibák kimutatására és a továbbiak során a főszempontok megmutatására. A hibákkal kapcsolatosan Is feltűnő általánossággal találkozunk. „Da szűk keresztmetszetek fordulnak elő az üzemben, fel kell tárni és meg kell azt szüntetni, hogy a termelésben fennakadás ne legyen.“ Ez csak alac a bibék szaporodásihoz és semmi a hibák kijavításához. A munkafegyelem és ezzel kapcsolatosan elhangzott kritika páholyból, „felülről“ történt. Az ilyen kritikától semmiféle javulást nem várhatunk. A beszámoló nem mutatta ki, hogy az üzem eredményei mennyiben köszönhetők az üzemen belül a pártszervezet munkájának, az elért eredményeket nem kapcsolta össze a-Pártnak az üzemben is érvényesülő élenhala dósával, döntő és nélkülözhetetlen munkájával, tevékenységével, a Párt tagjainak, népnevelőinek fel- világosító, nevelő munkájával. Ilyen beszámoló után nem lehet csodálkozni azon, ha a dolgozók hozzászólásai nem tárják fel az üzem hibáit, legégetőbb kérdéseit. Nem kaptak alapot ehhez és mivel a munkásoktól idegen az általánosság, szótlanok maradtak, vagy a lényeges kérdéseket csak érintették. A munkások is észrevették ezt. Bojtai Pál helyesen kifogásolta azt „hogy a húskonzervüzem elis. mert tejlesítményt ért el és a mai értekezleten a nevüket meg sem említették. Muha elvtárs, a párt- szervezet titkára megállapította, hogy ,,o termelési értekezlet szakmai vitává alakult, tehát ellaposodott". A minisztériumból Kiss elvtárs Is .felszólalt'. Ez csak száraz beszámoló volt és nem volt benne, hagy mennyi volt az önköltségcsökkentés, a selejt, milyen arányú volt s a hibákra nem mutatott senki. Ez annyit jelent végeredményben, hogy a beszámoló anyagának helytelen, a fontos szempontokat figyelmen kívül hagyó feldolgozása akadályozta a munkásokat abban, hogy résztve- gyenek az üzem vezetésének munA haladó szeminárium vezetője, Rigó elvtárs már megérkezett Egyenesen a kultúrterembe tart, ahol u szeminárium tagjai már gyülekeznek. Nincsen még öt óra, de a Keoslceméti Cipőgyár KV hallgatói már csaknem kivétel, nélkül együtt vannak. Amíg a hallgatóság gyülekezik, a termelési eredményeket szokták megbeszélni. Szép eredmények vannak. llétről-hótrc jobban megy a tanulás, ezzel együtt hétről.hétre emelkedik a szeminárium résztvevőinek termelési eredménye is. Nagy fejlődésen mentek át 8 hallgatók. Nevelik egymást is. Ez a fejlődés lemérhető a dolgo zók egymáshoz, a tanuláshoz ét a munkához való viszonyának megváltozásában. Molnár László elvtárs talpbélés-fillítgató például amikor a szeminárium beindult, bizony alaposan elkésett. Akkor még a termelésben is alig tue el a tOD százalékot. Most a legelsők között Jelenik meg, hóna alatt könyveivel és jegyzetfüzetével. Szeret tanulni és a tanulás megkétszerezte munkakedvét is. Az elmúlt héten már 200 százalékot jegyzett fel Molnár László neve mellé az üzem normása. A szeminárium anyaga a Kagy Októberi Forradalom. Először csak az állandó hozzászólók jelentkeznek. A felszólított elvtársak szorosan ragaszkodnak az olvasókönyv szavaihoz. — Az Októberi Forradalom vívmányai, először... másodszor... harmadszor ... — így kezdték. Aztán egyszerre felenged a feszültség. Mikor arról van sző, hogy mit jelent számukra az Októberi Forradalom, még az elvtársnők sení „izgulnak“ már, hogy rosz- szul fejezik kt magukat. Csak ágy dől belőlük a mondanivaló. — A Pártotl — A nagyobb kenyeretI — Ha nem győz a fórra, dalom, mi sem élhetnénk most ilyen boldogan I — tör ki az elvtársakból. — Meghozta az egyenjogúságomat. Megkapom a munkám után a megérdemelt fizetést — mondja Tóth elvtársnö. — Ha jól dolgozom, a legna gyobb megbecsülésben részesülhetek — szól hozzá Tamási László né is, aki mióta szemináriumra jár, 120 százalék helyett ISO szú. zalékot ér el. ' — Tanulhatnak a gyermekeim kájdban, hogy valóban érvénye süljön az üzemen belüli demokrácia. Az üzemen belült demokráciát általában nemcsak az veszélyezteti, hogy diktatórikusak a módszerek, hanem az is, hogy a dolgozókat nem vezetjük rá a hibák meglátására, nem beszélünk a hibákról és ebből természetesen fejlődik ki az, hogy a dolgozók az üzem vezetésében érdektelennek érzik magukat és nem látják meg a termelési értekezletek igen fontos célját. A Kecskeméti Konzervgyár NV termelési értekezlete és annak ta. nulságai, tanulsága legyen minden üzemünknek, hogy az értekezlet sikeres csak akkor lehet, ha azt jó felvilágosító munkával készít, jük elő, ha a jól felépített vállalatvezetőt beszámolóval, a kritika- önkritika helyes alkalmazásával alapot adunk az üzem dolgozóinak ahhoz, hogy résztvegyenek az üzem vezetésében. Ezzel neveljük s növeljük felelősségérzetüket, erősítjük a versenymozgalmat, segítjük az ötéves terv megvalósítását. — mondja boldogan Tercsi Imrévé. — Az egyik fiam a Rákosi Müveknél tanuló. Hányon büszke Maróit rá. Ezt is a forradalomnak, a Szovjetuniónak köszönhetem. Amikor arról van sző, hogy mi az oka annak, hogy a kapitalisták által támogatott, Jól felszerelt hadsereg nem tudta legyőzni a gyöngén fölszerelt, tapasztalatlan fiatal Vörös Hadsereget, Varga elvtárs kapja meg a szót, ö sokat volt katona, emlékszik még. Kis Is mondja, amit érez. — Emlékezzetek vissza. Bennünket is vittek katonának elégszer, de bíz sarokba vágtuk a fegyvert, amint csak lehetett, pedig akkor még nem Is tudtuk ilyen világosan, milyen hiábavalóságokért kergettek bennünket a tűzbe. Nem vagyok már fiatal, de ha az én Pártomat, az üzememet, a mi üzemünket, a szabadságomat kellene megvédenem, harcolnék én is minden erőmmel, ha kellene, foggal ' és körömmel is. így harcoltak a magukéérta Vörös Hadsereg katonái is és ezért győztek. A szemináriumhallgatók alig akarják elhagyni a temet. Kü. lijnösen az asszonyok énekelgetnek szívesen. Büszkén dicsekednek el, hogy április 4-re két új indulót is megtanultak és ezt éneklik május 1-én Is. Szeretnek szemináriumra járni. Lemorzsolódás Jóformán nem ts volt Csak azok maradtak el, akiket a Párt iskolára küldött, vagy akiket más helyre helyeztek át — Sokat tanultam, mióta a szemináriumra járok. Sokkal nagyobb lelkesedéssel és bátrabban végzem a munkámat is, mert előttem van a példa, a szovjet aszonyok, látom, hogyan állták meg ók a helyüket a harcok és az építés idején. A sztálini műszak alatt nagy munkával csak 99 százalékot tudtam elérni, most keveselem a 170 százalékot is. így hálálom meg Pártomnak, hogy emberré lett — így beszél Tercsi Imréné. Önálló műsort ad a kolozsvári rádióállomás A kolozsvári rádióállomás vezetését nemrégen Kolozsvár város Ideiglenes Bizottsága vette át. Az Ideiglenes Bizottság kulturosztálva. elhatározta, hogy a rádió Románia -műsorát -sugározza. \i áSet most már a miénk, nem.adjuk oda semmi áron fl békéért fokozzák teljesfményelket a május 1-versenyben a Halasi Barnevál dolgozói A május 1-i készülődéseket ősz Srorgalmas tanulás, emelkedő teljesítmények A SCHIFFER GYÁR üzemi szemináriumának hallgatni túlszárnyalták eddigi eredményeiket
