Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. április (5. évfolyam, 14-18. szám)
1950-04-02 / 14. szám
IS 1950 április i. MjnOVAWM, Mürtfztn* . Uj magyar kultúráért a Szovjetunió példája nyomán NÉPÚJSÁG-A NÉP ÚJSÁGA A Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy a magyar elnyomók államának helyén új ország épült, megnyílt az út népünk demokratikus, haladd erőinek szabad fejlődése előtt. Ahogyan Rákosi elvtárs mondotta emlékezetes beszámolójában: „Népi demokráciánk minden sikerének, minden eredményének kiindulópontja a Szovjetunió felszabadító harca és az a segítség, amelyet a magyarság megértő, nagy barátja, Sztálin nyújtott és nyújt nekünk.“ Bác -Kiskun megye dolgozói túlnyomórészt dolgozó parasztok. Azelőtt robot, kizsákmányolás és jogtalanság volt az osztályrészük. A Vörös Hadsereg győzelmes harcai szerezték meg számukra a boldog életet. Most nagy ünnepségekkel akarják kifejezni a Szovjetunió és Sztálin iránti szeretetüket, odaadó ragaszkodásukat. Az üzemek és gépállomások dolgozóival ünnepük majd az igazi szabadság beteljesülésének napját. Nem a külsőségekre helyezik a súlyt, azonban mégis olyan módon akarnak ünnepelni, amely külsőségeiben is megmutatja azt, hogy mit éreznek. Minden egyes helység, legyen az város, vagy csalk pár kis utcából álljon is, zászlódíszbe öltözik, szabad dolgozói fáklyás, zenés felvonulást rendeznek ezen a napon. Kelébia dolgozói fáklyás stafétát indítanak a Lenin-emlékműhöz, Madarason, Boro- tán és Katymáron a traktorokkal együtt vonulnak fel. Bácsborsódon a kastély parkjában gyülekeznek az ünneplők, mintegy jelezve azt az utat, amit idáig megtettünk. Minden eszközt megragadnak a dolgozók, hogy még szebbé, még emléke, zetesebbé, még méltóbbá tegyék az ünnepséget. Kultúrműsorokat rendeznek. Lajosmizsén megnyílik a szovjet festők képkiállítása, Dunapatajon kirakatversenyt is rendeznek. Fülöpszálláson kiosztásra kerülnek az úttörők legjobbjainak kitüntetést jelentő vörös nyakkendők. Ugyanakkor lesz az úttörő csapatok „Kongresszusi Sportversenyének'* megnyitása is. Apostagon a népi kultúra további ápolásával is követni akarják a Szovjetunió példaadását: az esti bál alkalmával népi táncokra tanítják a közönséget. A nagy nap előestéjén Kiskőrösön a felvonulás és tábortűz után zenével köszöntik a termelés legjobbjait. Bátya község dolgozói ünnepi versenyre hívták ki a dusnoki ajkat. „Hisszük, hogy az ünnepség megrendezésével is szolgálni fogjuk a szocializmus építésének ügyét. A rendezésnél nem a mennyiségre, a műsorokban nem a frázisokra törekszünk. Amit vállaltunk, kommunista becsülettel meg is valósítjuk" — írja Pénzes Jmre ügyvezető a kihívásban. Katymár magyar és délszláv dolgozó parasztjai közösen rendezik ünnepségüket. A közönség már eddig sem fért el a kultúrteremben, ezért a községháza udvarán felállított szabadtéri színpadon fognak magyar és délszláv műsort rendezni. Ezzel is kifejezésre akarják juttatni, hogy békés és szoros köztük az együttműködés, Lenin és Sztálin elvtársak tanításait követik. Megjelent Kiemeelkedö és nem egyedüli sport- esemény lesz a Bajai SZAK felszabadulási stafétája. Elviszi Kcskemétre a város dolgozóinak harcos üdvözletét A staféta Baján, a Sztáün-parkból indul és a kecskeméti Szovjet Hősi Emlékműnél fejeződik be. Az április 4-e keretében rendezett ünnepi műsorok egyúttal a megyei kultúrcsoportok A múlt év vé%'n megyénk: területén 160 alapismereti I. tanfolyam indult, 2600 részvevővel. Idáig a részvevők nyolcvan százaléka levizsgázott és bizonyítványt kapott az általános iskola I—II. osztályáról. Vaskuton 12 dolgozó paraszt végezte el sikeresen a tanfolyamot. Közöttük Matusek Viktor is, aki legelső levelét Rákost elvtársnak írta. Matusek Viktor levele többet jelent a megszokott értelemben vett levélnél. Az, hogy leírja papírra: a Szovjetunió, a demokrácia tette lehetővé tanulását, nem egyszerű közlés. Több annál. Kifejezi azt, hogy Matusek Viktor, az1944 november végén Dél-Magyar- országon, a jugoszláv határ közelében, a harmadik ukrán front csapatai kikényszerítették az átkelést a Dunán. A túlsó parton kiépítették az első hídfőállást és Mohács, Pécs, Bátaszék felszabadítása után megkezdték előnyomulásukat a Balaton és a Dráva közt nyugat felé, valamint a Balaton és a Duna közt északi irányban. — Valamennyi arcvonalunk közül a mienk most a legnyugatibb — mondták büszkén a harmadik ukrán front katonái. — Átléptük az Í9, délkört! Néhány nap alatt az északi támadás a Duna jobbpartján ötven kilométernyire jutott Buda alá. A magyar fővárosban pánik tört ki. Gyárosok és kereskedők menekültek nyugat felé. A Dunán felfelé hajók vonultak, minden elképzelhető rakománnyal. Ezalatt a német főparancsnokság új hadosztályokat vont ki a nyugati arcvonalról és Olaszországból, hogy bevesse a Duna vonalán. De egy másik megsemmisítő csapás érte az ellenséget. Budapesttől északra a második ukrán hadsereg támadásba ment át, áttörte az ellenséges állásokat és a magyar főváros felé indult. Budapesttől északra, az erdőborította hegyeken jöttek a szovjet páncélosok és elérték a Dunái Lejjebb pedig, Budapesttől délre, a hidászok egyetlen éjszaka hidat vertek és a nyugati partra áttett kötelékek Velence vidékén egyesültek a Dunántúl, délfelői támadó csapatokkal. Szamojev ezrede e napokban előre- verekedte magát a főútvonalak egyikéig, amely északelet felől vezetett a fővárosba. Az áttörés első csapásaiból ocsúdva, újabb erőpróbáját jelentik. A müsor- összeállítás, minden egyes szavalat, tánc, vagy jelenet a Szovjetunió Iránti hálát és szereteíet hivatott kifejezni. Nem kis feladat ez. A kultúrrsoporto- kat munkájukban segítik a dolgozók, javaslataikkal és nem egyizben anyagi támogatásokkal is. Az ünnepi műsorok sikerei újabb győzelmet jelentenek majd a megyei kultúrfront számára, megerősítést és további lendületet. előtt kisemmizett, lenézett paraszt is hálát érez a dicsőséges Vörös Hadsereg iránt, mely szabadságot hozott és emberi életet biztosított neki és a többi dolgozónak. Az, hogy levelét, élete legelső levelét Rákosi elvtárshoz írja, világosan mutatja, hogy tudja, ki volt az, aki Pártjával a dolgozó nép élére állt, vezette, s akinek azt is köszönheti, hogy megtanult írni és olvasni. Ahhoz intézte első leveliét, aki Ieheíövé tetté, högvj élhessünk a Szovjetunió adta szabadsággal.' Maíusek Viktor levele nem valami „magánlevél”, hanem felszabadult, dolgozó magyar nép üzenete Rákosi Mátyás, a Párt és a baráti Szovjetunió felé. Részlet A. Goncsár „A az ellenség megerősítette védelmét és hol az egyik, hol a másik szakaszon próbálkozott ellentámadásba lendülni, a „Tigrisek” támogatása mellett. A „Tigrisek” ellen a szovjet csapatok nemcsak különleges elhárító ágyúkat vetettek be, hanem nehéz lövegeket is. A mezőkön páncéltornyok hevertek, amelyeket a robbanás hetven méternyire sodort a német tankoktól. Minden egyes tanyát, minden falut meg kellett rohamozni a fasiszták ellen; a felszabadító csapatok csak kilométerenként haladhattak előre. Egy napon a parasztházba, amelybe Bagirov szállásolta be magát embereivel. magastermetü, idősebb férfi állított be. Kávébarna esőköpenyt viselt. Tísztességtudóan köszönt, de alázátos- kodás nélkül. Mikor megemelte nemez- kalapját, előtűnt oroszlánsörénye, amelyet középen választott ketté. Olyan volt, mintha a múlt század orosz festői egyikének képéről került volna le. A jövevény jól beszélt oroszuL — Bocsánat, uraim, van önöknek konyhájuk?? — kérdezte. — Nálunk minden van. Miért kérdi? — Fát aprítanék a konyhának. Grisa. a szakács bizalmatlanul nézett a férfi fehér kezére. De aztán mégis beleegyezett. A kocsivezetők érdeklődéssel gyűltek oda, hogy lássák, hogyan vág fát a „kapitalista.,. Pillanatig sem kételkedtek, hogy valami kibombázott gyártulajdonossal van dolguk. A magyar letette botját és élénk mozdulattal ragadta meg a fejszét. Már ahogy megfogta, látszott, hogy nem sok hasznot fog hajtani. Grisa elébe tett egy jó vastag tüsköt. Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség ülésén mondott beszédében aláhúzta a tömegekkel való kapcsolat fontosságát. „Nekünk — mondotta Rákosi elvtárs — most erősítenünk kell Pártunban az önkritikát, a demokráciát., hogy ezzel újra. mélyebben eresszük gyökerünket a tömegekbe és megszüntessük. a tömegektől való elszigetelődés veszélyét.” A Párt és a tömegek közötti kapcsolat egyik igen fontos eszköze a pártsajtó. Nagy tanítóink. Lenin és Sztálin igen nagy' jelentőséget tulajdonítottak a pártsajtónak. Lenin „Honnan kezdjük” c. cikkében, amely 1901 májusában, az „Iszkra” negyedik számában jelent meg, azt irta, hogy az újság szerepe nem szorítkozik egyedül az eszme terjesztésére, a politikai nevelésre és politikai szövetségesek szerzésére. „Az újság — nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is.” Pártunk a Bácskiskunmegyeí Népújság .napilappá való szervezésével új, nagyjelentőségű fegyvert ad megyénk dolgozóinak kezébe. Fegyvert, amely nélkülözhetetlen segítség a napi munkában, amely Pártunk útmutatásait viszi el nap mint nap megyénk dolgozóihoz. Sztálin elvátárs „A saját, mint kollektív szervező” c. cikkében megjegyezte, hogy nemcsak arról van szó, hogy az újság agitáljon és leleplezzen, hanem mindenekelőtt arról, hogy a. munkatársak, megbízottak és levelezők gazdag hálózatával rendelkezzék az egész országban, az összes ipart és mezőgazdasági helyeken, az összes kerületekben és járásokban, hogy a párttól kiinduló fonal az újságon keresztül kivétel nélkül minden munkás- és parasztlakta kerületbe eljusson, hogy az együttműködés egyrészt a Párt és az állam, másrészt az ipari és agrár kerületek között —• teljes legyen. Népnevelőink, pártfunkcionáriusaink feladata tehát az, hogy maguk is megbízottai, levelezői legyenek megyénk lapjának, hogy cikkeikben, írásaikban közkinccsé tegyék a jó munkamódszereket, leleplezzék az ellenséget, az újságot a Párt és országépítés eszközévé, az osztályharc kemény és éles fegyverévé tegyék. PártfunkcionáriuA férfi minden oldalról megszemlélte a tönköt, megcélozta, aztán lesújtott A tuskó a másik odalára gurult, egy szilánk sem hasadt le belőle. Az ügyetlen favágót csakhamar kiverte a verejték. Hajeckij nem nézhette tovább, tenyerébe köpött és kivette a fejszét az urias kezekből. Lesújtott és a tuskó szétdőlt, Hajeckij egy perc alatt aprófára hasogatta. — Orosz kéz — mondta lelkesen a magyar. Arany kéz! Hajeckijnak tetszett a dicséret, lenézett kezére, amely durva és kérges volt. — Mi vagy te, kapitalista? — kérdezte a szakács. A magyar nevetett; —- Művész vagyok... Festő! — És hogy jutott eszedbe fát vágni? A magyar zavartan hallgatott. — Ne kérdezzetek tőle ilyen butaságot — vette védelmébe Haieckij. —- Hiszen látni rajta, hogy nincs mit ennie. — Igaz ez? — kérdezte, a szakács. — Igaz, Budapestről menekültem — felelte a magyar. — Gyere, szedj magadhoz egy kis erőt. Elvezették a konyhára. Miután jóllakott, beszélni kezdett a budapesti életről és Szálasiról, akit személyes ellenségének tekintett — Bandita, gonosztevő, fasiszta zsoldos. Magyarországon minden becsületes ember ä szovjet hadsereget várja, hogy megszabadítsa ettől a banditától és nyilasaitól. A festő tetszett a katonáknak. S ő is mindjobban hozzájuk szokott. Nemsokára elhozta ingóságait: keretnélküli. saink. népnevelőink, dolgozóink vegyenek részt az újságszerkesztés munkájában! Levelekben, cikkekben, írásokban vessék fel a hibákat, hiányosságokat, problémákat, hogy a hibák, hiányosságok felvetése nyomán megteremjen a kiküszöbölés lehetősége. De beszéljenek eredményeinkről is. Élmunkásaink, kiváló dolgozóink, a mezőgazdaság élenjárói mondják el az újságon keresztül egész megyénk dolgozó népének jó munkamódszereiket, hogy ezek alkalmazása közkinccsé tegye azokat és eredményeiből egész dolgozó népünk jobb élete épüljön tovább! Megyénk egész dolgozó népe levelekben, cikkekben leplezze le az ellenség aknamunkáját, kártevő próbálkozásait, a kutak mesterkedéseit. Lássa az ellenség: rajta van a szemünk! Leplezzük le mindazokat, akik új, jobb életünk gazdasági és politikai alapjait akarják aláásni, akik hanyagok, lusták és felelőtlenek a munkában, akik a háborúra spekulálok belföldi ügynökei! Ne felejtsék el, hogy minden egyes olvasóért kemény harcot, komoly felvilágosító munkát kell folytatni! Legyenek rajta népnevelőink, hogy a pártsajtó Sztálin elvtárs tanítása szerint eljusson minden kerületbe és minden járásba, az összes ipari és mezőgazdasági helyekre. A Bácskiskunmegyeí Népújság május elsejétől kezdve már naponként jelenik meg. Terjedelme 6 oldal és előfizetési ára havonként 11 forint, üzemi és csoportos előfizetés esetén 9.50 forint lesz. Népnevelőink, tömegszervezeti aktívák biztosítsák az olvasók ezreit és ezreit az elkövetkezendő egy hónap alatt és tegyék a saftómunkát a pártmunka szerves részévé, állandó pártmunkává. Tudatosítsák népnevelőink, a tömegszervezeti aktívák, hogy a pártsajtóval való kapcsolat a Párttal való kapcsolatot jelenti. Legyenek rajta népnevelőink, párt- funkcionáriusaink, a tömegszerve• zeti aktívák, hogy a pártsaftó terjesztésével, a pártsajtó munkájában való részvétellel erősödjék Pártunk kapcsolata a tömegekkel, hogy ezáltal magasabbra emeljük párt- munkánk színvonalúi. feltekert festményeit és vázlatkönyveit. Ezekből mutatta meg a katonáknak a budapesti tájat. Az egyik rajz alatt felírás: „A haragos Duna”. Más rajzokon rommá lett házak és utcák. — Ezekkel vádolok én! — mondta á festő. — Az új, demokratikus Magyar- otszágon majd a bírák elé teszem a rommá lett fővárosról készült vázlatokat. Ezek beszélnek a nyilasokról! A művész igyekezett mindenben segítségükre lenni a katonáknak és Gri- sának ugyancsak sok vesződségébe került, míg megtanította, hogyan kell krumplit pucolni és a húst a darálón áthajtani. Egy cseppet sem bántotta a katonákat, hogy az öreg állandóan az országról beszélt, mely végeredményben harctér volt. Bagirov ezt mondta; — Mi tiszteletben tartjuk minden nép hazafiságát, mert magunk is hazafiak vagyunk! Hajeckij egyszer megkérte a festőt, örökítse meg őt az „utókor számára”, — Ügy rajzolj meg, hogy Kotov- kijra hasonlítsak — rendelkezett. -— Lovon és a ló nyaka szép ívben hajoljon. S Hajeckij felfújta magát, rémisztő szemeket meresztett. A művész inkább jámbor vidám ravaszságot vitt rá az arcra. Mikor Haieckij megszemlélte a képet, megelégedett volt. — Hasonlít — mondta. — S a Jó, mintha csak élne. Ügyes kezed van ... Nos, kimondom: ezüst kezed van! Köszönöm. Ezt a szót Haieckij már magvaru! mondta. S a festő mosolvogva pillantott kezére, arra a sápadt kézre, amely valóban, mintha ezüstből lenne. ARANYKEZ-EZÜSTKÉZ kék Duna” c. regényéből ÉLJEN A HAZÁNKAT FELSZABADÍTÓ DICSŐSÉGES SZOVJET HADSEREG!
