Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. április (5. évfolyam, 14-18. szám)

1950-04-16 / 16. szám

4

JD50 április 1*.

„A Központi Vezetőség útmutatása nyomán kijavítjuk a hibákat”

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége március 29-i határozatában foglalkozott a vallás- és közoktatásügyi minisztérium munkájával, közoktatásunk égető kérdéseivel. A határozat élesen világít rá azokra a hibákra, amelyek gátolják a dolgozók gyermekeinek iskoláztatását. A határozat széles körben visszhangra talált. Kecskeméten különösen a nevelők foglalkoztak a felvetett kérdésekkel, közoktatásunk hibáival. Az elmúlt napokban a bácskiskúnmegyei tankerületi főigazgatóság dolgozói átvitatták a határozatot és a hivatal dolgozóinak nevében Radics Tivadar elvtárs levélben közölte álláspontjukat. Az alábbiakban kivonatosan közöljük a levélnek azt a részét, amely a helyi hibák feltárásával foglalkozik.

— Kétségtelen az, hogy a bácskis- kúnmegyéi tankerületi főigazgatóság működésében is sok tekintetben mutatkoznak azok a hibák, amelyet Pártunk Központi Vezetősége határozatában élesen feltárt. A főigazgatóság dolgozói vidéki útjaik során igen sokszor találkoztak ezekkel a kérdésekkel és gyakran csak nagy nehézségek között tudták megtalálni a megoldás útját. A főigazgatóság munkája hosszú időn keresztül magán viselte a tervsxzerütlen- ség jegyét. Csak a legutóbbi időben igyekeztünk munkaterv készítésével a bajokon segíteni. Annak ellenére, hogy ez a szakasz nagymértékben megjavította a főigazgatóság munkáját, még mindig nem sikerült az összes hibákat kiküszöbölni. Ennek egyik oka, hogy a munkatervet nem minden esetben valósítottuk meg teljes egészében. Hátráltatta a megvalósítást az is, hogy a felette* hatósáv sok esetben túlzottan rövid határidőt tűzött ki, avagy gyakran ellentétes rendeletek megbontották az • előirányzott munkák egyensúlyát. Az egyéni kezdeményezés, a helyes keresésének szándéka nagyon gyakran befulladt a minisztériumtól kapott rendelkezések tömegébe és elhomályosította néha a legbecsületesebb szándékkal dolgozó igazgatóink, pedagógusaink tisztánlátását is.

— Volt idő, amikor a főigazgatóság egyes reszortjaiban a munkaterven kívül végzett, éppen ezért eredményeiben sokszor kétesértékíi munkák tömege messze felülmúlta a munka- tervben előirányzott és tiszta elvi szempontokból sugalmazott munkák mennyiségét.

— Csak egy-két nehézségre és hibára hívjuk fel a figyelmet. A közép- és általános iskolák előadói iskola- látogatásaik során igen gyakran tapasztalták azokat a nehézségeket,

amelyekkel megyénk pedagógusainak meg kellett küzdeniük a tanulmányi színvonal emelése, a lemorzsolódás elleni harc és a reakció, 'különösen a klerikális reakció aknamunkája elleni küzdelem során. Kollégiumaink diákjai, különösen az I. éves munkás- és szegény paraszt származásúak, elkeseredett harcot, vívtak a hatalmas arányokat öltött túlterhelés ellen. Voltak kollégiumok, ahol a tagság zöme késő esti órákban, holtfáradtan az egész napi munkától, kezdett hozzá zsúfolt, sokszor teljesen áttekinthetetlen napi lecke megtanulásához. A növendékek gyakran panaszkodtak nagyfokú fáradtságról és arról, hogy a legjobb akaratuk mellett sem képesek megemészteni és magukban rendszerezni azt a tudásanyagot, melyet a tankönyvek nyújtottak számukra.

— Mindezekhez a nehézségekhez járult a tankönyvhiány is. Egyik középiskolás nevelőnk beszámolt arról, hogy a közelmúltban, mikor az év elején beígért

tankönyvek végre megérkeztek,

egyes elsőévesek tanulmányi színvonala ugrásszerűen emelkedett.

Voltak olyanok, akik a tankönyv birtokában egy hét alatt egy teljes jegy- gyei javították tanulmányi eredményüket.

— Megyei ellenőrzésünk során több. szőr találkoztunk a klerikális reakció tevékenységével. Tapasztalataink szerint az utóbbi időben nem tömegmozgósítás formájában operált a klérus, hanem szívós apró munkával igyekezett minden kis résen behatolni közoktatásunk területére és gátolni ezen a vonalon szocializmusunk építését.

Utalnunk kell itt elsősorban azokra a próbálkozásokra, melyeket a pedagógusok fizetésrendezése után e vonalon elért eredményeink aláásása céljából tett a klerikális reakció. Leg- öntudatosabb nevelőink természetesen felháborodottan utasították vissza az ilyenfajta aljas provokációkat, azonban valljuk be őszintén, voltak ingadozók, akiket könnyen hálójába kergetett a klerikális reakció.

— Hiba volt az is, hogy a minisztérium igen gyakran fontos reszortban dolgozó munkatársakat mentett fel anélkül, hogy pótlásáról gondoskodott vona. Ezek a személyi hiányosságok is nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy nem aktivizálhattuk eléggé pedagógus tömegeinket és a tömegszervezetek felé sem építhettünk mindig ki szervezett, állandó kapcsolatot.

— Most, amikor Pártunk kritikája nyomán tisztán látja a főigazgatóság minden dolgozója a hibákat és a megoldásra váró feladatokat, folyamatba tettük azoknak a terveknek elkészítését, amelyek alkalmassá teszik a hivatalt arra, hogy megyénk pedagógusaival vállvetve, tettrekészen induljunk a harcba azért, hogy Pártunk vezette dolgozó népünk gyermekei végre megtalálhassák méltó helyüket az iskolában és onnan kikerülve, mint jó szakemberek, alkotó részesei lehessenek szocializmusunk építésének.

Radics Tivadar

tankerületi főigazgatóhelyettes

Kultűrház megnyitására készül a félegyházi toliüzem

,.Indulj az útra, vissza ne nézz — hallatszik bátran az ének. A félegyházi toliüzem pár hete alakult énekkara próbál, abban az épületben, ahol régen Horthy csendőrei tanyáztak és ..ítélkeztek“. A szégyenletes emlékű laktanyából nemsokára kultűrház lesz. a dolgozók már az utolsó simításokat végzik, de az énekcsoport már itt próbál. Május 1-re készül.

— Hetvenen dolgoznak most az üzemben —mondja Feri Juliánná elvtársnő, a csoport vezetője. — Énekkarunk 32 tagú, pedig nemrégen alakult még meg. Az április 4-i felvonulásért és szereplésért dicséretet kaptunk s ez munkánk fokozására késztet bennünket. Rengeteg a pótolni valónk, sokat kell tanulnunk, hogy feladatainkat valóban teljesíteni tudjuk. Nagyon hiányzik tánccsoportnnkhoz egy képzett vezető. Úgy gondoljuk, legjobb lennp, ha magunk közül küldenénk el valakit iskolára, ahol megtanulná, hogyan kell a népi láncokat

betanítani, a csoportot irányítani és összefogni.

A félegyházi tofiüzem kuftűrcsoport- jának munkája, a vállalt feladatok nem kicsinyek. De azok, akik az alkotó ember hitével tudnak énekelni és dolgozni, nem riadnak vissza a nehézségektől, kezdeti akadályoktól.

tuuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíHüiiiiiiiiiiMiiiniiiiHiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiii

A MÉREG KE VER ŐK

Részletek Asztalos István: „Szél fuvatlan nem indul" c regényéből

Kati Pistiné pislog, akár a lámpa s szemével önkéntelenül is az urát keresi., dekát az éppen olyan komoly, akárcsak Könyves és a többiek.

Kétszer is nekifog liát, míg hangot ejt ki a száján.

— Rámrontott Véta, hogy a fiam el. törte a fazekát, s hogy fizessem meg... — mondja. — Mi az istenből fizessem?!... Akkor csak szembecsapja velem a cserepeket...

Hát igazság ez? — Hirtelen sírni kezd. — S most ti is — sírja elkeseredve — a szegények pártja vagytok s mégis így bántok el velem, csak amért ó a román ...

Könyves hallgatja hüledezve.

— Dekát, Kati néni, maga mondja, hogy fazekáért ment oda Kecán Va- sziné, aztán a maga szájáért sem fonlak ingyen, igaz-e; akkor mért vegyíti bele, hogy: amért ö román?!...

Csakhát Kati Pisimét nem olyan könnyű meggyőzni, A szák eszével még mindig nem látja tisztán, hogy ö a más bolhájától vakaródzik.

— De a tiszteletes úr mondta! Akkor mért mondta?

Erre már elnevetik magukat az elv. társak. Csak egyedül( Todorán Pável nem nevet.

— Azért, hogy kárálj vakon, mint a tyúk. Hogy káráld tele a falut, hogy megvertek a románok, azért! — mondja neki mérgesért, aztán Kati Pistihez fordul:

— Tanítsd meg a feleséged, hogy ne csináljon itt zavart — formed rá haragosan.

***

Kati Pistiné már a szemét sem meri tnegtörülni, csak megfordul sóhajtva és megyen kifelé. Alig látja könnyeitől a kilincset. Nyulkál hát feléje, de a kilincs hirtelen hátraugrik s ő, ahogy kapna utána, majd nekiesik annak, aki éppen akkor jön be. A pap jön be, a tiszteletes ár. Aztán még tágabbra kell nyitnia az ajtónak, mert a tiszteletes úr után Serestéit) Dani Gangos is bejött, az pedig roppant széles egy ember.

Könyves úgy néz rájuk, hogy ha most nem égne a lámpa, hát parázs- lana a szeme. Felfordul a terem is, mint hirtelen szélre az erdő, aztán csend lesz és feszültség. Csak Bakó Bakter sóhajt egy mélyet.

Azok meg bejönnek hivatalos arccal. Hogy ilyen sokan legyenek, arra nem számítottak, dekát már bejöttek, nincsen mit csinálni.

Hát éppen jókor jöttek.

Könyves köszönni sem engedi őket, feiéjük fordulva, rögtön rákérdez a papra:

— A tiszteletes úr miért mondta Kati Pisilnének, hogy Kecán Vasziné azért dobta szembe vele a cserepeket, amiért ö magyar?

Szeme, mint két horog tapad a papra.

S az, mint akinek földbe ragad a lába, mozdítani sem bírja. Úgy elütötte Könyves kérdése, mint egy mozdony.

Csak a nyakát tekergeti kínjában!

Gangos már látja, hogy bajba lépett a pap s fél, hogy még őt is beleviszi, hallgat hát kényelmetlenül. De hallgat a pap is, hallgat egy darabig, aztán csak tagadni kezd:

— En ilyesmiket nem beszéltem, én csak annyit mondtam., hogy éljenek békességben — mondja, de rebeg a szeme s a padlón kívül nem mer másfelé nézni.

Kati Pistiné, aki eddig állt a fal mellett hangtalanul, rögtön abbahagyja az álldogálást, odalép a pap elé s beszélni kezd szaporán:

— Hát nem azt mondta, hiába megyek panaszra, ha egyszer magyar vagyok. Meg hogy kellett nekünk jóba lenni a románokkal?!... Hát nem maga mondta? Tán én hazudok?!... Es még sokat és sokáig mondana, ha engedné Könyves. De Könyves nem engedi.

— Jól van Kaimé! Maga most menjen szépen haza — mondja s az asz- szony most már, ha nehezen is, de szót fogad neki és elindul. De amíg az ajtóig megy, mindegyét durúzsol:

— Elmondom én a falunak, hogy kiféle maga — ígéri, fenyegeti.

— Aki pap, tie hazudjék/ — mondja dühöseit, azzal kimegy az ajtón s beteszi jó hangosan.

Könyves nézi a papol s mikor megszólal, útátkozó a hangja:

— Mocsok dolog ez tiszteletes ár! Hát erre való a pallóst?!

*

Gangos, mint a hívatlan vendég álldogál s nem tudja eldönteni, hogy most mit csináljon. Dölyfös, büszke ember, nem tetszik neki sehogy ez a helyzet. Fene szák körülötte a hely és mind szükebbnek érzi. Megpróbál tehát olyan formán nézni a papra, mint akinek semmi köze sincs hozzá, dekát mind próbálhatja. Mivel most már ő áll az előtérben, Könyves egyenesen hozzája fordul:

— Maguk miért jöttek — kérdi.

A nagy kövér ember szólna, ha tudna.

Ránéz a papra, s nem tudja, mit mondjon. Úgy indult el a pappal, hogy a magyarság nevében jönnek számonkérni a Párttól, miért engedi üldözni a magyarokat. Hogy itt majd felsorolják Kocsis Kicsi, a Kati Pistiné dolgát s megfenyegetik Könyveséket, hogy feljelentik a megyei Pártközpontnál. S főleg azt akarták elmondani, hogy a szövetkezet ügyét pedig nem lehet mostmár bolygatni, az emberek el vannak keseredve, aztán ők nem felelnek semmiért.

Abba egyeztek meg, hogy a pap elmondja mindezt, ó pedig támogatja. Dekát megette a fene mostmár az egészet: Könyves nemcsak a papot lőtte ki az imént, hanem a pappal együtt a mondókát is.

Áll hát tanácstalanul s jobb hljján újra ránéz a papra. Arra mind néznSt, az már tnukkarU sem. mer*

Jó felvilágosító munkával a illegvei napilapért

Május 1-re, a nemzetközi munkásmozgalom és a munka nagy ünnepére a Bácskiskúnmegyei Népújság napilappá szerveződik át. Ez a megyének igen nagyjelentőségű eseménye lesz és éppen ezért párt- szervezeteinknek, tömegszervezeteinknek a jelentőség nagyságához mérten kell az ezzel kapcsolatos feladataikat elvégezni, hogy elérjük célunkat és új lapunknak meg tudjuk szerezni a legfontosabbat: a tömegolvasótábort.

A sajtó, illetve megyei lapunk terjesztésével kapcsolatos agitációs, felvilágosító munka szoros összefüggésben van Rákosi elvtárs február 10-én elmondott beszédével. Rá- •kosi elvtárs felvetette a tömegekhez való viszonyunk kérdését és megállapította az ezen a területen lévő hiányosságokat. Ennek oka részben az, hogy a tömegek politikai felvilágosítása helytelenül, rendszertelenül folyt, a népnevelő-munka nem tudta megteremteni a szoros kapcsolatot a Párt és a tömegek között. A mi megyei lapunk elsőrendű feladatának tartja, hogy a tömegeket felvilágosítsa, hogy a tömegeket tanítsa, nevelje, hogy az ellenséget lépten-nyomon leleplezze, hogy a dolgozó tömegeket a szocializmus építésére mozgósítsa, ahogy : Sztálin elvtárs mondotta: „amelynek segítségével a Párt naponként, óránként beszél a munkásosztállyal a saját nélkülözhetetlen nyelvén. A Párt és az osztály között a szellemi fonalak meghúzására más eszköz, más ilyen hajlékony apparátus a természetben nincsen.”

Pártszervezeteink igen jól tudják, de dolgozó népünk jórésze is meggyőződött arról, hogy a harcos kommunista újság milyen nagy segítségére van munkájában, a feladatok megértésében, az ellenség elleni harcban. Éppen ezért a terjesztési munka megindulásakor igen lelkesen fogadták a helilapnak napilappá való átszervezését. Párt- szervezeteink már két esetben, egyszer a Szabad Nép, majd a múlt év őszén a megyei lap terjesztése érdekében komoly eredményeket értek el és ez azt mutatja, hogy elv- társaink, pártmunkásaink, népnevelőink általában megértették annak nagy jelentőségét, hogy a sajtót tömegek olvassák és azt, hogy ez a tömegek felvilágosításában, mozgósításában milyen nagy segítségükre van. A most megindult lapterjesztési munka, bár még a kezdetén van, máris rendelkezik bizonyos mértékű eredményekkel. Az elvtársaink, népnevelőink helyenként — komoly feladatnak tekintve munkájukat — jó eredményeket értek el. Kecelen és Soltvadkerten találkoztunk olyan népnevelőkkel, akik már egyenként több mint tizenöt előfizetőt szereztek. Jó példájukat igyekeznek a szervezet többi tagjai is követni. Munkájuk sikere annak köszönhető, hogy jó felvilágosító munkát végeztek. Sikerült nekik helyesen összekötni a sajtó kérdését a napirenden lévő feladatokkal, azok megoldásával és az eredmény nem maradt el, a dolgozók közül igen sokan belátták, hogy az újságra szükségük van és azt is, hogy az újságot olvasniok kell. Bebizonyosodott, hogy a sajtóterjesztési munka sikeres csak abban az esetben lesz, ha nem a többi feladatoktól függetlenül, hanem velük szoros kapcsolatban végezzük, ha a feladatok megmagyarázása folyamán a sajtó

olvasásának fontossága mintegy fontos szükségszerűség szerepel.

Az újság terjesztésével kapcsolatban egy sor hibát is meg kell állapítani, melynek a rugója egészen bizonyosan az, hogy pártbizottságaink és a pártszervezeteink és a tömegszervezetek még nem látják egészen világosan ennek fontosságát, nélkülözhetetlenségét. Rosszul, helytelenül viszonyulnak egyik legfontosabb fegyverhez, segítséghez és eszközhöz: a saitóhoz. Másod-, vagy harmadrangú kérdésnek kezelik, nem veszik észre a sajtómunka felbecsülhetetlen értékű segítségét a pártépítés — most különösen nagy — feladataival kapcsolatosan. Miben mutatkozik mindez meg? Fü- löpszálláson a titkár elvtárs azt mondotta, hogy a népnevelők nem tudnak semmi eredményt elérni, mert a lakosság egyszerűen azt mondja, hogy már előfizetett a sajtóra. Azt a népnevelők nem kérdezték meg, hogy milyen sajtóra. Itt még egyetlen előfizető sincs. Kuti- szentmiklóson is csak papíron indult be. Hogy papiron az azt bizonyítja, hogy több népnevelő még azt sem tudja, hogy most a sajtó- terjesztés egyáltalán feladat-e. Tasson az elvtársak azzal védekeznek, hogy egyébirányú elfoglaltságuk miatt nem képesek időt szakítani a sajtóterjesztési munka végzésére. Kalocsán a járási bizottság még csak be sem indította a munkát. A propagandista elvtárs azt mondotta, hogy a járási 'titkár elvtárs a kérdéssel kapcsolatos iratokat letette az asztalára, de semmi egyéb felvilágosítást nem adott.

Dunavecsén sem történt még semmi. Általánosságban kell megállapítani, hogy a terjesztésre kiküldött ujságpéldányokkal még egyetlen egy helyről sem számoltak el. Ez korpoly hanyagságra vall.

Ez a néhány példa megmutatja, hogy pártszervezeteink mennyire másodrendű kérdésnek tekintik a pártsajtót és a vele való foglalkozást. Ezen feltétlenül változtatni kell. Pártbizottságainknak és pártszervezeteinknek meg kell vizs- gálniok a terjesztéssel kapcsolatosan eddig végzett munkájukat és meg kell határozni feladataikat. Ki kell emelni a megyei lap terjesztésével ebből a bizonyos elszigeteltségéből és népnevelőink és a tömegszervezetek aktivistáinak bekapcsolásával biztosítanunk kell a teljes munkábalendülést, mely a rövid idő alatt biztosítani fogja a szükséges eredményeket. Népnevelőink munkáján igen sok múlik. A népnevelő ennek a munkának is központi alakja, mint annyiszor már a Párt megszabta feladatok elvégzése során. Eddig mindezt sikerrel oldották meg, ami népi demokráciánk és Pártunk megerősödésének nagy ügyét szolgálta. Ebből a munkából is kiveszik egészen bizonyosan részüket és eddigi eredménysorozatukat egy újabbal fogják gazdagítani. Lelkes munkájuk: a jó kommunista munka a legfőbb biztosítéka a sikernek. Ez biztosan nem fog elmaradni.

A feladat: az eddigi munkánkat értékelve, a hibákat kiküszöbölve, lendületes, a többi feladatok elvégzésével összekapcsolt jó felvilágosító, népnevelő munkával biztosítani a május 1-én induló megyei napilapunk tömegolvasótáborának megteremtését.

„Tavaszi Vasárnapok"

Az elmúlt téli hónapok folyamán hatalmas méretekben bontakoztak ki a megyében a Szabad Föld Téli Esték előadássorozatainak sikerei. Az érdeklődés előterében mindenütt az élenjáró szovjet mezőgazdaság, annak munka- módszerei és eredményei állottak. Elénk figyelem, nagy érdeklődés kísérte a természettudományi előadásokat is. A kialakuló viták bizonyították, hogy dolgozó parasztságunk eddig soha nem remélt mértékben gazdagíthatta elméleti tudását a Téli Estéken keresztül.

A Téli Esték folytatását képezik az egész megye területén, április 16-án meginduló „SZABAD FÖLD TAVASZI VASÁRNAPOK“’. Itt már nem kizáró- tagosán elméletről lesz szó, hanem a gyakorlati munkára veszik az irányt.

A Téli Esték tapasztalatainak felhasználásával, sikereire és eredményeire támaszkodva, indulnak a Tavaszi Vasárnapok. A mezőgazdasági munkálatokra való tekintettel nem hetenként, hanem kéthetenként rendezik, filmvetítésekkel, kultúrműsorokkal kapcsolják össze.

Ingyenes orosz nyelvtanfolyamok. A

kecskeméti Magyar-Szovjet Társaság április közepén újabb orosz nyelvtan- folyamot indít kezdők és külön haladók számára. Jelentkezni naponta 3—6

utca 4. sz. alatt.