Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. április (5. évfolyam, 14-18. szám)
1950-04-16 / 16. szám
B ACS KISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG JÓ FEL VILÁGOSÍTÓ MUNKÁVAL A MEGYEL NAPILAPÉRT V. évfolyam 16. szám. ÁRA 30 FILLÉR Í950 április >8. Feladataink a versenyzés új szakaszában Megyénk üzemeiben, gépállomásain, állami gazdaságokban, termelőszövetkezeti csoportokban az április 4-iki felajánlások hatalmas méreteket öltöttek. A dolgozók széles tömegeinek a felajánlásokkal tett ígérete nem maradt puszta szó, hanem nagy lendülettel, lelkesedéssel mindannyi megvalósult, mindannyi újabb nagy eredményeket hozott. A tömegek eme nagyarányú versenyzése, jó munkája azonban nem állt meg a felajánlások „megszabta” határnál, hanem túllépte azokat, túlteljesítette az egyénileg meghatározott „keretet”. Ezeknek az egyéni vagy brivádmunkábani elért túlteljesítéseknek az összessége adta azután az üzemeinkben megállapítható általános nagy termelésemelkedést és eredményezte mező- gazdaságunk szocialista szektoraiban, hogy az egyes magféleségek gyorsabban, a kitűzött határidő előtt jóval hamarabb kerültek földbe és azt, hogy gépállomásaink ész- szerűsítésekkel, tapasztalatcserével biztosították a földek jó, időben való megmunkálását. Hozzá kell tegyük, hogy úgy az iparban, mint a mező- gazdaságban a termelékenység emelkedését nemcsak az állandóan növekvő százalékszámok jelzik. Utján kíséri ezt a termelési költségek csökkentése, a selejt leszorításáért vitt következetes harc, a munkafegyelem megszilárdulása, a termelés vezetésének és irányításának a minőségi megjavulása, a gépek karbantartásával és a munkahely tisztaságával kapcsolatos fokozott figyelem. A termelési eredmények növeléséért vezetett nagy mozgalom, tehát nem jelentette az egyvo- nalpn való mozgást, a csak nagy százalék eredmények felmutatását, hanem magában tartalmazta mindazt, ami fontos feltétele az eredmények biztosításának, megőrzésének és továbbfejlesztésének. Üzemeinkben az április 4-iki munka versenymozgalom egyik igen komoly erénye, hogy már a felajánlások megindulásakor azzal a célkitűzéssel kezdődött: nem kampányszerűen, hanem állandó és meghonosodott versenyzést! A munkások kezdeményezései túlláttak már április 4-én és megértették, hogy a versenyzés kampányszerűsége bizonyos, viszonylagos visszaeséssel jár. így volt ez az üzemeink nagyrészénél a sztálini műszak után is. Az elért hatalmas teljesítmények, a Sztálin elvtárs nevével egybeforrt, sohanemlátott lelkes munkamegszervezés, gondosság bizony nem állandósultak teljes mértékben, mert az üzemi vezetés sok helyen nem látta meg az összefüggést a tervteljesítés és a munkaverseny-kam- pány között, nem volt képes a kampány eredményezte fellendülést folyamatossá, a hétköznapok állandó kincsévé tenni. Az április negyedikével kapcsolatos nagy munkafellendülés figyelembevette ezeket a tapasztalatokat és fontos szempontként kezelte, hogy a felajánlások teljesítése, jóllehet a felszabadulásunk évfordulójára szól, de lényegében az ötéves terv megvalósítását célozza, az ötéves terv első évének célkitűzéseit akarják hamarabb, idő előtt biztosítani. Az üzemeink munkásai előrenézlek és újabb felajánlásaikkal már a munkaverseny május 1-i szakaszáért dolgoznak. Ez így általánosságban előre kiküszöböli annak lehetőségét, hogy a nagyméretű versenyfellendülés törést szenvedjen, hogy a felien dülést stagnálás, egvhelybentopo gás, bizonyos mértékű magáraira gyatoitság yáttsa foki A szocialista verseny máris átlendült újabb szakaszába és ennek igen bíztató jeleit látjuk. A bajai Posztógyárban a festöbrigád a május 1-re vállalt 10 százalékos termelékenység emelkedést már napokkal ezelőtt teljesítette. A kecskeméti Gyufagyárban Farkas József né és Szűcs Mihályné már a május havi tervüket végzik. Az ifjúmunkásaink közül Póth László, a Magasépítési NV dolgozója május 1-re 20 százalékos termelésemelkedést irányzott elő. Romvári János, a bajai Posz- gyár dolgozója nagyjelentőségű újítást vezetett be máris. Hosszú, fáradságos munkával sikerült elérnie, hogy a panyőrtengelyek esztergályo- zását az eddigi 2—3 nap helyett, háromnegyed óra alatt végezze el. Nagyszerű kezdeményezések min- ezek, melyeket néhány nap múlva a munkások teljes számban követni fognak és így biztosulnak az eredmények fokozásának lehetőségei, biztosítani tudjuk a későbbiek számára a versenyfellendülés most született friss, kiszélesült alapjait. Az április 4-ével lezárult versenyszakasz egyben felvetette mindazokat a tennivalókat, melyeknek figyelembevétele nélkülözhetetlenül szükséges ahhoz, honv eredményeink tartósak és fokozhatok legyenek, hogy a verseny a szocializmus építésének állandó módszerévé váljon-. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy szélesítsük az egyéni versenymozgalmat, hogy meghonosítsuk, illetve mélyebbre eresszük gyökereit a sztahánovista versenyzésnek. Rákosi elvtárs azt mondotta: „rajta leszünk, hogy a magyar Sztahánov-mozgalom erőteljesen fejlődjön tovább és segítse nagy-vállalkozásunkat, az ötéves tervet minden részletében megvalósítani”. Meg kell állapítanunk ugyanakkor, hogy üzemeink, üzemi pártszervezeteink nem voltak „rajta” minden erejükkel a feladat elvégzésén és éppen ezért ezen a vonalon tapasztalhatunk elmaradottságot. A Sztahánov-mozgalom csak apró léptekkel halad előre, nem sikerült még megyénkben tömegmozgalommá tenni. Ehhez a kérdéshez és ennek megoldásához szervesen kapcsolódik a felvilágosító, népnevelő, agi- tációs munka kérdése is. Gyenge lábon állunk üzemeinkben a szervezett agitációs munkával, a népnevelők állandó képzésével és a konkrét feladatokkal való ellátásukkal. Ezért igen fontos feladat az üzemi népnevelő, agitációs csoportok felélénkítése, a velük váló foglalkozás szervezettebbé tétele, annak biztosítása, hogy az agitációs munka hozzátapadjon mindazokhoz a feladatokhoz, melyet az üzemnek vagy üzemrésznek végeznie kell. Tapasztalható olyan is, hogy a fel- világosító munkát az eredményeket gyorsabban felmutató üzemrészekre összpontosítják és elhanyagolják azokat, ahol több a probléma, ahol a nehézségekkel való megbirkózás komoly munkát, szívós és állandó felvilágosítást igényel. Ezzel kapcsolatosan igen nagy feladatai vannak az üzemi párt- szervezeteknek, kiknek irányítaniok kell felelősen, a verseny állandó menetét, fejlődését, kezdeményezéssel, a kommunisták példamutatásával, a termelésben való élenjárásukkal, a hibák kiküszöbölésével biztosítaniok kell, a felvilágosító munkával iól megalapozott, az állandóan növekvő egyéni és üzemi átlagteljesítményeket. Az egyéni versenyszervezés mellett azonban nem feledkezhetünk I lő ÜZEMEINKBEN FOKOZÓDIK A VERSENYLENDÜLET Újításokkal, nagyobb teljesítményekkel készülnek a dolgozók május 1-re A verseny nem állt meg, hanem lendületesen továbbfolyik. Az április 4-i felajánlások teljesítése nagy eredményeket hozott; új versenyzők, új módszerek tömege nőtt ki, ifjak, nők, kommunisták és pártonikívüliek versenyeztek hatalmas lelkesedéssel; ünnepelni április 4-ét, ünnepelni fel- szabadulásunk ötödik évfordulóját. De üzemeink munkásai nem időztek sokat április 4-i eredményeiknél, hanem tovább tettek egy lépést előre és eredményeiket növelve, a versenyzés újabb szakaszáért, május 1-ért, dolgoznak minden erejükkel. A proletárrá tus nagy nemzetközi ünnepéért, a békéért, a munka ünnepéért legjobb munkájukkal akarják túlszárnyalni minden eddigi teljesítményüket. Munkásaink minőségi és anyagmegtakarítási versennyel, a terv korábbi befejezéséért indított mozgalommal, a szerszámgépek kihasználásával végzik a béke megvédése és a béketábor erősítése érdekében feladataikat. Saálosrdik « vrrsvny — Nem állunk meg az április 4-i felajánlások teljesítésénél, — ígérték április 4-e előtt az üzemek dolgozói. És hogy Ígéretüket teljesítik; bizonyítják azok az emelkedő termelési eredmények, amelyek valamennyi üzemben megvannak. A kecskeméti Barnevá'han S'omodi Gáborné lámpázó április 4-én 120 százalékot ért eb Az azóta eltelt egy hét alatt ezt a eljesitményt 133 százalékra emelte. Kosa Istvánná lámpázó 150-ről 165 százalékra emelte termelékenységét. Nemcsak a lámpázók, hanem a többi üzemrész is minden igyekezetével azon van, «giaensaés koíl^tiM iprir^a'1 nak a fejlesztéséről sém. A Köz ponti Vezetőség januári határozata értelmében „Fel kell karolni és ki kell fejleszteni a 200-as és 300-as brigádok és műhelyek mozgalmát”. A munka verseny fejlesztése nem állhat meg és nem elégedhet meg csak a termelékenység fokozásával, hanem irányt kell vennie és központi feladattá kell tennie a minőség javulását, az önköltség csökkentését is, melynek az április 4-i felajánlások során igen biztató jelei mutatkaztak. Az eredmények fokozásához igen fontos az, hogy az üzemi bizottságok, a műhelybizottságok és műhelybizalmiak aktívabb munkát végezzenek és kiküszöböljék a munkájukkal kapcsolatban néhány helyen tapasztalt érdektelenséget. Elmondhatjuk, hogy a felszabadulási felajánlások teljesítésében a műhely- bizottságoknak és bizalmiaknak vajmi kevés részük van. Helyettük a munkát a pártszervezetek végezték el és ebben az a hiba, hogy az üzemi pártszervezet sem kapcsolta bele ezeket az igen fontos szerveket a munkába. Ez különösen vonatkozik a bálái Posztógyárra és a kecskeméti Gépgyárra. Ezekben az üzemekben tapasztalhattuk, hogy a műhelyháromszög ritkán, vagy egyáltalán nem működik és így a műhely termelési feladatait nem tudja megvitatni, irányítani. A műhelu- bizalmiakat az üzemben nem ismerik, nyilván azért, mert ezek a bizalmiak ' egyáltalán nem végeznek munkát. A megválasztott bizottságok és bizalmiak elszakadtak a termeléssel kapcsolatos, feladataik végzésétől, nemtörődöm passzivitás található náluk. Ezen változtatni kell. Az üzemi bizottságok, de elsősorban a pártszervezet feladata aktivizálni ezeket a termelésben nélkülözhetetlen szerveket. A m ezoga^dasÁghan, döptően. ahogy május 1-re az áprilisi felajánlásoknál jóval magasabb teljesítményeket érjenek eh Barna Antalné tojáscsomagoló az április 4-i 150 százalékát már 163 százalékra, Katona Aanbrugné 150-ról 165-re, Sebestyén Rozália 135 százalékról 174 százalékra emelte. A /■ eevü phieí/ óópfjff árban az április 4-i felajánlások teljesítésében kerültek élre Jobbágy Péter lakatos, id. Király László gépmunkáló 200—210 százalékos, Cseh Mihály és Hajagos István nappali porolók 200 százalékos, Mozsár András kéziformázó 200 százalékos, Majoros Sándor és Kiss László 200 százaléknál magasabb teljesítményükkel. Az üzem női dolgozói közül kiválik Engedi Ferencné magkészítő Az április 4-i felajánlások óta 164, 211, 237, 305 százalékos eredményeket ért el. Beviz Imréné magkészítő átlag 219 százalékra teljesíti tervét. A brigádok közül nagy lendületet vett H, Kovács János kagylóé brigádja. Teljesítményüket állandóan 150 százalék fölött tartják és a selejtet 1 százalékra csökkentették. Farkas Imre zománcozó brigádja továbbra is a brigádok élén jár 249 százalékos teljesítményével. , Az Első Kecskeméti Konzervgyárban különösen az ifjúmunkások emelik teljesítményüket. így dolgoznak az Egységes Ifjúsági Szervezet megteremtéséért és május 1-nek méltó megünnepléséért. Göbölyös Erzsébet 111 százalékról 179 százalékra, Országh Ilona 110 százalékról 146 százalékra és Nagy Ilona ifjúmunkás 114 százalékról eddig 147 százalékra emelte fel termelését. Újításokkal héssntnek a kecskeméti Magasépítési NV és a bajai Posztógyár dolgozói május 1 méltó megünneplésére. A kecskeméti Magasépítő NV dolgozói tizenkét javaslatot nyújtottak már be, amelyeket hamarosan be is fognak állítani. Ezeknek az újításoknak az alkalmazása körülbelül 30— 40 ezer forint megtakarítást jelent a vállalatnak évenként. A bajai posztógyárban Romvári János országos viszonylatban is igen értékes újítást vezetett be. Eddig a penyőrtengely esztergályozása két három munkanapot vett igénybe Romvári eivtárs újítása ezt a munkaidőt háromnegyed órára rövidítette le. Ezt az újítást valamennyi üzemben be lehet vezetni. A posztógyári brigádok közül különösen nagy lelkesedéssel készül a S tagból álló festődéi drigád, akik a felszabadulás évfordulójára tett felajánlásukat is többszörösen túlteljesítették. Ugyancsak a mosodai brigád tagjai napi 90 vég mosása helyett ma már napi 126 vég mosását vállalják. szocialista szektorokban a versenyzés a tavaszi munkálatok megindulásával nagy lendületet kapott. Ezt fokozták az április 4-i felajánlások és azok lelkes teljesítése. Már február második felében egész sor állami gazdaság, gépállomás és termelőszövetkezeti csoport versenyre hívta egymást. Mind versenyben volt és ez az oka annak, hogy jóval a határidő előtt sikerült a munkálatokat elvégezni, hogy általában a tavaszi munkálatok sokkal gyorsabban, ütemesebben folynak, mint eddig bármikor. így a mátételki állami gazdaság 23 nappal előbb teljesítette felajánlását és kitűzött tervét. Garán, Mátéházán már a 200-as brigád létrehozásán fáradoznak. A szőlőmetszésnél Stark Teréz 305 százalékot teljesített. A gépállomásaink dolgozói is kiváló teljesítményeket értek el. Kiskunhalason Tóth Béta brigádvezető és Nagy Pál segédvezető 1 holdat 20 perc alatt szántottak fel. Heti teljesítményük 1218 százalék volt. Termelőcsoportjainkban is jó versenyzés folyik. A kunbajai „Rózsa Ferenc” tszcs tagja Krizsán István dohánykertész, versenyre hívta ki a megye összes dohánytermelő csoportjait. A számottevő eredmények mellett azonban vannak hiányosságok is. A legkirívóbb az, hogy a versenyzés még korántsem vált tömeg- mozgalommá és pl. a termelőcsoportokban a tagságnak csak kisebbik része áll versenyben. Jó felvilágosító munkával a versenyzést minden dolgozó ügyévé kell tennünk. Még gyakran találkozunk bürokratikus versenyszervezési módszerekké!, melyek akadályozzák,*hátráltatják a fejlődését és felülről való „kezdeményezéssel”, központi rendeletekkel akarják „elintézni” ezt »z itgea fontos kérdési. Másutt. a versenymozgaiom erősödését akadályozza az, hogy nem készítenek megfelelő, előrelátó terveket, ha igen, akkor pedig gyakran előfordul az általánosság, a semmitmondó sablonosság. Nincs szükség az olyan munkavállalásokra, melyek tele vannak tűzdelve „megjavítjuk a munkát” és „vállaljuk, hogy jobban dolgozunk” fogadkozásokkal, anélkül, hogy valami kézzelfoghatót is nyújtanának. Ezeket a hibákat ki kell küszöbölnünk. A versenyszervezés akadályai között meg kell látnunk az osztály- ellenséget, a kulúkot, mely minden eszközzel azon van, hogy hátráltassa, késleltesse eredményeinket. Le kell lepleznünk őket, meg kell akadályoznunk, hogy munkánk menetét befolyásolhassák. Legfontosabb feladatunk, hogy a tavaszi munkálatokat a versenyzés kereteinek állandó bővítésével befejezzük és felkészüljünk a nemsokára kezdődő növényápolási munkálatok végzésére, mely a meghatározója annak, hogy ebben az évben milyen termelési eredményeket érünk el. A feladatok falun, városban, üzemben nagyok. De éppen április 4-én tett visszapillantásunk az elmúlt öt esztendőre, mutatta meg, hogy milyen sok nagy feladatot végeztünk már el és oldottunk meg sikerrel. Ezután még nagyobb az erőnk a sikerekhez. A termelési feladatok; a versenyszervezés állandósulása; a kampányszerűség kiküszöbölése, az üzemi vezetés és a felvilágosító munka jobb megszervezése, a dolgozó tömegek mozgósítása, a versenyzés május 1-i szakaszának teljesítéséért jó kommunista munkával és példaadással megvalósíthatók és minden bizonnyal meg is valósulnak. SfeMher DánM
