Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. április (5. évfolyam, 14-18. szám)

1950-04-16 / 16. szám

B ACS KISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG JÓ FEL VILÁGOSÍTÓ MUNKÁVAL A MEGYEL NAPILAPÉRT V. évfolyam 16. szám. ÁRA 30 FILLÉR Í950 április >8. Feladataink a versenyzés új szakaszában Megyénk üzemeiben, gépállomá­sain, állami gazdaságokban, ter­melőszövetkezeti csoportokban az április 4-iki felajánlások hatalmas méreteket öltöttek. A dolgozók szé­les tömegeinek a felajánlásokkal tett ígérete nem maradt puszta szó, hanem nagy lendülettel, lelkesedés­sel mindannyi megvalósult, mind­annyi újabb nagy eredményeket ho­zott. A tömegek eme nagyarányú versenyzése, jó munkája azonban nem állt meg a felajánlások „meg­szabta” határnál, hanem túllépte azokat, túlteljesítette az egyénileg meghatározott „keretet”. Ezeknek az egyéni vagy brivádmunkábani el­ért túlteljesítéseknek az összessége adta azután az üzemeinkben megál­lapítható általános nagy termelés­emelkedést és eredményezte mező- gazdaságunk szocialista szektorai­ban, hogy az egyes magféleségek gyorsabban, a kitűzött határidő előtt jóval hamarabb kerültek földbe és azt, hogy gépállomásaink ész- szerűsítésekkel, tapasztalatcserével biztosították a földek jó, időben való megmunkálását. Hozzá kell tegyük, hogy úgy az iparban, mint a mező- gazdaságban a termelékenység emelkedését nemcsak az állandóan növekvő százalékszámok jelzik. Utján kíséri ezt a termelési költsé­gek csökkentése, a selejt leszorítá­sáért vitt következetes harc, a mun­kafegyelem megszilárdulása, a ter­melés vezetésének és irányításának a minőségi megjavulása, a gépek karbantartásával és a munkahely tisztaságával kapcsolatos fokozott figyelem. A termelési eredmények növeléséért vezetett nagy mozga­lom, tehát nem jelentette az egyvo- nalpn való mozgást, a csak nagy százalék eredmények felmutatását, hanem magában tartalmazta mind­azt, ami fontos feltétele az eredmé­nyek biztosításának, megőrzésének és továbbfejlesztésének. Üzemeinkben az április 4-iki mun­ka versenymozgalom egyik igen ko­moly erénye, hogy már a felajánlá­sok megindulásakor azzal a célki­tűzéssel kezdődött: nem kampány­szerűen, hanem állandó és megho­nosodott versenyzést! A munkások kezdeményezései túlláttak már áp­rilis 4-én és megértették, hogy a versenyzés kampányszerűsége bizo­nyos, viszonylagos visszaeséssel jár. így volt ez az üzemeink nagy­részénél a sztálini műszak után is. Az elért hatalmas teljesítmények, a Sztálin elvtárs nevével egybeforrt, sohanemlátott lelkes munkameg­szervezés, gondosság bizony nem állandósultak teljes mértékben, mert az üzemi vezetés sok helyen nem látta meg az összefüggést a terv­teljesítés és a munkaverseny-kam- pány között, nem volt képes a kam­pány eredményezte fellendülést fo­lyamatossá, a hétköznapok állandó kincsévé tenni. Az április negyedikével kapcso­latos nagy munkafellendülés figye­lembevette ezeket a tapasztalatokat és fontos szempontként kezelte, hogy a felajánlások teljesítése, jóllehet a felszabadulásunk évfordulójára szól, de lényegében az ötéves terv meg­valósítását célozza, az ötéves terv első évének célkitűzéseit akarják hamarabb, idő előtt biztosítani. Az üzemeink munkásai előrenézlek és újabb felajánlásaikkal már a mun­kaverseny május 1-i szakaszáért dol­goznak. Ez így általánosságban előre kiküszöböli annak lehetőségét, hogy a nagyméretű versenyfellendü­lés törést szenvedjen, hogy a felien dülést stagnálás, egvhelybentopo gás, bizonyos mértékű magáraira gyatoitság yáttsa foki A szocialista verseny máris át­lendült újabb szakaszába és ennek igen bíztató jeleit látjuk. A bajai Posztógyárban a festöbrigád a má­jus 1-re vállalt 10 százalékos ter­melékenység emelkedést már napok­kal ezelőtt teljesítette. A kecskeméti Gyufagyárban Farkas József né és Szűcs Mihályné már a május havi tervüket végzik. Az ifjúmunkásaink közül Póth László, a Magasépítési NV dolgozója május 1-re 20 száza­lékos termelésemelkedést irányzott elő. Romvári János, a bajai Posz- gyár dolgozója nagyjelentőségű újí­tást vezetett be máris. Hosszú, fá­radságos munkával sikerült elérnie, hogy a panyőrtengelyek esztergályo- zását az eddigi 2—3 nap helyett, háromnegyed óra alatt végezze el. Nagyszerű kezdeményezések min- ezek, melyeket néhány nap múlva a munkások teljes számban követni fognak és így biztosulnak az eredmé­nyek fokozásának lehetőségei, bizto­sítani tudjuk a későbbiek számára a versenyfellendülés most született friss, kiszélesült alapjait. Az április 4-ével lezárult verseny­szakasz egyben felvetette mindazo­kat a tennivalókat, melyeknek figye­lembevétele nélkülözhetetlenül szük­séges ahhoz, honv eredményeink tartósak és fokozhatok legyenek, hogy a verseny a szocializmus épí­tésének állandó módszerévé váljon-. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy szélesítsük az egyéni versenymoz­galmat, hogy meghonosítsuk, illetve mélyebbre eresszük gyökereit a sztahánovista versenyzésnek. Rákosi elvtárs azt mondotta: „rajta leszünk, hogy a magyar Sztahánov-mozgalom erőteljesen fej­lődjön tovább és segítse nagy-vál­lalkozásunkat, az ötéves tervet min­den részletében megvalósítani”. Meg kell állapítanunk ugyanakkor, hogy üzemeink, üzemi pártszerveze­teink nem voltak „rajta” minden erejükkel a feladat elvégzésén és éppen ezért ezen a vonalon tapasz­talhatunk elmaradottságot. A Szta­hánov-mozgalom csak apró léptek­kel halad előre, nem sikerült még megyénkben tömegmozgalommá tenni. Ehhez a kérdéshez és ennek megoldásához szervesen kapcsoló­dik a felvilágosító, népnevelő, agi- tációs munka kérdése is. Gyenge lá­bon állunk üzemeinkben a szerve­zett agitációs munkával, a népneve­lők állandó képzésével és a konkrét feladatokkal való ellátásukkal. Ezért igen fontos feladat az üzemi népnevelő, agitációs cso­portok felélénkítése, a velük váló foglalkozás szervezettebbé tétele, an­nak biztosítása, hogy az agitációs munka hozzátapadjon mindazokhoz a feladatokhoz, melyet az üzemnek vagy üzemrésznek végeznie kell. Tapasztalható olyan is, hogy a fel- világosító munkát az eredményeket gyorsabban felmutató üzemrészekre összpontosítják és elhanyagolják azokat, ahol több a probléma, ahol a nehézségekkel való megbirkózás komoly munkát, szívós és állandó felvilágosítást igényel. Ezzel kapcsolatosan igen nagy feladatai vannak az üzemi párt- szervezeteknek, kiknek irányítaniok kell felelősen, a verseny állandó me­netét, fejlődését, kezdeményezéssel, a kommunisták példamutatásával, a termelésben való élenjárásukkal, a hibák kiküszöbölésével biztosítaniok kell, a felvilágosító munkával iól megalapozott, az állandóan növekvő egyéni és üzemi átlagteljesítménye­ket. Az egyéni versenyszervezés mel­lett azonban nem feledkezhetünk I lő ÜZEMEINKBEN FOKOZÓDIK A VERSENYLENDÜLET Újításokkal, nagyobb teljesítményekkel készülnek a dolgozók május 1-re A verseny nem állt meg, hanem lendületesen továbbfolyik. Az ápri­lis 4-i felajánlások teljesítése nagy eredményeket hozott; új versenyzők, új módszerek tömege nőtt ki, ifjak, nők, kommunisták és pártonikívüliek versenyeztek hatalmas lelkesedéssel; ünnepelni április 4-ét, ünnepelni fel- szabadulásunk ötödik évfordulóját. De üzemeink munkásai nem időztek sokat április 4-i eredményeiknél, ha­nem tovább tettek egy lépést előre és eredményeiket növelve, a verseny­zés újabb szakaszáért, május 1-ért, dolgoznak minden erejükkel. A pro­letárrá tus nagy nemzetközi ünnepé­ért, a békéért, a munka ünnepéért legjobb munkájukkal akarják túl­szárnyalni minden eddigi teljesít­ményüket. Munkásaink minőségi és anyagmegtakarítási versennyel, a terv korábbi befejezéséért indított mozgalommal, a szerszámgépek ki­használásával végzik a béke meg­védése és a béketábor erősítése ér­dekében feladataikat. Saálosrdik « vrrsvny — Nem állunk meg az április 4-i felajánlások teljesítésénél, — ígérték április 4-e előtt az üzemek dolgozói. És hogy Ígéretüket teljesítik; bizo­nyítják azok az emelkedő termelési eredmények, amelyek valamennyi üzemben megvannak. A kecskeméti Barnevá'han S'omodi Gáborné lámpázó április 4-én 120 százalékot ért eb Az azóta eltelt egy hét alatt ezt a eljesitményt 133 százalékra emelte. Kosa Istvánná lámpázó 150-ről 165 százalékra emelte termelékenységét. Nemcsak a lámpázók, hanem a többi üzemrész is minden igyekezetével azon van, «giaensaés koíl^tiM iprir^a'1 nak a fejlesztéséről sém. A Köz ponti Vezetőség januári határozata értelmében „Fel kell karolni és ki kell fejleszteni a 200-as és 300-as brigádok és műhelyek mozgalmát”. A munka verseny fejlesztése nem állhat meg és nem elégedhet meg csak a termelékenység fokozásával, hanem irányt kell vennie és köz­ponti feladattá kell tennie a minő­ség javulását, az önköltség csök­kentését is, melynek az április 4-i felajánlások során igen biztató je­lei mutatkaztak. Az eredmények fokozásához igen fontos az, hogy az üzemi bizottsá­gok, a műhelybizottságok és mű­helybizalmiak aktívabb munkát vé­gezzenek és kiküszöböljék a mun­kájukkal kapcsolatban néhány helyen tapasztalt érdektelenséget. Elmond­hatjuk, hogy a felszabadulási fel­ajánlások teljesítésében a műhely- bizottságoknak és bizalmiaknak vaj­mi kevés részük van. Helyettük a munkát a pártszervezetek végezték el és ebben az a hiba, hogy az üzemi pártszervezet sem kapcsolta bele ezeket az igen fontos szerve­ket a munkába. Ez különösen vo­natkozik a bálái Posztógyárra és a kecskeméti Gépgyárra. Ezekben az üzemekben tapasztalhattuk, hogy a műhelyháromszög ritkán, vagy egy­általán nem működik és így a mű­hely termelési feladatait nem tudja megvitatni, irányítani. A műhelu- bizalmiakat az üzemben nem isme­rik, nyilván azért, mert ezek a bizal­miak ' egyáltalán nem végeznek munkát. A megválasztott bizottsá­gok és bizalmiak elszakadtak a ter­meléssel kapcsolatos, feladataik vég­zésétől, nemtörődöm passzivitás ta­lálható náluk. Ezen változtatni kell. Az üzemi bizottságok, de elsősor­ban a pártszervezet feladata akti­vizálni ezeket a termelésben nélkü­lözhetetlen szerveket. A m ezoga^dasÁghan, döptően. a­hogy május 1-re az áprilisi felaján­lásoknál jóval magasabb teljesítmé­nyeket érjenek eh Barna Antalné tojáscsomagoló az április 4-i 150 százalékát már 163 százalékra, Ka­tona Aanbrugné 150-ról 165-re, Sebes­tyén Rozália 135 százalékról 174 százalékra emelte. A /■ eevü phieí/ óópfjff árban az április 4-i felajánlások teljesíté­sében kerültek élre Jobbágy Péter lakatos, id. Király László gép­munkáló 200—210 százalékos, Cseh Mihály és Hajagos István nappali porolók 200 százalékos, Mozsár And­rás kéziformázó 200 százalékos, Ma­joros Sándor és Kiss László 200 százaléknál magasabb teljesítmé­nyükkel. Az üzem női dolgozói közül ki­válik Engedi Ferencné magkészítő Az április 4-i felajánlások óta 164, 211, 237, 305 százalékos eredmé­nyeket ért el. Beviz Imréné magkészítő átlag 219 százalékra teljesíti tervét. A brigá­dok közül nagy lendületet vett H, Kovács János kagylóé brigádja. Tel­jesítményüket állandóan 150 százalék fölött tartják és a selejtet 1 száza­lékra csökkentették. Farkas Imre zománcozó brigádja továbbra is a brigádok élén jár 249 százalékos tel­jesítményével. , Az Első Kecskeméti Konzervgyár­ban különösen az ifjúmunkások emelik teljesítményüket. így dolgoz­nak az Egységes Ifjúsági Szervezet megteremtéséért és május 1-nek méltó megünnepléséért. Göbölyös Erzsébet 111 százalékról 179 száza­lékra, Országh Ilona 110 százalékról 146 százalékra és Nagy Ilona ifjú­munkás 114 százalékról eddig 147 százalékra emelte fel termelését. Újításokkal héssntnek a kecskeméti Magasépítési NV és a bajai Posztógyár dolgozói május 1 méltó megünneplésére. A kecskeméti Magasépítő NV dol­gozói tizenkét javaslatot nyújtottak már be, amelyeket hamarosan be is fognak állítani. Ezeknek az újítások­nak az alkalmazása körülbelül 30— 40 ezer forint megtakarítást jelent a vállalatnak évenként. A bajai posztógyárban Romvári János országos viszonylatban is igen értékes újítást vezetett be. Eddig a penyőrtengely esztergályozása két három munkanapot vett igénybe Romvári eivtárs újítása ezt a mun­kaidőt háromnegyed órára rövidí­tette le. Ezt az újítást valamennyi üzemben be lehet vezetni. A posztógyári brigádok közül kü­lönösen nagy lelkesedéssel készül a S tagból álló festődéi drigád, akik a felszabadulás évfordulójára tett felajánlásukat is többszörösen túl­teljesítették. Ugyancsak a mosodai brigád tagjai napi 90 vég mosása he­lyett ma már napi 126 vég mosását vállalják. szocialista szektorokban a verseny­zés a tavaszi munkálatok megindu­lásával nagy lendületet kapott. Ezt fokozták az április 4-i felajánlások és azok lelkes teljesítése. Már feb­ruár második felében egész sor ál­lami gazdaság, gépállomás és ter­melőszövetkezeti csoport versenyre hívta egymást. Mind versenyben volt és ez az oka annak, hogy jóval a határidő előtt sikerült a munkála­tokat elvégezni, hogy általában a tavaszi munkálatok sokkal gyorsab­ban, ütemesebben folynak, mint ed­dig bármikor. így a mátételki állami gazdaság 23 nappal előbb teljesí­tette felajánlását és kitűzött tervét. Garán, Mátéházán már a 200-as brigád létrehozásán fáradoznak. A szőlőmetszésnél Stark Teréz 305 százalékot teljesített. A gépállomá­saink dolgozói is kiváló teljesítmé­nyeket értek el. Kiskunhalason Tóth Béta brigádvezető és Nagy Pál segédvezető 1 holdat 20 perc alatt szántottak fel. Heti teljesítményük 1218 százalék volt. Termelőcsoport­jainkban is jó versenyzés folyik. A kunbajai „Rózsa Ferenc” tszcs tagja Krizsán István dohánykertész, versenyre hívta ki a megye összes dohánytermelő csoportjait. A számottevő eredmények mel­lett azonban vannak hiányosságok is. A legkirívóbb az, hogy a ver­senyzés még korántsem vált tömeg- mozgalommá és pl. a termelő­csoportokban a tagságnak csak kisebbik része áll versenyben. Jó felvilágosító munkával a verseny­zést minden dolgozó ügyévé kell tennünk. Még gyakran találkozunk bü­rokratikus versenyszervezési mód­szerekké!, melyek akadályozzák,*hát­ráltatják a fejlődését és felülről való „kezdeményezéssel”, központi rendeletekkel akarják „elintézni” ezt »z itgea fontos kérdési. Másutt. a versenymozgaiom erősödését aka­dályozza az, hogy nem készítenek megfelelő, előrelátó terveket, ha igen, akkor pedig gyakran előfor­dul az általánosság, a semmit­mondó sablonosság. Nincs szükség az olyan munkavállalásokra, melyek tele vannak tűzdelve „megjavítjuk a munkát” és „vállaljuk, hogy job­ban dolgozunk” fogadkozásokkal, anélkül, hogy valami kézzelfoghatót is nyújtanának. Ezeket a hibákat ki kell küszöböl­nünk. A versenyszervezés akadályai között meg kell látnunk az osztály- ellenséget, a kulúkot, mely minden eszközzel azon van, hogy hátrál­tassa, késleltesse eredményeinket. Le kell lepleznünk őket, meg kell akadályoznunk, hogy munkánk me­netét befolyásolhassák. Legfontosabb feladatunk, hogy a tavaszi munkálatokat a versenyzés kereteinek állandó bővítésével befe­jezzük és felkészüljünk a nem­sokára kezdődő növényápolási mun­kálatok végzésére, mely a meghatá­rozója annak, hogy ebben az évben milyen termelési eredményeket érünk el. A feladatok falun, városban, üzem­ben nagyok. De éppen április 4-én tett visszapillantásunk az elmúlt öt esztendőre, mutatta meg, hogy mi­lyen sok nagy feladatot végeztünk már el és oldottunk meg sikerrel. Ezután még nagyobb az erőnk a sikerekhez. A termelési feladatok; a versenyszervezés állandósulása; a kampányszerűség kiküszöbölése, az üzemi vezetés és a felvilágosító munka jobb megszervezése, a dol­gozó tömegek mozgósítása, a ver­senyzés május 1-i szakaszának tel­jesítéséért jó kommunista munká­val és példaadással megvalósítha­tók és minden bizonnyal meg is valósulnak. SfeMher DánM

Next

/
Oldalképek
Tartalom