Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. március (5. évfolyam, 10-13. szám)

1950-03-26 / 13. szám

1950 március JS Szélesedik esz egyéni verseny megyénk állami gazdaságaiban Az elműt* hónapok alatt iparunk minden ágában eddig soha nem ta­pasztalt hatalmas eredmények szület­tek. Mint annakidején a Szovjetunió­ban, most nálunk is „robbanásszerűen“ kifejlődött a Sztahánov-mozgalom. A hatalmas munkateljesítmények az ipari dolgozók tízezreit ragadták magukkal s a szocialista munkaverseny az ipar­ban tömegmozgalommá vált. „A Sztahánov-mozgalom az egész, szocializmust építő dolgozó nép moz­galma“ — mondotta Rákosi elytárs a sztahánovisták országos tanácskozá­sán. A fejlődés üteme megköveteli, hogy mezőgazdaságunk is lépést tart­son az ipari termelés ugrásszerű nö­vekedésével. Ahhoz, hogy a mező- gazdaságban magasabb termésered­ményt, jobb termésátlagot érjünk el, ahhoz, hogy a korszerű termelési mód­szerek alkalmazásával itt is fokozzuk a munka termelékenységét, hasonló­képpen a szocialista munkaverseny lendületére van szükség. Arra, hogy az ipari munkásság példamutatása nyo­mán a szocialista verseny a mező- gazdaságban is tömegmozgalommá váljék, áttörje a fejlődés minden gát­ját, új tehetségeket, új termelési mód­szereket hozzon felszínre és egyik leg­főbb eszközévé legyen a szocialista mezőgazdaság megteremtésének, dol­gozó parasztságunk teljes felemelkedé­sének. Mezőhegyes utat m tat Öntudatos dolgozó parasztságunk megértette, hogy milyen komoly sze­repe van a munka'versenynek a szo­cializmus építésében. A mezőhegyes! állami gazdaság versenyfelhívásához országszerte csatlakoztak az állami gazdaságok dolgozói, akik egyre vilá­gosabban látják, hogy a mezőgazda- sági termelésben is megváltozott a munkához való viszony és a több, jobb munkával a saját szebb életüket teremtik meg. Megyénk állami gazdaságaiban is egyre szélesebb méreteket ölt a ver­seny. A munka előrelendítői a jól megszervezett brigádok. A tapasjtala- tok azt mutatják, hogy ahol az egyes munkák elvég­zése csoportokkal történik, ott si­mán, fennakadás nélkül folynak a munkálatok, ahol ellenben nem fektettek kellő súlyt a brigádok megszervezésére, ott lemaradás mutatkozik. A legtöbb gazdaságban most van folyamatban a brigádok, munkacsoportok megalakítá­sa, de az eredmények máris bizta­tóak. Igv az alig néhány hete megin­dult munkálatokban a kisfái állami gazdaság permetező-brigádja 186 szá­zalékot ért el. A szőlőásást 138, a mű­trágyaszórást 134 százalékban végez­ték el. A mátéielki Liszenkó-csoport 158 százalékkal dolgozik. A többi gazdaság brigádjainak teljesítménye is 120—130 százalék körül forog­Szélesedik az egyén! verseny A mezőgazdaságban, még az állami gazdaságokban, gépállomásokon és termelőcsoportokban sincs igazi Szta­hánov-mozgalom. Bár a Sztahánov- mozgalom kifejlődésének a feltételei lényegében már mezőgazdaságunk szo­cialista szektorában is megvannak, mindezideig nem terjedt el, nem erő­södött meg mezőgazdaságunkban a szocialista munkaverseny. Ahhoz, hogy a Sztahánov-mozgalom mezőgazdasá­gunk szocialista szektorában is a fej­lődés motorja legyen, arra van szük­ség, hogy széles méretekben kibonta­kozzék és tömegmozgalommá váljék az egyéni munkaverseny. Az eredmé­nyek ezen a téren is megmutatkoz­nak, amennyiben megyénk állami gazdaságaiban is kiváló egyéni telje­sítmények születnek és szaparodnak napról-napra. Tóbiás Ferenc traktoros: 350 százalék A bácsalmási üzemegység dolgozói közül Tóbiás Ferenc traktoros ért el kimagasló eredményt a vetési munká­latok teljesítésében. A kipróbált ta­pasztalatok alapján a Sztalinyec után kapcsolt vető­géppel átlagosan napi 17 hóidat le­het bevetni. Tóbiás Ferenc magasan túlszárnyalta ezt a normát, mert a 32-es vetőgép alkalmazásával 17 helyett 48 holdat vetett be, 350 százalékra emelve napi teljesítményét. Mátéházán Stigmond György egyéni teljesítménye emelkedik ki, aki a bor­sóvetésben 186 százalékot ért el. Pél­dája nagyban elősegítette az üzem­egység keretén belül az egyéni mun­kaverseny további fejlődését:. a tár­csázók a következő gépi munkálatok elvégzésére versenyre hívták egymást és Stigmond Györgyöt. A garat állami gazdaságban a bri­gádokon belül folyik szép eredménnyel az egyéni verseny. Az állattenyésztés­ben Rutterschmidt Mátyás 135 száza­lékot ért el, a vetésben Tokodi Pál 135, Barta Miklós 118 százalékkal let­tek elsők, a niütrágyászórást Peiler József 145 százalékos teljesítménnyel végezte. Bugacon a faásási munkálatok so­rán két dolgozó tűnt ki az egyéni versenyben: Miklovics Pál és Bece Jó­zsef. Mindketten 268 százalékra dol­goztak. A jóval 100 százalék alatt, vagy a normát éppen csak teljesítő több dolgozó a két kiváló teljesítményt elért munkás példáján fellelkesülve és munkamódszerüket átvéve ma átlago­san 160 százalékra dolgozik. Ugyanebben az üzemegységben Ku­ruc Ferenc és Vörös István fogatosok a Iucernavetést 125 százalékra végez­ték, Kisfáiban Zubor András és Varga András a legjobb eredményt elért két egyéni versenyző. Versenyben az egész ország állami gazdaságaival A bácsalmási állami gazdaságban Vig Ferenc brigádjával vállalta, hogy 50 holdon a szokásos 9 mázsa atlag helyett az idén 16 mázsa napraforgót termelnek. Ugyanakkor Víg Ferenc brigádvezető két holdat kért külön a maga számára, ahol egyéni termelés­sel még ezt az átlagot is felülmúlja, egyben a napraforgó termesztésre ver­senybe szólította az ország valameny- nyi állami gazdaságát. Ezek az eredmények azt igazolják, hogy állami gazdaságaink öntudatos dolgozói megértve és magukévá téve az ipari munkásság példáját, a mező- gazdaságban is végrehajtották a front- áttörést az új termelési módszerek al­kalmazásával. A verscnymozgalom egyre szélesedik és nem kétséges, hogy a falu dolgozói Pártunk vezetésével, a Szovjetunió szocialista mezőgazdasá­gának élenjáró tapasztalataira támasz- kodva, dolgozó népünk és benne dol­gozó parasztságunk javára, tömegmoz­galommá fejlesztik es győzelemre vi­szik mezőgazdaságunk felvirágoztatá­sáért indított küzdelmet. „Rákosi elvtárs útmutatása, atyai gondoskodás volt számunkra" Az érsekcsanádi „Vörös Csillag66 tszcs parasztjai április 4-ct a vetésterv határidő előtti végrehajtásával fogják ünnepelni Az érsekcsanádi határban serény munka folyik. Megindult a szántás a tavasziak alá. A termelőszövetkezet földjén dübörög a traktor, a Földmű­ves Szövetkezetben pedig folyik a megérkezett vetőmagvak osztályozása, hogy még ezen a héten a szerződéses termelők között kiosztásra kerüljön­A DEFOSZ-ban az esti órákban tartja értekezletét a Vörös Csillag ter­melőszövetkezeti csoport. A csoport valamennyi tagja eljött, mert fontos elhatározás születik ma esti megbe­szélésükből. Az elmúlt év őszén ala­kultak 45 taggal és 300 kát. hold föl­dön folytatnak nagyüzemi gazdálko­dást. Büszkék arra, hogy az elmúlt napokban a rádió is ' meglátogatta őket és hogy azok közé a termelőszö- vekezeti csoportok közé tartoznak, mely már megalakulásakor jelentős helyet és szerepet biztosított az asszo­nyoknak es az ifjúságnak. A 45 főnyi tagság Soraiban 11 nő és 21 fiatal fog­lal helyet. Bolvári Mihály, a csoport pártszer­vezetének titkára — miközben az ér­tekezletre tartunk — az üzemtervről beszél, melyben nagy súlyt helyeztek a minőségi termelésre. Örömmel fo^at’luk a minisztertanács határozatát a nö­vénytermelés fokozására és megfogad­tuk valamennyien, hogy annak eleget is teszünk. Sőt azon leszünk, hogy azt túl is teljesítsük. Tudjuk, hogy a több. termelés nemcsak népgazdaságunkat erősíti, de életszínvonalunk emelését is előmozdítja. A DEFOSZ helyiségében már teljes számmal ott ülnek a padokon és lócá­kon a Vörös Qsillag termelőszövetke­zeti csoport tagjai. Fajszi Juliska a csoport legfiatalabb tagja. Alig 17 éves. Az EPOSZ-ban szemináriumi előadásokon ismerte meg a nagy üze­mi gazdálkodás előnyeit. Alig várta,, hogy jelentkezhessen felvételre. Most boldog.. Nem kell többé megalázkodnia a kulákók előtt. Szabadon élhet. Ifj. Döme József, a csoport elnöke nyitja meg az értekezletet. Büszkén tudatja a tagsággal, hogy a zab és a tavaszi árpa elvetését már teljes egé­szében bajejezlék. Papírlapot húz elő a zsebéből. A csoport munkafelaján­lása van sűrű sorokban rávetve, ápri­lis 4-re, hazánk felszabadulásának öt­éves évfordulójára. Figyelemmel hall­gatják a szavakat: „a csoport minden munkát határidő előtt fog teljesíteni“. A mennyiségi termelés mellett a minő­ségi termelésre is súlyt helyeznek. A mezőgazdaság és az állattenyésztés terén arra törekednek, hogy eredmé­nyeikkel kiérdemeljék a Párti bizalmát és így hálálják meg Rákosi elvtárs gondoskodását. A felszabadulás évfor­dulójára az addig elvetésre kerülő nö­vénymagvakat idő előtt a földbe jut­tatják. — Vállaljuk1 — hangzik a csoport tagsága köréből az általános beleegye­zés. A Vörös Csillag öt munkacsoport vezetője hívja ki versenyre ezután egymást. Bolvári Mihály adja tudtul a feltételeket. A búzánál a fogasolást és a hengerelést a kitűzött idő előtt vé­gezzük el és a munkamenetek lelkiis­meretes és jó elvégzésével segítsük elő a terméseredmények növekedését. Még külön is elhangzik felajánlás a felsza­badulás napjának megünneplésére. A csoport két tanyájának rendbehozása. — Olyan gonddal végezzük el, hogy aki csak rátekint, tudja meg, hogy az a mienk, a Vörös Csillag-csoporté. Ifj. Félix Lajos felajánlja, hogy áp­rilis 4-re ifjúsági brigádot alakit és versenyre hívta ki máris a csoport idősebb tagjait. Baja város szervezett dolgozói; csa­patzászlót adományoztak az alakulat­nak, a demokratikus honvédség . iránti szeretetük és ragaszkodásuk kifejezé­séül. Dózsa József adta át beszéd kí­séretében az alakulatnak a felajánlott zászlót néphadseregünk katonáinak, — Be akarjuk bizonyítani mi fiata­lok, hogy a szocializmus építésében ott állunk az élen. Példánk a nagy Szov­jetunió ijji'isága, a hős Komszomol. őket akarjuk követni, az ő nyomdo­kaikon akarjuk megközelíteni eredmé­nyeiket. Frank Sándor és Somogyi János a fiatalok soraiból máris számba veszik, kik lesznek a brigád tagjai. Vi'da Já­nosáé, aki pedig már a 40-ik évét tapossa, szintén a fiatalok soraiba igyekszik bejutni. Boldog jövőnket akarom építeni, fiatalos lendülettel. Mert itt van a mi jövőnk a temelő- szövetkezeti csoportban. Hogyan is le­het pár kis holdon nagyüzemi gazdál­kodást folytatni, löbbtermelést elérni. Rákosi elvtárs útmutatása atyai gon­doskodás volt számunkra, szegény kisparasziokra, Életszínvonalunk emel­kedése emberi életet biztosít. A csoportértekezleten megvitatják az elmúlt hét munkaeredményeit. Kitűzik az elkövetkezendő hét feladatait. A munkacsoport-vezetők jelentései a trá­gyázás elvégzéséről adnak számot. Jöhet a traktor újabb területek fel­szántására. A versenyszellem hatja át a tagsá­got. Példát vettek az ipari dolgozóktól. — Azt akarjuk — mondja — ifj. Döme József, hogy jövő ilyenkorra a Vörös Csillag termelőszövetkezeti cso­portnak is legyen sztahanovista mun­kása. De nem is egy. (b. I.) békénk és munkánk védelmezőinek. Görgényi Dániel vezérőrnagy elvtárs intézett ezután beszédet az alakulat­hoz, majd, az új csapatzászlót ünnepé­lyesen átadták. A .csapatzászlót az ala­kulat három tagja díszlépésekkel vitte el a díszszázad előtt. , Baja város szervezett dolgozói csapatzászlót adományoztak a honvédségnek i Magyar Dőfpiüt Pártfa BácsMskigümetysi Bizottságnak lisfártszafa Az éberséggel kapcsolatos ellenőrzés során Megyebizotfságunk is­mételten súlyos lazaságokat, hanyag ügykezelést tapasztalt a párfo’.- mányok megőrzésével kapcsolatosan különösen a bajai városi és a kis körösi járási Bizottságnál. Ezért a Megyei Bizottság f. hó 14-én tartott ülésén Kántor Ká­I roly bajai városi titkár elvíársat szigorú megrovásban, Gál Géza kiskőrösi járási titkár elvtársat megrovásban részesítette. Magyar Dolgozók Pártja Báeskiskunmegyei Bizottsága Léptessük te ís ttelfjosánép ellenségét Minél nagyobb eredményeket ér el dolgozó parasztságunk a munkásosz­tály segítségével, annál elkeseredetteb­ben harcolnak a kulákok. hogy gán- csői ják a tervszerű' munkát. Romboló módszereik minden formáját, kipróbál­ják, hogy a dolgozóknak ártsanak és megbontsák a kis- és középparasztság sorait, Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség ülésén mondott beszédében hangsú­lyozta az éberség fontosságát. Most, amikor a falusi osztályellenség új har­cot indított a tavaszi munkák sikere, dolgozó parasztságunk es egész né­pünk további felemelkedése ellen, kü­lönösen fontos, hogy kettőzött éber­séggel leplezzük' le és toroljuk meg szabotázsait. Kunszentmiklóson a kulákok szemé­lyesen járják végig a dolgozó parasz­tokat, hogy ne traktorral szántsanak. A traktor nehéz, lenyomja a földet, majd ők két gyalognapszámárt fel­szántják holdját. A szabadszállási ku­lákok, jó szövetségest nyerve a kleri­kális reakcióban, így érvelnek: — Ke szántsatok géppel, meri « traktor leihányja a sziket, vadföldet és semmi termés nem lesz a nyomá­ban. vagy: — Hiába vettek korán, a természet az Úristen kezében van, ha ő nem ad idején esőt, hiába minden munkátok. A kunszentmiklósi és szabadszállási dolgozó parasztok azonban jobban hisznek a saját szemüknek, mint a kulákok hazugságainak és boldogan újságolják, hogy miiysn áldás is a gépállomás, mert: „olyan szépen szán­tanak ezek a traktorok, hogy nem kell fogasotnunk sem, szántás után azonnal vetettük az árpát és utána csak boronálni kellett" — mondják. A nép állama pedig kemény kézzel sújt le a leleplezett ellenségre. Sza­badszálláson három kulákot tartózta­tott le a rendőrség nemrég. Füredi Imre a takarmányt nem rakta össze, .pusztulni hagyta. Murái József a termelőcsoportok ellen uszí­tott, sőt verekedést szított a csoport­tagok közölt. Kiss József 42 holdas kulák 2.000 forinttal akarta megvesztegetni Se­bestyén Imre párttitkárt, hogy en­gedjék ei hátralékos adóját. Somogyi József dunakisvarsányi ku- lák munkavállalójának nem a rendelet­ben megállapított bért . fizette. A DEFOSZ munkaügyi bizottsága köte­lezte az 500 Ft különbözet megfizeté­sére. A DFFOSZ félegyházi munkástago­zata Biha! Béla kulákot 5.700 fo­rintra büntette, mert alkalmazottjának nem fizette ki a megállapított bért. Kiss Ferenc kulákot 1500 forintra büntették, mert munkástagozat meg­kerülésével vett fel alkalmazottakat. Fazekas M. Blandina az iskolanővé­rek gazdasagában ugyancsak szabály­talanságot követett el az alkalmazot­tak felvételénél és a munkástagozatot megkerülve, önkényesen intézkedett. 6000 forintra büntették. Sükösdön Kozma János kulák Bol­gár Vince nevű alkalmazottját arra kérwszerítetíe, hogy a munkaidőn túl minden külön díjazás nélkül dolgoz­zék késő éjszakáig. A kizsákmányoló kulákot kötelezték a túlóradíjak meg­fizetésére s a büntetőbíróság még kü­lön 400 forint pénzbüntetésre ítélte. Garán Dujmov Jakab szerződésnél- kül alkamazott munkást. A munkabér- uzsorát folytató kulákot leleplezték és a járási büoíeíőbíró 1000 forint pénz- büntetésre ítélte. Scháffer Mátyás bácsbokodi kulák még csak most fogott hozzá a trágya- kihorcíáshoz. A trágyában, hogy nép­gazdaságunknak kárt okozhasson, ki- csépeletlen'maglucernát kevert. Az el­járás megindult ellene. Munkával ünnepeljük felszabadulásunkat Állami gazdaságaink is felajánlásokkal készülnek április 4-re Felszabadulásunk ötödik évfordulóját a magyar dolgozók fokozott munká­val ünnepük meg. Az ipari munkásság mögött felsorakoznak a falu dolgozói, az állami gazdaságok, gépállomások és termelőcsoportok is. A megyénk területén lévő állami gazdaságok az alábbi munkafclajánlá- sokat tették a felszabadulás ünnepére: Ágasegyházán az összes tavaszi munkálatokat befejezik április 4-re a szőlőkben is. Solíszentimre felajánlotta, hogy a szőlőnyitási munkálatokat a határidő előtt befejezik. Nemesnádudvaron a szőlőbrigádok vállalták, hogy április 4-ére a nyitás munkálatait 125 százalékra emelik fel A traklorosbrigád vállalta, hogy éjjel­nappal fog dolgozni. A hilcipusztai gazdaság dolgozói a lóhere és lucernavetést március 25-re, a cukorrépavetést április 4-re befe­jezik, állattenyésztésben lovaknál a 80 százalékos vemhességet biztosítják. Bugacon a lucerna, takarmányrépa, zabosbükköny elvetését március 31 he­lyett március 23-ra befejezik, a vá­lasztandó borjúk súlyát 10 százalékkal emelik Csátalján a szőlőnyítást 10 nappal előbb befejezik. Kincsepuszta vállalta, hogy a zabosbükkönyt április 15 helyett 10-re, a lucernát ugyanerre az időpontra el­ve ti. Bácsbokod vállalja az április 15-re kijelölt 400 kát. hold takarmánykeve­rék,- 100 kát. hold cukorrépa, 71 hold lucerna, 750 hold napraforgó április 4-ig való elvetését Császártöltésen a hízó ökröknél a ráhízlalt súlyt 10 százalékkal emelik, szőlőnyításban a normát 25 százalék­kal túlteljesítik, a zabosbükkönyt 4 nappal a határidő előtt elvetik. A bácsalmási gazdaság dolgozói az üzemtervben előirányzott idő előtt 2 nappal befejezik a vetési munkálato­kat. A katymáriak a takarmányrépavetést április 15 helyett április 1-re, a cukor­répadugványozást ugyanerre az időre, a kukoricavetést április 25 helyett ápri­lis 15-re. a ricinusvetést és gyapotve­tést április 20-ra elvégzik. A trakto­rosbrigád 5 százalékról 2 százalékra csökkenti azt üresjáratot. A máíétclki állami gazdaságban Kál­mán Géza a tavaszi vetésben 108 szá­zalék helyett 150-et vállal. Uszenekker Ferenc a cukorrépavetésben 145 szá­zalékot ajánl fel, Benkovics Ferenc a zabvetésben előírt normát 30 százalék­kal emeli, Kálmán József 145, Gyön­gyösi István 140 százalékot teljesít. Bácsborsodon Iványi Imre a vető munkacsoport nevében felajánlja, hogy vetéstervüket 4 nappal a kijelölt ha téridő előtt elvégzik. Rutterschmidt István a szőlőcsoport .nevében tesz felajánlást a munkák határidő előtt két nappal való befeje­zésére. Horváth József a műtrágyaszóró 'csoport teljesítményének 140 százalék­ról. 150 százalékra való emelését. Világos Pál brigádvezető a brigád normájának (50 százalékra való telje­sítését ajánlja fel. Balázsovics István, motorszerelő vál­lalja, hogy április 4-re mind a 10 gé­pet kitakarítja és rendbehozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom