Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. március (5. évfolyam, 10-13. szám)
1950-03-26 / 13. szám
1950 március 28. 3 260 százalékot vál!alt# de már most 322 százalékot teljesít Baranyai Jánosné a kecskeméti gépgyárban Az országos selejtkonferencia eredményeként bányászati és kohászati üzemeinkben fokozottabb mértékben indult meg a harc az öntödei selejt ellen. A konferencia tapasztalatait leszűrve, üzemeink legjobb dolgozói karöltve a műszaki értelmiséggel, úgy műszaki, mint politikai felvilágosító munkával szívós harcot indítanak selejtszázalékuk csökkentéséért. A Kecskeméti Gépgyár dolgozói az április 4-i felajánlások alkalmával vállalták. hogy a jelenleg fennálló 12.2 százalék selejtjüket úgy üzemátlagban, mint egyénileg 3 százalékkal ■fogják csökkenteni. A gyárnak több mint 90 fizikai és műszaki értelmiségi dolgozói tervük túlteljesítése mellett selejtjüknek 3-tól 5 százalékig terjedő csökkentését vállalták. Baranyai Jánosné is, mint a többi munkatársa, szívósan harcol a selejt ellen. Amint elmondja, azért merte vállalni teljesítményének emelését, ugyanakkor, amikór selejt- csökkentést is vállalt, mert új munka- módszereket alkalmazott s ennek eredményei meggyőzték arról, hogy felajánlását teljesíteni tudja. Felajánlá. 'sában csak 10 százalékos túlteljesítés szerepel, vagyis 250 százalékról 260-ra emeli teljesítményét. De ö ezt már magasan túlszárnyalta és a mai 322 százalékos tejesítményével a sztahanovista munkások soraiba lépett. — Én nemcsak a magpad mellett dolgozom — mondja Baranyainé —, hanem az öntödében az öntőkkel együtt harcolok én is a selejtcsökken- tésért. Mielőtt elkészíteném a magot, megbeszélem az öntővel, hogyan gondolja ő és csak azután fogok hozzá a munkához. — Azelőtt csak a mesterek útmutatásai alapján, saját elgondolásom nélkül végeztem el a munkát, most azonban a vállaltak teljesítésekor magam is gondolkodtam a megoldáson. Uj munkamódszerre volt szükségem. Ezt meg is találtam. Minden nap a magok elkészítése előtt elmentem az öntőhöz és vele megbeszéltem az elkészítési módját. Megnéztem a formát, hogy milyen természetű a munkadarab, milyen magot kíván meg. Ehhez aztán kiválasztottam a megfelelő maghomokot és csak ezek után kezdtem hozzá a legnagyobb gondossággal a mag elkészítéséhez. Ezzel a módszerrel értem aztán el, hogy teljesítményem állandóan emelkedett, selejtem pedig csökkent. — Most, hogy minden munkatársam a selejtcsökkentésért küzd, ügy gondoltam, hogy munkamódszerem átadásával én is hozzá tudok járulni az eredményes munkához. Nemrég kezdtem meg két szaktársnőmnek átadni tapasztalataimat s ők máris eredményeket tudnak felmutatni- Az egyik példán1 az eddigi 120 százalékos teljesítményét ezzel a munkamódszerrel 204 százalékra emelte. Mi, gépgyári nők, ilyen munkával küzdünk április 4-ike méltó megünneplésére és így készülünk selejtcsókkentési tervünk megvalósításáért. De nem csak az öntök, magformá- zók, műszaki értelmiségi dolgozók készülnek és veszik ki részüket a selejt, csökkentéséért folytatott harcban, hanem az üzemrészek többi munkásai és különösen a mintakészítök azok, akikre nagy feladatok hárulnak. A minta jó elkészítésétől sok minden függ, mert ha rossz mintával dolgozik a formázó, a selejt elkerülhetetlen. A sikkasztóktói éskuiákokfól megtisztított füiöpszálSási föEdművesszövetkezet a dolgozó parasztság erős támasza lett A szovjet traktorosok módszereivel dolgozik a halasi és félegyházi gépállomás A Szovjetuniótól nyert tapasztalatok és az ipari dolgozók példája nyomán mezőgazdaságunk szocialista szektorában a legjobb traktorosok, brigádvezetők mind többet foglalkoznak a sztahanovista munkamódszerek bevezetésének kérdésével. A kiskunhalasi és kiskunfélegyházi gépállomás dolgozói röpgyűlésen tárgyalták a szovjet traktorosok által megvalósított újítást, mely szerint egy-egy Sztalinyec traktor 7—8 ekét is vontat maga után és így teljesítménye megsokszorozódik. A dolgozók elhatározták, hogy a Szovjetunió gazdag tapasztalatait, az élenjáró munkamódszereket alkalmazzák saját munkájuk, ban is. Mindkét helyen próbaszántást végeztek a most kapott két Sztalinyec traktorral olyan módon, hogy az eddigi öt ekefej helyett tizet kapcsoltak a gép után. A próbaszántás nagyszerűen sikerült és megállapították, hogy egy Sztalinyec traktor ilyen módon 3 óra alatt végzi el azfá munkát, amit eddig a MAVAG-gépek két nap alatt. A szovjet dolgozók élenjáró munka- módszereinek felhasználásával így szélesedik napról-napra mezőgazdaságunkban is a terméshozam emeléséért indított szocialista munkaverseny. Az ötéves terv nyomán 140 helyen indult meg az építkezés Bács-Kiskun megyében A KECSKEMÉTI MAGASÉPÍTÉSI NV FELSZÁMÍTJA HIÁNYOSSÁGAIT Kádár János elvtárs a MEMOSZ kétnapos konferenciáján rávilágított arra, hogy az ötéves terv beruházásaiból több mint negyven százalék építkezésekre van előirányozva. Egyedül a magasépítkezés már 1949-ben másfélmilliárdnyi értékű építkezést teljesített. Maga a Kecskeméti Magasépítési NV az elmúlt évben 12.5 millió forintot. 1950-re az előirányzat már 30 millió forint. A Kecskeméti Magasépítési NV-nál tavaly a munkások átlaglétszáma 600 volt, az idén már elhagyták a 800-at. Kecskeméttől Kalocsáig, Nagykőröstől Szegedig megindult ai ötéves terv nyomán az építkezés Ujkécske, Kiskunmajsa, Szakmár, Kerekegyháza, Szabadszállás, Riskun- szentmiklós, Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Solt, Kiskőrös, és Nagykőrös községekben folyik az építkezés, Gépállomásokat építenek. Kunbalarcs, Lakitelek, Pálmonostor, Soltszentimre Jászkarajenő és Gömböc községházat kap. Jegyzőlak épül Tisza- kürtön, orvoslakás pedig Szelevényen. Ovóda Jakabszálláson, vágóhíd Duna. egyházán és Kecskeméten épül. Iskolát és tanítólakot építenek Kunbarcsán, Helvécián, Lakitelken. Nagykőrösön az Ötéves terv ad fürdőmedencét. Bács-Kiskun megyében 140 helyen folynak már a Kecskeméti Magasépítési NV építkezései. Hatalmas feladatok állanak tehát megyénk építő 'ipara előtt A Kecskeméti Magasépítési KV még nem mentes a hiányosságoktól. Ezek még mindig gátolják a feladatok végrehajtását. Legnagyobb hiányosságok egvike az, hogy a vállalatnál még nem sikerült a műszaki értelmiséget kellőképen mozgósítani. A munkaversenyt sem sikerült még kiszélesíteni A bérezés jelentős része még mindig a csoportbér elszámoláson nyugszik! A Sztahánov-mozgalom csak igen lassan bontakozik ki. A vállalat élén állók nem tanulmányozzák eléggé a Sztahánov-mozgalom elméletét, ezért még máig sem tudják pontosan,, tulajdonképen ki a sztahánovista. A kőműveseknél felismerték őket, de az asztalos és lakatosműhelyben még nem. Abra- hám János, Almási József, Benda Gergely és Takács József sztahánovista mellett még akadnak. De ki karolja fel őket? Az üzemi pártszervezet? Ezt három hónap alatt már a harmadik titkár vezeti. Az ÜB? Ez sem áll hivatásának magaslatán. A pártszervezetre jellemző, hogy még nem voltak népnevelők. A népnevelőcsoport csak á napokban állt fel. A felvilágosító munkát egyedül a faliújságon vitték. Ennek szerkesztés sem történt kifogásoktól mentesen. Az üzemi pártszervezetnek még nem sikerüli a Sztahánov mozgalmat szervesen összekötni a munkaverseny többi cékitűzéselvel: a minőség megjavításával, az anyag- takarékossággai és a munkafegyelem megszilárdításával. A Kecskeméti Magasépítési NV nem tudta eddig az. építkezések folyamatosságát biztosítani. Nemcsak az anyagszál'itások területén történtek zavarok, hanem a tervküldések körül is. Nem egy alkalommal építkezni kezdtek — tervek nélkül. Persze itt hibásak a tervkészítő intézmények is. A napokban lezajlott MEMOSZ'konferencia feltárta az építőipar hibáit. De utat mutatott a ■ hiányosságok kiküszöbölésére is. A határozatok lelkes kommunista végrehajtásán múlik, hogy ;a Kecskeméti Magasépítési NV méltó lehessen Pártunk segítő politikájának. A Szovjetunió sztahánovistái mutatnak utat nekünk így, hetipiaci napon a fülöpszállási földmövesszövetkezet irodája különösen látogatott. Percenkint nyílik-csu- kódik az ajtó, a dolgozó parasztok százai kopogtatnak be tanácsért, segítségért. A magtár előtt kocsik sorakoznak: a szerződött vetőmagot, műtrágyát hordják. — Igyekszünk visszaszerezni a dolgozó parasztság bizalmát szövetkezetünk iránt, amit a régi vezetőség alaposan lejáratott —‘ meséli az irodában Tófalvi Lászlóné ügyvezető. Mert bizony egészen ez év elejéig a fülöpszállási földművesszövetkezet a csalók és kulákkupecek fellegvára volt. Csaltak, sikkasztottak a kulákok Fülöpszálláson 1947-ben alakult meg a földművesszövetkezet 78 forint alaptőkével. A megalakítok Tyukodi Gábor és barátai voltak. Az ügyvezetői tisztséget Tyukodi töltötte be és olyan „lelkiismeretesen“ végezte feladatát, hogy 1949 februárig 78.000 forint adósságot csinált. Tyukodiék alatt nemcsak a vezetőség, de a tagság soraiban is túlnyomó, részben a kulákok ültek. Az éberség hiányát mutatja, hogy Tyukodiról csak kétesztendei működése után derült ki, hogy csendőrbesúgó volt a Horthy-rendszerben és a felszabadulás után 6 hónapot töltött internálótáborban népellenes magatartásáért. Az igazgatóság tagjai hasonszőrű barátai voltak. Igazgatósági tag volt például Bende Imre cipészmester, aki a szövetkezet pénztárából ezer forintot vett fel és bőröket vásárolt műhelye részére. Előkerült nemrégiben egy pénztárkönyv, amiből 8 lap ki van szakítva. Tyukodi és Bende aláírásukkal „hitelesítették” a könyvet és tovább használták. Egyszer! tisztogatás nem volt elég A régi vezetőség kiebrudalása és a tagság megtisztítása után minden jel arra mutatott, hogy a szövetkezet most már a fejlődés útjára lép. Azonban kiderült, hegy korántsincs rendben minden. Az 1950 januári leltár felvételénél a vezetőség rájött, hogy Szabó István boltkezelő valótlan értéket mondott be. A leltár felvételekor az egyes árucikkek árát a valóságos árnál magasabb értékben tüntette fel, hogy ezzel takarja a hiányt. Horváth Gyula szövetkezeti elnök jelentette a SZÖ- VOSZ Központ felé s a vizsgálóbizottság megállapította, hogy a hiány 21.685 forint. Kitudódott az is, hogy Szabó boitkezelő rendszeresen kevesebb mennyiségű árut mért ki a fogyasztóknak. Amikor Szabó már érezte, hogy kiderülnek a bajok, kulák és kupec barátaival a legképtetenebb vádakat szórta a község dolgozói felé a szövetkezet ellen. > Tömeggyűléseken azzal uszított, hogy azért nincs petróleum, mert az ügyvezetőség nem ad rá pénzt. A valóság az volt, "hogy Szabó szándékosan nem vásárolt petróleumot, hogy ezt is a vezetőség hibájaként tüntesse fel és a saját személyét mentse. — Szövetkezetünk vezetősége tunk segítségére támaszkodva, lezte és kijavította a hibákat — mondja Tófalviné. — A visszaéléseket könyörtelenül megtoroltuk és alapos tisztogatást végeztünk. A kulákokat azonnal eltávolítettuk és éberen vigyázunk, hogy akár maguk, akár megbízottaik útján még közel se férkőzhessenek a szövetkezethez. — Szabotáló elemektől megtisztított szövetkezetünkben egyre eredményesebben folyik az építő munka. Most nyílt meg a textilüzletünk, a nemrégiben felállított lisztcseretelep 130 vagon gabonát gyűjtött be. Még ebben a hónapban megnyílik a szikvizgyár, tejcsarnok, átvesszük a községi nagyvendéglőt és 3 fióküzlet is nyílik a községben. — Két termelőcsoportunk van: a Dózsa és a Vörös Csillag. A kulákság itt is megpróbált bomlasztani. Erős kézzel küszöböljük ki a hibákat, a rendbontókat maga az öntudatos tagság zárta ki soraiból s most a csoportokban is új légkörben indult meg a munka. A két tszcs ez évben 10.000 forint támogatást kap szövetkezetünktől. A fülöpszállási földművesszővetke- zet megtanulta, hogy mit jelent az éberség hiánya. Levonta a tanulságot és most már a Párt irányításával és a dolgozó tömeg támogatásával végzi munkáját. Február 24-én volt Budapesten az ország első Sztaháncv-konferencia, ahol az ország legkiválóbb termelői, sztahánovistái jöttek össze. Azóta néhány hét telt el és a konferenciáról visszatért sztahánovistáink a konferencia tapasztalatait és határozatait elvitték az ország minden részébe, ígv jutott el Bajára is, a bajai Posztógyár dolgozói közé. A dolgozók megértették a Posztógyárban, hogy ezt a mozgalmat tömegmozgalommá kell fejleszteni. Máris van eredmény. A szövődében, ahol már volt egyéni versenyző, vagy a fonodában és most szervfezettebb formában bontakozott ki, mivel a brigádmczgalom hétrőlhétre nő és az egyéni versenyzők száma is. A konferencia óta a 3 és 4 gépesek száma egyre nő. A csévélő is 12 orsó helyet 18—20-ra tért át. . Egyik értekezleten Kői*, ler elvtársnő sztahánovista fogadalmat tett, hogy négygépes termelését 200 százalékról 300-ra emeli és a 3 gépes szövők száma is ma már 60 százalékkal emelkedett, a dolgozók egymásnak adják át a kilincset a párt- irodában, hogy ők is versenyezni akarnak így tud és fog tömegmozgalom* má kifejlődni a bajai Posztógyárban is a Sztahánov-mozgalom. 'fi&c&stauúlá ícfa; Ä munka és termelés frontján róluk le hálánkat felszabadulásunkért Mi, a Posztógyár íparostanulói még soha ilyen örömmel nem vártuk fel- szabadulásunk napját. Eddig az iskola padjaiban tanulmányaink fokozásával adhattunk csak kifejezést hálánknak, szeretetünknek és ragaszkodásunknak a nagy Szovjetunió és annak mind nyájunk által szeretett vezetője, Sztálin elvtárs iránt. A Szovjetunió hős katonái hozták nekünk a szabadságot. Sztálin elvtárs szeretete adott lehetősége tarra, hogy a dolgozók vehették kezükbe a hatalmat és új országot építhettek, a régi reakciós és kizsákmányoló rendszer helyébe. Megnyíltak előttünk a tanulás lehetőségei. Ma már mérnök, orvos, főispán, minisztei és a népi demokrácia legmagasabb funkcionáriusa is lehet belőlünk. Az idei április 4-ike számunkra azért fokozottabb öröm, mert most már két kezünk munkájával magunk is az építés a termelés frontján róhatják le hálánkat felszabadításunkért. ígérjük is, hogy április 4-ét úgy ünnepeljük, hogy a továbbtanulás és szakmai képzés te rén eddigi elhatározásainkat túl fog juk teljesíteni. Fegyelmezetten, öntudatos, igazi iparostanulóhoz mérten fo; juk végezni feladatainkat, hogy mélti legyünk nagy Pártunk bizalmára és Rákosi elvtársunk szeretetére. Példa képül áll előttünk a hő® Komszomo! Őket akarjuk mindenben követni és az ő nyomdokaikon haladva igyekszünk mindenkor hozzájuk méltóak lenni, Gábelics Mária, iparostanuló, Baja £ Pár' lelep Elismerő oklevelet kaptak az Első Kecskeméti Konzervgyár legjobb dolgozói Pénteken délután osztotátk ki az első negyedévi termelési értekezleten a szakma és az üzem legjobb dolgozóinak az okleveleket az Első Kecskeméti Konzervgyárban. Göbölyös Erzsébet, az ország negyedig legjobb konzervipar dolgozója. £1- munkás sztahánovista. Most, hogy az oklevelet a kezében tartja, büszkén tekint vissza az egy év alatt megtett hatalmas útra. — 1949 júniusában kerültem az üzembe, mint idénymunkás gyümölcs- tisztító. Mint új és tapasztalatlan munkás, mindig azt figyeltem, hogy a többiek hogyan dolgoznak, mit csinálnak. Megpróbáltam hasznosítani mindazt, amit a gyakorlott munkatársaimtól lállam. Kezdetben bizony ez a próbálkozás nem nagy sikerrel járt, de én meg akartam valósítani mindazt, amit üzemi értekezleten hallottam a termelés emelésével kapcsolatban és minden erőmmel nekiláttam a munkának. Nemsokára elérteni a gyakorlott munkások átlagos termelési eredmé- i nyét. Ez újabb ösztönzést adott. Nem elégedtem meg ennyivel, többet akartam még és még szívósabban igyekeztem emelni teljesítményemet. —» Az ősz folyamán új munkaterü letre tettek át, a diótörőbe. Legnagyobb örömömre hamarosan megindult az egyéni verseny, amibe én is bekapcso lódíam. A sziáíini műszak alatt már 278 százalékos eredményt értem Amikor láttam, hogy munkamódsze remmel szép eredményeket tudok el érni, igyekeztem a többieknek is át adni. így Nagy Ilona, Ország Ilona és Kocsis Mária csaknem mindig momban voltak a termelésben. — Nemrégen az üzem elküldött Szegedi Konzervgyárba, hogy ott- is mutassam be munkamódszeremet. Ott 30, itthon pedig 70 szaktárs előtt mu tattam meg, hogy én milyen módon értem el az üzem legjobb termelési eredményét. A legnagyobb öröm akko' ért, amikor engem a fiatal ifjúmunkást az élmunkásjelvénnyel tüntettek ki. Elhatároztam, hogy ezután még na gyobb eredményért fogok küzdeni. nyc
