Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. március (5. évfolyam, 10-13. szám)

1950-03-05 / 10. szám

2

bacskiskunmegyei népújság

1950 március 5.

ahol először vett részt önként, utunk helyességének felismerésétől vezetve, az értelmiség nagyrésze ebben a felajánlásban.

Az érielm:ségnek a szocializmus felé fordulása azóta is folytatódik. Minél gyorsabb ez a folyamai, annál hasznosabb fesz az az értelmiségre és az egész magyar dolgozó népre. Az értelmiség csatlakozása a szocialista épíiéshez, hatalmas, új eró forrása.

Az értelmiség és a fizikai dolgo.

zók egységes munkája teszi a szocializmust a korlátlan lehetőségek hazájává.

Ez teszi lehetővé, hogy a rekordok, amikről a kapitalizmusban szó sem lehetett, amiket tegnap még mi magunk is elérhetetleneknek tartottunk, holnap már elavultak és újaknak adnak helyet. Ez teszi lehetővé a technika szinte korlátlan lehetőségeinek kifejlődését.

— A szocializmusban, a sztaháno- vista munkában

minden munkaterület olyan, mint egy felfedezetlen földrész, ahol lépten-nyomon új lehetőségeket, új, eddig rejtett tartalékokat lehet felfedezni.

A Szovjetunióban 32 éve építik a szocializmust, a Sztahánov-mozgalom is 17 esztendős. Mégis tavaly ősszel a moszkvai gyáraknak új, rejtett tartalék feltárására hívták fel a figyelmét: a gyárépületek jel nem használt, belső beépített területének a kihasználására. A felhívás, mely 140 ezer négyzetméter beépített gyárterüíetet ajánlott fe! és ezzel sok százmillió rubelbe kerülő új gyártelepek építését tette feleslegessé, megemlítette, hogy a szovjet iparban még végtelen sok rejtett tartalék van. Elképzelhető, hogy mennyi nálunk a rejtett tartalék.

A Párt nem fogja kímélni erőit, hogy a dolgozó nőket akadályozó korlátokat ledöntse

— De vannak nyílt tartalékaink is. Itt van elsősorban

a nők bevonása a termelésbe.

Aki jelen volt ezen a sztahánovlsta tanácskozáson, annak nem kell magyaráznom, hogy milyen kimeríthetetlen, lelkes, találékony tartalékhadsereget jelent a magyar szocialista építés számára a nőmunkás. Sorra vonultak fel itt a jobbnál jobb sztahanovista nők _ér nemcsak az olyan női szakmákból, mint mondjuk a textil, hanem öntök, sőt csillések is.

A dolgozó nő nálunk a szocializmus építésében nemcsak tudását, munkaszeretetét, ügyes, finom munkára teremtett kezeit hozza, de egyúttal füti a vágy, hogy évtizedes, sőt év-zázados elnyomás után felszabadulva megmutassa, hogy a teremtő munka területén is egyenrangú társa a férfinek.

— Kíméletlenül fe! kell lépni azokkal a maradiakkal, ósdiakkal szemben, akik meg akarják gátolni, hogy a magyar szocialista építés ereibe friss vér kerüljön, hogy benne korlátlanul és szélesen hömpölyögjön a dolgozó nők áradata.

A magyar kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja nem fogja kímélni erőit, hogy a dolgozó nőket akadályozó korlátokat kíméletlenül ledöntse és szélesre tárja a kaput minden területen a jelen és jövő legjobb munkásak a dolgozó nők előtt.

— Ugyanez vonatkozik az if jakra is. A régi kapitalista világ emlékeinek hatására nem egyszer maguk a munkások is a mai ifjú dolgozóban a rég inast látják, aki mindenkinek a szolgája volt. akit nyugodtan lehetett ide- oda küldözgetni, letorkolni, rugdalni, aki emiatt bátortalan, félszeg, ügyetlen volt. A mai ifjúmunkás természetesen'egészen más típus és az öntudatos kommunista, a szocializmust építő munkás máskép viszonyuk hozzá.

Bátorítja, segíti, hóna alá nyúl, gondoskodik róla, hogy megkapja mindazt a tudást, ami a szocializmus jövő építőjének kijár.

Meg kell tanulnunk, hogy az ifjúság lelkesedését, lendületét, tanulékonyságát és hajlékonyságát teljes erővel a szocializmus építésének szolgálatába tudjuk állítani.

A nők mellett az ifjú dolgozók serege a magyar szocializmus egyik legnagyobb tartaléka.

— A magyar ifjak még eddig nem tudták az építés frontján elfoglalni azt a fontos szakaszt, amit például a Szovjetunióban a Komszomol olyan sikerrel épít és fejleszt. De most nálunk is megvalósulás előtt áll a Szovjetunió dicső Komszomoljához hasonló egységes ifjúsági szervezet, amely az ifié- sági mozgalom új lendületével fel fog nyomulni nálunk is a szocialista építés frontján.

A szfahánovisiii mozgalom az egész dolgozó nép mozgalma

— Fel kell hívnom a figyelmet a kijelentésekre, amelyeket nem egy sztaháriovistánk a tanácskozás folyamán tett arról, hogy termelésének a növekedése politikai öntudatának növekedésével járt együtt. Azt hiszem, nem szorul magyarázatra, hogy a kettő kölcsönhatásban áll egymással. Az, hogy a sztahanovista tisztán látja szocialista országának kérdéseit és e kérdések összefüggését a termeléssel, munkájára csak serkentőleg hathat.

Nem véletlen, hogy sok párton- kivüli sztahanovista termelésének növekedésével egyidejűleg kéri a Pártba való felvételét. Ezt azért teszi, mert lépten-nyomon tapasztalja, hogy a politikai tudás elősegíti munkájában, mert meggyőződött róla, hogy Pártunk nemcsak politikailag, de a termelésben is minden erővel támogatja.

— Szervezeteinknek egyik legfontosabb munkája lesz a jövőben is a Sztahánov-mozgalmat általában és az egyes sztahánovisíákat külön, teljes erővel támogatni. Őrizkednünk kell azonban attól, hogy a Sztahánov- mozgalmat csak azért, mert a legjobb sztahánovistáink Pártunknak tagjai, tiszta kommunista mozgatómmá változtassuk.

A sztahanovista mozgalom az egész szocializmust építő, dolgozó nép mozgalma, melyben növekvő számmal fognak kitűnni nem párttag újítók, élmunkások, ész- szerüsítők Az a körülmény, hogy nagyon sok sztahanovista nem volt azelőtt tagja a Pártunknak, egy ben figyelmez'ető legyen pártszervezeteink titkárainak és káderese!- nck arra, hogy nem volt eléggé nyitva a szemük, nem látták meg a legjobb munkásokat és nem vettek idejekorán irányt arra, hogy ezeket a későbbi sztahanovistákat . Pártunkba beneveljék.

Nemcsitk «laJAt eredményeik, bnnem fapanzlalafáladánna a;án is Ítélik meg a »zlahnnu eisiát

— Rendkívül nagy súlyt kell helyezni a tapasztalatátadásra. Muszka elvtárs becsületes önkritikával elmondotta, hogy egy teljes esztendeig tartotta vissza hiúságból rendkívül fontos tapasztalatát. Szerencsére az ilyesmi egyre ritkább. Minden sztáhánovista kezdi felismerni, hogy a példa ragadós, hozzátehetem, a jó példa külön ragadós. Kállai eivtárs Diósgyőrből elmondotta, hogy kezdetben milyen hitetlenkedve nézte a Sztahánov-mozgalmat, de amikor Pozsonyi elvtárs Diósgyőrben boszorkányos gyorsasággal rakta előtte a falra a téglákat, már alig tudta magát türtőztetni, alig bírta bevárni a bemutatás végét, hogy maga is megkísérelje. És ez általános jelenség. Muszka elvtárs elmondotta, hogy Bikov elvtárs külön levélben megkérdezte tőle, hogy hány munkásnak adta már át tapasztalatát, hány tanítványa van,

mert a Szovjetunióban a jó sztahá- novistát nemcsak a saját eredménye után ítélik meg, hanem aszerint, hogy hány munkásnak adta át tapasztalatát és milyen eredmény- nyel.

Rákosi eivtárs ezután arról beszélt, hogy a Sztahánov-mozgalom döntő alapformája az egyéni verseny, ennek alapfeltétele pedig a tervfelboniás, majd hangsúlyozta, hogy fokoznunk kell a sztahánovisták iskoláztatását, a munkások és értelmiségiek együttdolgozását és tapasztalatcseréjét.

— Rendkívül vigyáznunk kell. hogy a sztahanovista mozgalom ne kapjon kampány-jelleget. Ne legyen szalma- láng, amely fellobban, nagy lánggal ég és utána csak hamu marad.

A aztahdaoTliták vigyázzanak, ne ■zálljon fejükbe a drevőség éa Segyenek éberek

— A sztahánovisták vigyázzanak arra, hogy ne szálljon fejükbe a dicsőség. A Párt, a szocialista állam, a munkásság dédelgeti őket, a tenyerén hordozza és ennek kövelbezlében egyikmás k megszédül, aféle primadonnának tekinti magát. Már hallottunk olyan panaszokat, hogy tapasztalat-átadásra üzembe érkező szfahánovista fölényeskedve, foghegy rőt, leereszkedően kezdett beszelni a munkásokkal és ezzel természetesen eleve rossz benyomást keltett. Igaza van Kelen elvtársnak, a WM párttitkárának:

a sikerektől való megszédiilés ezen a téren is, mint mindenütt, csak kárt okozhat

— A sztahánovlsta legyen éber az ellenséggel szemben. A sztahanovista mozgalom jelentőségét nemcsak mi 'smertük fel, hanem az ellenség is, és ezért nyíltan, vagy alattomosan, de

megkezdi ellene a munkát. Ez az ellen- munka lehet durva, vagy nyílt támadás, amilyen a gyújtogatás, gépek ösz- szetörése, az áramvezeték megrongálása és más hasonlók, amelyekről üerö elvtárs tegnap beszámolt.

De lehet sokkal alattomosabb és ügyesebb is

Simon Éva elvtársnö elmondotta, hogy a nyomdában az ellenség ügyes sajtóhibákkal dolgozik. A napokban lefolyt angol-amerikai kémper mutatja, hogy egy olyan nagy gyárban, mint a Standard, ahol százával voltak öntudatos munkások, az éberség hiánya miatt az ellenség tetszése szerint szabotálhatott.

A szfahánovista az éberség terén is járjon elöl és mutasson példát.

— Ne engedjük, hogy a Sztahánov- mozgalom lendü'etét a bürokraták csökkentsék és fékezzék. Gerö elvtárs tegnap erről a bürokráciáról már adott

kóstoló próbátRákosi elvtárs hangsúlyozta, hogy a Párt minden erővel küzdeni fog a bürokráciának a Szlahánov-mozgalom- mal szemben tapasztalható megnyilvánulásai eilen. Felhívta a figyelmet, hogy a Párt és az üzemek vezetői ne feledkezzenek el azokról, akik rendszeresen és pontosan végrehajtják a tervet, akik 105—110 százalékot teljesítenek. mert közülük kerülnek ki a jövő szta- hánovistái.

— Feltétlenül fel kell lépni a Szta- hánov-mozgalommal kapcsolatban a norma mindenféle fellazítása, a minőség minden csökkenése, az anyag vagy szerszám pazarlása ellen, mert különösen az első időben ilyesmi gyakran előfordult.

Ne féljünk attól, hogy a Sztahánovista mozgalommal kapcsolatos hibákat nyíltan, kommunista őszinteséggel megbeszéljük.

Már más területen szó volt arról, hogy a demokráciában a sikerek hatása alatt, bizonyos önteltség mutatkozik. Túlságosan kihangsúlyozzuk eredményeinket, kérkedünk, nem vagyunk elég szerények.

— Ez vonatkozik a Sztahánov-moz- galmunkra is.

— Aái büszkék vagyunk az elért eredményekre, de Muszka elvtárs például elmondta, hogy az ö 350—400 méteres sebessége a gyorsvágásnál a Szovjetunióban csak százszázalékos teljesítménynek jelelne meg. mert például Bikov elvtárs, akitől ö a gyorsvágást tanulta, 1350 méteres sebességgel, szóval nálánál háromszorta gyorsabban dolgozik.

Dubjága elvtársnö textil-sztahá- novista, aki tegnap itt felszólalt, elmondotta nekem, hogy megnézte a mi rekordjainkat és némi csalódással látta, hogy ami a Kistext- ben a norma 240 százalékos túlteljesítését jelenti, az az ő gyárában bizony csak 100 százaléknak

felelne meg. Bárdin elvtárs rámutatott, hogy a mi acélöntésünk rekordszámai csak a felét teszik a szovjet átlagnak.

— A mi kiindulási normáink, melyek a kapitalizmusban alakultak ki, ugyanolyan elavultak, mint az a gondolkodás, amelyet a termeléssel kapcsolatban a kapitalista

Most kezd átmenni a vérükbe és húsukba, hogy ők a rájuk bízott üzem gazdái, hogy politikai munkájuk eredményét a termelési számok emelkedése, vagy csökkenése ellenőrzi.

Ez a felismerés még ma sem általános. A napokban Zala megyében járidőkből örököltünk és a hozzájuk való ragaszkodás fejlődésünk egyik nagy gátja.

A mi eredményeink biztatóak és sokatigérőek, de a Szovjetunió eredményeihez mérten bizony még gyermekcipőben járunk és sokat kell fejlődnünk ha utol akarjuk őket érni.

kicseréljük saját tapasztalatainkat a Szovjetunió és a népi demokráciák tapasztalataival és meg fogjuk gyorsítani a munkásokból és parasztokból új értelmiség felnövését.

Amíg eddig elértünk az — túlzás nélkül mondhatjuk — csigatempó ahhoz képest, ami még előttünk áll.

A Szovjetunió, Sztálin elvtárs segítsége

— Befejezésül még arra akarok rámutatni, hogy mint szocializmusunk

s kereinek általában, a magyar Sztahánov-mozgalom eredményeinek kiindulópontja is az, hogy

a Szovjetunió elvégezte előttünk az úttörő munkát.

Mi már kitaposott úton haladunk, bőven meríthetünk a Szovjetunió tapasztalata tiak kimeríthetetlen tárházából és bőven kapunk is közvetlen segítséget, mint például azoknak az elvtársaknak a segítségét, akiknek a jelszó- laíását tegnap és ma örömmel és hálával hallgattuk.

— Elmondhatom, hogy ezen a téren nincsen olyan kérésünk, amit a Szovjetunió készségesen, a legnagyobb segíteni akarással ne teljesítene. És meg kell külön említenem, hogy ebben a segítésben ciőljár a szovjet nép bölcs vezére, sokat szenvedett magyar népünk nagy barátja, a szeretett Sztálin

elvtárs.

— A Szovjetunió segítsége és példája teszi számunkra lehetővé, hogy a szocializmus építésének ideje náiunk lerövidül. Dubjága elvtársnő beszélt tegnap arról, hogy a Szovjetunióban 17 év kellett, amíg a Sztahánov-moz- galom előfeltételei megértek. Nálunk a népi demokrácia rövid néhány esztendeje már kiérlelte ezeket a előfeltételeket.

— Hozzá kell tennem, hogy a Sztahá- nov-mozgaimunk nemcsak a Szovjetuniótól, de a szocializmust építő többi népi demokráciától is sokat tanulhat.

Itt nemcsak a fejlett ipari országokra, mint Csehszlovákia, vagy Lengyelország, gondolok. Amikor elvtársaink megnézték a romániai gyárakat, meglepetéssel látták, hogy ott is mennyi, számunkra értékes és felhasználható tapasztalatot lehet gyűjteni.

— A sztahanovista- mozgalom sikerei akkor kezdtek kibontakozni, amikor Pártunk szervei és tagjai megértették, hogy ők az ország gazdái nemcsak politikai, de termelési téren is

tam, ahol a képviselői beszámolóm folyamán sorra álltak fel egy nagyüzem részlegéinek vezetői. A miivezető büszkén hivatkozott 200 százalékos eredményére, a mérnök elmondotta, hogy az ö osztálya 180 százalékot teljesít hónapok óta, de amikor megkérdeztem, hogy mennyivel emelkedett az egész üzem végső termelése, kiderült, hogy semmiféle emelkedés nem volt. Ebben az üzemben még az a szellem, hogy minden vezető csak a maga résziege iránt érdeklődik és nem törődik azzal, hogy más részlegekben ugyanakkor nagy a lemaradás, sői szabotázs is folyik.

Ebben az üzemben a kommunisták még csak a részleg gazdáinak érzik magukat és ez az egyik oka annak, hogy nem tudtak átütő eredményt elérni.

Az ötéves terv perspektívái

— A Kommunista Párt szerepe a Sztahánov-mozgalomban nem jelentheti az üzemvezető hátiérbeszorítását. vagy felelősségének csökkentését.

Csak az a jó üzemvezető, aki maga vezeti és fejleszti a Sztahánov-mozgalmat. Igaza van Bíró elvtársnak, a WM igazgatójának, hogy az üzemben a Sztahánov- mozgalomért mindenekelőtt az üzem vezetője felelős.

— Minden, amit a Sztáhánov-moz- galmunkban elértünk, még csak kezdet. (Jyurká eivtárs elpanaszolta és Gerö elvtárs megerősítette, hogy a bányászatunk, iparunknak ez a fontos ága, úgyszólván még modern gépet alig kapott. És vannak más iparágak is, amelyeknek modern, nagyteljesítményű gépekkel való ellátása még ötéves tervünk jövendő feladata. Ismétlem, mi még gyermekcipőben járunk, hiszen hat hónappal ezelőtt harcolni kellett azért az egyszerű tényért, hogy aki többet termel, többet is keressen.

— De a demokrácia gyorsan fejlődik és a hibákat igyekszünk gyorsan kijavítani.

Az ötéves terv, mint mondottuk, ontani fogja az új gépeket, meg lopjon tanuinr az uj módszereket,

Innen üzenem minden magyar sztahanovistának: kezdeményezzen bátran, ne féljen az újtól, mert mógótte állunk mi magyar kommunisták és az egész szocializmust építő világ a Szovjetunióval az élen

— A szocializmus a korlátlan, lehetőségek országa. Amikor tavaly ősszel elhatároztuk, hogy gyökeresen változtatunk eddigi módszereinken és a téli hónapokban is tovább folytatjuk az építkezést, akkor az elvtársak egy- része aggódva kérdezte tőlünk: jó-jó. de hol az építésben a felsöhatár?

Én erre azt válaszoltam: az égbolt a felső határ!

A szocializmus tervszerű építésének nincsenek olyan határai, nncsenek olyan korlátái, mint a kapitalizmusnak voltak. A szocializmus ebben is különbözik a kapitalizmustól. Ezért tervezünk mi bátran, merészen. És innen üzenem minden magyar sztahanovistának, munkásújítónak, észszerűsítőnek:

kezdeményezzen bátran, legyen nagyvonalú, ne féljen az új utak- tól, az új kísérletektől, mert mögötte állunk teljes súlyunkkal mi, magyar kommunisták és mögötte áll az egész szocializmust építő világ, a Szovjetunióval az élen.

— Ezért tűzött ki ötéves tervünk olyan célokat, amilyenekről a kapitalizmus nem is álmodhatott. És mindezt meg is tudjuk valósítani, ha jól elsajátítjuk a szocialista építés szocialista munkamódszereit, ha nem bízzuk el magunkat, ha nem csinálunk súlyos hibákat és ha éberek Leszünk az ellenséggel szemben.

A mi nagy tanítónk és vezetőnk, Sztálin eivtárs születésnapjával kapcsolatban láttuk az első hatalmas, lendületes, szocialista munkamegnyilvánulást. Most egy másik dátum előttünk.

Hazánk felszabadításának ötödik évfordulója, április 4-ike.

A magyar dolgozó nép, csak úgy, mint Sztálin elvtárs születésnapjára, lelkes, szoealisia munkamega iániással készül ennek a nagy napnak megünneplésére. Tegnap és ma láthatták ennek a lelkes felajánlásnak sok példáját. Nem kétséges számunkra, hogy az április 4-ével kapcsolatos új munkalendület nem fog megállni, hanem fejlődik tovább.

— Ez a mi tanácskozásunk ebben a fejlődésben komoly határkő. Ez a tanácskozás és pozitív eredményei a sztahánovisták számára és az egész dolgozó nép számára világos és félreérthetetlenül megmutatták. hogy a szocializmus építésének módszerei nálunk is gyökeret vertek, egészségesen fejlődtek, s jövőnk legnagyobb ígéretét jelentik.

A magyar dolgozó nép lelkes örömmel kíséri figyelemmel sztahanovistáinak, élmunkásainak, újítóinak munkáját. A magyar nép hálás ennek az élcsapatnak, mely mint a mozdony a vonatot, ragadja előre egész termelésünket és ezzel emeli gazdasági és kulturális színvonalunkat.

— A magyar nép háláját mi úgy akarjuk kifejezni, hogy legjobb sztahánovistáink közül néhányat, akik legjobb példával járnak elől.

a legmagasabb magyar kitüntetésre, Kossuth-díjra terjesztjük elő. 50—60 sztahanovistánkat pedig — akik szinte kivétel nélkül jelen vannak e tanácskozáson — magas kitüntetésekben részesítjük. Ez nemcsak eddigi érdemeik elismerése és jutalmazása, de egyben serkentés is arra, hogy a jövőben dolgozzanak még lelkesebben, találékonyabban, szívósabban. Járjanak tovább is az élen s odaadó jó munkájukkal mutassák tovább az utat népünk bqldogu- lására és felvirágoztatására, békénk védelmére, a szocializmus teljes győzelmére!

I evél Rákosi Mátyás elvtársnak

Az Első Országos Sztahánovista Tanácskozás küldöttei levelet írtak Rákosi Mátvás elvtársnak.

„A Pártnak és személy szerint Önnek köszönhetjük” — írják levelükben —, „hogy hároméves tervünk győzelmes befejezése után megkezdhetjük a szocialista építés ötéves terv.ét. A Magyar Dolgozók Pártja becsület és dicsőség dolgává avatta a munkát és életre hívta, megszervezte, támogatta a Sztahánovista újítók mozgalmát.”

„Tudjuk, hogy hatalmas emelkedő állmég előttünk” — folytatja a levél — „a minőségi javítás, a gyökeres önköltségcsökkentés. a sztahánovista eljárások széles elterjesztésének harcos útja. Mi elsősorban öntől tanultuk meg, Rákosi elvtárs, bogv a megszerzett tudást, a tapasztalatokat az egész dolgozó nép közkincsévé kell tenni. ígérjük Önnek, hogy a Szovjetunió élenjáró munkásaitól átvett módszereket, fáradtságot nem kímélve, átadjuk mi is a dolgozók széles rétegeinek. Igér- sztahánovisták — munkánk nyomán- ezután tízezrek és százezrek lesznek azzá. Minden erőnket megfeszítjük, hogy sztahánovistává lett társaink, nőmunkások és ifjúmunkások velünk együtt harcoljanak szerszámmal a kézben a munka termelékenységének emeléséért — minden maradiság, fegyelmezetlenség, bürokrácia és lazaság ellen. ígérjük, hogy a Sztahánov-mozga- lomban még szorosabban együtt fog működni a munkásság a műszaki értelmiséggel és a fizikai és szellemi munka vállvetett erőfeszítésével az eddiginél még nagyobb győzelmeket fogunk kivívni szocialista termelésünk frontján. Mi, magyar sztahánovista újítók, megígérjük Rákosi elvtársnak, hogy hazánk felszabadulásának ötödik évfordulóját, 1950 április 4-ét még több, még jobb munkával fogjuk megünnepelni. E nagy nemzeti ünnep alkalmából megindult munkaversenyben élen fogunk járni és rajta leszünk, hogy a munkafelajárásokat teljes siker koronázza, a szocializmust építő ötéves tervünk győzelme, a szovjet—magyar barátság további megerősítése, a béke megvédése jegyében.

Előre, jobb és nagyobb teljesítményekkel, a Párt vezetésével, Rákosi eivtárs irányításával a szocializmushoz.”