Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. február (5. évfolyam, 6-9. szám)
1950-02-26 / 9. szám
A tömegekkel való kapcsolat “ a Bolsevik Párt legyőzhetetlenségének forrása „Ahol elharapódzik az öné léq'iitség, az elbizakodottság, az a szellem, hoqy elég erősek vagyunk egyedül is, hogy nincs szükségünk a dolgozó tömegek támogatására, ott rögtön meglazul és később elvész a Párt és a tömegek egészséges kapcsolata, Pártunk elszigetelődik a dolgozó néptől.” (Rákosi elvtárs beszédéből.) A marxista-leninista párt — a munkásosztály része — elválaszthatatlanul ősszé van kötve a tömegekkel. _,Ha a Párt begubózik, ha magát a tömegektől elkülöníti, ha elveszíti, vágy csak gyöngíti is kapcsolatait saját osztályával, akkot Kiveszti a tömegek bizalmát és támogatásátkövetkezésképpen elkerülhetetlenül cl kell pusztulnia. Hogy a Párt teljes életet, éljen és fejlődjék, ahhoz megkell sokszoroznia a tömegekkel való kapcsolatát és meg kell nyernie osztálya milliós tömegeinek bizalmát." (SzK(b)P története. Rövid tanfolyam. 53. old.) A Párt eszakíthatatlan kapcsolata a tömegekkel, a néppel és a szüntelen gondoskodás arról, hogy e kapcsolat kiszélesedjék és megterősödjék, magából a marxizmus szelleméből fakad, egyike a marxizmus-leninizmus alapjainak. A dolgozók széles tömegeinek az aktív társadalmi és állami munkába való bevonása fontos feladata a szocialista építésnek és nélkülözhetetlen a kommunisták számára. A munkás- osztály pártja, ha maga is nem tanul a néptől, njem tanulmányozza a tömegek harcának gyakorlati tapasztalatait, nem válhat vezérévé a munkásosztálynak és valamennyi dolgozónak. A lenini követelményt: „tanulni a nép- tőT, Sztálin határozta meg a legvilágosabban. E tanítás mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy a vezetőknek nem szabad nagyképüsködniök, meg kell érteniük, hogy nem mindenttudók. Sztálin arra is tanít, hogy a vezetők 'egyoldalú tapasztalata nem elégséges a helyes irányításra; a vezetők tapasztalatát ki kell egészíteni a tömegek tapasztalatával, a Párt tömegeinek tapasztalatával, a munkásosztály és a nép tapasztalatával. Innen ered a Párt elhanyagolhatatlan kötelezettsége: egy pillanatra sem szabad meggyengíteni, annál kevésbbé megszakítani a tömegekkel való kapcsolatot; figyelemmel kell hallgatni a tömegek hangjára, a Párt egyszerű tagjainak, a népnek szavára. A Bolsevik Párt története vezéreinek, Leninnek és Sztálinnak tevékenysége, nagyszerű példája annak, miként Lelí^ tanulni a néptől. Amikor Lenin 1905-ben a munkásosztály forradalmi alkotásával létrehozott’ tanácsokban meglátta a proletáriátus államhatalmának leendő szervét, ez a néptől való tanulást jelentette. Amikor Sztálin 1927-ben az egyik ukrán kolhoz kezdeményezésében — amply traktorjaival segítséget nyújtott a körzetében lakó parasztoknak — felismerte a falu szocialista átalakításának fontos eszközét, ez a tömegektől való tanulást jelentette. A Párt valódi kapcsolata a tömegekkel nyilvánul meg abban a megnem- alkuvó harcban, am,elyat a szektánsok és maradiak ellen folytat. Ez a harc a Bolsevik Párt egész történetén vörös fonalként húzódik végig. A bolsevikok számára teljesen idegen az, hogy elkülönüljenek a tömegektől, bezárkózzanak, szektává alakuljanak át. Éppúgy idegen az is, hogy alávessék magukat a maradi elemek hangulatainak és utánuk kullogjanak. Lenin és Sztálin kidolgozták és elméletileg megalapozták azokat az utakat és módokat, amelyek biztosítják a Párt kapcsolatát a tömegekkel és megerősítik e kapcsolatokat. A tömegekkel való kapcsolat megerősítésére szolgál magának a Pártnak sziervezeti felépítése. A Párt alapszervei a munka jegyében ott létesülnek, ahol az emberek a munkában találkoznak: üzemekben, gyárakban, hivatalokban, mezőgazda- sági szövetkezetekben és így tovább. Az alapszervek legfontosabb feladata, megvalósítani a dolgozók kapcsolatát a pártszervekkel, Minden Párttagnak dolgoznia kell alapszervében: ez az alapja a Párt és a tömegek kapcso laténak és ezen keresztül lehet állandóan kielégíteni a dolgozók követelményeit, igényeit is. A Pártnak a néppel való kapcsolata kifejlesztésében és hogy. jól vezethess a tömegeket, a pártonkr üli aktívákra is támaszkodnia kell. Az ilven aktíva a leg' *óhsb!% összekötő a Párt és az oszály közölt — a Párt akaratának átvivője a tömegek felé. A pártonkívüli aktívák hidat alkotnak a Párt és a munkásosztály között. „A Párt nem vihetne harcba a munkásosztály milliós tömegeit, ha nem lenne körülötte az együttérző tömegek aktívája. Az ilyen aktíva segítsége nélkül a Párt nem tudja megvalósítani a milliós tömegű nép vezetését. Ez — a vezetés egyik alaptörvénye. (Sztálin). Legnagyobb szerepet a Párt és a nép kapcsolatának megvalósításában a szakszervezetek, a sajtó, az ifjúsági szövetségek, a nó'k szervezetei és más tömegszervezetek játszák. A tömegekkel való elszakíthatatlan kapcsolat a Bolsevik Párt legfontosabb hagyománya és ezért van, hogy egy pártnak sem volt, s nem lehet olyan tekintélye a nép előtt, amilyen a Bolsevik Pártnak van. (M. Volin cikkéből.) így döntött a sóit járáspusztai Rúzsa termelőcsoport elvtárs beszéde után Ősszel alakult a Dózsa termelőszövetkezeti csoport. Tizenkét család dolgozik itt, több mint háromszáz hold- nyi területen. Munkájukat jól végzik, eredményeikre a környék magángazdálkodást folytató kisparasztjai is felfigyeltek. Először csak gondolkodni kezdtek, ügy este, lámpagyújtás után. De beszélgettek is, ha összetalálkoztak. Azon gondolkoztak, hogy ők is éppen olyan becsületesen dolgoznak, mint a szövetkezeti tagok és mégsem tudnak kijönni úgy, ahogy akarnak. Pedig látástól vakulásig nem pihennek, ha munkaidő van. A gondolkodás, beszélgetés lassan kezdett tetté érni. Olvastak az újságokban is a társas gazdálkodásról, beszéltek róla nekik a falujárók is. Ezért határozták el azután, hogy ellátogatnak a csoporthoz, közelebbről megismerkednek a tagokkal is, alaposan körülnéznek, mielőtt a döntő lépést megtennék. Erre azonban nem kerülhetett sor. A termelőcsoport elnöke ugyanis kijelentette, hogy az ő területükre pedig idegen be nem jöhet. Ahogy a csoporttagok mesélik, egy táblát szándékozott kitenni az út szélére, „a termetőszövetkezeti csoportot idegenek meg nem közelíthetik felírással. De tudnak ők többet is mesélni az elnökkel kapcsolatban. Azt, hogy Palkovics Ferencet kiutasította a csoportból, Pergel István elvtársat pedig azért, mert a felesége német származású, az intézőbizottságból kizárta s a tagok kritikáját „nem akarok Hlyen hangot hallani", „majd elintézlek" feletettel fogadta, illetve utasította vissza. De történtek mások is. Németh Lajost például nein engedte el az EPOSZ gyűléseire, s mikor tilalma ellenére mégis elment, fegyelmi elé állította és két munkaegységet le is vont tőle. jNem tetszett ez a viselkedés a csoport tagjainak. Már az sem, hogy az elnökük egy személyben párttitkár is. Nem tartották ösz- szeegyeztethetőnek. Valahogy nem így képzelték a tszcs életét. Minek őnekik diktátor, aki elemi jogaiktól is megfosztja őket, az intézőbizottságot is jóformán semmibe sem veszi, távollétében pedig a feleségét bízza meg a vezetéssel? Hiába végeznek jó munkát, ha eredményeiket és életüket UÖGAIDASÁG A minisztertanács határozata a növénytermesztés fejlesztéséről A minisztertanács február 9-i ülésén foglalkozott a növénytermelésünk fejlesztésének kérdésével és ezzel kapcsolatban nagyjelentőségű határozatot hozott. A minisztertanács határozata megállapítja, hogy. növénytermelésünk, színvonala a feBzabadulás óta, különösen a hároméves terv eredményeként, jelentősen emelkedett. A növénytermelés színvonala nálunk mégis lényegesen alacsonyabb, a termelés önköltsége pedig sokkal maga- sabb, mint a fejlett mezőgazdasággal' emeinünfc rendelkező államokban, különösen a Szovjetunió élenjáró szocialista mező- gazdaságában. Míg nálunk a búza termésátlaga kát. holdanként 7.5 mázsa, addig a Szovjetunió búzatermelő vidékein átlagosan kát. holdanként 12—14 mázsa. __Ötéves népgazdasági tervünk egyik' fó'feladatként a mezőgazdasági termelés elmaradottságának felszámolását tűzte ki. Legfőbb növényeink termésátlagát az ötéves; jtepv során nálunk eddig még el nem ért magasságra kell A növénytermelés fejlesztéséhez nagyarányú segítséget nyűit az állam E feladat megvalósításához népköz- társaságunk kormánya az állami gazdaságok, a termelőszövetkezeti csoportok és az egyéni dolgozó parasztok számára nagyarányú támogatást nyújt. Az ötéves terv előirányzata 1950-ben és 1951-ben újabb 280 gépállomást, több mint 7300 új traktort, 350 arató és aratócséplőgépet és többezer egyé6 korszerű mezőgazdasági gépet juttat mezőgazdaságnak. Nagymértékben emelkedik a műtrágya és a növényvédő szerek gyártása, a vetőmagvak nemesítése és elszaporítása, valamint az öntözés és talajjavítás céljaira fordított beruházások összege. A mező- gazdasági szakoktatás intézményeinek széleskörű kifejlesztésével a szaktudás emelésének olyan lehetőségét teremtette meg népköztársaságunk, amilyen soha mezőgazdaságunk dolgozói számára még nem volt. Együttvéve mezőgazdaságunk fejlesztésére a kormány 1950-ben és 1951-ben közel kétmilliárd forintot fordít, s ezzel az óriási áldozattal az ipari termelés gépi, technikai segítségét és a tudomány v'vmánvait biztosítja a mezőgazdasági termelés számára Az állami gazdaságok feladatai Népköztársaságunk kormánya meg: ad minden segítséget ahhoz is. hogy az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok eme'jék termelésük színvonalát és magasabb termésátlagot érjenek el. Az őszi és tavaszi kalászosok, a hüvelyes növények, takarmánynövények, olajosmagú növények stb. learatása után 10 napon belül végezzék el a tarlóhántást. A tavasszal bevetésre kerülő területeken legkésőbb december 10-ig őszi mélyszántást kell végezni. Az őszi mélyszántást traktorral 20— 25 cm mélyen végezzék az eddig sekélyen művelt talajon pedig évente 3 cm-rel mélyítsenek. A magról szaporílandó növények vetését vetőgéppel kell elvégezni és minél nagyobb mértékben kell alkalmazni a traktorvontatású vetőgépeket. Több szerves trágyát és műtrágyát kel! használni. 1950 december 31-ig minden gazdaságba be kell vezetni a helyes trágyakezelést, meg kell valósítani különösen homoktalajon a zöldtrágyázást. Az állati és növényi kártevők pusztításának megakadályozására előzetesen kell védekezni, rendszeresen kell végezni a gyomirtást, a pockok és ürgék szénkénegezéssel történő irtását minden évben legalább egyszer végre kell hajtani, a borsó zsizsiktelenítését a cséplés után 14 napon belül el kell végezni. A fermelőcsoporíok és gépállomások feladatai A termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások feladataihoz tartoznak azok a feladatok, amelyek az állami gazdaságok feiadatai, tehát a tarlói- hántás, az őszi mélyszántás elvégzése, a magról szaporítandó növények vetőgéppel való elvetése, a helyes trágyakezelés bevezetése, az állat és növény kártevők pusztítása. Ezenkívül a terméshozamok emelése érdekében 1950 április elsejéig legalább minden második termelőszövetkezeti csoport vezessen be tudományosan, kidolgozott, helyes növénysorrendet meghatározó vetésforgókat. A vetésforgók bevezetésének módját a földművelésügyi miniszter állapítja meg. i Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a következő termelési módszereket alkalmazzák. Az őszi és tavaszi kalászosok, hüvelyes növények, takarmánynövények, oiajosmagvü növények learatása után legkésőbb 18 napon belül végezzék el a tarlóhántást, fokozzák a szervestrágyák és műtrágyák alkalmazását, géppel végezzék el a magról szaporítandó növények vetését, december 15-ig végezzék el az őszi mélyszántást a gabonafélék gombábetegsógéi ellen csávázzák a Vetőmagot, a kártevő állatok szénkénegezéssel való irtását évente legalább egyszer végezzék el. A népköztársaság minisztertanácsa úgy határozott, hogy a mezőgazdaság 4olgpzóinak ösztönzésére, és. a növénytermelés , .fejlesztésének, előmozdítására, jutalomban és kitüntetésben kell részesíteni az állami gazdaságok, a termelőszövetkezeti csoportok, a gépállomások, a mezőgazdasági tudomány és a mezőgazdasági igazgatás azon dolgozóit és vezetőit és azokat a dolgozó parasztokat, akik az átlagosnál magasabb és minőségileg is kiemelkedő terméseredmények elérésével, valamint a magasabb termések elérése érdekében kifejtett kiváló tudományos szervező és irányító munkájukkal hozzájárulnak a növénytermelés színvonalának emeléséhez. Az állami gazdaságok, gépállomások dolgozói, a termelőszövetkezeti csoportok tagjai és a dolgozó parasztok tartsák szemelőtt: a növénytermelés fejlesztésével az ötéves terv végrehajtását segítik elő, a szocialista Magyar- ország építéséhez járulnak hozzá. nem nézhetik meg azok a környékbeliek, akik követni akarják példájukat Gondolkodni kezdtek a Dózsa tszcs tagjai is, majd beszélgetni egymás között. Úgy, ahogy azt az a huszonnyolc fűzhalomi család tette, mielőtt meg akarták látogatni őket. De a gondolkodásnál, tanakodásnál tovább nem jutottak. Nem mertek cselekedni. Mindnyájan tudták és látták, hogy ,itt valami nem stimmel”, de húzódoztak valamennyien a kenyértöréstől, mert féltették, a csoportot. Néliányan közülük el is akartak menni. Ezeket lebeszélték a többiek. — Nem érdemes, ne menjetek, ne futamodjatok meg — mondották nekik. — Ez így nem maradhat nálunk, valaminek történnie kell. Hátha a hathetes iskolán rájön a hibáira s minden másként lesz ezután. Különösen Narozsnik János bízott ebben. Ö már tapasztalatból tudta, hogy mit jelent az, ha valaki tanul. Egy hónapig volt oda s nagyon megváltozott. Azonban az elnökön eddig ez sem segített. Azokkal, akik találkoztak vele, ilyen üzeneteket küldött: — Megtanultam, hogy még éberebbnek kell lennem veletek szemben, az ellenség számára nincs irgalom., ha hazamegyek alapos ritkítást fogok végezni. A csoport nem tudta mit csináljon. Akadtak olyanok is, akik arra gondoltak, hogy hátha ők a hibásak, az elnök csak erélyes és nem zsarnok. Hátha ők a fegyelmezetlenek. Nem tudták, hogy mit tegyenek. Ékkór jött Rákosi elvtárs beszéde. Elolvasták a Szabad Földből. Rájöttek az olvasottak alapján, hogy bennük is hiba van. Azért, hogy az „új földesúri’ — így hívja a környék — túlkapásait némán tűrték, nem éltek kellőképpen a kritikával. Látták immár világosan, hogy nem ők értették félre a dolgokat, hiszen Rákosi elvtárs világosan rámutatott döntő jelentőségű beszédében, hogy „a kommunista öntudatos, odaadó, szerény munkása Pártjának, osztályának, dolgozó népének’’. Es ilyeneket, amelyek az ő helyzetükre vonatkoztak: „ahol nem haVgátják'me'g, iSt elnyomják a tagság kritikáját, és ahol még_ kevésbbé lehet szó önkritikáról, ott az út lefelé vezet." „A dolgozó parasztság érdeklődése a társas termelés felé fordul és ami nem kevésbé fontos, a termelöcsoportok tagjai — fellelkesülve a szövetkezés eredményein és kézzelfogható fölényén —- öntudatosan, magabiztosan, jövőbe vetett bizalommal dolgoznak tovább." A tagság a beszéd elolvasása után döntött. Elhatározták, hogy az elnök visszatértekor véglegesen rendezik a dolgokat. Uj vezetőt fognak választani, aki majd úgy vezeti a csoportot, ahogy ezt egy kommunistának kell, ahogy azt a Párt tanltja és elvárja. Olyan csoporttá teszik, ahonnan senkit sem riaszt el a belépéstől az elnök zsarnoksága, túlkapásai. Erre tanították meg őket Rákosi elvtárs szavai. A Párt szavai. Tanuljunk a szovjet agitátoroktól Ebben o fűzeiben, mely 9 ereden fényképei lortolmoz, Nikiim és Aszlochovo kitűnő szovjet aqilótorok munkájáról olvashatunk, okik (eladotoikol, nehézségeiket o termelés területén, jó példa erején kívül oz ogiráció ötletes új és új módszereivel oldják meg. Falusi népnevelőink, tanulmányozzák alaposan át e füzetet, vegyenek példát a szovjet agitátorokról o munka magasabb termelékenységéért vívott horebon Kiadja: az MDP Központi Vezetősége Agitációs Osztálya. Pártszervezetek utánrendelhetik: MDP Propagandaanyag Terjesztő, Budapest, V., Deák Ferenc-utca 15. Kapható: MDP Pártszervezetekben. Ára: 60 fillér.
