Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. január (5. évfolyam, 1-5. szám)

1950-01-01 / 1. szám

4 DÉLPESTMEG.YEI NÉPÚJSÁG 1950 Jannár 1. Nagy kedvezmények a szerződéses termelés megkötőinek Termelési értekezlet Halason Küszöbön álló ötéves tervünk cél­A kiskunhalasi MDP szervezetének újévi ajándéka Rákosi elvtársnak Az MDP halasi szervezete egy kézimunkát készített a Csipke­házban Rákosi elvtársnak, minUujéVi ajándék. A csipke közepén Nép­köztársaságaink címere van elhelyezve ezzel a felírással: RÁKOSI ELVTARSNAK, KISKUNHALAS. MDP, 1949. Ez a művészi kivitelezésű csipke őrzi a nép művészeinek kezé- nyomát és örömét, hogy ajándékot adhatnak annak, akit legjobban sze­retnek, és akitől a legjobb életet kapták. Újévtől az egész megyében a nép részvételével történik az igazságszolgáltatás kitűzése, hogy Magyarország agrár­ipari jellegű országból ipari-agrár országgá váljék, vagyis ahol az ipar súlya a döntő, de emellett fejlett, korszerű mezőgazdasággal is ren­delkezik. Ez a tény fokozottabb mértékben követeli, hogy a három­éves terv során már óriási haladást elért magyar mezőgazdaságot to­vább fejlesszük azon az úton, mely a Szovjetunió példája nyomán a gépesített, belterjes nagyüzemi gaz­dálkodáshoz vezet. Egyré fejlődő iparunk nyersanyaggal való ellátá­sa, dolgozó népünk szükségleteinek mind tökéletesebb formában való kielégítése megköveteli, hogy a terv- gazdálkodás szempontjai mindjob­ban érvényesüljenek a mezőgazda­ságban is. Legfontosabb feladatok egyike ezen a téren a gépesítésen kívül a minőségi magtermelés, vagyis a mezőgazdaságnak olyan növényféleségekkel való ellátása, mely a termelési önköltség csökken­tésével egyidőben magas termésho­zammal teszi jövedelmezővé mind egyéni, mind pedig nemzetgazda­sági szempontból a termelést. Kormányzatunk e cél érdekében már az elmúlt esztendőben meg­kezdte munkáját a dolgozó paraszt­sággal kötött szerződéses termelés útján. Az eredménynem is maradt el. A jó példa alapján helyezte most de­mokratikus kormányzatunk a jövő esztendő feladatai közé a szerződé­ses termelés még szélesebb alapokra való fektetését. Kiskunhalason a mezőgazdasági munkákat irányító és ellenőrző népi bizottság december 23-án rendkívüli ülés keretében tárgyalta meg a szer­ződéses termeléssel kapcsolatos tennivalókat. Az ülésen résztvett Pfeifer József, SZÖVOSZ központi kiküldött, valamint dr. László Gyula, a Növénytermeltető NV képviseltje. Pfeifer József felszólalásában hangsúlyozta a szerződéses terme­lés fontosságát. Rámutatott a múlt­ban előfordult hibákra, többek kö­zött arra, hogy a kulákság ezen a téren is igyekezett befolyásolni dol­gozó parasztságunkat és ha közvet­lenül nem is, de megbízottai útján elidegeníteni a szerződéskötéstől. Ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy dolgozó parasztságunk megláthatta: a kormányzat intézkedése az ő javát szolgálta. A kedvezmények egész sora áll a szerződők rendelkezésére. Kamatmentes hiteleket: vetőma­got, műtrágyát,, növényvédő szereket, termelési előlegeket kapnak, igénybevehetik a gép­állomás olcsó és jó munkaere­jét. biztosítva van számukra a termény értékesítése, stb. Dr. László Gyula méltatta azt a hatalmas előrejutást, melyet mező- gazdaságunk a felszabadulás óta elért és vázolta a feladatokat, me­lyek a jövőben ezen a téren reánk­várnak. — Nagy munka áll előttünk- a múlt rendszer elmaradott, kapita­lista rablógazdálkodásának .képéi kell teljesen megváltoztatni, átállí­tani új, a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának, a világ legfej­lettebb gazdaságának példájára. Állami gazdaságaink és termelő- csopórtjaink az úttörői ennek a mun­kának. de éppen a szerződéses ter­melés kiszélesítésével kell egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt­jainkat is rávezetni erre az útra. A hozzászólások elhangzása után maguk a bizottság dolgozó paraszt­tagjai jártak elöl jó példával: így Kovács G. László. Kovács István és Kovács R. István azonnal alá­írták a szerződést. A bizottság elhatározta, hogy a Párt vezetésével és az összes tö­megszervezetek bevonásával hala­déktalanul megkezdi munkáját a dolgozó parasztság körében. Kis- gyűléseken, a Szabad Föld Téli Es­ték keretében, egyéni felvilágosítás­sal hat oda, hogy határidőre: ja­nuár 31-re a termelési tervet telje­sítse. A bizottság ugyanakkor lelke sen fogadta el a gyoniröi járás ver­senykihívását a szerződéses, terme­lés minél nagyobb Sikere érdekében és a maga részéről ígéretet tett, hogy Kiskunhalas nem fog lema­radni a nemes versenyben. MHK hírek A Munkára Harcra- Mész Moz­galom megyei kiért kelésénél ,a fél. egyház.; járás kiváló telje»ffmény- nyel a harmadik helyre kei ült- Az 'általába í jól szerepeit községek kö­zül i-s messze kimagaslik Gá'ér köz­ség eredménye, ahoi a- benevezetlek közül összesen ketten vannak — azok i3 betegségük miatt — akik nem próibáatuk le. Nem mujat ilyen jó képet maga Félegyháza városa, ahol a lepvóbá- zo'yak száma alig haladja meg a be­nevezettek ötven ízáz.ilékát. Ez azt mutatja, hogy a benevezettek nem ismerték, fel .H mozgalom igazi, ha­talmas 'jelentőségé*, célkitűzéseit. Ezn a téren sürgős javítani való van. Ha elmaradás van js, ezt lelkiisme­retes munkával beiében és be kell hozni. A városnak is fel kell zár­kózni a járás me'ié. hogy méltók le­gyünk -a sportgimnáziumra és mind­arra ,a támogatásra, amit eddig kap. tunk és ezután kapunk az ötéves terv folyamán. Félegyhóaa sportolói a termelés területén a sztálini műszakban bebi­zonyították, menyire magukénak te­kintik népi demokráciánk feladatait, nem szabad, hogy éppen a sportban maradjanak le a többi város mögött- Reméljük, hogy az 1949 próbaév ta­pasztalatai után 1950-ben ugrásszerű javulás áll be ezen a téren is, bi. «zen a Szovjetunió GTO-moagialma a példa, mennyire segítségünkre van termelékenységünk fokozása; tehát a szocializmus építésében a rendszeres sportolás, melyhez hozzásegít ben­nünket az MHK-moagalom. A népnek a büntető igazságszolgál­tatásban való részvételéről szóló 1949. évi XI. törvénycikk 1950 január 1. napján,a .budapesti felsőbíróság egész területén, így vármegyénkben is ha­tályba lép. Már megtörtént az első működési- időszakra szükséges ülnökök kisorso­lása a Magyar Függetlenségi Nép­front, által kijelölt dolgozók közül. Bíróságaink dolgozói lázas izga- .iorúniaj készülnek , a' nagy nspra, mi­kor a nép ' képviselői elfoglalják he­lyeiket".a bírói- székekben. Az ülnökök eskütétele ünnepélyes keretek közt tör­ténik a részvételükkel tartandó első tárgyalás előtt. Esküvel fogadják, hogy ülnöki tisztüket a törvény értel­A tervgazdálkodás folytán megin­dult országszerte, így Kiskunfélegy­házán is dr. Brukner elvtárs vezetésé­vel az iskolafogászat. A sztálini mun- káíelajánlással kapcsolatban nem ma- ladt egyetlen iskolás diák sem meg- vizsgálatlanul! Tupodi Mihály VIII. ált. iskolás ösztöndíjas tanuló már ön­tudatosan jelntetle ki a vizsgálat után: „Édesapám, a kubikon már 30 éves korában gyomorbajos lett a fogai miatt! Bennünket Rákosi pajtás meg­véd ettől. A legnagyobb meglepetés Tóik Mi- hálynét éne, aki elkísérte lányát a délutáni rendelésre s a kezelés után fizetni akart. — „Az iskolafogászat mében igazságosan, részrehajlás nél­kül, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szem előtt tartásával teljesítik. A hivatásos bírák szaktudása és ? dolgozó népnek az ülnökök útján ki­fejezésre jutó meggyőződése és fel­fogása együttesen fog érvényesülni ai új büntető tanácsok működésében. Ha ezeket a tanácsokat rátermett és a népi igazságszolgáltatás feladatait tisztánlátó bírák vezetik, akkor bírósá* gaink megvalósítják az Alkotmány' ál­tal reájuk bízott feladatokat: .. büntetik a dolgozó nép ellensé­geit, védik és biztosítják a népi de­mokrácia állami, gazdasági és társa­dalmi rendjét, intézményeit, a dolgo­zók jogait. Nevelik a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés sza­bályainak a megtartására teljsen díjmentes!“ —■ volt a válasz. A meglepett munkában megöregedtt kiskunfélegyházi asszony előtt minden szónoki beszédnél jobban világosította meg ez a tény a dolgozók államának lényegét! A további .tervekről dr. Brukner elvtárs így nyilatkozik: „A Párt minden segítséget megad mun­kámhoz. A pedagógus szakszervezet útján megkaptam a tanyai iskolák adatait s amint a fagy lehetővé teszi, sorbavesszük a tanyai iskolákat is. A munka, mai állapotát tekintetbe véve, ígéretet tehetek arra nézve, hogy az ötéves terv első esztendejének végére nem lesz romlottfogú iskolásgyerek a kiskunfélegyházi határban! Kiskunfélegyházi iskolafogaszat „Dom Mizet'V. J. Lenina.“ MegiUe- tödve állunk a ház kis táblácskája előtt, amelyen e pár szó olvasható, Paraszlküldöttségáfik eljuthatott ide, ahová kevés magyarnak állt még módjában eljönnie. Megtekinthettük azt a házat, ahol a világtörténelem leg­nagyobb lángelméje: az Ok'tóberi Szo­cialista Forradalom vezére élle utolsó éveit. Ez az a ház, ahol 1918 őszétől, első megbetegedésétől kezdve, kisebb- nagyobb megszakításokkal élt és dol­gozott Lenin. Az egyemeletes kis csuládi ház ju­har-, nyír- és hársfából álló óriáspark közepén fekszik a kis Pohra-jolyó mel­lett, Moszkvától 23 kilométernyire A házat a szovjet állam múzeummá alakította át, mely kegyelettel őrzi a szovjet nép, a világ dolgozói nagy ve­zérének emléktárgyait. Közülük nagyon sok olyat, mely előttünk, magyarok előtt még ismeretlen volt A ház előcsarnokában posztópapu­csot kúpunk lábunkra, nehogy cipőnk­kel, csizmánkkal jelsértsük a padlót. Kísérőnk, egy fiatal koniszomolista lány, megindul velünk szobáról-szo- bára. Az első szobában parasztjaink hosszan élálldogálnak egy üveggel borított tábla , ' előtt. Olyasvala­mit pillantanak meg az üveg alatt, amelynek köze van a mi föld­reformunkhoz is és egy pillanatra megüti mindannyiunk szívét. Arról szól, hogy az Októberi Szocialista For­radalomban a jiatat szovjet állam a cári család, a üallein-, Trubeszkpi her­cegek sokmilliós birtokát, a földesurak, grófok, bojárok földjét ■— minden kár­térítés nélkül cgyszersmindenkorra örökös használatra, ingyen kiosztotta a dolgozó parasztok kozott. Mert a Lenin vezette nagy forrada­lom győzött, a munkásosztály, szövet­ségben a dolgozó parasztsággal, fel­építette u világ egyetlen szocialista államát, összetörte a náci fasizmus népelnyomó rendszerét, Horthy-Ma- gyarorszag nagybirtokos fasiszta el­lenforradalmi rendszerét: eljutott mi- hozzánk is az októberi forradalom ki- aludhatatlan szikrája, egyszerit szov­jet katonák, tankisták, munkások, kol- iiozparasztok hozlak el. Eljött hozzánk is a szabadság és megcsinálhattuk mi is a mi nagy demokratikus földrefor­munkat Az üvegtábla alatt, úgy erez­tük és ez a gondolat motoszkált leg­többünk fejében, felismertük az 1945. évi magyar demokratikus földreform elődjét — egyenes ' szülöanyjál... A ÍGY ÉLT LENIN Részlet Fehér Lajos „Öt hél a világ legfejlettebb mezőgazdaságában“ c. könyvéből történelmi nevezetességű dekrétumon Lenin aláírását olvashattuk. Lenin 1918 szeptemberében utazott els'óízben Gorkiba, gyógyulásra, a Mi- chelson-gyárban ellene elkövetett me­rénylet után. Már lábadozó korban jött ide ki, ahol a jó erdei levegőn egészsége hamarosan helyreállt és ok­tóber végén már visszatérhetett a munkába Moszkvába. Szomszédos szobába vezet kísérőnk. Itt jött össze a Lenin-család, amikor filmet vetitellek. Ilyen alkalmakkor Lenin mindig meghívta a szomszédból a park túlsó oldatán tevő gorki falu parasztjait és a Lenin-csalúd együtt nézte végig a filmet a parasztokkal. Ebben a szobában Lenin nagyon so­kat tanácskozott a parasztokkal, — egy kép is van erről hogyan le­hetne gyorsan felépíteni, átszervezni a szovjet mezőgazdaságot. Itt fogadta 1921 január 28-án a gorki paraszto­kat,. akik gyűlésre hívták öt. Másnap Lenin meg is tartotta a gyűlést.' Be­szélt az ország villamosításáról,, a mezőgazdaság gépesítéséről és a szov­jet parasztság jövőjéről. A faluban még ma is sokan emlékeznek erre az előadásra. A gyűlés végén a parasz­tok azt mondták neki: Nagyon szerel­nék, ha falujukba be lehetne vezetni a villanyt. Lenin megígérte a támo­gatást, Amit Lenin megígért, mindig be is tartotta. 1921 májusára Gorki faluban valóban minden házba beve­zették a villanyt s ahogyan a parasz­tok mondották — a faluban kigyullad­tak „Lenin lámpácskái". Ebben az időben belegeskedése köz­ben Lenin innen, G árkiból vezette a párton belül elburjánzott trockista, bucharintsta frakció szétverését, amely akkor a szakszervezeti kérdésben tá­madta a Párt vonalát. Itt írta „Lira a szakszervezetkröl“ című röpiratát, amelyben első ízben fogalmazta meg híres tételét: „a szakszervezetek a kommunizmus elótskolái". A következő szobában az 1921 no­vemberében megtartott X. Pártkon­gresszus emlékei vannak összegyűjtve. Ez volt az utolsó Pártkongresszus, amelyet Lenin vezetett. Javaslatára, betegségére való tekintettel ezen a kongresszuson választolták meg Sztá­lint a Bolsevik Párt főtitkárává. Ezután már szinte megszakítás nél­kül Gorkiban tartózkodott Lenin. Itt látogatta meg öt Sztálin 1922 nyarán. Láttuk és megsimogattuk azt az egy­szerű, fehérre festett, virágos díszítésű deszkaszéket, amelyen ez alkalommal Lenin ült s a másik fonott széket, amelyen Sztálin foglalt helyet. A húz déli részén a hársfák alatt láttuk azt a deszkaszéket is, amelyen kinn a kert­ben üldögéltek és beszélgettek. Lenin 1922 novemberében lépett fel utoljára nyilvánosan a Moszkvai Szov­jet Tanács ülésén. Szávai jövőbelátók voltak. Az új gazdasági politikáról be­szélt, arról, hogy ezen az úton a „NÉP Oroszországból szocialista Oroszország lesz". Betegsége ezidötól fogva mindinkább elhatalmasodott rajta. Az egész szovjet nép jéltö aggo­dalommal és remegéssel fordult Gorki felé. Munkások, parasztok levelekkel és kedves ajándékokkal keresték fel Lenint. Megnéztük ezeket az ajándé­kokat is. A iulai munkások hímzett kendőjén ezt a megható pár szót olvas­hattuk: „Légy egészséges. Atyánk.“ 1923 elején újra kezdett dolgozni. Öt cikket diktált tollba, — ezek voltak az utolsó cikkei, — köztük történelmi jelentőségű cikkét a szövetkezeti kér­désről, amelyben jövőbelátó szavakkal előre megrajzolta a kolhozmozgalom, a szocialista mezőgazdaság felépítésének útját. „És valóban: minden nagyüzemi ter­melési eszköz az állam hatalmában, az államhatalom a munkásosztály kezében van, a munkásosztály szövetségben a sokmillió kis- és középparaszttal... hát ez nem minden, ami kell ahhoz, hogy a szövetkezetekből, csupán csak a szövetkezetekből, amelyeket azelőtt mint kalmárkodást kezeltünk ... vájjon ez nem minden, ami a teljes szocialista társadalom felépítéséhez szükséges? Ez még nem a szocialista társadalom fel­építése, de ez mindaz, ami a fel­építéshez szükséges és elegendő.” írta Lenin ebben a híres cikkében 1923-ban. Negyedszázaddal később, ma, a yva- gyar termelőszövetkezeti mozgalom .indulása idején, vájjon nem tanulsá­gos-e, sőt éppen a legidőszerűbb Le­ninnek ez a figyelmeztetése és út­mutatása nekünk, magyar dolgozó pa­rasztoknak is? Ezekben az időkben már egyre rosz- szabbodott Lenin betegsége. A lépcső- házban karját építettek, hogy abba ka­paszkodva, könnyebben jel tudjon menni az emeletre. Az emeleten volt dolgozószobája, ott választott ki ma­gának a ház déli, napsütéses sarkán egy kis szobát. Itt szeretett legjobban tartózkodni, írni és olvasgatni. Halála előtt két nappal itt olvasta el, illetve olvasta jel neki felesége, Krupszkaja asszony Jack London: „Az élet szere- tele" című regényét. 1924 január 24-én egész váratlanul rosszul lett Lenin s agyvérzésben 6 óra 6 perckor meg­halt ... Kihunyt az üstökös, amely el­méjével bevilágította és megmutatta az utat az egész dolgozó emberiség­nek a jelemelkedés, a szocializmus jelé. Ideiglenes ravatalánál elsőnek egy Gorki falusi öregparaszt állott dísz- őrséget Lenin mellett. Még na is meg­vannak a koszorúk, amelyeket a Gorki falusi parasztok hoztak, akik annyit köszönhettek nagy szomszédjuknak és tanítómesterüknek; Elhozták ezen a napon Lenin ravatalához a maguk és az egész szovjet parasztság nevében... Lenin nagyon egyszerűen és szeré­nyen élt. Ahogy mondták róla, — egyszerű, mint az igazság! Egyszerű­ségére és igénytelenségére mi sem jellemzőbb, minthogy 1918 telén, ami­kor kegyetlen hideg volt és kevés volt a tiízrevaló, Lenin — a szovjet állam vezetője, — átköltözött az udvaron levő másik, kisebb házba, mert azt kevesebb fával is melegre lehetett fű­teni ... Itt illa meg híres könyvét: „A prolelárforradatom és renegát Kautsky" címmel. Lenin 'nagyon szeretett játszani. A parkban kis tábla őrzi annak a hely­nek az emlékét, ahol tekézni szokott a parasztokkal. A házban még ma is él egy alkalmazott, aki együtt tekézett Leninnel. Nagyon jól tudott tekézni Lenin; Nagyon szeretett vadászni is. A múzeumban külön üvegszekrényben őr­zik ma is kétcsövű, sörétes 16-os va­dászpuskáját, vadásztáskáját és ka­bátját. Mindig azt tartotta, a vadászat egyik legjobb pihenő szórakozás. A park fái alatt sokszor eljárt vadá­szatra a parasztokkal a környező fal­vak erdőségeibe. Lenin nagyon szerette a fákat. Egy öreg tölgyfát — kora többszázéves — vaspántokkal, lemezekkel vétetett kö­rül, hogy megóvja a pusztulástól. Az úttól balra kísérőnönk kis meggyfa- kertre hívta fel a figyelmünket. 1923 október végén, amikor már nagyon beteg volt Lenin, a gluhorszkai pa­mutgyár munkásai jó meleg, vörös gyapjúinget és !8 meggyfát hoztak neki. ajándékba. November elején ül1 tették el, amikor már túlságosan késő az idő meggyfa ültetéséhez és ez a november különösen esős is volt. A kertész nem is bízott benne, hogy a meggyfák megfakadnak. Lenin mégis elintette. A gyümölcsfák meggyökere­sedtek. Azóta is minden tavasszal hó­fehér habba borulnak. Túlélték az 1940. évi negyvenfokos, rettenetes téli fagyó, kát is, amikor rengeteg gyümölcsös- kert kipusztult Moszkva környékén. A gluhorszkai meggyfák, amelyek erejé­ben a szovjet dolgozók szerctete és emlékezete él nagy vezérük iránt, le­győzik az időt„ a kemény fagyokat s a legnagyobb nehézségeket is.., ... A park délkeleti, lépcsőjén állunk a magyar parasztküldöttség tagjaival. Ezen a lépcsőn gyakran üldögélt Le­nin SztáFnnal s nézegettek a távoli földeket. Akkor még kicsinyek voltak a fák s be lehetett látni az egész messzi vidéket. A jövőről, a szovjet nép jövőjéről beszélgettek, a jövő ter­veit szövögették... Ma már nagyok a fák, csak a szemben lévő domboldalra tehet áttekinteni. Valóra vált Lenin álma: megerősödtek a parasztok szö­vetkezetei, virágzó kolhozmozgalom fejlődött ki s a falun is megvalósult a szocializmus... A szemben lévő. domb­oldalon a „Molotov“ gépállomás Irak-, torai szántanak a kolhozföldön. A földterület a Gorgi faluban lévő, Le­ninről elnevezett „Vladimir lljics"- kólhozhoz tartozik. A szovjetunióbeli kolhoz-tanulmány- utunkor. a Lenin-Gorkiban levő „Vla­dimír Iljics“-kolhoz volt az, amelyet etsőízben meglátogattunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom