Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. január (5. évfolyam, 1-5. szám)

1950-01-29 / 5. szám

2 BACSKISKUNMEGYET NÉPÚJSÁG 1950 fanuär 29. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS A tag és tagJelmEtí&Siíét&SSwnnnka ÉS HIBÁI a tag és tagjelölt nevelési munkára. Foglalkozni ked lárási és városi bizott­ságainknak a tagjelöltek pártmunkába állításával, a tagjelöltek nevelésével, hogy azok hat hónap után teljes értékű tagjai lehessenek pártunknak. Fokozot­tabb munkát kell indítani a tagjelölt- kineveiés területén. Legyen az elvtár­sak előtt állandóan Sztálin elvtárs tanítása: „Úgy becsüljük a kádereket, mint a Párt és az állam aranykészletét, hogy megbecsüljük és tiszteletben tartjuk őket. Másodszor, hogy ismerjük a ká­dereket, gondosan tanulmányozzuk minden egyes káderbeli funkcionárius jó oldalait és hibáit, hogy tudjuk, melyik helyen bontakozhatnak ki leg­könnyebben képességei. Harmadszor, hogy gondosan ne­veljük a kádereket, hogy segítsük minden egyes fejlődő munkatársun­kat előmenetelében, ,hogv ne sajnál­juk az időt ami ahhoz keli, hogy tü­relmesen „vesződjünk” ezekkel a munkás társainkkal és siettessük fej­lődésüket.” Mintegy nyolc hónap telt el Pár­tunk Politikai Bizottságának határozata óta, mely lehetőséget nyújtott a tag- és tagjelölt felvétel újbóli megindító Sára. A TAG ÉS TAGJELÖLT FEL­VÉTEL MUNKÁJÁBAN jó példaként kell, hogy említsük a Kecskeméti Gép gyár munkáiét. A gépgyárban a tag gyűlés jól volt előkés ütve. A titkár elvtárs oeszámolója n gfelelöen húzta alá a tagjelölt nevelő trunk* fontos ságát, mint a pártépítés döntő lánc­szemét. A beszámolót követő hozzá szólások mind a kérdés körül csoporto­sultak és így a taggyűlés eredményes munkát vég*, itt. A taggyűlés io rn*g szervezésében a budakalászi Kimger- gyár is élei 'árt. Három UgvóHet vett fel a párttagság tagnak, míg húsz jelentkezőt u gjelöltnek fogad‘a!< el. A lelkes ha-igu.atú taggyu'irt csak az zavarta m“g hogy a húsz jelentkező­nek felvétele és ismer: dósé hosszá időt vett igénybe, nagyon “In/ujtotU a gyűlést, amiből azt Keil levonnunk tanulságnak, hogy ilyen nagyszámú je- .entkező esetén inkább egy rendk'> úii taggyűlést hívjunk össze, semhogy egy ízben a taggyűlés ellaposodjon A Klinger-gyári tagjelöltek a sztálini felajánlás és műszak alatt jó eredményt értek el s ezzel érdemelték ki, hogy a Párt tagjelöltjei sorába kerülhessenek. A VÁCI VÁROSI BIZOTTSÁG 22 tagielölt felvételi ívet küldött lel. A tagjelöltek összetételénél helyesen fi­gyelembevették a szociális helyzetüket. Az új tagjelöltek mind fiatal dolgozók, akik lendületesen fogják tudni vinni az alapszervezet életét. A budakörnyéki járás is eredményes munkáról adhat számot a tag és tag­jelölt felvétel munkájánál, ötvennyolc tagjelöltet vettek fel Pártunk soraiba és a járás alapszervezetei közül külö­nösen kiemelkedik a nagykovácsi szer­vezet, ahol kilenc tagjelöltet, a nagy­kovácsi termelőszövetkezeti csoport üzemi pártszervezete pedig négy tag­jelöltet vett fel. DE AMIKOR EREDMÉNYEINKRŐL BESZÁMOLUNK, ugyanakkor fel kell, hogy tárjuk az ezen a munkaterületen levő hibákat is. Általában megállapít­ható, hogy a járási és városi bizott­ságaink a tagjelölt felvételt nem tekin­tik a pártépítés fontos feladatának. Vannak járások és városok, melyek ezalatt az idő alatt egyáltalán nem küldtek be tag, vagy tagjelölt felvételi kérelmet, pld. Dunavecse, váci járás, Kiskőrös, Kalocsa város, Nagykőrös, Szentendre és Kiskunhalas. Ezenkívül vannak olyan szervezetek, amelyek szinte nevetségessé teszik magukat egy-kettő, vagy négy kérelem bekül­désével: például Aszód egy, Gödöllő kettő, Gyömrő négy kérelmet továb­bított. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy egyáltalán nem folytatnak ezek az alapszervezeteink tervszerű tagjelöltkinevelo munkát, de még azt sem tudatósítiák kellően a becsületes dolgozók között, hogy a tagjelölt felvétel a Pártban megindult, s minden becsületes, kiemelkedő mun­kát végző dolgozó tagjelöltje lehet Pártunknak. A járások közül a monori negyven­két kérelmet nyújtott be. Azonban ezek között a kérelmek között található olyan is. amelyet a kérelmező már ha' hónappal ezelőtt beadott és csak mo-t került elbírálásra a járási bizottságnál. Ez nem elszigetelt jelenség, megtalál­ható a budakörnyéki, szentendrei járás­ban is. Tehát megmutatkozik, hogy alapszervezeteink nem állandó, hanem kampány-feladatnak tekintik a tag és tagjelölt felvétel munkáját. Ezeknél az időt huzó javaslattételeknél gondol­junk káros következményeire. Ezalatt a hosszú idő alatt már biz­tosan érdeklődött jó néhányszor kérel­me után, és nem tudtak neki megfe­lelő választ adni. A jelentkező, ak. hosszú ideig vár a könyvére, vagv az értasítére, természetes, hogy tebeszé i még azokat is a jelentkezésről, ak’k ezt szándékozták megtenni, de különö sen abban az esetben, ha ilyen hosszú idő irtán utasít'ék vissza. Azt fc-o mondani: hosszúidéig várakoztattakgs aztán értesítettek arról, hogy nem va­gyok eléggé fejlett. holott azóta u fejlődtem, anróta a kérdőívet kiállítot­tam. Tehát az ilven kihatással van az egész hm és ta"<Blö,t felvételi mun­kára is. Feltétlenül meg kell gyorsítani a kérdőívek forgási sebességét és meg­javítani a tagjelölt felvétel kérdésében a felvilágosító munkát a dolgozók leié. MEG KELL EMLÍTENI Á JELENT­KEZŐK ELBÍRÁLÁSÁT IS. A legtöbb helyen felületesen, hanyagul, sablonosán végzik ezt a munkát. Nemhogy a je­lentkezővel személyesen beszélnének az elvtársak, de még a felvételi ivét és életrajzát sem nézik át gondosan. Ezért többször előfordul, hogy a hiányzó adatok pótlásáért vissza kell küldeni a kérdőívet a járási, vagy városi párt­bizottságainkhoz. Sok esetben hiányzik a kérelmező születési éve, pedig a lag- jelöit igazolvány kiállításához ez fel­tétlenül szükséges. Vagy az ajánló nem írja be, hogy minek az alap ián ajánlja a kérelmezőt, s ennek sem tanúsítanak különösebb jelentőséget Pártbizottsá­gaink. Az elbírálást több esetben a járási, vagy városi bizottság nem írja alá vagy nem pecsételi le. És különösen a szentendrei járásban ezt a döntő fontossággal bíró pártepítő munkát kényszermunkának vélik és úgy is kc-elik. Ezek a tények megmutatják, sokká! több gondot kell fordítani közeljövőben SZÉL ÉS LÁNG (A malájok földjén) » MET KAPOTT A KALOCSAI EÍS KISKŐRÖSE A NÉPE ESEMOKRÁ CEÁ TOL ? A hároméves terv nemcsak orszá­gosan, hanem járásaink területén is dolgozó népünk életszínvonalá­nak nagymérvű emelkedését, gaz­dasági életeneK jelentős fellendülé­sét eredményezte. De mutassák meg az alanti ered­mények számszerűen is, hogy a MDP által vezetett népi demokrácia a dolgozó embert tartja legfőbb ér­tékének és ezért életszínvonalának emelése, szociális és kulturális lyzetének megjavítása érdekében minden erejét mozgósítja. A kalocsai Járásban Bátyán a község villanyhálózata elkészült, kultúrház, iskola és nap­közi-otthon épült. Drágszélen óvoda és egészségügyi intézmények léte­sültek, jégvermet építettek. Duna- szentbenedeken a községet csator­názták, kultúrházat építettek, a község járműbeszerzéséhez anyagi hozzájárulást kapott. Dusnokun egészségügyi intézmények létesül­tek. Fajszon kiépült a község vil­lanyhálózata, újjáépült az iskola és az óvoda, kijavították a községi hidakat, rendezték a vásárteret. Foktőn a község kultúrháza, az Iskola, szegényház, hússzék és vá­góhíd építése megtörtént, kijavítot- ák a hidakat Is. Hajóson egész­ségház, napközi otthon, vágóhíd és hússzék létesült, rendezték a vásár­teret. A hidakat rendbehozták, tűz- oltószereket szereztek be. Homok- megyén egészségügyi intézménye­ket létesítettek, az utakat és járdá­kat kijavították. Miskén az utakat kijavították. Öregcsert'n újjáépült az iskola és az orvosi lakás. Szak­maron egészségügyi intézményeket 'áteshettek, az orvosi lakást rendbe- hozták, a hidak kijavítása is meg­történt. Uszodán feljavították a községi legelőt, bevezették a vil­lanyt. Az utakat és járdákat kija­vították. A kiskarovi Járásban Akasztón napközi-otthont és egészségügyi intézményeket létesí­tettek, csatornázták a községet. Császártöltésen a község útjait ki­javították. Újjáépítettek az iskolát. Az autóbusz garáge és műhely épí­tése is megtörtént. Csengődön meg- ezdték a villany bevezetését, egész­ségházat építettek, rendezték a vá­sárteret. Kecelen fejlesztett^ a köz­ség szőlészetét, az utakat kijavítot­ták. újjáépítették az iskolát és az óvodát, rendezték a vásárteret. A k“zség sportpályája is elkészült. Pák in az óvodát újjáépítették. Ki­nyitották az utakat. Soltszent- ímrén a há-omávcs terv keretében az összes utakat kijavították. Solt- vadkerten a kultúrházat, a. rrpköz'- otthont újjáépítették, új tűzoltófel­szerelést kapott. Rendezték a vá sárteret, a népi kollégium felépíté­séhez anyagi támogatást kapott. Fejlesztették a község szőlészetét is. Tázláron iskolát építettek, sport­pályát, népfürdőt és sportuszodát létesítettek. Apaállatokat szereztek be és az állategészségügy is je­lentős mértékben feljavult. A kutakat a felsorolt helységek mindegyikében kijavították, rendbe­hozták vagy szükség esetén új ku­takat létesítettek. Hogy ezek az eredmények — me­lyeket az ötéves terv első évében jelentősen ki dogunk egészíteni és fokozni — mit jelentenek dolgozó népünk számára, azt nem keli bő­vebben magyarázni. A maláj: nép gyűlölete hosszú ideje gyünk már lel saját feudális urai és a tengerentúli rabszolgatar­tók iránt­A második világháború idején sokmildó gyarmati dolgozó esett a japánok rabságába, de a nép fegy­veres felkeléssel szállt szembe a ja­pánokkal- Ez a népi iiáború meg­edzette a hazafiakat, népi hősöket teremtett. A japánok elűzése után az óhajtott szabadság helyett az an­gol gyarmatosítók jelentek meg fel­ügyelőikkel, rendőreikkel, kizsákmá­nyolásukkal, faji elnyomásukkal. A nép demokratikus jogokat köveiéit- A gyarmatosítók erre új ,,alkot­mányt" állítottak össze a maláji főid számára, — amely biztosítja az an­golok fennhatóságát. Tiltakozás vi­hara futott végig az országon- A több mint 450 ezer tagot számláló Szakszervezetek Országos Szövet­sége, a maláji ifjúság szervezetei, a japánellenes népi hadsereg volt har­cosainak egyesülete, a matáji föld haladó pártjai megalapították az Együttműködés Országos Tanácsát, s azt a követelést állították fel — adják meg a népnek az önrendelke­zési jogot­A hazafias mozgalmat az angolok csakhamar ..kommunista ügynökök összeesküvésének’“ nevezték el, a kommunista pártot illegálisnak je­lentették ki és mindenkit, aki a szabadságért küzd, kommunistának nevezve, börtönbe vetetlek. Ez az intézkedés csak fokozta a nép ellen­állását. A régi harcosok, akik a ja­pán megszállók ellen küzdöttek, ÍQgyvert ragadtak az új, vagy job­bén mondva a régi támadók ellen- A maláji föld valamennyi tartomá­nyában megalakultak a felkelő osz­tagok. Az angol elnyomás csak fo­kozódott. Brit hadihajók fegyverek­kel és csapatokkal teli szállítmá­nyok érkeztek a maláji föld partjai felé, rendőrségi osztagok szálltak nartra. akik vérebeket hoztak és megindult az angolok szégyenletes háborúja a maláji föld szabadság- szerető népe ellen- A népi harcosok o^tggai a dzsungeloméi fé^tSzvé'. alakultak meg és a harcokban an­gol, amerikai és holland fegyvere­ket szereztek maguknak- A termé­szet is szövetkezett az elnyomók ellen a népi harcosokkal, mert hi­szen a dzsungelek, ingoványok, he­gyek titkaival csak a benszülöllek voltak tisztában. Később az angol stratégák úgy vélték, hogy megol­dást találtak erre a kérdésre is. a Borneo szigetén lakó dajákok félvad törzséből kezdtek harcosokat tobo­rozni.- A dajákok hadserege fapaj­zsokkal, mérgezett nyilakkal felfegy­verkezve özőnlotte el a özsungeie- ket. De az angolok velük is pórul- jár'-ak, mert közülük is sokm át­álltak a felkelők táborába. Az angol tüntetőesztagok a ma­láji faivak békés lakosságán töltik ki mérgüket, falvakat gyújtanak fel, egész törzseket pusztítanak el, túszokat fognak. A felkelők azonban nem hagyják magúkat. Minden ke­gyetlenséget azonnal megbosszulnak- Singapur,ban látszólag most min­den nyugodt- Be ez csak csalóka látszat. A Singapurban töltött na­pok alatt a kínai taxisoffőr, amikor megtudta, hogy oroszok vagyunk a kezünket kezdte szorongatni és ün­nepélyes hangon ezt kérdezte: ,,Mit szól Kínához? A nép ott hamarosan végleges győzelmet arat és ez mind­annyiunk lelkét örömmel tölti el“'- A sofíőr azután elvitt abba az iskolába, ahol a felesége, mint ta­nítónő működik. A városszéli ros­katag házacskában, működik az iskola. Az osztályban a maláji gyer­mekek a földön ültek, maguk alá húzott lábakkal. Amikor a tanítónő elmondotta a gyermekeknek, hogy mi oroszok vagyunk, akkor a nö­vendékek lelkesen körülfogtak ben­nünket. Aztán a tanítónő felszólítá­sára énekelni kezdtek- De csak fél- hangon. mert az apróságok kínai nyelven ezt a dalt énekelték:, Drága föld, szülőhazánknak földje - Estefelé hagyjuk el az iskolát- A nap ott távolabb a tengerparton le- hanyatlik az Óceánba. De a maláji fé’sziget fölött már egy új nap van kelőben. Ez a -nép,a szent háború lángjában születik- (Ogonyek cikke nyomán-) ' :i Egészségház épül Peszéradaeson Peszéradacsot szorgos nép lakja. A felszabadulás, előtt ez a falu is — mint az ország többi falva — mos­tohagyermek volt. Nem sokat törődtek a falu dolgozói parasztságának kultu­rális igényeivel, annál többet olyan tervek kiagyalásával, mélynek az volt a célja, hogy a szégényparasz-tségot még inkább sötétségben, nyomorban tartsák. Így természetesen a szociális követeJmények js háttérbe szorultak. A gyermekhalandóság ebben a község­ben óriási arányokat öltött, a járvá­nyos betegségek ellen alig, vagy se­hogy sem tudtak védekezni. — Az ötéves terv megvalósítandó feladatai közé tartozik az Egészség- háza építése is Peszéradaeson — mondja kérdésünkre a járási körorvos. — Az Egészségháza szép, modern épü­let lesz, melyet a legkorszerűbb fel­szerelésekkel látunk el. Mellette orvosi és szülésznői lakás is épül. Óriási je­lentősége van ennek szociálpolitikai szempontból. Ezt mi tudjuk csak iga­zán értékelni, körorvosok akik a múlt- ban a legnagyobb nehézségekkel kel­lett, hogy megküzdjünk a falvakban. Az ötéves terv ezen a téren is hatal­mas fejlődést jelent és mi, orvosok is lelkesen kapcsolódunk bele ebbe a ha­talmas alkotó munkába, mert tudjuk és a Magyar Dolgozók Pártjával együtt valljuk, hogy „a legfőbb érték az ember.” 10 évig ingyen dolgoztatott egy kuiák Féleg ghíisén A DEFOSZ félegyházi szervezetének munkástagozata a napokban érte. sült arról, hogy Szabó Ferenc 68 éves 100 százalékos rokkant 10 esztendő óta ingyen dolgozik egy kulák kocsm áros földjén. A szerencsétlen ember annyira el volt zárva a világtól, hogy nem tudta annak változását és nem is gondoft arra, hogy ő valahol jog orvoslást keressen. Amikor behívták a DÉFOSZ munkástagozata elé, elmondta, hogy 1940 aug. 3-a óta Keresztesi Jstvánné kocsmáros szőlőjében dolgozik, aki két hőnnwat ezelőtt egyszerűen kirúgta^ a birtokról azért, mert már nem bírt jói dolgozni, de az elmúlt tíz esztendőre egyetlen fillér bért nem fizetett Szabó Ferencnek. Természetes, hogy a méltatlan!: odó „jó kóláknak” meg kell fizetnie visszamenőleg Szabó Ferenc bérét. Meg keZ! tanulni, hegy erőkre elíjnt az az idő, amikor büntetlenül nyúzhatták, uzsorázhatták a dolgozó parasztot. Nyereségrészesedési ünnepség a kiskunfélegyházi Gépgyárban Figyelem* Lovaskoesikhoz, görgős-golyós csapágyas tengely minden teher­bírásra kapható, — Gumi eladás, vétel, csere. Belső gumi minden méretbm! Hócipők, hőcsizmák gumik javítását szakszerűen végzi K 6I? Ö S ¥ gumijavítő üzeme Harangos tér 7 Kiskunhalas. Telefon: 22. A KiskúufSlegyházi Gépgyár ja­nuár 20.éti ünnepélyes kereteik között ’ártotta míg a szakszer'vezeti napját, ahol kiosztották a nyereségv gaza térí­tési jutalmakat. A szakszervezeti napot Némedi Imre pár titkár oh társ nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, majd Dó­ra István elvtárs, az üzem: bízó ts&g elnöke fartőt beszámolót. Bovezeö jóban hangoz1; ti?-, hogy a kiskunfélegyházi Gépgyárban le. a sztálini műszak tapaszt ahta't kell ;o. vábbvinni és kiszélesíteni. E műszak tapasztalata mutatják meg a helyes irányvonalat, mellyel a ezt hánovista mozgalmat kiboví jük ég az egyéni versenynek új lendületet adunk. Dóra elvtárs ezután a dolgozók és a műszaki értelmiség közötti vi­szonnyal foglalkozott. Megállapító.ti, hogy ezen a térim kedvező vál ozss> következe ;t be, de még m ndig n m elég szoros a kapcsolat. Felhívta a f . gyeimet az ifjúság szakmai n. velő­sének fontosságára A« ifj'imu,'iká o_ kit cd í kelt vinni a nm::kapvdh:z, becsületté; és türelmi-se.: kell fair.ítnni őket. Elő kell segi'evünJe, hogy ji munkáskáder, két neveljünk, akik bárhol megállják a helyüket. Dóra e'vtárs ezután a nyereeégré. czesedési jutalmakat — ösizeen 2.405 I forintot — oeztot a ki. Vízhányó József élmunkás 700, Szőke István 500 Kiss István 500, Patyi Ferenc 300, Mogyoró Ferenc 200, Tóth Erzsébet 250 forint juta­Dóra elvtárs beszéde után Sereg József elvtárs, a szakszervezetek já­rási titkára emelkcds t szóidra. Rá­mutatott a múlt kiss’’ már.yo’0 esz. közeire, amikor a munkást csak ad­dig alkalmazták, amíg dolgozni tu­dót utána ped g leUchmeretlinül elbeesájtották. A nysreaőgvissaa éri- tóinál kapcsolatban előadta, hogy: — tudjuk, többen is érdemelnének jutal­mai. do láonik be az elvíürsak hogy a nyereségvigszatérí est nem lehet teljesen elaprózni, a legjobb százalékot elérőknek tik in elves ö z- szeget kall kapni. A viasza érit ész él nem nézhetjük, ki mennyire ven rá­szorulva a pénzre, tt a legjobb tdje. eítmé. yt elérőket kell jutáim znunk. H ngiúlyczta, hegy a jövőben fej­lesztenünk kell a szp iiá ovísia moz­galma é- többtermrlíe diján elérjük, hogy sokkal többen réstoíüHietuek nyereségviszatjérftést jutalmakban. A megjutalmazd! ik egymásután szólallak fel. Vízhányó József elvtárg ígé ete tett, hogy r sz'áóni műszák­ban elér eredményénél sokkal maga­sabb százalékot f:g a jövőben elérni. Szőke István ki-'ekntetíe, hogy ez a jut "lom még lüktetőbb munkára ser­kenti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom