Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. január (5. évfolyam, 1-5. szám)
1950-01-22 / 4. szám
\ 1950 január 22. DELPESTMEGYEF NÉPÚJSÁG NEMZETISÉGI POLITIKA Féktelen terror és elnyomás Jugoszláviában Szerbnyelvű iskolák ás a nemzetiségek teljes szabadsága Magyarországait Burisi Dusán beszámolója Amióta a jugoszláv kormány átállt az imperialisták táborába, Jugoszláviában a legféktelenegg Itettor uralkodik. A munkások, a dolgozó tömegek életszínvonala állandóan romlik. Az élelmiszer és a közszükségleti cikkekben pótolhatatlan hiányok mutatkoznak. A jugoszláv kormány politikája nyomán úgy a falu, mint a város kulturális, gazdasági életében és irányításában a kulákok és a burzsoázia viszi a döntő szerepet. A becsületes, népükhöz hű munkásokat és parasztokat ugyanakkor Fankovics utasításai nyomán legyilkolják, vagy a börtönök ezreit töltik meg velük. Jugoszláviában nem lehet szava a munkásnak és a dolgozó parasztnak és addig, míg nálunk Magyarországon és a népi demokrácia többi országaiban a nemzetiségek a bölcs sztálini nemzetiségi politika alapján teljes egyenjogúságot élveznek, addig Jugoszláviában a nemzetiségek a legnagyobb elnyomásban élnek. Erről beszélt a megyei közgyűlésen Burisi Dusán is: — 350 évvel ezelőtt telepedtek le Magyarországon a szerbek. 350 év alatt az itteni szerbek mindig kisebbségben, elnyomás alatt voltak 1945-ig, a felszabadulásig. 1945-ben, amikor felszabadultunk és megszületett Magyarországon a Magyar Kommunista Párt, akkor megszületett az egyenlőség is. Mi is olyan egyenjogú emberek lettünk, mint a magyarok, a földreform során ugyanúgy kaptak szerbek földet, mint a magyarok. Megkaptuk azt a jogot, hogy az utcákon, a községházán cirill-betííve! írhattuk ki az utca és a község nevét. Ugyanakkor Pomá- zon — amire nem mertünk számítani 350 éven keresztül — szerb nyelvű óvodát kaptunk. A kultuszminisztérium szerbnyelvű kollégiumot engedéyezett, Egész Magyarországon, ahol szerbek vannak, mindenhol meg van a kultárházunk. Azért kaptuk ezt, hogy kultúránkat szerbül terjeszthessük Magyarországon. Meg van cirill-betűvel az újságunk, ezt olvassuk és tisztában vagyunk a világpolitikával. Látjuk, hogy Tito letért a helyes útról és az amerikai imperializmus egyik ügynöke lett, ezért mi, magyarországi szerbek elítéljük Titót. Ugyanakkor sajnáljuk azokat a szerbeket, akik lent, Jugoszláviában élnek Tito rabsága alatt. Bízunk abban, hogy vanak ezek oly an erősek, hogy rövidesen ki fogják verni Jugoszláviából ezt az imperial ista bandát és olyan nyugodt életet fognak élni, mint amilyent mi élünk itt Magyarországon. 5 A termelőszövetkezeti üzemterv készítés elé A hároméves terv eredményei kézzelfoghatóan bebizonyították, hogy a dolgozó tömegek életszínvonalának emelése csak tervgazdálkodás útján lehetséges. A most induló ötéves néa- gazdasági terv célja pedig a falun a dolgozó parasztság gazdisági és kulturális színvonalának emelése. Szorosan ezzel függ össze az, hogy rz élenjárót, a haladót, tehát a falun a termeloszö- vetkezetekét mindenben támogatja népi demokráciánk, hiszen az élenjárókhoz való igazodás törvénye kell, legyen egész életünknek és munkánknak. Ilyen támogatás, jobban mondva kézzelfogható segítség tónnetöszevtt- kezeteinknek az üzemterv készítés Iparunkban az üzemfervkészítés már a hároméves terv során megváló-, sült. A mezőgazdaságban lermelő- csoport jaink most először készítenek üzemtervet. Éppen ezért nemcsak a termelőszövetkezeti csoportok tagjai, de egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztjaink is érdeklődéssel ügyelik és várják a jó példát. Elmondhatjuk azonban, hogy holt papír marad az az üzemterv, ami1 nem segít életre a dolgozók lelkes, önfeb áldozó munkája. Holt papír marad akkor is, ha az nem öleli fel a termelés egészét. Termelőszövetkezeteink számára első atkalom, hogy üzemtervet készítsenek. Folyamatos és összefüggő tervet készítenek arra, hogy milyen növénytermelési, állattenyésztési és kulturális kérdéseket akarnak megoldani. Természetesen nem lesz reális az a terv, ahol a saját erejüket túlbecsülik és nem számolnak a helyi adottságokkal. tlzemterveink készítésénél fel kell mérni a lehetőségeket és azt az alapot, amiből azt megvalósítjuk, egyben úgy kell azt elkészíteni, hogy, minden dolgozó számára teljesíthető legyen. Mivel termelőcsoporijaink elsőízbety készítenek üzemtervet, a földművelés- ügyi kormányzat az üzemtervkészítés idejére szaktanácsadókként egy agro- nómust adott a termelőcsoportok részére. Agronómusaink feladata, hogy segítségére legyenek a termelőcsoportóknak üzemterveik készítésében és a helyes irányvonalat megadják, szak- szemponlból is megmagyarázva. Ezek az üzemtervek a tulajdonképpeni kapcsok a Tszcs, a brigád, az egyén és az ötéves terv kötött. Üzertl- terveink készítése pontos, lelkiismeretes munkát kíván. Ne építsük terveinket a nem létező dolgokra, abból kell kiindulni az üzemi részlettervek készítésénél, a Tszcs intézőbizottságainknak — ami meg van. Elérhetetlen célokat ne hajszoljunk, de erőnket se becsüljük le. Az intézőbizottság által készített üzemtervet a csoportértekezlet elé viszik és ott hagyják jóvá. A hely! adottságoknak megfelelően a tervezett munkákat és annák végrehajtását önkéntes elhatározással vállalják. A tervek készítésében és annak végrehajtásában nem szabad figyelmen kívül hagyni a fiataloknak és az asszonyoknak a munkáját sem, úgy szintén számolni kell a gépállomások segítségére is. Mindezeken keresztül ternielőcso- pertjaink minden egyes tagja előtt, ismertté válik a közös cél és így össze tudják kapcsolni családjuk és saját boldogulásuk útját a társasgazdálkodás fellendülésével. Hegedűs Tibor Nagy tömegek nézték meg Kecskeméten a »S# alíngrádí csata« című filmet Előbb csak plakátok hirdették érkezését. Majd január 12-én lobogós díszbe öltözött a Városi Mozi hatalmas nézőtere. A Magyar Szovjet Tár. saság helyi csoportja'díszelőadás keretében kezdte meg a szovjet filmalkotás e monumentális remekének ve. lit issét, A vászon fölött: ..S amunkra leg- fontosabb művészet- a film“ és a Szocialista kultúrával az ötéves terv sikeréért!“ jelszó világít az ötágú vörös csillanok fénykoszorújából a erúfolt nézőtérre. Kecskéméi dolgozóinak minden rétege képviselve van €zrai az előadáson; az üzemi munkátok tömőtf padsorain kívül dolgozó parasztok, értelmiségek, ifjak, honvedek tömege figyel a vá zonra. „Szabaddá telt népek örök szövetsége ...“ — harsannak fel a Szakmaközi Bizottság zenekarának elő. ed ’sában a Szovjet Himnusz hang. jai. Horváth Rózsa, Devecseri Gábor JTe.r ed, a fény“ c'mü versét szavalja mia,d Czagány Ferenc polgármester a MSZT. elnöke szól a közönséghez. El'ö'é'iil a né-Jőlér és kezdődik a film vetítése. Hácsátu rjáti elemi erejű és kifejező szépségű zenéjével aláfestve peregnek a szovjet filmművészet és a világtörténelem legnagyszerűbb részének, kockái. A hatástól lenyűgözött közönség néhány másodpercig még némán ül akkor js, amikor a kigyuló lámpák már az előadás végét jelzik. Majd a robbanástg fokozódó't lelkesedés fér. geteges tapsviharban, mindent Elsöprő erejű érzésnyilvánílásban tör ki. Sztálint, a Vörös Hadsereget, a szov. iet népet éltető tömeg orkánt ól hangos a mozi. Lassan csitulnak el a lelkesedés hullámai, hogy helyet adjanak az előadást követő filmankéton a Héttők hozzászólásainak. Sorra, tömegesen, véget érni nem akarón hangzanak fel az érzéstől átfűtött hangú méltatások, felidézve, kiértékelve a film minden egyes mozzanatát, kikris'élyosí- tásóként a nézőkre fet-t hatásának. A késő estébe nyúló ankét az Inter, nacionálé éléneklésével ért végett. A díszbemutatót követően egy hétig volt műsoron a film. Minden előadást lelt ház, ezres tömegek nézték végig. A »ék is megállják a helyüket a halasi szüvetkezeti iskolán „Jöttünk keletről, nyugatról, északról ;— az ország minden részéből. Csizmában, bakancsban, mindenki más ruhában, valamiben mégis hasonlítunk: valamennyien a mezőgazdaság szocialista szektorában dolgozunk." A k'skunhalasi SZÖVOSZ-tánfolyam faliújságját írja egy nemrég érkezett hallgató. A többiek pedig, akikről a cikk szól, szobájukat rendezgetik, az épületet járják, a könyvtárat nézegetik —, új otthonukkal ismerkednek. — A haltíetes tanfolyamon nyolcvan hallgató vesz részt, — magyarázza Szűcs Zoltán elvtárs, a tanfolyam vezetője. — Van köztünk olyan, aki mielőtt ide került volna, valamely k ipari üzembeh dolgozott, jórészük pedig a dolgozó parasztság soraiból került ki. Nem üdülni, tanulni jöttek. Már az első nap hozzálátnak. Az előadóteremben megkezdődik az pra. A szövetkezeti gazdálkodás alapelveiről folyik a szó. Fiatal leány >k, 20—35- év, körüli parasztemberek, kalapácsnyélhez szokott kezű munkások ülnek egymás mellett a tanulóasztaloknál. Jegyzeteket készítenek. A Fejér megyéből vnló — Bársony Líszlo előtt már megtelt az első füzetlap.-- Igen, — bólint —ezért kellett idejönnöm, hogy ezt is megtanuljam. A politikai határozottság eddig is megvolt munkájában, de szövetkezeti vonalon tovább kell képeznie magái. — Mint egyedül gazdálkodó szegényparaszt nem szerezhettem gyakorlatot. A másik sorban Szűcs Rozália jegyez buzgón. Amint az előadáselötti megbeszélésből kitűnt, sem politikai képzettségben, sem szövetkezeti szakismeretekben nem marad el a férfiak mögött. Gyors felfogásával, határozott válaszaival most is kiválik a többiek közül. Most a földművesszövetkezetek eredményeiről beszélnek. Császár Imre feszülten figyel. Van is oka rá. Már a felszabadulás után végezte ugyan tanulmányait, de akkor ilyesmiről még nem beszéltek neki. Ott még a reakciós „ideálista“ szövetkezet elméletéi sulykolták beléjük. Most érzi csak igazán, mint jelent gyakorlatilag az a mondat, hogy a dolgozó parasztság részére egyedüli és helyes út: a szövetkezet. Van-e tisztább öröm, nagyobb élmény, mint az, ha valaki azért tanulhat, hogy tudását az egész nép érdekében használja majd fel? — vetődik lel a gondolat, látva a buzgalmat amellyel a halgatók az eddig jórészt soha nem ismert dolgokkal foglalkoznak. Gondolatunkat az óra végét jelző csengő zavarja meg és Reák Ágnes tejezi be hangosan: — De kár, hogy vége. Estig elhallgattam volna, hiszen csak úgy állhatják meg helyünket a szövetkezetek irányításában, ha többet tanulunk, mint bármikor azelőtg Gazdag program A MAGYAR-SZOVJET TÁRSASÁG kecskeméti csoportjának három hónapos munkatervében Az elmúlt esztendő tapasztalatidnak feUmsz.nálá-ával. annak ' eredményeit továbbépítve és hibáit k küszöbölve, a Magyar Szovjet Társaság' kecskémé i csoportja új lendülettel látott hozzá a szervezet ezévi széleskörű célkitűzéseinek megvalósításúhoz. A vezető-ég által a napokban lefektetett gazdag program felöle'l mindazokat a terű eteket, melyekéin fokozol munkát kíván indítani a Szovjetunió politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális éleiének a magyar dolgozókkal való egyre teljesebb megismertetése érdekében. Jelentős múltbéli eredmények útján épül, szélesül tovább a csoport munkája. A szervezet ma 600-nál több tagot számlál. Ez így számszerűen kifejezve nem sókat mond. A szervezet erejét és munkájának biztosítékát azonban éppen az jelenti, hogy ez a taglétszám nem passzív, a néhány tagból álló és tényleges munkát végző vezetőség mögött csupán névlegesen felsorakozó tömeget képez, hanem minden tag egyénenként képviseli és viszi előre a Társaság ügyét. Ennek egy k legfontosabb feltételét: a tagsággal való szoros és állandó kapcsolat fenntartásét rendszeres értekezletek, taggyűlések keretében erő- sí i — éppen a múltbeli jó tapasztalatok alapján — tovább a Társaság vezetősége. A szervezet gerincét ma már kimutathatóan a munkásság és közvetlenül utána a haladó értelmiség képezi. A dolgozó parasztság még nagyon gyéren kapcsolódott be a munkába. Éppen ezért a most megindult szervező munka fő hangsúlya legalább 10 százalékos emeléssel az új munkás és paraszt tagok beépítésére helyeződik, különös tekintettel az ez- ideig még távol maradt dolgozó paraszti rétegek bekapcsolására. Lényegesebb szer. pet a Társaság kulturális tevékeny-égé jelent. A Népművelési, a Szakmaközi Bizottság, valamint a Társaság kö;ös megrendezésében tudományos előadássorozat induli hetemként egyszer. Ennek sikerével párhuzamos jelentőségű az alaposabb közönségszervezés. Ugyancsak az előadások céljának: a haladó természettudománynál! minél -zélesebb dolgozó rétegekkel való megismertetése volt a vezetőség rányelve, amikor a programpon ok közé vette egy.egy legsikerültebb előadásnak több nagyüzemben vagy tömegszervezetben való megismétlését. A tavalyi Jól sikerült üzemi hangversenyek példájára szerepel a mun. katervben egy februárban rendezendő nagy központi, bállal egybekötött hangverseny, majd márciusban egy üzemi hangverseny megtartása. Meg. kezdik az „Idegen árnyék“ című színdarab betanulását és előadásait is. Fokozottabb mértékben indul meg a közönségszervezés a gzovjet filmelőadásokra, melyeket havonta egyszer díszbemutató előz meg. Súlyt fektet a Társaság — szovjet filmek és szín. darabok ifjúsági előadásának meg. szervezésére, valamint a klubélet a ezzel kapcsolatban a könyv és folyó. Irat olvasás kifejlesztésére. Az Uj Világ terjesztését, előfizetői szúrná nak további növelését sem 1 ©kinti befejezett munkának a Társaság, an. nak ellenére, hogy megye;! viszonylat ban első között vitték a kampányt. Mindezeken felül a munka súlypontját az üzemekben, termelőcsoport öltben, w ni egsztervexe tokben tartott, leg. többször filmbemutatóval egybekapcsőit, <t Szovjetuniót ismertető kié. előadások fogják képezni. A tagság részére ké hetenként kultúrműsorral, könyvismertetéssel bővített. taggyűlések vannak folyamatben. Az oktatás nem .kevésbé fontos szempontja a munkatervnek. Súlyt helyez a Társaság a vezetőségi tagok egyéni vagy szemináriumi tanulására, ugyanakkor most folyó szemináriumokban a lemorzsolódás megaka. dályozására. a meglévő két orosz nyelvtanfolyam látogatottsága szükségessé teszi egy harmadik megszervezését is. Ennek a nagyjelentőségű programnak megvalósításával fogja szolgálni a Magyar Szovjet Társaság kecskeméti csoportja célkitűzését: tovább erősíteni és elmélyíteni dolgozó népünknek a baráti Szovjetunió iránt érzett ragaszkodását, annak fninél behatóbb megismerése által, í Közös iíJságoSvesássai az ötéves tervért A sajtó és elsősorban a pártsajtó olvasása minden öntudatos dolgozó számára nélkülözhetetlen. Ma mgr mindenki előtt világos, hogy megfelelő politikai tájékozottság, felkészültség nélkül termelő munkát végezni nem lehet, feladatainkat nem tudjuk megvalósítani. Elsőrendű feladatunk, hogy a csoportos újságolvasást megszervezzük. A csoportos újságolvasás abban áll, hogy a politikailag jobban képzett dolgozóink a napi eseményeket taglalva, jobban ki tydják emelni annak jelentőségét. Így azok a dolgozók, akik mint mi erdőmunkások, akik egész héten keresztül az erdők mélyében dolgozunk és nem olvasunk újságot, vagy nem hallgatunk rádiót, tisztában leszünk a napi politikai élet legfontosabb eseményeivel. Ha az újságolvasást szarkásdebeák- ban így megszervezzük, ellenőrzéséről gondoskodunk, akkor jobban felkészülve szállhatunk szembe a kulák támadásaival és építhetjük az ötéves tervvel a szocializmus Magyarországát. Kovács Zsigmond erdész, Kiskunhalas-Szarkásdebeák. 1917 Lenin Sztálin és Molotov a Pravda szerkesztőségében.
