Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. január (5. évfolyam, 1-5. szám)

1950-01-15 / 3. szám

Í950 Január 15. YÄT-PESTWEGTEI KÉPUJSAT5 3 NAGY CÉLT TŰZTEM MAGAM ELÉ: MDP-TAG AKAROK LENNI Egyszer már el kell mondanom, hiszen régóta forgatom a fejemben­Nagy célt tűztem ki magam elé: tagja akarok lenni a Magyar Dol­gozók Pártjának. Húszéves múltam, még eddig semmilyen pártnak tagja nem voltam. Úgy gondoltam, nincs annak semmi teteje pártba lepni. A pártok csak civódnak egymással, minden szentnek maga felé hajlik a keze — az okos ember nem lép be egy pártba se- Most már szé­gyellem. de bizony olyasmi is volt a dologban, hogy fordulhat a hely­zet így is, úgy is, minek vigye az ember a bőrét a vásárra­Emlékszem, 1945-ben a kommu­nisták osztották a földét, arról be­széltek, hogy az uraktól el kell venni a földet és a szegény embe­reknek adni. De én akkor nem so­kat gondolkodtam ezen és akkor még nem láttam, hogy a földet egyedül a kommunistáknak lehet köszönni. így telt az idő. Én sokáig nevet­tem is a kommunistákon, akik éj* szakáról-éjszakára a pártban töltöt­ték az időt, nappal meg annyit sza­ladgáltak a község ügyében, hogy saját dolguk elvégzésére aüg ma­radt idejük. Később én is kezdtem újságot olvasni, meg könyvet is vet­tem' a kezembe. Megismertem Rá­kosi Mátyást, Gerő Ernőt meg a többi kommunista vezetőt. Nagyon csodálkoztam, hogy ilyen emberek is vannak a világon. A papok, meg a levente oktatók sokat beszéltek nekünk arról, hogy milyennek kell lenni az igaz embernek, de bizony ők csak az ellenkezőjét mutatták mindig és nem is láttunk magunk körül ilyen embereket. De ezalatt a néhány év alatt fel­fedeztem, hogy mégis vannak ilyen emberek. Még pedig azok, akiket a főhadnagy „úr“ büdös kommunis­tának, bolsevista ördögnek, nevezett. Rájöttem, mit jelent az: kommu­nistának lenni. Rájöttem, mit jelent az: a népből származni, ismerni a szegény ember életét, nyomorúsá­gát. Láttam, hogy a kommunisták becsületes, igaz emberek, nem ta­gadják meg hibáikat, hanem férfia­sán beismerik, később ki is javít­ják. Mindig a többi dolgozó ember érdekét tartják szem előtt, nem a magukét­Most már az Eposzban én is vé­geztem egy csomó munkát az egész közösségért, a többlekért. A legjobb érzés, a legnagyobb boldogság har­colni, másokért élni- Ezért valók ve­zetésre a kommunisták: mert ők a többi dolgozóért élnek és harcolnak­Nézzünk körül a mi országunk­ban. Végre tudtuk hajtani három­éves tervünket, a nagyszerű ötéves terv megvalósításába foghatunk- Mindebből semmi sem lett volna kommunisták nélkül. Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály nélkül, a gyárak és a falvak kommunista munkásai és parasztjai nélkül- Mindebből semmi sem lett volna, ha a Párt Rákosi elvtárs vezetésé­vel le nem leplezi a Rajk-féle kémbandát, akik el akarták venni az ifjúság jövőjét, népünket újra szolgasorsba akarták hajtani- Már alig várom, hogy én ne csak Eposz-tag, hanem tagjelölt lehessek a Magyar Dolgozók Pártjában- Ak­kor leszek legbüszkébb életemben, amikor először fogják nekem azt mondani: Elvtárs! Tisztelettel: Bársony Ferenc, Alpár község tezcs-ta-g. Három hét a pártiskolán Harmadik hete, hogy munkahe­lyemről eljöttem, hogy további cél­jaink eléréséhez a pártiskolán szerez, zem meg a szükséges tudást. Azóta minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy ennek eleget tegyek, mert tu­dom, hogy tanulásomat számonkérik azok az elvtársak, akiknek bizalmá­ból a pártiskolára kerültem. Feladatom minden becsületes kom­munista feladatával egyezik és ez a tanulás, a fegyelmezettség fokozol, tabb elsajátítása, mert csak Így tu­dom elvtársimmá] együtt azt a har­cot megvívni, ami reánk vár. Ezért fordítom, fáradtságot nem kiméivé, minden időmet a tanulásra, hogy visszatérve munkahelyemre, megfe­leljek a további feladatoknak. Tudom, hogy legfontosabb kötelessé- gém az iskolán szerzett tapasztalatok és tudás átadása, átvinni gyakor­latba ezeket a kulákok elleni harcra. Itt kell, hogy köszönetét mondjak nagy vezérünknek Rákosi Mátyás elvtársnak, hogy útjnu atása alapján lehetőségem nyílott megismerni a marxista-leninista elméletet. Ugyan­csak innen küldöm köszonetemet és legforróbb »hálámat a Szovjetunió és annak nagy vezérének; Sztálin elv­társnak, a béketébor vezetőjének, hogy lehetőséget adott a mi szá. munkra is, hogy országunkban a szo­cializmust építhessük. Elvtársi üdvözletünket küldjük a szerkesztőségnek a pártiskola félegy­házi hallgatói nevében: ifj. Farkas Sándor F éj egyháza AMERIKAI LILIOM Nahát! Nahát! Hogy mit nem hall az ember az amerikai kormány „kö­vetkezetes” politikájáról! Ismeretes, hogy a magyar rend­őrség őrizetbe vette a nyugati fél­teke egyik „dicső állampolgárát”, névszerint bizonyos Vogeler urat, akinek sikerült magát hosszabb ideig derék üzletembernek álcáznia, de akinél később kibújt a szög a zsákból és kiderült, hogy a derék üzletember nem más, mintáz impe­rialista körökben köztiszteletben álló kémszervezet egyik jobb jövőre érdemes tagja. Dehát mit tesz a sors, na és a magyar hatóságok ébersége, letar­tóztatták Vogeler urat és természe­tesen ezek után ismét megindult a jegyzékáraflat, amely fenyegetödzik, prüszköl és hetet-havat összehord a „dérék állampolgár'’ megvédésére. Idáig nem, is volna semmi baj, a jegyzékküldés még befér a szokott menetrendbe, az is természetes, és már megszokott dolog, hogy a leg­aljasabb kémeiket is hófehér liliom­mal a kezükben ábrázolják, az is természetes, hogy fenyegeíődznek, hogy ismét megkísérlik a beavatko­zást belügyeinkbe, csak az nem ter­mészetes, amit a magyar kormány válaszjegyzéke leplez le, hogy „1949 december 30-án az Egyesült Álla­mok budapesti követe Beret Andor államtitkárral folytatott beszélgeté­sében személyes javaslatként azt „ajánlotta”, hogy Vögeiert bocsás­sák szabadon, mely esetben az ame­rikai kormány a jegyzékváltásf meg nem történtnek tekintené és eltekintene ellenrendszabályok al­kalmazásától, sőt meg lehetne való­sítani az Egyesült Államok és Ma­gyarország közötti gazdasági kap­csolatok fokozatos kifejlesztését”. Furcsa, hogy odaát „a szabad vi­lágban” mik nem történnek. A „biz­tató” válságjelek, úgy látszik, már odakényszernik a csökkenthasu amerikai lökepolitikusokat, hogy gazdasági kapcsolatokat akarnak leremreni a munkásosztály irányí­totta Magyarországgal. Vagy talán valaki odaát ismét a „megboldo­gult” Forrestal volt hadügyminisz­ter és nyugalmazott bolondokházi tag példáját kívánja követni? Vagy felmerül az utolsó eset is ennél a kérdésnél, hogy ez a Vogeler az amerikai jegyzékekkel „tisztába ra­kott” állampolgár nem is olyan je­lentéktelen emberke, mint amilyen­nek ök igyekeznek azt feltüntetni? Ez esetben, úgy hisszük, nagy csa­lódás éri most Trumann urat és meghitt asztaltársaságát, mert a magyar kormány, a magyar dol­gozó nép, nem ijed meg semmifélé fenyegetődzéstől, visszautasítja a belügyeibe való beavatkozás kísérle­tét, mert a magyar külpolitika a dolgozó nép politikája, és követke­zetes, mint amilyen következetes a munkapadok mellett, az országépí­tésben is. —gy A kiskuníélegyházai MNDSZ és az ötéves terv A Szovjetunió példájából az egész világ láthatja, hogy a szocialista tervszerű gazdálkodás a dolgozók életszínvonalának, kultúrájának ál­landó és zavartalan emelkedését biztosítja. Most, hogy mi is megindítottuk ötéves tervünket és gyűléseinken megvitattuk a hároméves terv ered­ményeit, az asszonytársak százainak szavából áradt felénk, hogy asszo­nyaink nemcsak élvezői a megvívott győztes harcnak, hanem tevékeny részesei is. Tudjuk, hogy az ötéves terv, a népi demokrácia útja a jómódú, mü­veit. szocialista Magyarország felé- De tudnunk kell azt is, hogy e há­roméves terv sikerei nem hullottak mannaként az ölünkbe, így az öt­éves terv hatalmas feladatai is fele­lősségteljes. komoly munkát köve­telnek tőlünk, asszonyoktól is- Szép példát mutatnak erre az üzemeink­ben dolgozó asszonyok legjobbjai- MNDSZ csoportunkban megszer­veztük a brigádmozgalmat* kiszéle­sítjük az egyéni versenyeket s már kialakulóban van az asszonyok kö­zött is az új embertípus, a munka hőse- Napról-napra nő a tagok lét­száma, akik szorgalmasan látogat­ják az MNDSZ tanfolyamokat, hogy fejlesszék politikai tudásukat. Öt­éves tervünk: a béke, jövőnk bizto­sítéka. Béke nélkül nem lehet szo­cializmust építeni, éppen ezért kell szilárdan helytállanunk a béke leg­főbb őre, a Szovjetunió vezette béketábor mellett. Nádai Imréné iskolafelelős MNDSZ asszony, Kiskunfélegyháza­„Mi már elindultunk a jó úton ' \ szabadszállási újonnan alakult termelőcsoport egyik tagjának levele 1949 szeptemberében alakult cso­portunk. 144 holdon kezdtünk dol­gozni 11 taggal. Mindnyájan tisz­tában voltunk, hogy kormányzatunk célja helyes, amikor minél több ter­melőcsoportot akar az országban. Mi is elindultunk azon az úton, mely a boldoguláshoz vezet... Első csoportértekezletünkön elké­szítettük a vetéstervet, majd hala­déktalanul hozzákezdtünk az őszi munkákhoz. 70 hold őszi kenyérga­bona vetésünk van. A tavaszi vetés­tervben főleg ipari növények szere­pelnek. Lakóházaink és gazdasági épüle­teink még nagyon hiányosak. De llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllillllllllllllillll —BODOLIN bőrt puhít, f.ketlt és impregnál. Mindenütt kapható. Olvasd a Népujság-ot! tervbevettük még most a tavasz fo­lyamán egy tágas családi lakás, egy sertéshizlalda, tenyésztő ól és egy dohánypajta felépítését. Ezen­kívül szarvasmarha- juh-és baromfi- tenyésztéssel akarunk foglalkozni. 16 hold szőlőnk is van, emellé gyü­mölcsöst létesítünk egy szakképzett, tagtársunk vezetésével, aki most végzett egyhónapos szőlöszeti és gyümölcstermesztési tanfolyamot. Két felszerelt lófogatunk is van, melynek előállításához kormányza­tunk nyújtott segédkezet.' Jelenleg még 18-an vagyunk és 192 hold a területünk. Bizakodva várjuk a tavaszt. Most, a tél idején, tanulunk, szemináriumokat hallga­tunk, mert tudjuk, hogy csak tudás­sal, politikai felkészültséggel végez* ziik el a szocializmus felépítésében ránk váró munkát. Varga Lajos a „Vörös Csillag" term, csop. tagja. Szabadszállás. LEVÉL SELYMESRŐL Kedves szerkesztő elvtársi Több mint három éve vagyok a Párt tagja, eddig is résztvettem a pártnapokon és taggyűléseken, de valahogy a sok háztartási mynkám mellett azt hittem, nem szükséges tovább képezni magam és ezzel én eleget is teszek párttagsági kötele­zettségemnek. Hallgattam a pártnapi felszÖláfő- kat, tetszett Is nekem, sokszor né­kem is lett volna mondanivalóm, de soha nem jutottam opláig, hogy fel­merjek állni és kinyissam a szája­mat, mert azt hittem, hogy amit én mondhatok, azt mindenki tudja úgyis, no, meg féltem is attól, hogy esetleg kinevethetnek. Most két hó­napja szemináriumra járok, .össze­szoktunk jól a többi hallgató , eiv- társsal, minden kérdést közösen vi­tatunk meg és látom, igen gyakran mondok olyan egyszerűnek látszó dolgokat, amikből élénk vita fejlő­dik ki, mert csak a kérdés mélyére nézve látjuk, hogy az nem i$ olyan egyszerű. Itt tanultuk meg áz ese­ményeket összefüggően nézni, a külpolitikai dolgokkal megtalálni az összefüggést, egyszóval egész vilá­gunk kibővült. Azonkívül, hogy be­szélni megtanultunk és nem félünk a nyilvánosságtól; bár jómagam is parasztasszony vagyok, megértjük azt, hogy minden intézkedés -ű ná­lunk a mi javunkra/a dolgozót ja­vára, a tőkés államokban* pedig a gyárosok és egyéb kizsákmányolok javára történik. Azt is megtanultuk, hogy nem­csak minden dolgozó munkásember­nek, hanem minden dolgozó;: asz- szonynak is politizálni kell abban az országban, ahol a politikát a dolgozó nép csinálja. Megköszönöm a Pártnak, 'hogy tanít_ bennünket, felnyitja szemün­ket és megtanít a magunk érdeké­ben való. gondolkodásra és ézt a le­velet is azért írom, hogy kifejezzem ezzel is a bálámat, köszonetemet és szújetetemet^ a Párt iránt, amely be­lőlünk van és értünk dolgozik. Kiss Józsefeié. A kecskeméti gépállomás dolgozói elméleti színvonaluk emelésével, gépeik kijavításával készülnek a tavaszi munkákra A kecskeméti gépállomás még de­cemberben befejezte őszi munkáját, de éz nern jelenti azt, hogy dolgozói öl­hetett kézzel várják, amíg tavasszal megkezdhetik a gépi munkálatokat. Áz. állandó.;' és' rendszeres "napon­kénti szeminárium"!' oktatások mellett a gépeket javítják, „újjáépítik“ á dol­gozók. — Rövid tavaszig az időnk és most valamennyien szivvel-lélekkel szorgos­kodunk' a gépek karbantartásán, — szólal meg "Sulik László főgépész elv­társ. — Nagy az igyekezetünk, hiszen a „mi" ■ munkaeszközeinket tesszük erősebbé. Nagy szakértelemmel szedik szét a gépeket, gondosan megvizsgálják azo­kat és- a kopott alkatrészeket kicse­rélik. .Utána az erőgépeket bejáratják, hogy a tavaszi „kampány"-ban azok is versenyképesek legyenek. Tavasszal serrplyen fennakadás , nem fordulhat elő. Pozdoray János elvtárs újítása Az: ötéves terv ntezögákdaságúnk el­maradottságának megszüntetésére és a termelés hozamának emelésére irányuk Hatalmas .arányú gépesítést valósí­tunk meg,és nemcsak új- gépállomáso­kat tétesitijnk, hanem a meglévőket is fejleszjtiik. Elérjük, hogv az ország szántóterületének 60 , százalékát- trak­torral íegjuk művelni. De a traktorok számának növelése mellett új arató- cséplő, cséplőgépekkel és- más mező- gazdasági gépekkel fogjuk a termés­hozam növelését .előmozdítani» ' Nekünk is jut 4 traktor .— elemezi az ötéves terv részleteit Kasnya Má­tyás elvtárs. —Ezzel legalább -20 szár. zalékktd emeljük termelésünket. "Dolgozóink lüktető iramú múnka- kedvük mellett, kimeríthetetlen rejtett tartalékaikkal, találékonyságaikkal biz­tosítják ötéves tervünk sikeres meg­valósítását. Pozdoray János ’traktor- szerelő elvtárs is sokáig törte fejét, de áddíg' nem nyugodott, míg egy rendkívül hasznos újítást fel nem fe­dezett: — A porlasztóaljak, amelyek az üzemanyag porlasztását végzik — me­séli újjitása lényegét' —, eddig sűrűn beéglek, beszenesedtek, eldugultak és ennék-'következtében az erőgép sok időt veszített, különösen, ha a trakto­ros a helysemen nem tudta a lyukat kijárni. ■ Sokat gondolkoztam, hogyan lehetne ezeket a hibákat kiküszöbölni, míg megtaláltam a megoldást. Pozdoray János kísérlete tökéletesen bevált. Ennék alkalmazásával az erő­gép kevesebb üzemanyagot fogyaszt. Á megoldás azt is lehetővé teszi, hogy az erőgép 'tartalékporlasztó nélkül fs elmehet anélkül, hogy a porlasztási­ját egy újjal pótolják. — Úgy gondolom, "hogy újításom­mal hozzájárulhatok ötéves tervünk sikeréhez, — mondja jóleső érzéssel Pozdoray elvtárs. — A gépállomások jelentős idő- és pénzmennyiséget taka* rithatnak meg vele. A porlasztóalj az összes kétütemű nyersolajtraktoroknál alkalmazható, melyek a szántásnál, talajművelésnél és cséplcsnét egyaránt tekintélyes munkát végeznek. A kecskeméti gépállomás dolgozd! versenyre hívták ki az alközpont gép­állomásait. A versenypontok között szerepel az üzemanyagfogyasztás csökkentése, melynél már jelentős sze­repet fog betölteni az új porlasztó al­kalmazása. A dolgozók kijavítják .valamennyi gépüket. Nagy szorgalommal és aláí­rással növelik elméleti képzettségüket a téli „szezon"-ban, hogy tavaszra tö­kéletesen végezzék el munkájukat és ezzel hatásosan járuljanak hozzá ÖL éves tervünk* népgazdaságunk siketé­hez. „Sitálin harcos élete“ kiállítás Kalocsán Folyó hó 14—17-ig „Sztálin harcos élete“ - címmel képkiállítás nyílik meg Kalocsán, ,a MINSZ helyiségében, mely a jelzett napokon reggel 8 órá­tól este 8 óráig tekinthető meg. A kiállítás ünnepélyes, műsorral egybe­kötött megnyitása folyó hó 14-én; szombaton délután 5 órakor a város­háza tanácstermében lesz. A kiállítást a MSZT kalocsai szer­vezete rendezi. ■ Ezen a kiállításán ke­resztül a város dolgozói még jobban megismerhetik annak a Nagy Férfiúnak az eletet, aki nekünk, magyaroknak is elhozta a szabadságot, az emberhez méltó életet, a függetlenséget. Még jobban megismerjük és még jobban megszeretjük a nagy Sztálint, akinek köszönhetjük, hogy hazánkat az öU, éves tervvel szebbé, jobbá, boldoggá tesszük, hogy sokat szenvedett né­pünknek megnyissuk a szocializmus boldog jövőjének kapuját. Mi, Kalocsa város dolgozói is, az elmúlt évek során megtanultuk egyr# jobban és mélyebben tisztelni és sze­retni a nagy Sztálint, népünk nagy barát’ \ kiállítás megtekintésével, a világ dolgozói nagy vezére —- Sztálin — harcos életének még tökéle­tesebb megismerésével fokozottabb mértekben fejezzük ki hálánkat iránta, és a nagy Szovjetunió iránt azáltal, hogy teljes erőnkkel és legjobb tudá­sunkkal erősítjük a béke hatalmas táborát, melyet a nagy Sztálin vezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom