Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. január (5. évfolyam, 1-5. szám)

1950-01-01 / 1. szám

DÉLPESTM.EG VEI Äz dSéves terv Indulásakor boldog új évet kívánunk kedves olvasóinknak V. évfolyam, 1. szám Ást A 30 F1ÍFFR 1950 január 1. Jelentős lépés a .szocializmus építésének útján A 3 éves terv eredményeit, as 5 éves terv tennival tárgyalta a Megyei k 1949’ december 28-ika nagy nap lett a szocialista Magyarország építésé­ben. Ezen a napon fogadta el a mi­nisztertanács és emelte törvényerőre a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a tíz munkásnál többet foglal- kaztaíó és a külföldi tőkés tulajdon­ban levő magyarországi vállalatok'ál­lamosítását. Az erről megjelent tör­vény leszögezi: „Az ötéves népgazda­sági tervről szóló törvény sikeres megvalósítása szükségessé teszi, hogy az ipar, a bányászat és kohászat, va­lamint a közlekedés területén a Ma­gyar Népköztársaság saját kezében összpontosítsa azokat a termelő és szállító eszközöket, amelyek akár je­lenlegi szervezeti formájukban, akár pedig megfelelő átszervezéssel gazda­ságos nagyüzemi gyári jellegű terme­lés céljára alkalmasak", Ma már mindenki előtt világos, hogy hároméves tervünket nem tud­tuk volna megvalósítani, ha tavaly márciusban nem államosítjuk a száz­nál több alkalmazottat foglalkoztató üzemeket. Csak ez a lépés tette lehe­tővé, hogy hatalmas fellendülést ér­jünk el a termelésben, hogy új lendüle­tet vegyen a munka, hogy megváltoz­zon a dolgozóknak a munkához való viszonya, hogy megindulhasson a szo­cializmust elősegítő munkaverseny. Csak ez telte tehetővé, hogy ma már győzelmesen leinthetjük, hogy három­éves tervünket 8 hónappal a határidó előtt befejeztük. A tavalyi államosítás lehetővé tette, hngv egész naeviparunkat valóban kézbevegyük, ellenőrizzük és munká­jukat tervszerűen irányítsuk. Tavaly azonban csak a magyar tőkések Vál­lalatait államosítottuk. A külföldi ka­pitalisták továbbra is megtartották magyarországi vállalataikat és érde­keltségeiket. Megyénk területén pél­dául olyan hatalmas üzem, mint a Budakalászi Textilmüvek, a Váci Salcman, a Kecskeméti Gyufagyár és sok más kisebb üzem egészen mos­tanáig külföldi tőkések kezén maradt. Hogy ez a felemás helyzet milyen károkat okozott népgazdaságunknak, arra élénken rávilágít a Mag/ar Bel­ügyminisztérium napjainkban kiadott jelentése, mely a „Standard“ ugyan­csak külföldi' tulajdonban levő vállalat szabotázs cselekményeivel foglalkozik. Annak ellenére, hogy ez a vállalat a- Tervhivatal útján tervkészítésre leit kötelezve, mégis a külföldi tőkések magyarországi megbízottjai elszabo­tálták és súlyos károkat okoztak a tu­lajdonukban levő gyárban. Ennek a tűrhetetlen állapotnak vet véget_ az államosítási rendelet, mely biztosítja, hogy mától kezdve egyetlen egy nagy­vállalat sincsen többé sem magyar, sem külföldi tőkések tulajdonában. A tavaly még .nem államosított, száznál kevesebb munkást foglalkoz- koztató üzemeknél sok értékes gép és felszerelés található. Ezeket a gépeket és felszereléseket rendszerint a kisebb vállalatok nem is tudták teljes mér­tékben kihasználni. Nem tudták terv- gazdálkodásunk érdekeinek megfele­lően felhasználni és természetesen ezeket a felszereléseket a továbbiak­ban kihasználni csak a nagyüze­meinkkel szorosan kapcsolatot tartó vállalatok tudják. Hasonló volt a helyzet a munkaerő- gazdálkodás terén is. Hároméves ter­vünk megvalósítása során lényegé­ben megszüntettük a munkanélkülisé­get. Az utóbbi időben sok gyárban már szakmunkáshiány jelentkezett. Ugyanakkor, amikor gyáraink a szak­munkáshiány miatt nehezebben tud­ták elérni teljesítményeiket,^ többezer szakmunkás dolgozott a még magán­kézben levő kisebb vállalatokban. Ter­mészetesen ez súlyosan hátráltatta gyors tervteljesitésünket. De ugyan­akkor a magánkézben lévő szakmun­kások és műszaki értelmiségiek sem vehették ki úgy részüket a termelés­ből, mint ahogyan azt az állami vál­lalatoknál dolgozó társaik tehették. Nem állhatták olyan helyre, ahol a szocialista. munkaversenyben kima­gasló eredményeket érhettek volna el. Kein tudtuk ezeket a ' szakkádereket olyan helyre állítani, ahol a legna­gyobb szükség lett volna rájuk. Csak a gyáripari és közlekedési vállalatok mostani államosítása teszi lehetővé, hogy minden, vagy majd­nem minden munkaerőt odaállítsunk, ahol arra népgazdaságunk érdekében a leginkább szükség van'. A magánkézben lévő vállalatok tu­lajdonosai a dolgozó nép hatalmának megszilárdulása óta nem igyekeztek üzemeiket fejleszteni, sőt gyakran még a tervtörvény kijátszásával is a terme­lésből befolyt összegeket spekulációra fordították. . Állandóan csökkentették áruraktáraikat, nem fordítottak gon­dot gépparkjaik fejlesztésére, vissza­tartották a termelést. A forgalomban, az áruellátásban itl-ott bajokat okoz­tak. kavarták a tervszerű áruforgal­mat. Idegen testét jelentettek a ma­gyar gyáriparban és közlekedésben, mely már több mint kilenc tized ré­szében a dolgozó nép tulajdonában volt. Ez az államosítás teljesen bekap­csolja pépgazdaságunk egészséges vér­keringésébe ezeknek a vállalatoknak erőit is, gyarapodnak és maguk is erő­teljesen, gyorsan fognak fejlődni. De idegen testet jelentettek nép­gazdaságunkban a magántulajdonban lévő gyáripari és közlekedési vállala­tok azért is, mert szocializmust építő társadalmunkban napról-napra újból kitermelték a kapitalizmust, megörö­kíteni törekedtek a tőkés termelési módot, tőkés és bérmunkás kizsákmá­nyoló és kizsákmányolt viszonyát. Nemcsak ezeket a kapitalista terme­lési viszonyokat teremtettek folyton ujja, hanem ezek visszatükröződését is az emberi fejekben: a kapitalista termelési viszonyoknak megfelelő gon­dolkodási módot. Az államosítás megvont határáról világosan rendelkezik az a közlemény, amelyet a törvényt elfogadó minisz­tertanácsról kiadtak. Eszerint „a mi­nisztertanács leszögezte, hogy az el­fogadott törvényerejű rendelettervezet nem érinti a tulajdonképpeni kisipar és a kiskereskedelem területét, s a kisipart és kiskereskedelmet ezután sem kívánja államosítani, tekintve, hogy ezek hasznos és szükséges köz­gazdasági szerepet töltenek be". A minisztertanácsnak ez az elhatározása teljesen megfelel a Magyar Dolgozók Pártja politikai vonalának. Kétségte­len, hogy a közleményben kifejezésre julú elvnek államba!almunk és Pár­tunk érvényt fog szerezni. A törvényből az is világosan kitűnik, hogy a dolgozó nép állama nem veszi egy kalap alá a kisebb vállalatok sok­szor komoly szaktudással rendelkező és hasznos munkát végző kistőkéseit a nagy tőkésekkel. Kitűnik ez először is abból a rendelkezésből, hogy már a mai naptól fogva a vállalatok volt tu­lajdonosainak a kártalanításra legfel­jebb 15.000 forintig terjedő előlege1 lehet folyósítani, ha a volt tulajdonos megélhetését kizárólag a vállalatból eredő jövedelme biztosította. Kitűnik másodszor abból a rendelkezésből, hogy az állami tulajdonba vett vál­lalat volt tulajdonosa számára, kérel­mére. szakmája körében, illetőleg szaktudásának megfelelően a lehető­séghez képest elhelyezkedést kell biz­tosítani. A törvény idevágó rendelkezése fo­lyik alkotmányunknak abból az alap­vető megállapításából, hogy: „A Ma­gyar Népköztársaság biztosítja polgá­rai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazásét Lapunk hasábjain már számot ad­tunk az államosítást követő percek­ről az új állami vállalatokban. Dől-, gozó népünk hatalmas lelkesedéssel és . fokozottabb munkával fogadta az államosításról szóló rendelkezést. Rö­vid gyűléseken és a munKaverseny újabb ’ fellendülésével bizonyítják dol­gozóink, megértették, hogy Pártunk, Rákosi elvtárs — mint mindig — e törvény kezdeményezésénél is az Ö ér­dekükéi szolgálta. Megértették, hogy ezzel az államosítással újabb hatal­mas lépést tettünk előre a. szocializ­mus építésének útján. Ünnepi díszbe öltözött december 17-én a Vármegyeháza. A Jéesööszi szélben meg.meyjio bogtafc ae ódon falakat borító vörös és nem te ti színű drapériák, kérgeskezü munkásembe. rek, népviselet's, fejkendős asszo­nyok siettek fel a lépcsőién ... a közgyűlésre Biztos, határozott lép­tekkel rőttág az utat felfelé, mozdu­lataikban benntüjerözödött a nap je­lentősége . . • A hatalmas közgyűlési terem már felldbogózod várta a mc- gyegyűlés résztvevőn. A széksorok megteltek a népi bizottságok küldöt­teivel, ■:munkásokkal és parasztokkal — akik valamennyien a munkapad, Elsőnek az elnöklő Csala László elv­társ országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, üdvözölte a megjelent üra- hos Lajos elvtársat, az országgyűlés elnökét, majd bejelentette, hogy Sebes Imre elvtársat, az MDP pestmegyei titkárát, a vármegyei Népfront Bizott­ság elnökét, Pártunk vezetősége más beosztásba helyezte. Sebes elvtárs he­lyére Non György elvtársat jelölte Pártunir • Ugyanakkor Házi Árpád elv­társ, a vármegye volt alispánja, is új beosztást kapott. Magas és felelősség­teljes posztra helyezte őt Pártunk bi­zalma: or A!/('■:' Ellenőrző Központ elnöke lett. Házi elvtárs helyére Fe­kete Mihály elvtársid jelölték. Fekete elvtárs is munkáskáder, borsodmegyei vasas, akinek eddigi működése biztosí­ték arra, hogy méltó lesz arra a posztra, ahová Pártunk állította. Fekete Mihály hessél Az elnöklést a közgyűlés lelkes tapsa közepette Csala eivtárs átadta az új alispánnak. Fekete Mihály elvlárs elöljáróban köszönetét1*mondott a Pártnak és a törvényhatósági bizottságnak előlege­zett -bizalmukért, egyben fogadalmat tett, l’.ogy tovább folytalja elődje, Házi Árpád elvtárs, munkáját Pestmegye dolgozó népe virágzó jövőjének meg­teremtésére. — A közigazgatás — mondotta a to­vábbiakban — egyre jobban fegyver lesz a dolgozó, nép kezében. Bár még sok hibát követlünk el az elmúlt év folyaméit, mindezek ellenére megálla­píthatjuk, hogy félév alatt, az alispáni jelentés időszakában, megyénk nagyon sokat fejlődött. Gyárainkban, üzeme tik- ben már megindult a sztahánovista- mozgalom is. Ezzel új típusú ember jelent meg a termelés területén: a szo­cialista termelés, a szocializnus építé­sének élharcosa. 73 új termelőcsoport — Vetésünk szépen zöldet és ezzel biztosítva van, jövő évi kenyerünk. Pártunk irányítóinak sokat kelleti, küzdeniük, hogy legyőzzék a kulákság aknamunkáját. Most már megmondhat­juk, hogy szeretett Rákosi elvtársunk által irányított Pártunk vezetése ‘mel­lett a népi szervek támogatásával ez a küzdelem, a kulákság elleni harc is, vcgiil a mi győzelmünkkel végződött. A parasztság érdeklődése a társas munka jelé fordult, ahol a gépi erő, a szervezettebb, tervszerűbb munka, a magasabb , életszínvonalat biztosítja számukra. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 73 új termelőszövetkezeti csoport alakult megyénk. Iterületén. A részvevők kitörő lelkesedése köze­pette folytatta Fekete eivtárs beszá- mólóját, s amikor a 73 új tszcs, meg­alakulását bcjelimlelte, szavait hatal­mas éljenzés követte. A munkások" és parasztok a th. Bizottság valamennyi tagja-percekig éltette a falu tíjiipusú parasztságát és e győzelmek szervező; jct, irányítóját: a Pártot, Rákosi elv­társat. Non György elvtárs hesxéűe Fzután Kori 'György elvtárs tartotta, meg beszédét a dübörrjö traktorok mellől jöttek, hogy jelenlétükkel, hozzászólásaik, kai, határozatukkal megpecsételjék Pest vármegye ötéves tervének bein. (Utasát. A ' szemekben a lelkesedés tüze lobogott, mindenki érezte., hogy ez a közgyűlés más mint az. eddi­giek nemcsak azért, mert a dolgozó nép küldöttei új, friss levegőt hoz­tak' a régi feudálkapitalista világra emlékeztető ódon falak közé, de azért is, mert az ötéves terv . beindt. tanával nagyszerű, hatalmas távlatok nyitnak meg megyénk dolgozói előtt- Oj, boldog világ kéne tárni fel élőt- tűk. — Engedjék meg, hogy én is meg­köszönjem a bizalmat — kezdte be­számolóját Non elvtárs a hallgatóság ütemes tapsa közepette. — Tudom, hogy ez a bizalom elsősorban a Pari­nak: a Magyar Dolgozók Parijának szól, annak a Pártnak, amelyet a tör­vényhatósági .bizottságban képviselek. Azzal fogok igyekezni megjelelni a bi­zalomra, hogy minden erőmmel szol­gálni fogom Pártom célkitűzését: a magyar dolgozó nép érdekeit... — A dolgozók Magyarországát, a szabad, kizsákmányolás mentes, gaz­dug szociális Magyarországot úgy fog­juk tudni megteremteni — folytatta a továbbiakban — ha az ország dolgozó népe egységesen követi azokat a cél­kitűzéseket, amelyeket a proletáriátus élcsapata: a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar nép érdekében kitűzőit. Ép­pen ezért a megyegyülés is akkor fogja hivatását betölteni, ha jölébe helyezi a sajátságos helyiszempontok­nak az ország egyetemes szempont­jait, az egész magyar dolgozó nép szempontjait. A béke védelme — Ahhoz azonban, hogy virágzó Mugyaror szagunkat megteremthessük több feltételre van szükségünk. Ezek között is a legfontosabb a béke biz­tosítása. A Tájékoztató Iroda nem­régen ill tartotta ülését a mi szabad országunk terűidén. Határozatában megállapítja, hogy az utóbbi években hatalmas mértékben megnövekedőit szerte a világon a bckelábor ereje és hatalmas mértékben megnövekedett a tábor vezet'óercje: a Szovjetunió. Ma már az asszonyok is hatalmas szerve­zetbe, a nyolcvanmilliós Nemzetközi Nöszövetscgbe tömörülnek és komoly politikai tényezők a békéért vívott harcban. De e. mellett az ifjúság sem az a vak eszköz már, ami még volt a fasiszták számára, Hitler és Musso­lini számára. Ma már az ifjúság sem vállalkozik arra a dicstelen, tragikus szerepre ami osztályrésze volt a fa­siszták táborában. Az ifjúság, a Nem­zetközi Ifjúsági Szövetség a békelábor mellett telt hitet, tehát ha körülnézünk á világban, azt Iájuk, hogy s'záz é$ százmilliók állnak a. békelábor• oldalán, azt látjuk, hogy a mi ernök sokkal erősebb, m nt az imperialisták ereje. De bármennyire is sokkal erősebb a béke tábora, mint a háborúra uszítok pártja, bármennyire is biztos a mi győzelmünk, ha netán háborúra ke­rülne a sor, — mégis fennáll a háború veszélye, mert ezek a hanvskártyások képesek arra, hogy megkockáztassák a harmadik világháborút, ■ elveszített te­rületeik visszaszerzését. Ennek érde­kében mozgósították azokat az ügy­nökségeket, azokat. a szervezeteket, amelyeket ok tartottak fenn, amelye­ket megvásárollak. Mozgósították a jobboldali szociáldemokrata vezéreket, akik tömeghélkül ugyan, de mindenben támogatják a tőkések háborús törek­vése’t. Mozgósították a katolikus egy­ház vezetőit, élükön a pápával, akik készek eladni a nyájai a háborús uszí- tóknak és akik keresztes háborút hír­edéinek ellenünk, a mi népünk ellen, azokért a dollár milliókért, amelyeket az amerikai tőkések a Vatikán bank­jainak folyósítanak. Mozgósították Titóékai, ezt a kémbandát, hogy meg­kíséreljenek rést ütni a kommunisták soraiban. Azonban új háborút előké­szíteni sokkal nehezebb feladat, mint fegyvereket gyártani, vagy szövetsége­ket létrehozni'. A népek százmillió szerte a világon békét akarnak. Fia jól dolgozunk ha a békelábor össze­fog nem fog sikerülni a harmadik vi­lágháborút kirobbantani. Ez a feladat, amit nekünk is szolgálni kell, megyénk dolgozóinak. Ax 5 érés terv A továbbiakban szólott az ötéves tervről. — Míg a Horthy-rendszerben egy esztendőben 3000 munkás helyez­kedett el, az iparban az ötéves terv folyamán minden esztendőben 85.000 munkásnak adunk kenyeret. Az élet- színvonal az utolsó békeévit 38 száza­lékkal haladja túl. 263 gyár épül, 21 bányaüzem lesz. Üj városokat építünk, teljesen megváltoztatjuk a városok képét. A dolgozók el lesznek látva könyvtárral, rádióval, villannyal, a leglávolesöbb falvakban is. Az1 a tény, hogy az üzemekben és gyárakban 85 ezer dolgozó kap munkát évente, döntő fontosságú elsősorban dolgozó pa­rasztságunk szem pont jóból, akik hu nem jutottak elég keresethez vidéken, kénytelenek voltak bejönni Budapestre és szárazkenyéren, szalonnán élni he­tekig. Ezeknek' mostmár nemcsak munkát, hanem szakmai tudást is nyújt az ötéves terv. De nem mind­egy dolgozó parasztságunk szempont­jából az sem, hogy igával vagy gép­pel dolgoznak-e. Aki traktorral szánt, az komoly lépést tesz a szocializmus, a föld jobb megmunkálása felé. Ugyan­csak nagyfontossággo.l bírnak a ter­melés: szerződések. Fontos ez azért meri nagyobb hozamot biztosít a dol­gozó parasztságnak, de azért is, mert a termelési szerződés megkötésével kapcsolódik be a dolgozótparasztság a tervgazdálkodásba. így nemcsak a sa­lát feje és elgondolása után dolgozik, hanem állami támogatásra is támasz­kodik. Non elvtárs beszédét dübörgő taps­vihar és éljenzés követte a dolgozók hosszan éltették felszabadítónkat, a Szovjetuniót es a haladó emberiség nagy tanítómesterét, Sztálin elvtársat, akinek elért eredményeinket elsősorban köszönhetjük. A vita A beszámolót élénk vita követte. Az MNDSZ részéről Máté Vera szólt hozzá. Beszélt arról, hogy milyen ered­ményes munkát végeznek országszerte az asszonyok, nemcsak a termelés frontján, de a közigazgatásban is. Majd rátért a konkrét feladatokra. Megállapította, hogy a legnagyobb mértékben ki kell venni részét a köz- igazgatásnak, az ipari és mezőgazda- sági termelésben, az ötéves terv meg­valósításában. 'Ugyanakkor állandó szívós politikai felvilágosító munkát kell végezni az asszonyok körében. A MINSZ részéről Gondos Imre szólt a kérdésekhez. FcrgTal kőzett— az ötéves tervvel -és megállapította, hogy a magyar ifjúság előtt olyan hatalmas felemelkedés áll, amely csak olyan or­szágban lehetséges, ahol valóban a dolgozó nép van hatalmon. A közgyűlés óriási lelkesedés köze­pette zárult. A hözzászólások a szűnni nem akaró taps és éljenzés azt bizonyította, hogy, megyénk dolgozó népe tudatában van az előttünk álló nagy feladatok jelentőségének és az ötéves terv beindításával egy ember­ként küzd majd virágzó szocialista jö­vőnk megteremtéséért! 3tvfßkestiótiiti a közsßtßülvs

Next

/
Oldalképek
Tartalom