Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. január (5. évfolyam, 1-5. szám)
1950-01-01 / 1. szám
DÉLPESTM.EG VEI Äz dSéves terv Indulásakor boldog új évet kívánunk kedves olvasóinknak V. évfolyam, 1. szám Ást A 30 F1ÍFFR 1950 január 1. Jelentős lépés a .szocializmus építésének útján A 3 éves terv eredményeit, as 5 éves terv tennival tárgyalta a Megyei k 1949’ december 28-ika nagy nap lett a szocialista Magyarország építésében. Ezen a napon fogadta el a minisztertanács és emelte törvényerőre a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a tíz munkásnál többet foglal- kaztaíó és a külföldi tőkés tulajdonban levő magyarországi vállalatok'államosítását. Az erről megjelent törvény leszögezi: „Az ötéves népgazdasági tervről szóló törvény sikeres megvalósítása szükségessé teszi, hogy az ipar, a bányászat és kohászat, valamint a közlekedés területén a Magyar Népköztársaság saját kezében összpontosítsa azokat a termelő és szállító eszközöket, amelyek akár jelenlegi szervezeti formájukban, akár pedig megfelelő átszervezéssel gazdaságos nagyüzemi gyári jellegű termelés céljára alkalmasak", Ma már mindenki előtt világos, hogy hároméves tervünket nem tudtuk volna megvalósítani, ha tavaly márciusban nem államosítjuk a száznál több alkalmazottat foglalkoztató üzemeket. Csak ez a lépés tette lehetővé, hogy hatalmas fellendülést érjünk el a termelésben, hogy új lendületet vegyen a munka, hogy megváltozzon a dolgozóknak a munkához való viszonya, hogy megindulhasson a szocializmust elősegítő munkaverseny. Csak ez telte tehetővé, hogy ma már győzelmesen leinthetjük, hogy hároméves tervünket 8 hónappal a határidó előtt befejeztük. A tavalyi államosítás lehetővé tette, hngv egész naeviparunkat valóban kézbevegyük, ellenőrizzük és munkájukat tervszerűen irányítsuk. Tavaly azonban csak a magyar tőkések Vállalatait államosítottuk. A külföldi kapitalisták továbbra is megtartották magyarországi vállalataikat és érdekeltségeiket. Megyénk területén például olyan hatalmas üzem, mint a Budakalászi Textilmüvek, a Váci Salcman, a Kecskeméti Gyufagyár és sok más kisebb üzem egészen mostanáig külföldi tőkések kezén maradt. Hogy ez a felemás helyzet milyen károkat okozott népgazdaságunknak, arra élénken rávilágít a Mag/ar Belügyminisztérium napjainkban kiadott jelentése, mely a „Standard“ ugyancsak külföldi' tulajdonban levő vállalat szabotázs cselekményeivel foglalkozik. Annak ellenére, hogy ez a vállalat a- Tervhivatal útján tervkészítésre leit kötelezve, mégis a külföldi tőkések magyarországi megbízottjai elszabotálták és súlyos károkat okoztak a tulajdonukban levő gyárban. Ennek a tűrhetetlen állapotnak vet véget_ az államosítási rendelet, mely biztosítja, hogy mától kezdve egyetlen egy nagyvállalat sincsen többé sem magyar, sem külföldi tőkések tulajdonában. A tavaly még .nem államosított, száznál kevesebb munkást foglalkoz- koztató üzemeknél sok értékes gép és felszerelés található. Ezeket a gépeket és felszereléseket rendszerint a kisebb vállalatok nem is tudták teljes mértékben kihasználni. Nem tudták terv- gazdálkodásunk érdekeinek megfelelően felhasználni és természetesen ezeket a felszereléseket a továbbiakban kihasználni csak a nagyüzemeinkkel szorosan kapcsolatot tartó vállalatok tudják. Hasonló volt a helyzet a munkaerő- gazdálkodás terén is. Hároméves tervünk megvalósítása során lényegében megszüntettük a munkanélküliséget. Az utóbbi időben sok gyárban már szakmunkáshiány jelentkezett. Ugyanakkor, amikor gyáraink a szakmunkáshiány miatt nehezebben tudták elérni teljesítményeiket,^ többezer szakmunkás dolgozott a még magánkézben levő kisebb vállalatokban. Természetesen ez súlyosan hátráltatta gyors tervteljesitésünket. De ugyanakkor a magánkézben lévő szakmunkások és műszaki értelmiségiek sem vehették ki úgy részüket a termelésből, mint ahogyan azt az állami vállalatoknál dolgozó társaik tehették. Nem állhatták olyan helyre, ahol a szocialista. munkaversenyben kimagasló eredményeket érhettek volna el. Kein tudtuk ezeket a ' szakkádereket olyan helyre állítani, ahol a legnagyobb szükség lett volna rájuk. Csak a gyáripari és közlekedési vállalatok mostani államosítása teszi lehetővé, hogy minden, vagy majdnem minden munkaerőt odaállítsunk, ahol arra népgazdaságunk érdekében a leginkább szükség van'. A magánkézben lévő vállalatok tulajdonosai a dolgozó nép hatalmának megszilárdulása óta nem igyekeztek üzemeiket fejleszteni, sőt gyakran még a tervtörvény kijátszásával is a termelésből befolyt összegeket spekulációra fordították. . Állandóan csökkentették áruraktáraikat, nem fordítottak gondot gépparkjaik fejlesztésére, visszatartották a termelést. A forgalomban, az áruellátásban itl-ott bajokat okoztak. kavarták a tervszerű áruforgalmat. Idegen testét jelentettek a magyar gyáriparban és közlekedésben, mely már több mint kilenc tized részében a dolgozó nép tulajdonában volt. Ez az államosítás teljesen bekapcsolja pépgazdaságunk egészséges vérkeringésébe ezeknek a vállalatoknak erőit is, gyarapodnak és maguk is erőteljesen, gyorsan fognak fejlődni. De idegen testet jelentettek népgazdaságunkban a magántulajdonban lévő gyáripari és közlekedési vállalatok azért is, mert szocializmust építő társadalmunkban napról-napra újból kitermelték a kapitalizmust, megörökíteni törekedtek a tőkés termelési módot, tőkés és bérmunkás kizsákmányoló és kizsákmányolt viszonyát. Nemcsak ezeket a kapitalista termelési viszonyokat teremtettek folyton ujja, hanem ezek visszatükröződését is az emberi fejekben: a kapitalista termelési viszonyoknak megfelelő gondolkodási módot. Az államosítás megvont határáról világosan rendelkezik az a közlemény, amelyet a törvényt elfogadó minisztertanácsról kiadtak. Eszerint „a minisztertanács leszögezte, hogy az elfogadott törvényerejű rendelettervezet nem érinti a tulajdonképpeni kisipar és a kiskereskedelem területét, s a kisipart és kiskereskedelmet ezután sem kívánja államosítani, tekintve, hogy ezek hasznos és szükséges közgazdasági szerepet töltenek be". A minisztertanácsnak ez az elhatározása teljesen megfelel a Magyar Dolgozók Pártja politikai vonalának. Kétségtelen, hogy a közleményben kifejezésre julú elvnek államba!almunk és Pártunk érvényt fog szerezni. A törvényből az is világosan kitűnik, hogy a dolgozó nép állama nem veszi egy kalap alá a kisebb vállalatok sokszor komoly szaktudással rendelkező és hasznos munkát végző kistőkéseit a nagy tőkésekkel. Kitűnik ez először is abból a rendelkezésből, hogy már a mai naptól fogva a vállalatok volt tulajdonosainak a kártalanításra legfeljebb 15.000 forintig terjedő előlege1 lehet folyósítani, ha a volt tulajdonos megélhetését kizárólag a vállalatból eredő jövedelme biztosította. Kitűnik másodszor abból a rendelkezésből, hogy az állami tulajdonba vett vállalat volt tulajdonosa számára, kérelmére. szakmája körében, illetőleg szaktudásának megfelelően a lehetőséghez képest elhelyezkedést kell biztosítani. A törvény idevágó rendelkezése folyik alkotmányunknak abból az alapvető megállapításából, hogy: „A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazásét Lapunk hasábjain már számot adtunk az államosítást követő percekről az új állami vállalatokban. Dől-, gozó népünk hatalmas lelkesedéssel és . fokozottabb munkával fogadta az államosításról szóló rendelkezést. Rövid gyűléseken és a munKaverseny újabb ’ fellendülésével bizonyítják dolgozóink, megértették, hogy Pártunk, Rákosi elvtárs — mint mindig — e törvény kezdeményezésénél is az Ö érdekükéi szolgálta. Megértették, hogy ezzel az államosítással újabb hatalmas lépést tettünk előre a. szocializmus építésének útján. Ünnepi díszbe öltözött december 17-én a Vármegyeháza. A Jéesööszi szélben meg.meyjio bogtafc ae ódon falakat borító vörös és nem te ti színű drapériák, kérgeskezü munkásembe. rek, népviselet's, fejkendős asszonyok siettek fel a lépcsőién ... a közgyűlésre Biztos, határozott léptekkel rőttág az utat felfelé, mozdulataikban benntüjerözödött a nap jelentősége . . • A hatalmas közgyűlési terem már felldbogózod várta a mc- gyegyűlés résztvevőn. A széksorok megteltek a népi bizottságok küldötteivel, ■:munkásokkal és parasztokkal — akik valamennyien a munkapad, Elsőnek az elnöklő Csala László elvtárs országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, üdvözölte a megjelent üra- hos Lajos elvtársat, az országgyűlés elnökét, majd bejelentette, hogy Sebes Imre elvtársat, az MDP pestmegyei titkárát, a vármegyei Népfront Bizottság elnökét, Pártunk vezetősége más beosztásba helyezte. Sebes elvtárs helyére Non György elvtársat jelölte Pártunir • Ugyanakkor Házi Árpád elvtárs, a vármegye volt alispánja, is új beosztást kapott. Magas és felelősségteljes posztra helyezte őt Pártunk bizalma: or A!/('■:' Ellenőrző Központ elnöke lett. Házi elvtárs helyére Fekete Mihály elvtársid jelölték. Fekete elvtárs is munkáskáder, borsodmegyei vasas, akinek eddigi működése biztosíték arra, hogy méltó lesz arra a posztra, ahová Pártunk állította. Fekete Mihály hessél Az elnöklést a közgyűlés lelkes tapsa közepette Csala eivtárs átadta az új alispánnak. Fekete Mihály elvlárs elöljáróban köszönetét1*mondott a Pártnak és a törvényhatósági bizottságnak előlegezett -bizalmukért, egyben fogadalmat tett, l’.ogy tovább folytalja elődje, Házi Árpád elvtárs, munkáját Pestmegye dolgozó népe virágzó jövőjének megteremtésére. — A közigazgatás — mondotta a továbbiakban — egyre jobban fegyver lesz a dolgozó, nép kezében. Bár még sok hibát követlünk el az elmúlt év folyaméit, mindezek ellenére megállapíthatjuk, hogy félév alatt, az alispáni jelentés időszakában, megyénk nagyon sokat fejlődött. Gyárainkban, üzeme tik- ben már megindult a sztahánovista- mozgalom is. Ezzel új típusú ember jelent meg a termelés területén: a szocialista termelés, a szocializnus építésének élharcosa. 73 új termelőcsoport — Vetésünk szépen zöldet és ezzel biztosítva van, jövő évi kenyerünk. Pártunk irányítóinak sokat kelleti, küzdeniük, hogy legyőzzék a kulákság aknamunkáját. Most már megmondhatjuk, hogy szeretett Rákosi elvtársunk által irányított Pártunk vezetése ‘mellett a népi szervek támogatásával ez a küzdelem, a kulákság elleni harc is, vcgiil a mi győzelmünkkel végződött. A parasztság érdeklődése a társas munka jelé fordult, ahol a gépi erő, a szervezettebb, tervszerűbb munka, a magasabb , életszínvonalat biztosítja számukra. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 73 új termelőszövetkezeti csoport alakult megyénk. Iterületén. A részvevők kitörő lelkesedése közepette folytatta Fekete eivtárs beszá- mólóját, s amikor a 73 új tszcs, megalakulását bcjelimlelte, szavait hatalmas éljenzés követte. A munkások" és parasztok a th. Bizottság valamennyi tagja-percekig éltette a falu tíjiipusú parasztságát és e győzelmek szervező; jct, irányítóját: a Pártot, Rákosi elvtársat. Non György elvtárs hesxéűe Fzután Kori 'György elvtárs tartotta, meg beszédét a dübörrjö traktorok mellől jöttek, hogy jelenlétükkel, hozzászólásaik, kai, határozatukkal megpecsételjék Pest vármegye ötéves tervének bein. (Utasát. A ' szemekben a lelkesedés tüze lobogott, mindenki érezte., hogy ez a közgyűlés más mint az. eddigiek nemcsak azért, mert a dolgozó nép küldöttei új, friss levegőt hoztak' a régi feudálkapitalista világra emlékeztető ódon falak közé, de azért is, mert az ötéves terv . beindt. tanával nagyszerű, hatalmas távlatok nyitnak meg megyénk dolgozói előtt- Oj, boldog világ kéne tárni fel élőt- tűk. — Engedjék meg, hogy én is megköszönjem a bizalmat — kezdte beszámolóját Non elvtárs a hallgatóság ütemes tapsa közepette. — Tudom, hogy ez a bizalom elsősorban a Parinak: a Magyar Dolgozók Parijának szól, annak a Pártnak, amelyet a törvényhatósági .bizottságban képviselek. Azzal fogok igyekezni megjelelni a bizalomra, hogy minden erőmmel szolgálni fogom Pártom célkitűzését: a magyar dolgozó nép érdekeit... — A dolgozók Magyarországát, a szabad, kizsákmányolás mentes, gazdug szociális Magyarországot úgy fogjuk tudni megteremteni — folytatta a továbbiakban — ha az ország dolgozó népe egységesen követi azokat a célkitűzéseket, amelyeket a proletáriátus élcsapata: a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar nép érdekében kitűzőit. Éppen ezért a megyegyülés is akkor fogja hivatását betölteni, ha jölébe helyezi a sajátságos helyiszempontoknak az ország egyetemes szempontjait, az egész magyar dolgozó nép szempontjait. A béke védelme — Ahhoz azonban, hogy virágzó Mugyaror szagunkat megteremthessük több feltételre van szükségünk. Ezek között is a legfontosabb a béke biztosítása. A Tájékoztató Iroda nemrégen ill tartotta ülését a mi szabad országunk terűidén. Határozatában megállapítja, hogy az utóbbi években hatalmas mértékben megnövekedőit szerte a világon a bckelábor ereje és hatalmas mértékben megnövekedett a tábor vezet'óercje: a Szovjetunió. Ma már az asszonyok is hatalmas szervezetbe, a nyolcvanmilliós Nemzetközi Nöszövetscgbe tömörülnek és komoly politikai tényezők a békéért vívott harcban. De e. mellett az ifjúság sem az a vak eszköz már, ami még volt a fasiszták számára, Hitler és Mussolini számára. Ma már az ifjúság sem vállalkozik arra a dicstelen, tragikus szerepre ami osztályrésze volt a fasiszták táborában. Az ifjúság, a Nemzetközi Ifjúsági Szövetség a békelábor mellett telt hitet, tehát ha körülnézünk á világban, azt Iájuk, hogy s'záz é$ százmilliók állnak a. békelábor• oldalán, azt látjuk, hogy a mi ernök sokkal erősebb, m nt az imperialisták ereje. De bármennyire is sokkal erősebb a béke tábora, mint a háborúra uszítok pártja, bármennyire is biztos a mi győzelmünk, ha netán háborúra kerülne a sor, — mégis fennáll a háború veszélye, mert ezek a hanvskártyások képesek arra, hogy megkockáztassák a harmadik világháborút, ■ elveszített területeik visszaszerzését. Ennek érdekében mozgósították azokat az ügynökségeket, azokat. a szervezeteket, amelyeket ok tartottak fenn, amelyeket megvásárollak. Mozgósították a jobboldali szociáldemokrata vezéreket, akik tömeghélkül ugyan, de mindenben támogatják a tőkések háborús törekvése’t. Mozgósították a katolikus egyház vezetőit, élükön a pápával, akik készek eladni a nyájai a háborús uszí- tóknak és akik keresztes háborút híredéinek ellenünk, a mi népünk ellen, azokért a dollár milliókért, amelyeket az amerikai tőkések a Vatikán bankjainak folyósítanak. Mozgósították Titóékai, ezt a kémbandát, hogy megkíséreljenek rést ütni a kommunisták soraiban. Azonban új háborút előkészíteni sokkal nehezebb feladat, mint fegyvereket gyártani, vagy szövetségeket létrehozni'. A népek százmillió szerte a világon békét akarnak. Fia jól dolgozunk ha a békelábor összefog nem fog sikerülni a harmadik világháborút kirobbantani. Ez a feladat, amit nekünk is szolgálni kell, megyénk dolgozóinak. Ax 5 érés terv A továbbiakban szólott az ötéves tervről. — Míg a Horthy-rendszerben egy esztendőben 3000 munkás helyezkedett el, az iparban az ötéves terv folyamán minden esztendőben 85.000 munkásnak adunk kenyeret. Az élet- színvonal az utolsó békeévit 38 százalékkal haladja túl. 263 gyár épül, 21 bányaüzem lesz. Üj városokat építünk, teljesen megváltoztatjuk a városok képét. A dolgozók el lesznek látva könyvtárral, rádióval, villannyal, a leglávolesöbb falvakban is. Az1 a tény, hogy az üzemekben és gyárakban 85 ezer dolgozó kap munkát évente, döntő fontosságú elsősorban dolgozó parasztságunk szem pont jóból, akik hu nem jutottak elég keresethez vidéken, kénytelenek voltak bejönni Budapestre és szárazkenyéren, szalonnán élni hetekig. Ezeknek' mostmár nemcsak munkát, hanem szakmai tudást is nyújt az ötéves terv. De nem mindegy dolgozó parasztságunk szempontjából az sem, hogy igával vagy géppel dolgoznak-e. Aki traktorral szánt, az komoly lépést tesz a szocializmus, a föld jobb megmunkálása felé. Ugyancsak nagyfontossággo.l bírnak a termelés: szerződések. Fontos ez azért meri nagyobb hozamot biztosít a dolgozó parasztságnak, de azért is, mert a termelési szerződés megkötésével kapcsolódik be a dolgozótparasztság a tervgazdálkodásba. így nemcsak a salát feje és elgondolása után dolgozik, hanem állami támogatásra is támaszkodik. Non elvtárs beszédét dübörgő tapsvihar és éljenzés követte a dolgozók hosszan éltették felszabadítónkat, a Szovjetuniót es a haladó emberiség nagy tanítómesterét, Sztálin elvtársat, akinek elért eredményeinket elsősorban köszönhetjük. A vita A beszámolót élénk vita követte. Az MNDSZ részéről Máté Vera szólt hozzá. Beszélt arról, hogy milyen eredményes munkát végeznek országszerte az asszonyok, nemcsak a termelés frontján, de a közigazgatásban is. Majd rátért a konkrét feladatokra. Megállapította, hogy a legnagyobb mértékben ki kell venni részét a köz- igazgatásnak, az ipari és mezőgazda- sági termelésben, az ötéves terv megvalósításában. 'Ugyanakkor állandó szívós politikai felvilágosító munkát kell végezni az asszonyok körében. A MINSZ részéről Gondos Imre szólt a kérdésekhez. FcrgTal kőzett— az ötéves tervvel -és megállapította, hogy a magyar ifjúság előtt olyan hatalmas felemelkedés áll, amely csak olyan országban lehetséges, ahol valóban a dolgozó nép van hatalmon. A közgyűlés óriási lelkesedés közepette zárult. A hözzászólások a szűnni nem akaró taps és éljenzés azt bizonyította, hogy, megyénk dolgozó népe tudatában van az előttünk álló nagy feladatok jelentőségének és az ötéves terv beindításával egy emberként küzd majd virágzó szocialista jövőnk megteremtéséért! 3tvfßkestiótiiti a közsßtßülvs
