Délpestmegyei Népújság, 1949. július (3. évfolyam, 27-31. szám)
1949-07-03 / 27. szám
1349. július 3. äii Délpcslmegyei Népnjság t Szebb és műveltebb lesz Kecskemét — mutatja a városi költségvetés tervezete A Szovjetunió nevezetesebb évfordulóig A Magyar Dolgozók Pártja kecskeméti szervezete a jövő héten kisgyűlé- sek sorozatán viszi a nyilvánosság elé a város jövő évi költségvetési tervezetét. Népnevelők százai keresik fel a lakosságot, hogy felvilágosítsák a közérdekű kiadásokról és beruházásokról. Széleskörű vita indul meg városszerte és a tanyavi'ágban, mert most mindenki beleszólhat a költségvetés összeállításába és előadhatja kívánságait a kisgyülése« ken. Az előadók feljegyzik a javaslatokat és a Párt azok jaVájt a július 11-én ülésező törvényhatósági bizottság elé terjeszti. Az 1950. évre szóló városi költség- vetési javaslat két részből áll. Az első Kecskemét folyó kiadásait, a fenntartási és igazgatási költségeket tartalmazna, a második része pedig a beruházásokat, amelyek már az ötéves terv éTsö részletéi képezik. De itt csak azok a befektetések szerepelnek, ixmelyek a helyi önkormányzat hatáskörébe tartoznak, míg a nagyobb beruházásokat az országos tervköltségvetés tartalmazza. A rendes költségvetésben tüntették fel az álak és járdák karban taMását és javítását és a lakosság hozzászólásai alapján állapítják majd írijeg a munkálatok sorrendjét. A legrosszabb és legforgalmasabb községi úlakai javítják meg először. >. Tovább fejlesztik a parkokat és helyreállítják a közkútakat főleg azokon a (részeken, ahol az idén még nem lesz vízvezeték. A matkói köziemelő területét házhelyeknek osztják ki, miután a halottakat exhumálják. Köncsögön 38 holdas erdőt telepit a város, Felsőszentkirályon pedig 15 holdat. Kélholdas új csemetekertjében félmillió facsemete nevelésével szolgálja az erdősítés további menetét, a harcot \i por és a tüdővész ellen. Nevezetes tétel a városi közkönyvtár fejlesztése, mert a művelődés terén igen elmaradott a »hirös város«. Uj könyvek és új szellem kívánatos a városi könyvtár dohos levegőjébe. Az ipari munkásság ezen a területen még nem 'végezte el a honfoglalást. A 37 ezer .kötetes könyvtár nagyrésze elavult tudományos mű, az olvasók fele tisztviselő és pedagógus, 28 százaléka diák, csak 22 százalék egyéb foglalkozású. Ezek között is 1 te vés a munkás, paraszt pedig nincsen. 1950-ben ötezer kötet új könyvet vesz a város és megnyiíja olvasótermét a dolgozók számára. 'A beruházási költségvetés összeállítása most folyik, tárgyalására még visszatérünk. A kisgyűléseken elhangzó kívánságokat ismertetni fogjuk. A legfőbb szempont, hogy takarékosak legyünk, mert minél kevesebbel költünk a folyó kiadásokra, annál több jut beruházásokra. Nem akarjuk »megenni a jövőnket«. Megélénkült a kiskereskedők mozgalma A Kiskunfélegyházi Kiskereskedők Egyesületében örvendetesen javult a közösségi szellem és ezzel párhuzamosan a tömegszervezeli mozgalom, amit bizonyít a jómunkát végzett kiskeres- kedői-népnevelők eredménye, mellyel hozzájárullak a választási győzelemhez. Tevékenyen hozzájárultak városunkban a könyvnapok sikeréhez nemcsak vásárlásaikkal, hanem szépen dekorált önálló könyvsátrukkal. Most bocsájtot- totlák tagjaik rendelkezésére MU kötetből átló újjárendezett és kibővített könyvtárukat. 29-én, Péber-Pát napján méltó keretek között rendezték Puskin, u nagy orosz költő 150. születési emlékünnepélyét a Korona szálló színháztermében. A Kecskeméti Kiskereskedők Egyesülete most avatta fel új kultúrtermét. Zsigmond Antal elnökön kívül felszólal! Feleki Ferenc elvlárs, a KISOSz Központja nevében és Kalmár Ferenc elvlárs. A megnyitó kultúrműsort az EKK— SzIT csoportja szolgáltatta, különösen jók voltak népi láncaik és énekkaruk. A műsort Fehér István párttitkár és Czagány Ferenc polgármester elvtárs is végignézték. Mlndjíét városban világnézeti tanfolyamon igyekeznek a kiskereskedőik közeledni a demokráciához és ez megnyilvánul már tetteikben is. Kecskemét nagy iskolaváros és a közeljövőben — az iparosítással párhuzamosan — még nagyobb iskolavárossá akarjuk fejleszteni. Ehhez feltétlenül szükséges egy gyermékléletdani állomás, nevelési- és pályaválasztási tanácsadó felállítása, aminek hiányát már a mostani iskolazáráskor érezték pedagógusok és szülők egyaránt. A gyermektanulmányozás óriási fejlődésen ment át a Szovjetunióban és nagyot lendült már a népi demokráciákban is. Uj szempontja, hogy nem az egyes gyermeket tanulmányozza, mini egyént, hanem előtérbe helyezi a gyermek-közösségek vizsgálatát. Ezzel szolgálja a közösségi nevelést, a közösségi haladást. Az új tudományos intézmény először Sfirgis a (érmés berakása A cséplést 18 nap alatt be kell fejezni az egész határban. Hogy fennakadás ne 'történjék, a hatóságok felhívják a termelőkéi, hogy a gabonát idejekorán rakják üsztagba. Ahol késnek, a hatóság maga végezteti el a munkát a termelő költségére. t Éppen' ezért a termelők figyeljék, mikor közeledik feléjük a megszervezett cséplés és mire odaér rakják b« gabonájukat. mint munkaközösség alakulna meg. A gyógypedagógiai intézet új igazgatója: Horváth Kálmán elvtárs szervezi meg, aki tavaly már Kaposvárott is létesített ilyen állomást. A munkaközösség tagjai pedagógusok, munkások ts orvosok lesznek. Fokozatosan építik ki az ilyen állomásoknál bevezeteit nyolc osztályt a kutatóit, a nevelési tanácsadót, a pályaválasztási lanácsadól, az ifjúsági köz- véleménykutatót, az orvoslélektanit, a továbbképzőt, a gyermekfoglalkoztatót és a tanszerkészitőt. Már ennyiből’is látszik, milyen nagyfontosságú új intézményről van szó. Egyébként még nincsen meg, máris különböző vizsgálatokat és tanácsokat kérnek tőle és a minisztériumban is lervbevelték államosítását. Készen áll cséplésre tarlóhántásra a gépállomás Gyermeklélektani intézet létesül Kecskeméten Félegyháza aratás utáni munkaterve A jövő évi gazdasági év helyes előkészítése és tervszerűségének pontos megállapítása céljából értekezletet tai tolt a kiskunfélegyházi DEFOSz szervéttel, a gépállomás és a gazdajegyző. Az értekezleten kiértékelték a rendelkezésre álló földterület helyes és gazdaságos kihasználását. A magyar mezőgazdáságban rövid ideje van csak tervszerű gazdálkodás, de ez a rövid: idő is elegendő volt arra, hogy bebizonyítsa a mező- gazdaságban is szükséges tervgazdálkodás helyességét és fontos voltát. Dolgozó parasztjaink kézzelfogható bizonyságát kapták annak, hogy milyen gazdasági előnyökkel járt számukra a rendelkezésükre álló földterület szakszerű és tervszerű kihasználása. Az elmúlt gazdasági évben Félegyháza mezőgazdasági szempontból az utolsók között cammogott, ma pedig a tervgazdálkodás részbeni bevezetése után Pestmegyében a hetedik helyet foglalja el. Már végéhez közelednek a cséplési előkészületek a gépállomáson. — Az első és legfontosabb feladatunk volt a cséplőgépek rendbehozása ' mondja Kalmár elvtárs, miközben végig kalauzol a rendes tiszla helységeken. A tető alatt állnak a javítás alatt levő cséplőgépek, van olyan is, amelyiket leljesen szétszedtek és összeraktak. — Átlag egy-egy gép rendbehozása 8000 forintba kerülne — mondja Kalmár elvtárs — de tervszerű munkával ÍO00 forintra csökkentettük le az önköltséget. Nagyon sok alkatrészt magunk állítottunk elő. Egy-két nap múlva minden gépünk üzemképes lesz. — Hallottuk, hogy versenyre készülnek a gépállomások. Hogy áll ezzel a versennyel a kecskeméti állomás? — Készülünk mi is a versenyre. 0 cséplőgépünk van eddig és mind á kilencet tökéletesen rendbehoztük. Kecskemét határa nagy, dtp a 9 gép tizenkettőnek munkáját fogja elvégezni, mert az új munkaterv szerinti a legkevesebbre csökkentjük az üres járatokat. — Hogyan készülnek a munkások a versenyre? — Tudják, hogy elég nehéz feladatok előtt állnak és így kettőzött erővel tanulnak. Most is a munkaidő letelte után szemináriumra mentek a fiúk. Éppen míndannyiunk kedvenc előadója, Jakab elvtárs, az alközpont vezetője tartja a szemináriumot. Munka és tanulás után szórakozásra, sportra is jut idő. Még alig helyezkedtek el az új helyen, máris készül a fulballpálya. A kecskeméti gépállomás semmiféle téren nem akar lemaradni. FELHÍVÁS a gazdasági munkáltatókhoz! Az Országos Társadalombiztosító Intézet közli a gazdasági munkáltatókkal, — és erre felhívja a munkavállalók figyelmét is — hogy idevonatkozó kormányrendelet érleimében a gazdasági munkavállalók után fizetendő társadalombiztosítási járulékot f. évi július 1-től az alábbi, magasabb értékű biztosítási bélyegekkel kell leróni: Első csoport Második csoport napi bélyeg 1.50 FI napi bélyeg 1.20 Ft beli bélyeg 9.— Ft heti bélyeg . 7.— Ft havi bélyeg 36.— Ft havi bélyeg 28.— Ft A díjemelés a gazdasági munkásság érdekeit szolgálja és ezáltal a régen óhajtóit .családipótlék bevezetéséhez is megtörtént az első lépés. A kormány ugyanis az erdőgazdasági nemzeti vállalatok dolgozóit és a mezőgazdasági nemzeti vállalatokhoz egész évre, vagy legalább hat hónapi iúőlarlámra szerződött munkavállalókat egyidejűleg esaládipótlékban részesíti. 1944. Julius 3: Felszabadult Minszk 1944. július... Bjelorusszia fővárosához, Minszkihez erőltetett menetben közeledtek Burdojnij vezérőrnagy tank- egységei. Minszk lángban és füstben, szöges drótokkal körülvéve, lerombolva megtépázva várla őket. Három évig taposta az ellenség lába a bjelorussz földet, de nem birla széttiporni a nép hatalmas erejét... 1944. július 3-ra virradóra, amikor Minksz felszabadult a német fasiszta» rabló-hódítók uralma alól, a Szabadság-téren az egyik romház falán megjelent a széles, egyszerű felirat: »A tűzvészek hamujából, a romhalmazokból felépítünk léged,yszülővárosunk Minszk« < Még szét sem osztott a tűzvész füstje, a minszkiek máris kimentek az utcákat megtisztítani a romoktól, csakhamar megérkeztek Moszkvából a mérnökök, szerelők, építészek; Öt év telt el azóta. Minszk felépült hamvaiból és a romhalmazokból az üzemek és az egyetemi város új épületei, a színházak, a sokemeletes lakóházak felépültek. A Bjelorussz Köztársaság fővárosa lüktető, alkotó életet él. Julius 8: A sokgyermekes és egyedülálló anyák segélyezése öt évvel ezelőtt (19M-ben) e napon adta ki a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége rendeletét »A terhes nőknek, a sok- gyermekes és egyedülálló anyáknak nyújtott állami segítség fokozásáról, az anyaság és gyermekek védelmének erősítéséről, a »Hős-Anya«, az »Anyai Dicsőség« és az »Anyaság Érme« kitüntetések megalapításáról«. A szovjet törvények szerint az az anya, akinek két gyermeke van, a harmadik gyermek születésekor 200 rubel összegű egyszeri segélyt kap. A negyedik gyermek születésekor 650 rubel egyszeri segélyt és 40 rubelt kap havonként. Minden következő gyermek születésénél a segély összege növekszik, úgyhogy az az anya, akinek tiz gyermeke van, minden következő gyermek születésekor 2500 rubel egyszeri és 150 rubel havi segélyben részesül. A segélyt a gyermek születéséi követő második évtől kezdve ötéves koráig fizetik. Ezenkívül egyedülálló anyáknak a gyermekek eltartására és nevelésére egy gyermek után havi 50 rubelt, két gyermek után 75 rubelt és három, ill. több gyermek után 100 rubelt fizetnek ki, mint állami segélyt. A segélyt a gyermek 12 éves korának eléréséig fizetik, még akkor is, ha az anya köztien házasságot köt. 1919. Julius 9: „Mindegy szálig harcba (äyenyikin ellen“ »Mialatt a 'Vörös Hadsereg Keleten Kolcsákot verte, Gyenyikin elfoglalta a Donyec-medencét és széles fronton betört Ukrajnába. Trockij a déli fronton áruló módra szétzüllesztette a helyzetet. A vörös .csapatok vereséget szenvedtek. Gvenyikinnek segítségére jöttek a fehér lengyelek és elfoglalták Minszlcet. Jugyenyics Pétervár alatt újból támadásba ment át. Iíolcsák viszont a Tobolj folyónál iparkodott megvetni lábát. Az ellenség még soha nem volt diyan közel a szovjet fővároshoz, mint akkor. A donyeci kapitalisták már milliós jutalomdijat tűztek ki annak a fehér ezrednek, amelyik elsőnek vonul be Moszkvába. Feleletül a fehérek támadására, Lenin, a Központi Bizoltság nevében, szenvedélyes felhívással "fordult a párt- szervezetekhez : »Mind egy szálig harcba Gyenyikin ellen!« A déli front tömeges utánpótlást kapott emberben és hadianyagban, de szükség volt vezetőre, aki a harcosok százezreit tömöriihesse, egységes akarattal 'egybeforrassza és az ellenségre vesse. A Párt Központi Bizottsága Sztálini küldte ki, hogy megszervezze a győzelmet a déli fronton.
