Délpestmegyei Népújság, 1949. július (3. évfolyam, 27-31. szám)
1949-07-17 / 29. szám
2 Délpeslmegyei Népújság 1919. július 17. Élüzem lett a Terményforgalmi N. V. A harmadik versenyhónap eredményei alapján, különösen az önköltség csökkentésében elért fejlődésével érdemelte ki az élüzem jelvényt a Termény- forgalmi N. V. A vállalat 27 kirendeltsége közül az egyik Kecskeméten működik és itteni dolgozói is hozzájárultak a munkaverseny sikeréhez. Május elsején székhazuk szép díszítésével tűntek ki és ők kezdeményezték az üzemi dolgozók kölcsönös látogatásait, ami jó hatást váltott ki a szellemi és fizikai munkásokban egyaránt. Nagy munka var most a termény- forgalmi kirendeltségekre, hiszen ők bonyolítják le a terménybegyüjtést a szövetkezeteken keresztül. A kitüntetés biztatásul is szolgál. Levelesláda'"] A Platter gyár dolgozói a 3 éves tervért A Platter gyár dolgozói rendkívüli értekezletet tartottak, melyen megjelent Fehér István elvtárs városi párttitkár, az üzemi párt- és szakszervezet vezetősége, Dorofejev vezérigazgató és az üzemvezetőség. A 3 éves terv utolsó szakaszának reánk eső részét ismerteb ték, majd az értekezlet egyhangúlag elhatározta, hogy mindazokat az egyénieket, akik tevékenységükkel, magatartásukkal a munkafegyelem megbontására törekednek — ezzel a terv sikeres túlteljesítését veszélyeztetik, a munkásság és a demokrácia ellenségeinek tekintik és eltávolítják az üzemből. Egyébként üzemünkben a brigád- ínozgalom örvendetesen fejlődik. Az üzemi lakatosműhelyben T. Nagy János élmunkás és Mezei Béla újító elv- társak brigádjai vállalták a pialradicsom- üzemnek a kitűzött idő előtti rendbehozását. A gépházban Pácsa János és Domokos István elvtársak brigádjai a kazánok szerelését és rendbehozását végzik, hogy minél kevesebb fűtőanyaggal több gőzt tudjanak előállítani. Céljuk az önköltség csökkentése. Az üzemi sportélet is fellendült. A kosár- és röplabda pályát munkaidő után korszerűen felépítették és már rendszeres edzések folynak. Nádor L. Kedden tárgyalfa Kiskunfélegyháza képviselőtj'estüiete a város jövő évi költségvetését. Nagy érdeklődéssel hallgatták Cseh László polgármestert, aki rámutatott arra, hogy bár a legszigorúbb takarékosság érvényesült a költségvetés minden egyes tételénél, mégis az 5 éves terv első évében óriási összegeket fordítanak szociális és kulturális célokra. Hatalmas fejlődés mutatkozik majd. a város életében a terv megvalósítása nyomán. Minden elgondolásnál számoltak a reális valósággal, nem légvárakat akartak megcsillogtatni a város dolgozói előtt, hanem minden lehetőség figyelembevételével igyekeztek fedezetet teremtem azoknak a közintézményeknek, melyeknek megvalósulása a legszélesebb néprétegek jólétét segítik elő. A képviselőtestület egy perces néma felállással fejezte ki részvétét Dimitrov elvtárs, a tilág dolgozóinak örökké felejthetetlen nagy halottja iránt. Az elvégzett munkák kiértékelése, a jövő feladatainak megbeszélésére tartott összvezetőségi ülést a félegyházi Szakmaközi Bizottság. Seres József titkár elvtárs bejelentette, hogy vasárnap 17-én »Népszava« agitációs napot rendez Félegyházán a szervezett munkásság. Feladatául tűzte ki a gyűlésnek, hogy a hibákat felfedjék és megjelöljék azt a.z utat, amelyen a jövőben ha'adtüok kell a szakcsoportoknak. Hornyik János megyei kiküldött a' szakszervezetekre váró feladatokról beszélt. A hároméves terv befejezése, az ötéves terv alapjainak lerakása komoly és felelősségteljes munkát kivan. — Meg kell szilárdítanunk a munka fegyelmet, csökkentenünk kell az 'önköltséget, fokoznunk kell az éberséget — mondotta. — A magyar munkásosztály szövetségben a parasztsággal és a haladó értelmiséggel, eddig is bebizonyította áldozatkészséget az ország Telepítésében, őrtállását az élért eredmények megtartásában. Azon Leli tehát dolgoznunk, hogy ez á jövőben Ts így Tegyen, meri ez az üt biztosítja szamunkra a szocialista társadalom eléréA költségvetés részletes tárgyalásánál tűnt ki. hogy milyen gondos előkészítés után került a közgyűlés elé. Az egyébként rideg számok, az élet a jövő fejlődés útját jelzik. Járdák javítása, új artézi-kútak fúrása, öntözőautó beszerzése, a villanyhálózat kiterjesztése azokra a 'külterületekre, amelyek eddig ezt nélkülözték. Tanyaközponti szülőotthonok berendezése, napközi otthonok, bölcsődék létesítésére előirányzott százezrek, nem holt számok, hanem a felszabadult vá ros élniakarását jelző oszlopok. Töretlen hit és bizakodás jele a város költségvetése, ismételt bizonyitéka annak, hogy a város megértette és magáévá tette Pártunk útmutatását. Munkás, paraszt, haladó értelmiség vállvatve dolgozik, mert tudja és érzi, hogy minden áldozat, minden munka gyümölcsét a dolgozók élvezik, mert valóravált Rákosi Mátyás elvtárs szava: »Tiéd az ország, magadnak építed!« sét — fejezte be beszédét. Poor János a hiányosságok kiküszöbölése, a jobb munka elérése céljából javasolta a fegyelmi bizottság felállítását. Az ideológiai nevelés biztosítására az új káderek munkába állítását és a jó szervezést jelölte meg. ■Koós Zoltán az éberség fokozására hívta fel a szakcsoportok figyelmét. Nem véletlen, hogy a reakció éppen a szakszervezetek ellen támad. Fel kell tehát készülnünk és idejében kell megsemmisítenünk a reakció mindennemű mesterkedéseit. Varga etvlárs a Szaktanács kiküldötte a káderek kiválasztásáról és az oktatási munka fontosságáról beszélt. A hozzászólások után Gyelvai elnök elvtárs ismertette azt a táviratot, amelyet a bolgár néphez küldölt az össz- vezetőségi ülés. — A MAGÄNALKALMAZOTTAK Szakszervezete július, 21-én,. csütörtökön este 6 órakor taggyűlést tart a városháza közgyűlési termében központi előadóval. Megjelenés kötelező. A Szovjetunió nevezetesebb évfordulói Július 19 : Penicillin — az orosz tudomány felfedezése A penicillin igen erős hatású, modern gyógyászati készítmény, amely megakadó yózza a mikróbák fejlődését, amelyek vérmérgezéses, gyulladásos és gennyes folyamatokat stb. idéznek elő. Zöld penész által kiválasztott anyagból készítik. (Zöld penész latinul: pe- nicillium.) Külföldön azt tarifák, hogy a penicillint 1928-lxm Floating angol tudós találta fel. A valóságban a penicillin- kutatás területén az első felfedezéseket félévszázaddal ezelőtt orosz tudósok tettek, akik nemcsak felfedezték, hanem gyakorlatban is használták a penész gyógyító tulajdonságait. 1871— 1877-ben telték közzé V. A. Manasszejin és A. G. Polotyebnov tudósok munkáit a :gennyes fekélyek és sebek 'zöld penésszel történt sikeres gyógyításáról. A Penész gyógyító tulajdonságait 1877-ben P. V. Lebegyinszkij is bebizonyította tudományos munkájában. Sajnos, ezt a munkát akkor nem fejlesztették tovább, minthogy a gyógyszerkészilés technikája alacsony volt. Ma a szovjet tudomány sikerrel fejleszti tovább az orosz tudósok állal nyolcvan évvel ezelőtt megkezdett munkát. Julius 21: A dal ünnepe Észtországban A dal ünnepe — az észt nép hires hagyománya. Az első ilyen ünnepet 1869-ben tartották. A múltban a dal ünnepei a nép sajátos tiltakozását jelentették a cárizmus, a német földbirtokosok és az észt burzsoázia nyomása ellen. Amikor Észtországban megalakult a szovjet rendszer, az észt nép dalai örömmel és szabadon zengtek. A felszabadult nemzeti kultúra igazi ünnepévé változott a 12-ik dalosiinriep, amelyet 1957-ben tartottak. A köztársaság minden sarkából az énekesek, táncosok, zenészek ezrei jöttek 'össze Tallinba. A 25 ezer énekesből összeállított kórus a Szovjetunió és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság himnuszait adta elő. Óriási sikert aratott a népi hangszerek zenekara. — Bodolin bőrt puhít, feketít és Impregnál. Mindenütt kapható. 1021 Fokozza az éberséget a félegyházi Szakmaközi Bizottság C7& dhjetett „ cAva nijironiluta Sárosi Gyula nevét ma már kevesen ismerik, az Arany trombitáról se igen tudnak. Pedig Sárosi száz évvel ezelőtt népszerű költő volt, híre vetekedett Petőfiével. Az Aranylrombita pedig olyan hires könyv volt, hogy majd hetven esztendő kellett ahhoz, hogy el- felejttessék. Mert az Aranytrombitát és szerzőjét Sárosi Gyulát el kellett felejtenie a magyarságnak. Az Aranytrombila példányait Világos után összeszedték és elégették, akinél találtak, kegyetlenül megbüntették. Emigránsok kiadták ugyan külföldön, de sohasem jutóit haza jelentősebb példányszám. Egyideig kézzel írt másolatokban is terjesztették. De ez nagyon veszélyes volt és hamar abbamaradt. Uj kiadása még ma sincs. Abafi Lajos 1883-ban Sárosi Gyula ősz - szes műveinek kiadásában (Nemzeti könyvtár I—III.) csak erősen megcen- zarázolt Aranytrombitát közölhettett. Az igazi, az 1849. nyarán »Debreczen város könyvnyomdájában kiadott« Aranytrombita ma már könyvkincs, igazi ritkaság. Mi volt a bűne az Aranytormbitának vagy a szerzőjének? Az, hogy a szabadságharc ügyét szolgálta, vérbeli republikánus mű volt. Igazi nép könyv, mely a nép nyelvén, nagy közvetlenséggel, ádáz Habsburg-ellenességgel énekelte meg a szabadságharc történetét. Mély radikalizmus jelentkezik minden sorában s nem csoda, ha Táncsics a kiegyezés után Aranytrombita címet adta újságjának. Táncsics a címmel is utalni akart az Aranytormbila igazmondására, egykori példátlan sikerére. Szerette volna, ha lapja is az Aranytrombila széles népszerűségének örvendett volna. Sárosi népköuyvnek irta az Aranytrombitát, ezt úgy fejezte ki, hogy »ponyvára került« és hogy könyvnélkül is be lehet azt úgy tanulni, hogy »mondvacsinálta«. .Be is tanulták sokan és vásárokon, sokadalmakon szél- lében-hosszában szavalták, a papok szószékekről terjesztették. Énekek helyett »leheletekre« van osztva. Az első lehelet a »tájékozás«, afféle bevezető. Véreim, magyarok! nagy időket élünk, Trombiíahangokon, s ágyúkkal beszé[lünk; Magyarország felett meggyűlt a zimankó Majd annyi a bajunk mint a bécsi bankó. kezdi s Ifnindjárt rátér a haza árulóira: Járnak ők jobbára nagy urak képében Járnak szürke frakkban, vagy veres í palástban S kedvöket lelik a hazaárulásban. A veres paláslos urak a főpapok, a szabadságharcot eláruló Hám János esztergomi érsekkel az élen. A második leheletben az »új szabadságról« ir, amit Kossuth és a haladó tábor a pozsonyi országgyűlésen a világpolitikai helyzet és a márc. 154 események hatása alatt ki tudott vívni. Kossuth Lajos csak úgy leste az alkal[mat, Mikor szabadilsa fel a birodalmat. Ez alatt Pozsonyban jól verték a vasat, S a szivek lángjától ékes hajnal hasadt. A harmadik leheletben Kossuth cgyenkinl mutatja be az első felelős minisztereket a királynak. Utoljára önmagát, mint pénzügyminisztert. Hogy Kossuthnak hinak, nem is kell .[ mondanom Hisz az én nevemet őrli minden malom. De fogadom azt is, hogy aranyunk holmi Idegen zsebekbe nem fog vándorolni. A negyedik lehelet a kamarillát mutalja be. Ili mutatkozik meg legjobban Sárosi I la b s b u rg-gy ű lö le te. A mi Ferdinándunk gyarló egy férfiú Még gyerek korában úgy fejére esett, Hogy kificamodott esze egy ”keveset. A kamarilla méregkeverője Zsófia, a kis Ferenc József anyja. Yad állat, a melynek Zsófia a neve S mindennek, amit főz, maszlayos a leve. Ferenc Józsefről igy nyilatkozik: Ferenc József, a kis Beste kurafia. Nem tartja a világ az apja fiának. Lám ez apró herceg már kölyök koráiban Emberszámot tesz az ördögök sorában. Azután elsorolja a kamarilla többi tagjait, a Habsburgok álnoksággal teli uralmát és megkérdi a lehelet végén: »E jamiliából kell-e király néktek?« Az ötödik leheletben a szabadság fogadtatásáról beszéi, a hatodikba1!] a hor- vát pártütésről, a lieiedikbeu a kalocsai érsek bujtogalását írja le. — Komolyra fordul az idők járása, katonára van szükség a szabadság megvédéséhez. Ezért a nyolcadik lehelet »A huszáráról szól. A huszár név onnan ragadt n huszárra. Hogy: egy halálának mindig húsz az ára. A kilencedik leheletben az ország- gyűlést és az országgyűlés alatt történő Jelasics-iéle betörést Írja le. A tizedik leheletben várainkról, Erdélyről, a közénk jött, velünk együtt küzdő idegenekről ir, a megkezdődő szabadságharcról. A tizenegyedik leheletben Windischgrétzről szedi le a leplet. Vindisgrétz, ez a vén fogatlan gereben Kiben csupán gubát cseréltünk az eben Kinek a szegény nép gyomrát háborítja Mert az embert csak a bárótól számítja. Majd a mi hadvezéreinkéi sorolja föl. Gorged diadalmas csatáival, Bemet, Perczelt és Damjanicsot. A tizenkettedik lehelet cime: Nincs többé király! Ilyen címen a debreceni trónfosztást mondja el. Tizenegyedikén április havának Fényes ünnepe van olt a közhazának. A liabsburgi háznak megérdemelt bérül Lecsapják a véres koronát fejérül. Az utolsó lehelet azt taglalja, hogy mit kell ezután tennünk. Veszélyben a haza és szabaidság. Harcolni kell S ha tisztába hozzuk az egész országot Nyomban kikiáltjuk a köztársaságot! fejezi be Sárosi az - Aranytrombitát, melyről most már értjük, hogy miért kellett elégetni. A népies hang, verselés. a radikális tartalom, a ríépi történetszemlélet páratlan népszerűséget biztosítottak neki. A szabadságharc bukása után Sárosi sorsa is a bujdosás lett. Az Aranytrom- bitáért halálra ítélték, de elfogni csak évek múltán tudták. Akkor a halálos ítéletet életfogytig tartó várrabságra változtatták, de amnesztiát kapva kiszabadult. Versei ezután is jelengeltek meg, a rendőrség azonban állandóan zaklatta. Egy ízben még Csehországban internálták. 1861-ben halt meg. Az Aranytrombita állítólag Kossuth utasítására Íródott, sőt egyes részeihez maga Kossuth adta az ötleteket. Sokat is várt tőle. Most száz esztendeje jelent meg s illő volna új kiadással megemlékezni róla. Dr. Dankó Imre. Félegyháza jövője a városi költségvetésben
