Délpestmegyei Népújság, 1949. július (3. évfolyam, 27-31. szám)
1949-07-03 / 27. szám
DÉLPESTAVEG VEI Hők a békéért! Lelkes készülődés a Világifjusági Találkozóra Izzik a gyűlölet a trockista kémek ellen . A«M AGYAR *D OL6QZÓK«PÁRTJ4NAKoPO litikai»m etil apja* III. évfolyam 27. szám Ara: 60 fillér 1949 július 3, vasárnap Megvédjiik az aratókat A Dolgozó Parasztok és Földmunkások Drszágos Szövetsége az aratási munkák megkezdésekor felhívja a megyei és járási titkárságoknak, a helyi csoportok vezetőségének, valamint az összes munkaközvetítő irodavezetőknek és munkástagozat vezetőknek figyelmét az aratási munkák gyors és sikeres megszervezésére. Hároméves tervünk gyors, sikeres végrehajtása megkívánja, hogy az aratást a legnagyobb rendben hajtsuk végre Ennek a nagy munkának zavartalan lebonyolítása az egész dolgozó parasztság érdeke, mert ezzel eleve meghiúsítjuk a falu' kizsákmányoló inak. a ku- lákoknak szabotáló és spekuláló kísérleteit. A DÉFOSz járási titkárságai, valamint a helyi csoportok vezetőségei az alábbiakró 1 gondo s ko d j anak: 1. A felhívás megjelenése után a DÉFOSz helyi szervezet vezetősége' azonnal doboítassa ló, hogy mindenki, aki részesarai ókat alkalmaz, Í8 órán belül kössön aratási szerződést. 2. Az aratási szerződést a Szövetség által leküldött szerződési űrlapon kell megkötni a DEFOSz-munkaközvetitő irodavezetőnek jelenlétében. Szerződés- kötés nélkül aratási munkát vállalni nem lehet. 3. Minden munkáltató-gazda köteles a munkavállalók részére napi négyszeri bőséges étkeztetést adni s ebben kétszer feltétlenül meleg ételt biztosítani. i Ha a munkáltató kosztot nem ad, akkor kötetes a fenti rendeletben megállapított természetbeni járandóságot az aratómunkás részére kiadni. Az ország több vidékéről érkezett hírek szerbit a kulákság helyenként megkísérli, hogy a mezőgazdasági munkák menetét megzavarja. Igyekeznek megkerülni a rendeseteket, megtagadok az előirt bérek fizetését — több helyen nem kötnek aratási szerződést a munl;ásokl<a!. Ennek megakadályozására, az aratómunkások érdekeinek védelmében kormányrendeletet adtak ki. A rendelet szerint az a gazdálkodó, akinek mezőgazdasági művelés alatt álló összes földterülete a 25 kát. holdat, vagy birtokának kát. tiszta jövedelme a 350 aranykoronát eléri vagy meghaladja, köteles az 19Í9. évi aratási és betakarítási munkákhoz szükséges számú mezőgazdasági munkavállalót alkalmazni a DÉFOSz munkaközvetítő irodája útján. A most szerződtetett mezőgazdasági munkavállalók száma nem lehet kisebb annál, mint amennyit a gazdálkodó tavaly, ugyanakkora területen alkalmazott. A rendelkezések megtartását a DÉFOSz ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során egyes gazdákról megállapítják, hogy azok kellő számú mezőgazdasági munkavállaló alkalmazásáról idejében nem gondoskodtak, a DÉFOSz jelentése alapján a népi bizottság javaslatára a szükséges számú munkavállalót a községi elöljáróság (városokban a polgár- mester) szerződteti és a munkát hatóságilag végezteti el. A szerződtetés a gazdálkodó terhére történik. A kormányrendelet, amelynek pontos végrehajtása megakadályozza, hogy a kulákság veszélyeztesse az aratási és betakarítási munkák időben való elvégzését, — halálybalépett. Megszegőit — ha cselekményük súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, — három évig terjedhető fogházzal, illetve 24 ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják. Rákosi Mátyás meglátogatta a kecskeméti termelőcsoportokat Szerdán délután gépkocsi állt meg a MDP kecskeméti pártháza előtt. A gépkocsiból Rákosi Mátyás elvtárs szállt ki Donáili Ferenc elvtárs, országgyűlési képviselő kíséretében. Minden előzetes bejelentés nélkül, váratlanul érkeztek... Rákosi elvtárs otthonosan helyezkedett el a titkári szobában és Lakos Gáspár elvtárs, üzemszervezőtől a kecskeméti munkások, üzemek és a piaci árak felől kérdezősködött. -Csakhamar tnegérkezetl Fehér István elvtárs is a Népfront Bizottságának üléséről. Rákosi elvtárs pontos felvilágosítást kapott Kecskemét dolgozóinak minden problémájáról. Melegen érdeklődött két 1919-es elvtársunk, Vincze és Villám elvtárs családjáról. Nem feledkezett meg azokról, akik harminc esztendővel ezelőtt vele együtt harcoltak és mártírhalált haltak... Városföldön a Dózsa csoportnál Pár perc múlva tovább robogott az autó Városföld felé. Rákost elvlárs jövetelének célja a termelőcsoportok meglátogatása volt. Először a »Dózsa sGyörgy« csoportot kereste fel. Fehér István elvlárs és Czakó Imre tanyaszervező kalauzolták. Két-három ember volt csak a tanyán, de csakhamar híre hient a pusztán, hogy a magyar dolgozó nép nőies vezetője ideérkezett és egyre töoben gyűllek Imréje, szeretettel ‘és rajongással kísérték minden lépését, niinden mozdulatát... Alig győzlek válaszolni a kérdéseire. — Hol vannak a jószágok? — A tehenek a gyepen, a bikák és borjúk az istállóban. t — Milyen idős ez a borjú ? Miért sovány a tehén?... Kezeli-e az állatorvos ?... A másik tanyán már sokan fogadták, éljenezték, tapsoltak. Illedelmesen állták körül a kedves vendégeket. — Miért Vannak ünneplőben ? — kérdezte Rákosi elvtárs. — Szövetkezeti közgyűlés volt... az imént jöttek haza Kecskemétről. Egyetértésben vannak-e ? Itt a csoport mangalicatenyészetét nézte meg, hosszan elbeszélgetett Kováccsal, a kondással. Ekkor már köréje gyűlt a csoport apraja-nagyja, sok asszony és gyerek, meg a szomszéd tanyák .parasztjai. Rákosi elvtárs figyelme a gyermekek felé fordult, örült, hogy olyan jó színben vannak, í — Mivel élnek? — kérdezte. — Tejjel. Annyi van, amennyi csak kell, még fölösleg is marad értékesítésre! — válaszolják büszkén az asz- szonyok. Kovácsáé megjegyzi, hogy ennivalójuk van bőven, csak a ruha drága. — Most elhiszem!, die a jó termés után maguknak sem lesz drága a ruha! — vigasztalja Rákosi élvtárs. I Megérkezik Tóth János, a Dózsa- csoport elnöke. Bemutatkozik. Mindnyájan bemennek az irodába és Rákosi flvlárs a csoport megalakulásának történetét hallgatja. — Hány tagjuk van? — Harmincnégy család. — Es egyetértésben vannak? Nem veszekszenek egymással ? Mi tarlja össze mindnyájukat? A tehenek? A disznók? — Nem, az közvagyon. Az öntudat tart össze. Az, hogy igazság van, hogy most már mindenki megkapja, ami munkájáért jár. Egységes a Szakszervezeti Világszövetség .4 Szakszervezeti Világszövetség k ongresszusán Louis Saillant főtitkár hatalmas beszédét óriási lelkesedéssel jogadták a küldöttek. A főtitkár tíz pontban foglalta össze a Világszövetség alapokmányában lefektetett célkitűzéseket. Kiemelte, hogy a Szakszervezeti Világszövetség minden országban támogatja a munkásokat szociális és ipari téren. A Világszövetség egyik legfontosabb célkitűzése, hogy leküzd je a fasizmus bút milyen formában történő jelentkezését, harcoljon a háborús uszitók ellen és küzdjön a tartós békéért. Csődöt mondott a Marshall-ten Washingtonból, Londonból és Párisiiéi érkező jelentések egyaránt arról tanúskodnak, hogy a két angolszász állam gazdasági válsága a Marsliall-terv általános válságává mélyült. Az Amerikai Egyesült Államokban beismerték, hogy a munkanélküliek száma elérte a nyolcmilliót. Londonban tovább tart « tőzsdei áresés. A lapok nem tudják titkolni, hogy az aranytartalék csaknen* kimerült és: a külkereskedelmi veszteség tovább emelkedik. A Marshall államok pénzügyminiszterei értekezletet tartanak Parisban. Egyik francia lap igy jellemzi Cripps, angol pénzügyminiszter helyzetét: .4 Marshall »segély nélkül tönkremegyek, de a Marshall segéllyel, az amerikaiak által rám erőszakolt feltételekkel szintén tönkremegyek/« A font és dollár harca csődbe viszi a Marsha'll-tervet. Walter Lippmann hírhedt imperialista újságíró megállapítja, hogy a Marshaill- terv mézeshetei elmúltak. Sem) 'a Mar- shalt-terv, sem az Atlanti Szerződés nem alkalmazható a nemzetközi helyzet új szakaszában. Rávilágít arra az alapvető igazságra, hogy a Marsliall-terv nem tudja helyreállítani a világkereskedelmet. A dolgok éppen ellenkező irányban fejlődnek. A piacokért versengő államok egymással folytatott küzdelme a nyugatnémet és a japán ipar fokozódó termelésével késhegyig menő harccá fog fajulni. — Hogyan állapítják meg, hogy melyikük mit végzett? Megmutatják a »normakönyvet«, Rákosi elvtárs lapozgat benne, a csoport tagjai magyarázgatják a beirt tételeaet. Elmondják, miből mennyi termést várnak. Búzából 10, rozsból 8, árpából 8—9 mázsát holdanként. r — Én úgy látom, több lesz! — vitatkozik Rákosi elvtárs. — Inkább kevesebbet mondunk, hogy aztán kellemesen lepődjünk meg — válaszolják mosolyogva a parasztok. Egészen meleg, baráti niär a hangulat. Mindnyájan érzik, hogy igaz barátjuk ül közöttük, a nép fia, aki a néppel, V népért él és dolgozik. A szomszédok felől érdeklődik, mit szólnak azok a termelőcsoport munkájához. — Többen szeretnének belépni az ősszel. Két-három család földjével együtt, 10—15 földnélküli kommendes meg amúgy... A „Törekvés“ juhászai között A »Törekvés« termeiőcsoportnál Balta Ferenc elnök fogadja a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkárát. Megmutatja büszkeségét, a birkanyáj'at. 300 juh ís 100 bárány legelész a dús gyepen. — Túl jó (ez a legelő a birkáknak! — jegyzi meg Rákosi elvtárs. — Csak most, mert jó volt az idő. ; — Adnak őt kiló gyapjút? ; — Csak négyésfelet, mert nem voltak ilyen egészségesek, amikor megkaptuk őket. Bonyolult számítás következik, hogy mennyit jövedelmez a birkalegelő. Rákosi elvtárs és a juhászok megállapítják, hogy holdanként 650 forintot, de tej is van, meg sajt, ami a költségeket fedezi. Így tudtak a gyapjú árából két- lovat venni. . — Jövőre -teherautót veszünkI Rákosi elvtárs tetszéssel hallgatja a derűlátó nyilatkozatot... A juhász ámbi- tusán ül már az egész társaság és juhsajtot eszik friss kenyérrel. , — Számadást tettek-e? Mi lesz az eredmény ? — Nagyjából. Tagonként hatezer forint részesedés jut. A búzaföldet is megnézik. Ritka egy kicsit, de jó termést Ígér, mert nemesített volt a vetőmag. Szebb, mint a szomszéd kuláké. A cukorrépa is elsőrendű. Fel is töltötték- Valaki megjegyzi, hogy ez fölösleges volt, de kipróbálták, hátha többet ád. Rákosi elvtárs ehhez is ért: — Ha 130 mázsát fizet holdanként, jövőre is érdemes lesz feltölteni... Itt volt... > Este 8 óra van, amikor elbúcsúznak. Rákosi elvtárs megköszöni a vendéglátást és beszáll a gépkocsiba. A dolgozó parasztok, asszonyok, gyerekek csillogó szemmel néznek utána. Szintet hihetetlen, mégis természetes, hogy ez az egyszerű, bölcs ember a magyar nép nagy vezetője... , \ Száll a hir a pusztán tanyáról tanyára: Rákosi elvtárs volt itt, Rákosi elvtárs meglátogatott minket... Rákosi gtvtárs a közösen gazdálkodó parasztok iránt érdeklődik... az ő munkájukat ki-, séri figyelemmel...
