Délpestmegyei Népújság, 1949. június (3. évfolyam, 23-26. szám)
1949-06-12 / 24. szám
1949. június ljj. Délpestmegyei Népújság '5 Galyatetőn voltam! A tervgazdálkodás szellemében beszólnék o községi es városi költségvetések A városok, vármegyék és községek költségvetési rendszerében jelentős változás következik be 1959 január elsejé- 'vel. Ettől az időponttól kezdve ugyanis «ezek a közűletek gazdálkodásukat már nem önálló, hanem a tervgazdálkodáson alapuló nemzeti költségvetés keretében folytatják. A tervgazdálkodás elengedhetetlen feltétele és gz ötéves terv sikerének alapja a legszigorúbb takarékoskodás a nemzelgazdálkodás minden vonalán, hogy erőinket a döntő feladatok megoldására összpontosíthassuk. Az ötéves terv sikerének előfeltétele tehát az is, hogy a területi önkormányzatok rentes működésükkel felmerülő kiadásaikat a legszükségesebb keretekre korlátozzák, mert minél többet takarítanak meg rendes kiadásaiknál, annál több ■ beruházást tudunk részükre nyújtani. Feltétlenül szükséges azonban, hogy «ezt a dolgozók legszélesebb tömegei is tudomásul vegyék és pártjaikon és szervezeteiken keresztül a legnagyobb mértékben kapcsolódjanak be az 1950. évi iközüieli költségvetések összeállításába. .Alaposan meg kell vitáim a költségvetés minden egyes tételét és annak jóváhagyásakor a legerélyesebben kell érvcnvesiteni a takarékossági szempontokat Megváltozik a beruházások előirányzásának rendszere is. A városok ,és a tízezer leiken felüli községek beruházásairól az Országos Tervhivatalnak kell gondoskodnia a népgazdaság 5 éves tervében, a 10.000 leiken aluli községek beruházásairól pedig a belügyminisztérium gondoskodik költségvetése hereiében. Egy-egy vármegye községeinek beruházásait a rendelkezésére álló keret figyelembevételével a beruházások fontosságának sorrendjében irányozza elő. Ezzel a rendszerrel megszűnik az a nehézség, amöly( a 3 elves terv során fennállóit, hogy csak azok a közüleiek ruházhattak be nagyobb mértékben, amelyek megfelelő fedezettel rendelkeztek. a szegéngebb közületek pedig elmaradlak fejlődésükben. Ezzel kapcsolatban az a feladat vár a politikai* és népi szervekre, hogy csak olyan beruházások előirányzását kérjék a Tervhivataltól, amelyek elengedhetetlenül szükségesek, fontosak -és az ötéves terv általános célkitűzéseinek megfelelnek. l Ebben a szellemben készítik elő a kecskeméti városházán is a jövő évi költségve lést, amelyet a júliusi közgyűlés elé terjesztenek, miután pártnapo kon és 'kisgyűléseken megvitatták. Elv az, hogy a város területén lévő valamennyi közintézményről a városi költségvetés keretében gondoskodjanak. Belepillantottunk a készülő költség- vetés népjóléti részébe és azt láttuk, hogy a népi demokrácia szociálpolitikájának megfelelően jóval nagyobb összegeket fordítanak szociális célokra, mint a múlt rendszerben. Jövőre a város két új napközi otthont létesít és igy az eddigiekkel együtt 340 gyermekei tud gondozni 1950-ben. Négyszáz dolgozó anyát szabadit meg sok aggódástól és gondtól, mert ezeken kívül 2 bölcsődében 70 csecsemőt látnak el. 500 iskolásgyermek és 400 szegény kap ebédel a szereletházban ápolt ISO személyen kívül a város pénzén. Az új költségvetés lehetőségei nyújt arra, hogy egyetlen nagy központi konyhában főzzenek valamennyi intézmény számára, mert igy lényegesen olcsóbb lesz, tehát jelentős megtakarítással jár. Ez a néhány példa is megmutatja, hogy érdemes foglalkozni a költségvetés kérdéseivel, mert a néma számokban olt zúg mindnyájunk élete. — meséli örömtől kipirult arccal Langó Eszter, a Bamevál élmunkásnője. — Hosszú évtizedes munkával nem tudtam kiérdemelni a régi rendszerben, amit a 3 éves terv eredményeképen most a demokráciától megkaptam. Két gyönyörű hetet tölthettem1 a Galyatetőn. Csak azt tudom mondani, most győződhettem meg igazán, hogy milyen sok jóban volt részük a régi rendszerben az uraknak és ezt mind a munkások kizsákmányolásából szerezték. — Galyatetőn szórakozás és gondtalan élet várt minket. Kitűnő kiszolgálásban részesültünk és most valóban érezhettük mindnyájan, hogy mi munkások megbecsült tagjai vagyunk a társadalomnak és országépitő munkánk nyomán mi is emberibb életet élhetünk. — A Galyatetőn eltöltött felejthetetlen nyaralás ulán fokozott elhatározással folytatom munkámat, hogy minél előbb és minél löbben részesülhessenek a demokrácia áldásaiban, ahol most már tapasztalhatjuk, hogy a legfőbb érték a dolgozó ember. Langó Eszter elvlársnőhöz hasonlóan 300.000 dolgozó részesül az idén kedvezményes 'vagy ingyenes nyaralla- tásban. Ott, ahol eddig az urak dőzsöltek és mulatták el a munkások nehéz verej lékének gyümölcséi, ma vidám dolgozók serege piheni ki nagyszerű munkájának fáradalmait. Munkaversenyben Szovjet mozi A Szovjetunió filmszínházaiban az •előcsarnokok vetítőbe rendezéssel vannak felszerelve. A közönségnek az elődadások kezdetéig is alkalma van megnézni különböző népszerű tudományos filmeket, a nagy filmen kívül. Ez is egyik bizonyítéka annak, hogy a szocialista társadalomban, a film nem pénz- szerzési eszköz, hanem a kultúra terjesztését tűzi ki céljául. A szovjet nép szivéhez nőttek a mozik, amelyekről tudja, hogy kizárólag az ő é tdeke.il tartják szem előtt. Szikra könyvek Rudas László: Materialista világnézet E mű hivatása, hogy a marxizmus- leiiinizmüs híveinek világnézeti fegyvert adjon kezébe, valamint az, hogy minden, filozófiai kérdések iránt érdeklődő olvasót is közelebb hozzon a materialista viágnézethez. Különleges értéke e műnek az, hogy élvezhetői, érthető formában, azt lehetne mondani .»izgalmasan« ismerteti a marxista természetfilozófiái és ismeretelméletet. Lukács György: Marx és Engels irodalomelmélete í Lukács György, a világhírű marxista esztéta és filozófus új könyvén keresztül megismerkedünk a két nagy klasszikusnak, Marxnak és Engelsnek irodalomelméletével. Az új Lukács-könyv mindenkihez szól, a munkások számára éppoly sokatmondó, amilyen nélkülözhetetlen az ■egyetemi hallgatók számára. Kállai Gyula: A magyar függetlenségi mozgalom (1906—1945) : Alig egy év alatt harmadik kiadását éri el Kállai Gyujlia, a Magyar Függetlenségi Mozgalom harcos részlvevőjé- jének könyve. A nemzet függetlenségi harcának talán legtragikusabb és leg- liősiesebb korszakát a mtrxi-lenini történelmi felfogás alapján értékeli, megállapítva és megdönthetetlenül bebizonyítva azt, hogy a harcot a Kommunista Párt vezette és csak a Kommui «ista Párt vezethette sikerre. Kállai könyvé nélkülözhetetlen mindazok számára, akik meg akarják ismerni a közelmúltat, le akarják vonni a tanulságokat és harcolni akarnak a magyar szabadságért, függetlenségért és békéért A fé’egybázi Korona-szálló egykori kávéházából, ahol valamikor hajnalig tartó kártyacsaták s úri dinom-dáno- mok folylak, ma a Fűszerértékesitő N. V. működik. Vezetője Balázs István bőripari munkás, aki a bőriparosok szövetkezetétől került a Fttszerérlékési- tőhöz. Megkérjük beszéljen arról, hogyan működik, mik a feladatai a nemzed vállalatnak. c — A Fűszerérlékesilő a harácsoló nagykereskedelem helyett a kiskereskedők becsületes kiszolgálásának feladatait végzi s ezzel a fogyasztó jobb és olcsóbb kielégítését segíti elő. í »Katika«, a hindu mitológia egyik istene, a gonoszság, rombolás, pusztítás megszemélyesítője. Katika időnként lejön a földre, Emberek vagy állatok, növények vagy tárgyak képébe öltözik, hogy baji és szenvedést zúdítson India népeire. Szabadjára ereszti a medréből kilépő folyókat, halálra éhezteti az amiigyis éhezőket, kiforgatja aprócska birtokukból az amúgyis szegényeket. Az indusok szerint Iíalika újra meglátogatta Indiát, de legutóbb nem kecske és nem is bivaly, nem valamilyen hatalmas császár és nem ellenállhatatlan vízözön, hanem papír formájában jött erre a földre és földi néven dollárnak nevezik. Iíalika ma borzalmasabb, mint bármikor azelőtt. Amerikai egyenruhába bújtatott katonái feldúlják az üzleteket, világos nappal cipelik el otthonukból a fiatal nőket és soha nem látott nyomorba döntik a hatalmas világrészt. Amerikai tisztek korbácsa zuhog — Hogyan fogad Iák a kiskereskedők az itteni Fűszerértékesitő létesítését ? — kérdezzük lovább. — Az első időkben kissé idegenkedtek, azonban a dolgozó kiskereskedők is belátják, hogy az állami kereskedelem nem ellensége, hanem segítőtársa és támasza minden dolgozónak, s így a dolgozó kiskereskedőnek is, — mondja Balázs István. — Az iparban munkaverseny van, meg van-e ez a nemzed vállalatokban? — kérdezzük tovább. , — Igen, — feleli. — az állami kereskedelem is szorosan belekapcsolódik a <a kézihintó előtt futó hindu hátán, amerikai kalonabakancs rúg az utcasarkon fekvő, csontig saványodott, vo- nagló asszonyba. Kalika kegyetlenebb, mint valaha. De Kalika mégsem legyőzhetetlen. Erre döbbennek rá a hindu milliók, amikor hallják, hogy északra és keletre, délre É?s nyuyalra tőlük, egyik csapást-a másik után mérik Kalikßtß « népek és a gonosz istennek futva kell menekülnie Kínából és VietnambólIndonéziából és Malagából, hogy soha többé ezekbe az országokba vissza ne lérhessen se Bollár, se Éhínség formájában. Kalika f.llen megindult a harc Indiában is. Bombay börtöneiben 300 fogoly kezdett éhségsztrájkba. India nagyvárosainak tiz- és tízezer munkása csatlakozott hozzájuk. A Kalika ellen — a világ összes imperialistái ellen szervezkedő sereg egyre hatalmasabbá, le- gyözheletlenebbé válik. a kereskedelmi állami vállalatok munkaversenybe. Most a közelmúltban hivott ki bennünket versenyre a szentesi fiók, mi ezt el is fogadtuk, sőt mi hívjuk most ki a halasi fiókot. — fejezi be felvilágosítását Balázs István. A Hangya helyén, ahol valamikor Endre Zsigmond, s hozzá hasonló társai vollak az urak, ma Állami Aruház működik. Fővárosi kirakatok, tömve szebbnél-szebb árukkal, mosolygó és szolgálatkész kiszolgálók fogadják á vevőközönséget. 1 — Hogyan fogadta a közönség az Állami Aruházat ? — érdeklődünk. — A közönség nagyon megszerette az Áruházat, — kapjuk Klein Vilmos üzletvezetőtől a feleletet. — A megnyitás óta a forgalom állandóan emelkedik, s nemcsak a város közönsége, hanem a környékbeli falvak dolgozói is mind többen keresnek fel bennünket. — Az életszínvonal emelkedése nemcsak abban nyilvánul meg, hogy több áru fogy, hanem már abban is, hogy a jobb minőségű árut vásárolja és keresi á közönség. Ennek a kívánságnak tesznek eleget az Állami Áruházak, mikor jelszavukul tűzték ki: »Minőséget a a dolgozóknak«. ( — Itt is van munkaverseny? ( — Hogyne. A cél az önköltség minél nagyobb mérvű csökkentése, a közönség minél jobb kiszolgálása és az államnak juttatandó nyereség növelése. Ezt a feladatukat az Állami Áruházak Sikeresen meg is oldották. Ma már az Állami Áruház élüzem. Ezuián az Állami Gyógyszertárak két vezetőjét: Szirbik Miklóst és Bálint Gábort kerestük fel, akiktől megkérdeztük, hogy a betegek szempontjából mi különbség van az állami és magán gyógyszertárak között, illetőleg milyen előnyt jelent az állami gyógyszertájr a betegek szempontjából. Bálint Gábor válaszában elsősorban ihzl a különbséget hangsúlyozta ki, hogy a nehezen beszerezhető gyógyszereket a magán gyógyszertárak lehetőleg a magánbeíegek számára tartották fenn. Ez az állami gyógyszertárban nincs. Bármilyen gyógyszert kiszolgálnak, tekintet nélkül arra, hogy fizető vagy ingyen beteg számára készül. Szirbik Miklós azl találja leglényegesebbnek, hogy az Állami Gyógyszer- tárak dolgozói elmehetnek hetekre üdülni. Az Állami Gyógyszerárak is versenyben vannak egymással, versenyeznek előzékenységben, gyors és pontos kiszolgálásban és az államhoz juttatott nyereség nagyságával. ( Mint látjuk, minden állami vállalat elsőrendű törekvése a dolgozók életének megkönnyebbítése és végeredményben életszinvonaluk emelése. Megkezdték a házhelyek kijelölését Többször hallottunk panaszt, hogy nem mér lék ki a házhelyeket, amelyeket kiosztottak. Ennek a késedelemnek elsősorban maguk a jutlatottak 'voltak az okai. miért sokan nem fizették be a jelméré-si költségeket. Az életszínvonal emelkedése ebben is örvendetes fordulatot hozott. Egyre többen fizették rrqeg a költségeket és a Pestmegyei Földhivatal május 30-án s műszaki irodáknak vállalatba adhatta a házhelyek kimérését és kijelölését. A munkát már meg is kezdték Lakiteleken. Folytatják Ágas- egyházán, majd azokon a helyeken, ahol addigra a költségeknek legalább 60 százalékát befizetik. Kétségtelen, hogy most már észbekapnak a késedel- pieskedők is és nem hátráltatják az érdekükben folyó munkál. A házhelyek kiosztása után kezdetét veszi az építkezés, amit nagyban elősegít a városi téglagyár üzembe helyezése. Eddig több niint 200 ezer téglát égettek, de a felét már el is adták. Á meginduló építkezés enyhíti majd a lakáshiányt.--------------------—-------------------------------------------------------------------------------- 0 K ftlkttCÄ a (lonmzmíi istent
