Délpestmegyei Népújság, 1949. május (3. évfolyam, 18-22. szám)

1949-05-29 / 22. szám

1949. május 29. Déípeslmegyei Népújság '5 II Ötezer vagon gyümölcsöt szállít külföldre a kecskeméti Barnevál Elérkezett az idő, hogy államosított ’Vállalataink beszámoljanak eddigi mun­kájukról és meghatározzák a legköze­lebbi jövő feladatai^ E végből ország­szerte termelési értekezleteket tartanak az üzemekben, ahol a dolgozók bevo­násával vitatják meg a termelési ter­veket. Kecskeméten az első termelési érte­kezletet a Baromfiértékesilő. Nemzeti Vállalat telepén tartották'meg. A gyár dolgozói már napok óla lázasan ké­szüllek és ezt a külső díszben és a hozzászólások értékes tartalmában bizo­nyították be. A termelési értekez el fon­tosságát mutatta az is, hogy megjelent Frank László vezérigazgató, Hálj Ká­roly né és Lány György főosztályveze­tők a BARNEVÁL központja részéről, dr. fíaiia István az Ipari Igazgatóság vezetője, valamint Csatár György ipar­ügyi minisztériumi oszlályvezető és •Czenki András, központi szakszervezeti előadó. B eit József telepvezető a negyedévi terv sikeres lezárásáról számolt be. Az előirányzatot 25 százalékkal teljesítették túl. 1948 tavaszán az íitlagos beli munkaórák száma 34, az adagos heti "'"Vasárnap délelőtt 10 órakor tartja meg közgyűlését a Délpesitmegyei Hi­telszövetkezet. Ekkor döntenek 1600 tag kizárásáról és megválasztják az új1 igaz­gat óságok "Be akarják választani az igazgatóság­ába özv. Szabó hnréné 8 gyermekes kisparäsztot, akinek ez alkalommal ad­ják át a mintagazda kitüntetést. A Hitelszövetkezet igazgatói és tag­jai sorában sok oda nem való kulák. kupec és más kizsákmányoló húzódod ■meg, akik fejőstehénnek tekintették a szövetkézelet és azon voltak, hogy mi­nél több pénzt vegyenek fel spekulá­ciós céljaikra. A demokratizáló érte­kezlet óla gondosan átvizsgálták ezeket á káros kihelyezéseket, fel is mondták és rövid úton behajtják, hogy az ősz- szegeket torme ési cé'okra lehessen fel­használni A kizárásra javasoltak listáján jól ismeri nevekkel találkozunk. Itt van kereset pejig 63.00 Ft, míg ebben az évben az áltagos heti mimkaoiUk száma- 48, az átlagos heti kereset pedig 97.44 forint volt. Az átlagos létszám a mull év tavaszán .150 fő volt, ezzel szemben az idén 246. Kovács Ádám ■ termelési felelős meg­állapította, hogy az eddigi jó eredmé­nyeket a brigád mozgalomnak köszön­hetjük, ezt az elkövetkezendő szezon­ban még nagyobb mértékben kívánjuk fokozni. Igen fontos feladat az Ujitó és Elmunkás Körök megalakítása. Be­jelentette, hogy az Ujitó Bizottság ed­dig négy újítást fogadott el és az újító­kat pénzösszeggel jutalmazzák. Frank László, a BARNEVÁL vezér- igazgatója többek között igy szólt: — Először fordul elő kereskedelmi élelünkben, hogy export kötelezettsé­geinknek 100 százalékig eleget lehel­tünk. Ezt kizárólag a szocialista ter­melési rendszernek köszönhetjük, mely minden tekintetben fölötte áll a kapitá­lissá lenne ésnek. A Baromfiértékesilő Nemzed Vállalat közel 100 millió jö­nni ériéiül nemes valutát szerzett az államnak. A kecskeméli lelep fogja lebonyolítani az idei gyümölcsszezon nagyobbik részéi, kb. 5000 vágón gyü­dr. Eyry Ferencné ny. pénzügyigazgalö özvegye, akinek 100 holdas birtoka van, amit bérmunkásokkal műveltet. Nemrég büntették meg feketevágásért. Újvári János sem különb: cséplőgép tu­lajdonos, síelve szétosztotta 90 hold földjét családtagjai között, 4000 forint tartozását pedig nem akarja visszafi- zelni. Dr. Héjjas Etek 200 holdas bir- lokos messze földön híres arról, hogy a nála dolgozó alkalmazottaival em­bertelenül bánt. Birtokát igénybe ve lék és most a dolgozó kísparasztok magúk művelik. Hochreiler Ede ahe­lyett, bőgj- 8 hold kertjét művelné, a jól jövedelmező gyümölcskereskedéssel foglalkozik. Dr. Losonczy Sándornak sem törte fel kézit a kapa nyele, ha­nem alkalmazottaival művelted 100 hold földjét. Ilyen egyének nem valók a Hitel­I 1 szövetkezeibe, kétségtelen, hogy a köz­gyűlés valamennyit kizárja a hason­lókkal együtt. mölcsöt kell exportálnia, ami három­szor több, mint bármelyik előző évi kivitel. B irta István dr. az Ipari Igazgatóság nevében köszöntötte a dolgozókat és elismerését fejezte ki a hatalmas építő munka felett, örömmel látja, hogy a telep új iparvágányt kap, napközi ott­hont, kultúrtermet épít és hatalmas be­fogadóképességű ssrhs6i.il állít fel. Kü­lön e'ismeréss J szólt a fiatalokról,akik Itelkes, jó munkájukkal és az éríekez- leten tanúsított példás kommunista ma­gatartásukkal a legjobb biztosítékai an­nak, hogy terveinket a jövőben ís si- sikerrel fogják elvégezni. A dolgozók közül elsőnek Papp Vik­tória szólalt fel és javasolta a teljesít­mény bérrendszer mielőbbi bevezetését minden területre, mert csak igy tudják kellőképen érlékelni 5 munkát. Kökény ILászló elvi ár s örömének adóit kifejezést, hogy most ellentétben a régi rendszerrel, a dolgozóknak bele­szólása van az üzem éleiébe, sőt köte­lessége az üzem irányításában rSszl- venni. Nádasdi Erzsébet szerint az új szo­ciálissá munkamódszer teljesen el tűn­te li a társadalmi osztályok közötti vá­laszfalakat. Annak, hogy ma a dolgo­zók vannak a halaimon, a legékesebb bizonyiléka az, hogy üzemünkből is többen kerültek az áilatríaparátusba és ez hizíosilék arra, hoj;y a nép érdekeit fogják képviselni. Diós Sá'ndorné elmondja, hogy a népi demokráciában a munkás ís em­beri életet élhet. A különféle szociális juitatások, pl. nyaralás, az új kultúr­terem, fürdő, részletvásárlások, mind azt j.izonyilják, hogy életszínvonalunk növekedése állandó és bizlos. Még 8 -diszoláló egészítette ki a nagysikerű értekezletet, majd az üzem joi'jsmerc ,V/ri énekkara mozgalmioa- íoicat enekcií. az eríüccztel a munkás­ság nagy politikai fejlődésénél? fan« bizonysága volt. A iadzsikisztáni szovjet köztársaság dolgozóinak egészségvédelme terén a mull évben jelentős előrehaladás tör­tént. A köztársaság gyapotmunkásai kö­telezettséget vállaltak, hogy 1949-ben '350 ezer tonna gyapotot adnak az ál­lamnak. Az orvosi és gyógyszerészeti dolgozók kötelességüknek tartották, hogy a nagy kötelezettséget vállaló gya- po [munkásokat a legalaposabb gyógy­ul 'ézkedéstkkel segítsék munkájukban. Az egészségügyi dolgozik az egyik kém leiben például arra vállaltak köte­lezettséget, hogy a falusi gyógyszer­Az első termés: 26 kg szamóca Vasárnap dékilán nagy a csönd a tanyavi ágban. Gyönyörű zöldek a me­zők, frissek a gyümölcsfák, üdék a szőlők. Az úton nagy tócsákat ha­gyott az áldásos májusi eső. . »Fötdmivesszövetkezet közös gazdál­kodással« — hirdeti egy szerény fa- íábia. A beforduló gépkocsi elől a gye­rekek beszaladnak a házba. Hirt adnak: itt vannak az elvtársakl Előkerül néhány asszony, majd férfi is, mind akik itthon maradtak. A töb­biek gyűlésen vannak. — A kisnyi i termelőesoport nemrégi­ben alakult — meséli Horváth Mihály, DÉFOSz titkár, a csoport egyik ve­zetője. —' Még nem ismerlek el ben­nünket, de azért dolgozunk. A mun­kánk majd meghozza az elismerést. Halvan holdon gazdálkodunk, ebből 16 hold új szöllő. Még nem terem, de burgonyái lettünk közéje, az jól áll. Nemsokára lesz újkrumpiink. — Most permetezzük a szöllőt. Solt bajunk volt a vízzel, de az emberek áslak egy 20 köbméteres vizesgödröt, hogy ne kelljen messziről hordani. Kü­lönben holnap kapunk egy lovai aPe- lőfi-csoportiól kölcsön. Az húzza majd a vizeslajtot. Cserébe a teherautónkat ad luk kölcsön nekik két hétre, igy ki­segítettük egymást. < Amikor mindent megnéztünk, beve­zet a szobájába. Büszkén mutat rá há­rom karos kosárra: — Itt az első terméslünk: '26 Kiló szamóca. Holnap visszük -be a piacra. Ez lesz az első pénzünk. Nagy öröm­ben van most az egész csoport! Közben megérkezett Vida József is. Kubikos volt, most csoportvezető 'és körzeti párttitkár. EPOSz-t alakított a közelben, olt járt egy másik tanyan. — Lassan okosodnak az emberek — mondja. — Az eredmények mégis job­ban halnak, mint a suhogások. — Az asszonyokat legjobban az fog­ta meg, hogy egyik társunk új ruhát vett a’ feleségének. Nem fiatal már, de eddig még sohasem volt új ruhája! Pár hónap múlva mindnek lesz! állomások számát kétszeresére emelik. Arra törekednek, hogy minden orvosi és szülészed segélyhely saját gyógyszer- állomással rendelkezzék. Ezzel elérik, bogy az esetleg megbetegedett gyapot- 'munkások a legszükségesebb gyógysze­reket munkahelyük közvetlen közelében megkapják. Ezenfelül 15 ezer elsőse­gély nyújtáshoz szükséges mentősz elc- rény szétküldéséről is gondoskodtak. így segiíik egymást, igy teszik ered­ményesebbé és könnyebbé egymás mun­káját a szovjet dolgozók. Két hét múlva elkészül a fél egy házi gőzfürdő Kizárták a klzsákmánijolókal o kecskeméti Hitelszövetkezetből Államügy a kolhozparaszt egészsége a Szovjetunióban Megnéztük a városi Fürdőszálló és “Gőzfürdő munkálatait. Már az épület külső részén serényen dolgozó m un Icá­tokkal találkozunk és szemünkbe öltük a bejáratnál kifüggesztett tábla, mely büszkén hirdeti: ifljt a 3 éves terv alap­ján folyik az építkezés. Felkeressük a munkálatokat vezető Eng Károly építészt és tőle kérünk fel­világosításokat. Elmondja, hogy az ostrom alatt az épület egyik szárnyát találat érte és használhatatlanná vált. A gőrfürdő szin­tén elpusztult és csak a 3 éves terv tette lehetővé ennek a nagyfontosságú népegészségügyet szolgáló komplexum­nak a rendbehozatalát. A fűtőberende­zés teljesen berozsdásodott, a szivattyúk hiányoztak és a meglévők nem működ­tek. Most lázas tempóban fejezik be Valamivel a kitűzött idő előtt, hogy két hét múlva teljesen üzemképes állapot­ban átadhassák rendeltetésének. Épü­lünk, szépülünk és lassan elfelejtjük, —■ inert a 3 éves terv eredményei elfelej­tetik velünk, — hogy mit vett át népi demokráciánk örökül a mindenl elpusz- liló, romboló fasizmustól. Látogatásunk végén érkezik ki Cseh László polgármester, aki fáradhatatla­nul érdeklődik minden iráni, ami élet- szinvonalunkal emeli, életünket kényel­mesebbé és emberibbé teszi. Tőle tud­juk meg, hogy a fürdő rendbehozására most 50.000 forintot fordítottak és ezzel egyidőben a város különböző helyein folyik az újjáépítés, 3 éves tervünk végrehajtására. Büszkeséggel mondja, hogy nézzük meg a napokban elkészülő Dózsa uicai óvodát, az új napközi ott­honokat és mérjük le az utolsó esztendő eredményeit a mögöttünk lévő 50 esz­tendő eredményeivel, í Mi tudjuk, hogy igy van és ellensé­geink is kénytelenek elismerni, hogy a tervszerű munka lehet csak igazán ered­ményes és célravezető. Látnia kell min­denkinek, hogy a város újjáépítési ke­retében kizárólag olyan objektumok sze­repelnek, amelyek az egész dolgozó nép javát, életszínvonalának emelését szol­gálják. (h. d.j A Magyar-Szovjet Társaság kecske­méti szerveze te dicsére tremél tó mun­kába fogott. Üzemi munkásokat és pa­rasztokat keres föl értékes kultúrmű­sorral, ingyenes előadással. < Pénteken a Kecskeméti Konzervgyár­ban gyűltek össze a munkások meg a közkórház alkalmazottjai, hogy két kiselőadásból és zene- meg énekszá­mokból megismerkedjenek nagy bará- lunlc és szövetségesünk kultúrájával. Diákok, tisztviselők, 'tanárok és mű­vészek adták elő a színvonalas műsort. Hartyáni József, 47 éves munkást, az. EKK egyik csoportvezetőjét meg­kérdeztük az előadás után, mi tetszett neki a legjobban. Azt válaszolta, hogy figyelmét legjobban a Szovjetunió gaz­dasági életéről szóló előadás ragadta meg, mert erről még nem hallott, amel­lett egyszerű volt és érthető. Kripóczki Istvánnénak az énekkar tetszett a leg­jobban, de igen szép volt Ptiky Margit zongorajátéka is. Vasárnap délután Orgoványba láto­gatott a Magyar-Szovjet Társaság hat­vantagú kultúrcsoportja. Zsúfolásig megtelt a 600 személyt befogadó mozi­terem dolgozó parasztokkal és fiatal­sággal. Árva Józsefné a munkás-pa­raszt szövetségről, a város és a falu közeledéséről beszélt bevezetőjében, majd a gazdag műsor következett. Nagy Gábor orgoványi igazgató-ta­nító véleménye szerint Bartók Béla szerzeményei nemvárt hatást keltettek a hallgatóságban. Kedves.volt, hogy az előadók néhány dalra megtanították a közönséget is. Hétfőn májr a szántóföl­deken is ezeket énekelték. Vigh József, a DÉFOSz orgoványi irodavezetője a dolgozó parasztság nevében arra kérte a társaságot, minél többször keresse fel őket ilyen jó műsorral. Pintér Ist­vánná paraszíasszonynak a »Szép gyer­mekem« című dal annyira megtetszett, hogy — mint mondta — reggelig is elhallgatta volna. A kultúrmunka egységbe kovácsoló hatása ismét beigazolódott üzemben és falun egyaránt. . j Deretvásüan minden hétköznap tipus ebéd 3‘30 típus vacsora 3*50 Minden szombaton este Szív küldi Szírnek szívesen műsor I# | I! fT| 18 á T a munkásoknak! i\UL8UlfAi és a parasztoknak £

Next

/
Oldalképek
Tartalom