Délpestmegyei Népújság, 1949. május (3. évfolyam, 18-22. szám)

1949-05-29 / 22. szám

2 r.vnra Délpeslmegyei Népújság Levelesláda"' \ A Párt és a Hollégiumsk Tanulunk és építünk, Rákosi a vezérünk! Pénteken este a Faragó Béla Kollé­gium ünnepélyesen felékesi.elt diszter- ftíében gyűlt össze Kecskemét összes kollégiumi növendéke, liogy kiértékelje eddig végzett munkájának eredményeit és t"i unepelje a dolgozó nép, a Nép­front győzelmét. A kollégiumi gyűlésen megjelent a Magyar Dolgozók Pártja helyi szervcze'éfíek titkára. Fehér Ist­ván elvtárs, akit a kollégisták hatalmas tapsviharral fogadtak. Ott volt min­den kollégista szeretett “Olga néni «-je Árva Józsefné is, a kecskeméti diákság tanácsadója. Madarász László az árva­ház igazgatója üdvözölte a megjelente­ket, méltatla a Népfront hatalmas győ­zelmét. Beszédét minduntalan félbesza- kitotta a zúgó taps és a kollégisták ütemes kiáltása: Élien Rákosit: Étien U Népfront!; Éljen a Párt! A magyar ifjúság tudja már, hogy mit jelent szá­mára a Népfront győzelmié: a boldog, biztos jövőt. Fehér elvtárs a Párt nevében mon­dott köszönetét az ifjúságnak azért a lelkesedésért, amellyel a választásokat megelőző felvilágosító munkában vett részt. — Hiszem, hogy a kecskeméti ifjúság megtalálta végre a fejlődés igazi útját. — Az ifjúság éltette a pár* (jot, a nevelőket és Ordas Katalin, diák- szövetségi titkár.t. Árva Józsefné köszönetét mondott a Párt belénk helyezett bizalmáért. De felhivla a kollégisták figyelmét arra, hogy mindazt a tüzet és lelkesedést, amelyet a választási előkészületekben kifejlett a diákság, megkettőzve kell most átvinni az iskolai munkába. Hogy az ifjúság megértette a felhívást, mu­tatta a percekig tartó lelkes kiáltás: »Tanulunk és épitúnk, Rákosi a vezé­rünk!« Ezután az ODKH kiküldötte, Ádám Zsigmond dr. üdvözölte a kollégistákat és vezetőiket és kifejezést adott örömé­nek, hogy személyesen győződhetett meg a lelkesedésről, a tűzről, ami a kecskeméti kollégiumi ifjúságot eltölti. A gyűlési az Inlernitionale hangjaival zártuk és azzal! a hittel, hogy az ifjúság kölelességleljesitésével ki fogja érde­melni a Pártnak és az egész dolgozó népnek a bizalmát. Felejthetetlen esle volt, ezért úgy éreztem, írásban is meg kell örökítenem. Nagy Vilma. Utóhang Olga néni hangsúlyozta, hagy inig a SzIT-ifjak és az EPOSz fiatalok vá­lasztási munkájuk melleit kötelességei­ket elvégezték, addig mi, diákszövetségi tagok a tanulást másodrangú kérdéssé tettük. S ha a dolgok mélyére nézünk, valóban igy van. Sztálin azt mondja a mozga'mi mun­kákkal kapcsolatban: >Nehéz a tanulást és a inozga'.mi munkát egyeztetni! De mióta félünk mi' — kommunisták — a nehézségektől?!« Beismerjük, hogy hibáztunk. Ili is­mét Sztálin szavait kell használni. »Nem az az okos ember, aki nem kö­vet él hibákat. — hisz olyan ember nincs, — hanem az, aki nem lényeges hibákat követ el, s ezeket helyre tudja hozni.« Mi megfogadjuk nagy tanító meste­rünk szavait. Van még időnk hibánk kijavítására, s ezért az előttünk álló 3 hetet fokozottabb tanulással fogjuk ellölleni a tudományok várának meghó- di'.ásáért. * Szakái Dezső. Htinkaverscmjben a kecskeméti koneaiumok A munkaverseny, mely a szocialista termelést jellemzi, ma már nemcsak a gyárakban és a földeken folyik, hanem az iskolákban is. Élén járnak énnek a kollégisták Kecskeméten is, népi és ál­lami kollégisták ma már egy sorban kéz a kézben, közös erővel. A Mezőgazdasági Középiskola Ta- nuióolthonának tagsága iskolai tanul­mányi versenyre hívta tó a kecskeméti középiskolás fiú-íanulóotlhonok tagsá­gai. A versenykihívást maiid a két kol­légium örömmel elfogadta. A verseny célja: jobb évvégi tanulmányi ered­mény elérése. A verseny-eredmény el­bírálásának főszempontjai: 1. Az iskolai tanulmányokban elért évvégi eredmény abszolúte és '2. Az éwégi eredmény a félévihez viszonyítva, tehát a javulás, vogy rom­lás mértéke. 191!). május 29. smermsarr wr nnmiwin in ■jauautsansmm, jcbzMsdh az Ifiasőgf fesztiválra Győzelem után tltabb győzelemért! Az a győzelem, m'dyöt a dolgozó nép aratóit a választásokon, az ifjúságunk­nak is nagy győzelme volt. Joggal és örömmel állapíthatja meg mindenki, hogy ifjúságunk a választások ideje a'aít pártunknak a Magyar Dolgozók Pártjának és az egész népnek biztos támasztéka és segítője volt. Ifjúságunk munkája nem voll hiába­való,: mert meghozta gyümölcsét, azt a gyümölcsöt, amelyben eddig ifjúsá­gunk nem részesedett. Rákosi elvlgrs Pártunk nevében megdicsérte a Magyar Ifjúság Népi Szövetségébe tartozó fia­talokat és megállapította, hogy ifjúsá­gunk a választások alatt úgy dolgozóit, mint a Szovjetunióban a dicső Kom- szomol. Megkezdeti munkánkat és a na gr fe’- lendúlést tovább*is fokozni fogjuk, mert újabb feladat elé állított berniünket az egész dolgozó nép azzal, hogy a Világ- Ifjúsági Konferenciát augusztus 20-án Magyarországon rendezik meg. Mi tud­juk, hogy mit jeleni az egész magyar ifjúság és a dolgozó nép számára az, hogy a külföldi fiatalok Magyarországra jönnek el, hogy átbeszéljük ifjúságunk problémáit és további feladatait. ügy fogunk dolgozni, hogy elisme­rést nyerjünk az egész világ ifjúsága előtt és bebizonyítjuk, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának és az egész világ béketáborának harcos tartozékai va­gyunk. Tóth Sándo", a MIS’Sz jélegy- liá-i járási titkára. Sportközépiskolát kivannak Félegyháza dolgozói A győzelem után most már a mun­kán a sor. A magyar dolgozó nép szinte egyhangúlag fogadta el hatalmas cel- ki'üzéreinket és a szavazatok millióival leit hitet felemelkedésünket szolgáló öléves tervünk mellett. Az a feladat most mindamiyiunk szá­mára, hogy 'minden erőnket megfe­szítve' az összes dolgozók összefogásá­val nekilássunk a munkának, hogy ter­veink valósággá váljanak, hogy célkitű- zéeinket maradéktalanul megvalósít­hassuk. Nézzük csak meg milyen terveket akarunk Kiskunfélegyházán kulturális téren a közeljövőben és az ötéves terv folyamán megvalósítani. Iskolai intézményeink gyökeres át­alakítására már az ősszel sor kerül. Tanitóképzőinlézetünket spo -tközíp iskolává szeretnénk átalakítani, mely­ben a munkás és paraszüTjakból a jövő sportvezetői kerülnének ki. Ugyancsak sürgősen meg kell szer­vezni közgazdasági és ipari‘ középisko­lákat, ’valamint körzeti általános isko­lák építését a tanyai parasztifjúság ré­szére. Ezzel egyidejűleg egy kétemeletes központi á’falános iskola épül a romos A fehér iskola helyén. Sor kerül az oly rége i és sokat nélkülözött zeneiskola felállítására Is, ahol tiiur nem a ~kí- váltságosok utódai, hanem a dolgozók gyermeke} részesülnek a zenei' kultúra örömeiben. Már az első évben népfürdőt létesü­lünk a volt téglagyári területen. Fel­építjük a sportpálya tribünjét’és kor­szerű öltözőkkel látjuk cl. Mellette épül meg az 50X20 méteres sportuszoda. Kultúrház építésére is sor kerül a terv folyamán, hogy tömegeink foko­zódó kul túréhségéhez megfelelő helyi­séget is biztosítsunk. A kultúrlielyiség- ben mozigép és népkönyvtár is lesz. Egyébként a tanyai iskolák részére is létesítünk könyvtárakat és 31 tanyai iskolái rádió készülékkel látunk el. Ugyancsak létesítünk mozgöfilmye- titő (lerendezéssel ellátott vándor autó­kat a tanyai iskolák és tanyaközpontok számára. Természetesen ezek a tervek csali mindannyiunk áldozatvállalásával való­síthatók meg. De amint egységesen összefogva szavaztunk a Népfrontra, minden erőt megfeszítve terem tjük meg kulturális célkitűzéseinket. GYARAPODIK a Kossuth-termelőcsoport A városháza mellett találkoztam Sza­bó Imre bácsival, a Kossuth termelő- szövelkezet vezetőjével.- — Hová tart Imre bácsi, — szólítot­tam meg az alacsoiiytermetű, nagyba- jüszú embert. — Megyek a közellátási hivatalba — mondotta. ( — Hej, de sokan megörülnének, ha ez a hivatal is megszűnne egyszer — válaszoltam. i — Hallja-e, én pedig most is szíve­sen megyek, mert nézze csak, — ezzel előveszi a belső zsebéből az idézőt — »gabona kiutalás ügyben azonnal« va­gyok hivatva. — Ilogy-hogy? j — Tudja a családunk hiányzó fej­adag részét fogja a Kiss úr kiutalni, melyet mi termelő csoportban dolgo­zók maximált áron és kölcsönképpen kaptunk az államtól. — Mi újság, hogy vannak odakint a szövetkezetben ? I — Hogy, liát jól. Arra felénk is volt jó eső, igy még jobban bízunk a meg­erősödésben. * — Maguknál vannak-e olyanok, akik ki akarnak lépni a szövetkezetből, meg­bánták, hogy beléptek? — Én erről hiába beszélek. Jöjjön ki és ott nézze mteg a gazdaságunkat:. ^Szombaton úgy is csoport értekezletet tartunk a Juhász vendéglő külön helyi­ségében, ott beszélhet az emberekkel A nap még fent volt, amikor a Ju­hász vendéglőhöz értem. Itt felvilágo­sított Sánta bácsi, hogy lesz 8 óra is, amire a nép a dolog miatt össze jön, tehát elindultam a gazdaság megtekin­tésére. ; A tanya üres volt. A tanya melletti réten távolabb egy nagy csapat bárány legelészett, mellette pedig egy falka disznó. A bárányokat őrző ember észre vett és elém jött. Bemutatkoztunk. i — Fábiánnak hívnak — mondotta. — Én vagyok a szövetkezet bárányai­nak és az anyasertéseinek a gondozója, t Ezután én is elmondottam, hogy azért jöttem tó a városból, hogy sze­retném megnézni a szövetkezeti gaz­daságot, miképpen élnek itt. í —1948. őszén alakultunk meg. A sa­ját bőrünkön tapasztaltuk, hogy egye­dül nem tudunk a nehézségekkel meg­küzdeni. Nincs egyikünknek sem elég jószága, szerszáma és még sok, ami kel­lene, igy hát tizen elhatároz luk, hogy megalakítjuk a szövetkezetei. Tudtuk, igy az állam is jobban segít. Csizmazi József és Szabó Imre bácsi járlak elől. Akkor bizony nem sokat vittünk a szö­vetkezetbe. A tiz család földje volt az, amivel elindultunk. Ma 190 anya bir­kánk, 113 bárányunk, 22 faj anyaser- lésünk, 21 malacunk, 2 ló, kocsink, tej­feldolgozónk, szöllőnk van. Akkor kb. 190 hold földünk volt, ma '223 hold a földlerületünk. — Hogyan kezelik a földet és mi képp számolják el a végzett munkát? — kérdeztem. — Itt nálunk mindenkinek ineg van a beosztása.. Egyik a jószággal dolgozik, a másik a földön végzi a munkáját. Nálunk ma már kiszámított szabályzat; alapján számoljuk el az elvégzett mun­kát. — Nézzük meg falán a másik ta­nyánkat is, ott készítik ámja finom juh­sajtot, — mondotta Fábián bácsi. El is indultunk. UL közben a szövet­kezet jövő terveiről beszélgettünk. ) — Ma már belátták a környező kis parasztok is, hogy mit jelentene szá­mukra is a szövetkezet.. Őszre már töb­ben kérték a felvételüket. így aztán gazdaságilag és munkaerőben fogunk erősödni. Szerelnénk még ősz elölt a 'serlés hizlaldánkat is felállítani, melyre taár úgy hatoltam a pénz is útban van. Tejgazdaságot is átülünk fel, amire a takarmány he lesz takarítva. Közben megérkeztünk a Fazekas néni tanyájához. Látva, hogy idegen va­gyok, meghívott, hogy tekintsem meg az ő munkáját is.. Bent a tejes kamrá­iban a gerendához szögezett rácson sok­sok friss juhsajt sorakozott. — Ezek ára most már mind a szö­vetkezet kasszájába folyik he és a szö­vetkezeti tagoké lesznek — újságolja örömmel. Mindenütt a legnagyobb tisz­taság volt itt látható. Útközben elmondta Fábián bácsi, hogy miután még nincsen bevétele a csoportunknak, igy a Földmivesszövet- kezeii áruházban 150 forint értékű árul vásárolhatnak havonta, melyet évvégén fognak visszaszámolni, örömmel újsá­golta el azt is, hogy a termelőcsoport hozzájárulásával ő is kerékpárt vásárol részletre. — Büszkék vagyunk arra — mon­dotta, — hogy a legnagyobb megértés van közöttünk a közös cél érdekében. 1 Beszámolt arról is az öreg, hogy több mint ötszáz kiló gyapjúi szállí­tottak fel Pestre, melyért a szövetkezet még külön felárai is fog kapni. A csoport gyűlés már megkezdő­dött, mire megérkeztünk. A múlt heti beszámolói tartolta Szabó Imre. Ezt követő leg bejelentették, hogy a minisz­térium 5 hold szöilőt ad a szövetke­zeinek, melynek a tulajdonosa meg­szökött külföldre. Ennek gondozására 3 új tagot kell felvenni, állapították meg mindnyájan. Szilággi bácsi azt java­solta, hogy csak családos embereket vegyenek lel. Javasolja továbbá azt is, hogy aki eddig dolgozta, az is marad­jon meg. A csoport a javaslatot egy­hangúlag elfogadta. El is készítették mindjárt a szöllő költségvetését, hogy a szükséges összeget megigényeljék. A kölcsönt a termésből fizetik majdvisz- sza az államnak. Jövő heti munkák: A kocsi elmegy a kiutalt 10 mázsa árpáért a disznók részére. Az emberek egy része a juhok istállóját tisztítja, majd a kapálást kez­dik meg Juhász János ügyvezető ismerteti a minisztérium leiratát, mely szerint az állatok gondozására valamelyik állat­orvossá! szerződést kell a szövetkezet­nek kölnié. Bejelenti azt is, hogy beszélt a városi állami állatorvossal, aki azon­ban, ha nem a szövetkezet ad ko­csit, kél hetenként annyiért jönne ki, mint ámí az egész jószágállomány ol­tása, kezelése egy évben. A csoportban e.’égedettlenség mutatkozott. Meg is jegyzi az öreg Mészáros bácsi, hogy forduljanak az illetékes helyre és ott lehet olcsóbb embert is kapni és ta­lán még jobbat is. I Éjfél körül jár az óra mulatója. A gyűlés befejeződött, de utána még fo­lyik a megbeszélés. (K. K. E.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom