Délpestmegyei Népújság, 1949. május (3. évfolyam, 18-22. szám)

1949-05-22 / 21. szám

1949. május 22. Délpeslmegiyei Népújság l r 3 Kikerülhetetlen--------i a gazdasági válság Amerikában I-------------------------------------------------­Az óceánon túlról jövő jelentések a gazdasági helyzet állandó romlásáról számolnak be az Egyesült Államok­ban. Annak ellenére, hogy számos kí­sérlet (történt a kereslet mesterséges fel- élénkilésére a katonai rendelések árada­tának, valamint azoknak a széleskörű fegyverszállitási programoknak a se­gítségével, amelyeket a Marshall-terv és a belőle következő Északatlanti Szerző­dés akasztott a nyugateurópai országok nyakába, a sötét felhők még mindig ott tornyosulnak az amerikai gazdasági élet horizontján. A nagykereskedelmi áruk esese to- vább folytatódik. Ennek az áresésnek «•következtében a farmerek tiszta jöve­delme, a földművelésügyi minisztérium adatai szerint, 10 százalékkal lesz az elmúlt évi színvonal alatt. A részvények és egyéb értékpapírok árfolyamának zu­hanását nyomon követik a csődbejutá­sok, amelyeknek száma egyre nő. A statisztikai hivatal közlése szerint egy héten 18b ipari és kereskedelmi cég ment tönkre, szembefn a tavalyi 101, és az 1947-es 59 tönkrement céggel. ‘ Igen jellemző a hosszabb haszná­latra szolgáló árucikkek iránti kereslet csökkenése. A CIO-ba tartozó elektro- jpari szakszervezet végrehajtó bizott­sága egy nyilatkozatot adott ki, amely­ben többek között megjegyzi, hogy »a kereslet hiánya következtében a raktá­rak tömve vannak mosógépekkel, rádió vevőkészülékekkel, villanyhűtőkkel, por­szívókkal és egyéb fém-közszükségleti cikkekkel.« Számottevően csökkent a kereslet a könnyűipar termékei iránt. A folyó év első negyedében a cipőgyártás 9 száza­lékkal alatta maradt a mull évinek, a textilliák termelése még nagyobb mér­tékben csökkent. Több textilvállalat be­csukott, illetőleg jelentősen visszaszorí­totta termelését. Az iparitennelés általános jelzőszá­mát eddig is főként a nehézipar tar­totta fenn, amely a fegyverkezési haj­szával kapcsolatos megrendeléseket szál­lítja. Most azonban ezekben az ágaza­tokban is növekvő a bizonytalanság és a riadalom. Az »Iron Edgo« című folyó­irat megjegyzi, hogy az acéltermelés jelenlegi ütemét régebbi rendelések tel­jesítése adja. A folyóirat értesülése sze­rint a vasúti felszerelés és a háztartási cikkek gyártásával foglalkozó vállala­tok, — ezek ugyanis az. acél legkomo­lyabb fogyasztói, — már kifogynak a rendelésekből. Túltermelés mutatható ki az automobiliparban is. A három leg­nagyobb monopólium — a General Mo­tors, a Ford ési a Chrysler — nemrég árleszállítást hajtott végre, hogy bizto­sítsa a gépkocsik elhelyezését. A kisebb cégeknek, amilyen például a Kaiser- I-'reiser társaság, csökkenteniük kell az autógyártást. A gazdasági helyzet rosszabbodása maga után vonta a munkanélküliség je» lentős méretű emelkedését és a munka­bérek csökkentését. Az amerikai szak­szervizetek adatai szerint a teljesen munkanélküliek száma meghaladja az 5 nvlliót, a részben munkanélkülieké t- a 9 nülliót. A villamossági ipari munkások szakszervezetének végrehaj­tóbizottsága közölte, hogy a szakszer­vezet tagjai 16 százalékának egyáltalán nincs munkája, 18 százaléka pedig nem teljes hetet dolgozik. Newyorkban kö­rülbelül egymillió lakos tartozik olyan családokhoz, amelyekben a családfő nem dolgozik. Lorenz városban, amely Massathousets állam textiliparának köz­pontja, a 35 ezer munkás közül 22 ezernek nincs munkája. Ezek az adatok szemléltetően jelle n- kik a gazdasági helyzet állandó rosszab­bodását az Egyesült Államokban, jelzik a válság kikerülhetetlen közeledtét. A válságtól való félelem mind jobban ki­érződik a vezető körök nyilatkozatai­ból <és az amerikai sajtóból. Csupán egyetlen viszonylatban nem észlelhető mind a mai napig esés: az amerikai monopóliumok hasznának nagyságában Viszont éppen ez a körülmény gyor- silja a válság kirobbanását, előre jelzi annak rendkívüli élességéi és mélységét, továbbá súlyos következményeit, ame­lyek ezúttal is teljes egészükben a dol­gozó tömegek vállára fognak nehezedni. Olcsóbb lesz a villanyáram A kecskeméti*#illamosiníí a felszaba­dulás óta a Duna—Tisza közének leg­korszerűbb villanytelepévé fejlődőit. Az áram önköltségi ára sokkal alacso­nyabb itt, min(t a környező városokban, azért határozták el, hogy a kecskeméti Villamosmű lássa el az egész környé­ket Kiskunfélegyházától—Nagykőrösig villamos árammal. A hároméves terv keretében megépül a nagykőrösi táv­vezeték, az ötéves terv elején pedig a félegyházi. Ezáltal Nagykőrös és Kis­kunfélegyháza is olcsóbb áramhoz jut. Az önköltség csökkentésének egyik módja az volt, hogy az áramfeszültsé­gei 110 voltról 220 voltra emelték, mert fzzel a hálózati veszteséget mérsékelték. A hálózati veszteség csak Kecskeméten körülbelül egy és negyed millió forint volt évente. Ez most havi 30.000 forint­ra csökkent, vagyis közel egymillió fo­rintot takarító ttak meg minden évben. A fogyasztók is jobban járnak, mert kisebb villanykörtével ugyanolyan fényt nyernek, mint azelőtt a nagyobbal. Ahová már bevezették a magasabb fe szültségű áramot, 100 wattos égő he­lyett 25 wattost használnak, mert ugyanolyan világosságot áraszt. Értesülésünk szerint a Villamossági Központ általános áramdij-mérséklést készít elő. Ezzel életszínvonalunk ismét emelkedni fog. Diákok gyűjtik az anyagot a félegyházi múzeumnak Felkerestük a Kiskun Múzeumot és érdeklődtünk az ott folyó munkálatok­ról. Megtudjuk, hogy a múzeumi anyag legnagyobb része a régi börtönépület­ben nyer elhelyezést. Bogár Imre és Rózsa Sándor raboskodása helyén, egy régi kor emlékeit hirdető néprajzi ki­állítás lesz, melynek keretében a Kiskun nép életének minden megnyilatkozása bemutatásra kerül. A börtönre vonatkozólag dr. Gál Ká­roly azt mondja: szeretnék bemutatni azt, lehetőleg a régi állapotban. Ehhez viszont minit a többi tervhez még sú­lyos akadályokat kell áthidalni. — Az új múzeum mintaszerű kiépíté­sének anyagi akadályai vannak. — A hiányzó anyag pótlása a tanya­világban lehetséges. Heteken keresztül jártunk lanyáról-tanyára és annyi anya­got szedtünk össze, amellyel teljes kiál­lítást tudnánk berendezni. Az anyagra foglalót adtunk, ha megérkezik a pénz, átvesszük és beszállítjuk. — A múzeumi anyag pótlását jelentős anyagiak hiányában a középiskolák be­vonásával igyekezünk megvalósítani. Majdnem minden padláson régi anyag porlad, amelyet a szülők, nagyszülők vittek fel, mert öregnek, hasznavehetet­lennek .találták. Ez az anyag, mely a múzeumot elsősorban érdekli. Jlégi bú­torok, használatból kiment földmives és pásztoreszközök, amire a múzeumnak szüksége van. Ezeket próbáljuk meg az elkövetkezendő hetekben a középisko­lák közölt szervezendő anyaggyüjtési versennyel beszerezni. Bízunk, hogy munkánk nem lesz eredményleien. Nemesitik a konyhakerti növényeket a kecskeméti kísérleti telepen Mezőgazdaságunk felvirágoztatását szolgálják azok a kísérleti telepek, amelyek az ország különböző részein működnek. Dolgozó parasztjaink muo káját igyekeznek eredményesebbé tenni és ez sok vonatkozásban már sikerült is. Kecskemét körül is vannak ilyen telepek. Itt van mindjárt a repülőtérrel szem­ben az Állami Kertészeti Kísérleti Telep. Azelőtt csak kertészet volt, Vas Zoltán elvtárs kezdeményezésére, a hároméves terv keretében lett kísérleti telep. Szép új házak épüllek és olyan laboratory um, amelyben minden műszer megvan, ami a növények vizsgálatához szüksé­ges. Mészöly Gyula, a telep vezetője mun­katársaival 8—10 kát. holdon folytat AZ’ÁILÁ MI'HITE llRQDA’UTAi,VÁNYAIT* A NÉPBOÍTBEV szabadföldi kísérleteket konyhakerti nö­vények nemesítésére. — Legfőbb feladatunk a parudicsom- nemesítés. Célunk új, jobb állandó jel­legű fajták előállítása, olyanoké, ame­lyek legjobban bírják az ittem éghaj­lati viszonyokat. Ezek több és jobb gyümölcsöt hoznak, mint az elfajzott régiek. . — Tavaly 135 kg. minőségi paradi csommagot termesztettünk, ez 4000 kát. holdra elegendő, teliál az ország szük­ségletének ötödrészét fedezi. — Most bizlak meg bennünket a cecei paprika kinemesitésével, hogy visszakapja eredeti alakját, színét és ne legyen "csípős. Reméljük 2 év alatt sikerül az elfajzott cecei paprikát visz- szaminősiteni, állandóvá tenni és vissza­adni a cecei parasztoknak, hogy ter­messzék tovább. Sok mindennel foglalkozik még ez a kis telep. Saláta, uborka, paszuly, bor­só, sárga és görögdinnye nemesítést kí­sérleteket végez és igen jók a kiláiá-; sok. A homokos talajon jól termő és az alföldi szárazságot kibíró konyha­kerti növényeket tudunk adni nemso­kára a dolgozó parasztoknak. A telepnek sok látogatója vau, pa­rasztok és gazdászok, magyarok és kül­földiek. A Mezőgazdasági Tudományos Központ foglalkozik bővítési tervekkel is, még 20 kát. holdnyi terület hozzá­csatolásával, mert a fiatal telep eddigi eredményei a legszebb reményekre jo­gosítanak. Bombázás békében A gép búgva hasilöt,lq a levegőt. Fa­gin, a pilóta homlokára tolla védőszem­üvegét és az ülésből kihajolva lenézett az erdőre. Kissé eltolta magától a ma­gassági kormányt, mire a gép, enyhe Ívben süllyedni kezdett. Távolról vé­kony füstcsik látszott: amint közeled­lek, a füst egyre erősebb lett. Fagin beleszólt a telefonkészülékbe, mely a hátsóülés utasával kötötte össze: ég az erdői — Irány a község! — hallaltszoll a válasz a készülékben. Még néhány kört írlak le az égő pr- dőrész jeleit, hogy a helyet pontosan emlékezetűken tarthassák, aztán a kar­csú, ezüstös testű gép megindult a falu felé. Félóra múlva máf a földre is értek. A faluban értesítették a tűzoltókat, akik megszervezték a község lakosságát az oltásra. Mire ők útnak indullak, Faginék gépe is újra felszállt. De most már nem üresen. A gépre szerelve bombák csil­logtak. Mégpedig különös furcsa bom­bák: üvegből készült valamennyi. A gép nagy sebességgel ismét az égő erdőrész jelé vette az irányt. Fagin, aki a háború alatt katonai repülő volt, ott is kitűnt bátorságával. Sokszor bom­bázta a fasisztákat már Sztálingrád alatt. Most újra bombázott. De most nem az ellenség ellen, hanem a szovjet nép vagyonánnak megvédéséért. Mert az üvegfalú bombák nem gyilkos rob­banóanyagot, nem is tüzet gerjesztő vegyszereket: oltóanyagot rejtettek ma­gukban. Különleges veyyületet, melyet azért készítettek a szovjet tudósok, hogy a nép vagyonát védhessék vele. * Fagin pilóta az égő erdörész /ölé ér­kezett. Leírt néhány kört és olyan ala­csonyan szállva, hogy szilije a fák. ko­ronáit súrolta a gép leste, egymásután után kioldotta a »bombákat<i. Az üveg­bombák pontosan célbalalállak: oda estek, ahol legnagyobb volt a tűz. A zuhanásra üvegtestük széttörött, a ben­nük rejlő különleges vegyszer szerte­fröccsent. Ahova a bomliák estek, ott néhány perc múlva kialudta,k\ a lángok. 1 Mire a tűzoltók megérkeztek, alig akadt munkájuk. Hála a szovjet kor­mány gondosságának és a tudósok ta­lálmányának, Fagin pilóta most is ered­ményes munkál végzett. Országos vásár Kiskunfélegyházán Kiskunfélegyháza m. város 1949. évi május 24—25-én, kedden és szerdán országos állat- és kirakodó vásárt tart. Az első napon sertés, a második napon szarvasmarha, ló, juh és kirakodó vá­sárt. Az áilalvásárra vészmentes helyről, szabályszerű marhalevéllel ellátott ál­latok hajthatók fel, tekintettel arra, hogy a felhajtott állatokat eladásra szánják-e vagy sem. Minden felhajtott állatot külön mar­halevéllel kell ellátni. A kirakodó, vá­sárra az iparosok és kereskedők ipar­igazolványaikat magukkal hozni és kí­vánatra felmutatni tartoznak. Kiskunfélegyháza, 1949. május 9-én. Cseh László sk. polgármester. , Fejébe szállt a dollár A párisi békekongresszus kiemelkedő eseménye volt Ilja Ehrenbürg, a neves szovjet iró beszéde, aki többek között ezeket mondotta: »Mi nem nyugati és keleti égtájak szerint osztályozzuk a kul­túrát. Mi a kultúra építői és rombolói, alkotók és élősdiek szerint teszünk kü­lönbséget. Mikor azt mondom, hogy »mi», akkor nemcsak a Szovjetunióra gondolok. Velünk vannak a világ legki­válóbb emberei. A baj ott van, hogy egyes amerikaiaknak fejébe szállt a dol­lár és ma ott tartanak, hogy kielégítik őket a gangszlerfilmek. Lassan úgy gon­dolják, hogy egy broadwai mozi szebb az Akropolisznál és a Reader’s Digest (folyóirat neve) értékesebb olvasmány Tolsztojnál.« Adakozz a Szabad Nép Házára vegyél Szabad Nép bélyegei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom