Délpestmegyei Népújság, 1949. május (3. évfolyam, 18-22. szám)

1949-05-15 / 20. szám

1B4?. május 15. DúipeMmegyeí Népújság 3 Az 5 éves terv erős ipar, virágzó falu boldog nép ! Szavazz a népfrontra! Anyák napja í a fi hu" re méntp éq ének tuipf'a Virágosak vollak vasárnap az isko­lák. Virágot, az é'et szépségének jelké­pét nyújtották át a gyermekek az anyák nak. És a virágokra a világ legdrágább gyöngyei: az anyai szeretet örömköny- nyei hulllak. Volt azelőtt is Anyák napja. Köny- nyeztek akkor is az anyák, de azok a könnyek keserűek voltak, merít a jövő­ben saját elnyomottságyk, nyomoruk, kiszolgál tagoltságuk, reménytelen életük folytatását látták. Most itt van az új magyar csoda! váratlanul, hirtelenül, megdöbbent») erő­vel nyilvánul meg, az anyáknak van hi­tük, az anyáknak van bizalmuk, az Anyáknak van erejük egy új élet meg­teremtésére. Elfogadták a lényeket: a romokból újjáépített vasutakat, hidakat, gyára­kat, az életszínvonal emelkedését. Té­nyek, amelyeket az anyák éreznek leg­jobban. r Ma érzik, tudják azt is, hogy az öt­éves terv mögött egy gazdagabb élet •valósága nyílik meg a nép számára. >Mosl már tudják, hogy az új iskola bem hazudó ít, hogy az új élet nem; frázis tyoíl. hogy gyermekeik jövője nem állástalan munkanélküliség, ha­nem egy gazdagabb, termőbb élei való­sága lesz. Ez «z új magyar csoda: a magyar anyák meggyőződése, hogy gyermekeik egy szebb, boldogabb iga­zaim országban fognak élni. Ez a meggyőződés és lelkesedés idolt erői a magyar anyáknak ahhoz a ki­jelentéshez: Békét kívánunk, a Nép­frontra szavazunk, mert élni akarunk! Az úttörők rendezték a műsorokat minden általános iskolában. A kis paj­ta'ok boldogan nyújtották át édesany­juknak a piros papirszivel, amelyen ez állt: Egy szabad ország boldog út­törőjétől !« Az egész országban ilyenformán ala­kul! az Anyák Napja. így volt ez Kis­kunfélegyházán és Kecskeméten is. Oda szavazok, ahol gyermekemről gondoskodnak Két bölcsőde működik Kecskeméten, 7 városi és 2 üzemi napközi otthon van. A »régi jó« béke világban egyetlen ilyen intézmény sem volt a városban. Az öléves tervben még 6 napközi ott­hont és egy bölcsödét létesítünk. A demokrácia gondos íródik a gyermekek­ről Hálásak is az anyák. A MNDSz böl­csődéjében fiatal anyával beszélgetünk: — Nagyon jó nekem, hogy ideadtam a gyermekemet. Nyugodtan dolgozha­tom, mert ellátják a kicsit mindennel.- Boldog vagyok, hogy most lehetek anya. Kaptam vándorkelengyéi, ingyen tápszert. Kartársaim gyűjtést rendeztek )8s a szeretet ezer jelével halmoztak el. Ugyanígy beszél Ríva Rinaldóné, aki a Barneválban dolgozik. — Kél gyermekein részesül teljes el­látásban a napközi otthonban. Amikor a Választásra terelődik a be­széd egyszerű szavakba foglalja véle­ményét : — Mi magyar anyák, akiknek legdrá­gább kincsünk a gyermekünk, első­sorban az ő érdekükben cselekszünk, amikor a béliére, a Népfrontra szava­zunk. örömmel kapja fel kacagó gyermekét és kedves mosollyal mutatja féligkész ruháját. — A szavazásra készül. .Ünneplőbe öltözünk, mert keil-e ünnepélyesebb al­kalom. hogy leadliaijuk szavazatunkat a gyermekünk, családunk, hazánk sor­sát építők hatalmas frontjára! A munkásság tudja, hogy a hatalommal felelősség jár — bizonyítják a gépállomás dolgozói A gépállomás munkásai nemcsak a dolgozó parasztságnak adnak hathatós támogatási, hanem a város lakosságá­nak js segítségére sietnek. Szabad ide­jükben rohammunkával helyreállítanak égj- kutat, amely jó vízzel lát el néhány Utcát addig is, amíg a vízvezeték el­készül. Kilátogattunk a Vacsi-hegy bejára­tához, ahol serény munka folyik a kúl körül. Megkérdezzük Braun Mihály traktorvezetőt, hogy mi vitte őket arra, hogy a kúlal helyrehozzák? — Évek óla üzemen kivül volt a kút. A lakosság 4—500 méterről volt kény­telen a vizet hordani. Elhatároztuk, hogy segítünk a környék lakosságán. Néha este 10-ig is eldolgoztunk 8 mun­katársammal, de nem hiába! — A kutat 70 centiméterrel felemel­tük, kiszedtünk belőle 3 köbméter ter­méskövei és 5 köbméter földet meg iszapot. Kitisztítottuk a közeli csatorná­kat, hogy a lefolyást biztosítsuk. A kút környékét fel töltöttük, hogy ne folyjon be az esővíz. A kút vize most tiszta és jóizű. Reméljük, hogy a hét végére átadhatjuk rendeltetésének. A kút rendbehozatala nagy örömet okozott a környéken. Özv. Biró Sándorné Bethlen-krl. 52 íz» lakos igy nyilatkozik: — A derék munkások igen nagy szol­gálatot tesznek. A kát eddig nem volt használható, mert belefolytak a szennyvizek. Most ismét jó vizünk lesz\ Radics Erzsébet, Bethlen-krt. 29. — Nagyon örülünk a kútnak. Igazán szép dolog a munkásoktól, hogy ne­künk idegeneknek ingyen dolgoznak. Mikus Mária Belhien-krl. 31.: — Igen megkönnyíti az ételünkéi a közeli jó víz. Hálásak vagyunk az ön­zetlen, testvén segítségért. A gépállomás dolgozói megmutatták, hogy a nép országában minden ügy közös és ha valahol segíteni lehet, egy pillanatig sem késlekednek. Visszakapják a kizépparasztok a befizetett mezígazdasigfejíesztési járulékot Rákosi elvtárs javaslatára a minisz- lertanács nemrég rendeletet adott ki, amellyel a középparasztságot mentesí­tette a mezöyazdaságfejlesztési járulék fizetése alól. Mezőgazdaságfejlesztési járulékot ta­vaié minden 15 kai. holdnál nagyobb földbirtok uián kelleti fizetni, lxa a ka­lászié i tiszta jövedelem meghaladja a 150 koronái. Az új rendelet szerint zsák 25 Icát. holdnál nagyobb föld* birtokok után kötelező a járulék fize­tése mégpedig akkor, Ha a kát. tiszta iövedelem több mint 350 korona. A' rendeletnek visszamenőleges hatálya van. lehál ázolc a középparasztok, akik erre az évre már befizették a járulée kot. visszakapják a befizetett összeget. Ilvmódon 70 ezer középpccraszt része­sült kedvezményben és több mint egy­millió forintot térit nekik vissza az állam a községi elöljáróságok útján. A középparasztok ismét tapasztalj áa, hogy őket becsületes dolgozóknak te­kinti a népi demokrácia és minden­képpen könnyít terheiken, hogy élet­színvonaluk emelkedjék. Jutámat kapnak a nyereségből ai állam) mernek dolgozol Az iparügyi minisztériumban most fejezték be az idei első negyedév termelési eredményeinek számbavételéi és megállapilották, hogy több állami üzem túlteljesítette a nyereségrészesedés befizetését. Ezeknek a gyáraknak) visszautalják a nyereség egy részét. A visszatérített összeg íO százalékkúl a dolgozók egyéni jutalmazására lehet fordítani. A jutalom, 200 forinttól 1000 forintig terjedhet. A fennmaradó 60 százalékot kulturális és szociális beruházásokra fordíthatják a terv kere­tében meghálál ozotl .összegen felül. Az állami üzemek dolgozói ily módon kö­rülbelül 5 millió forint jutalomban részesülnek háromhónapos teljesítményük ulán. A Népfrontra szavaznak a félegyházi villamosmű dolgozói Szép napsütéses májusi délután. A félegyházi viilamosmü dolgozói kisgyű- lésí tartanak. Trenka Zoltán fölveti a kérdést, hogy vájjon tudja-e mini denki, miért is van szükség a válasz^ Iá-okra. Mindenki tudja. Elmondják — nem dicsekvésképpen y- hogy a villamosmű dolgozói a fel- szabadulás után azon igyekeztek, hogy a telepet gyorsan helyreállítsák. Abban az időben nem volt meghatározott munkaidő, de ha lett volna, akkor sem cselekedtek vo’na másként. Nincs a sza­vakban dicsekvés, de van munkás ön­tudat. Nagy János szerelő kiemeli, hogy a kollektiv szerződés biztosítja a fize­tett ünnepeket, több szabadságot, mint amit a múltban élvezhettek. Bálint Sán­dor megjegyzi, hogy amíg azelőtt a vállalat igazgatójához csak félve mer­lek bemenni, addig a mai időiében a (munkás-igazgatók, vállalatvezetők meg­becsülik munkástársaikat. Beszélgetés közben az ötéves terv­ről kialakult általános vélemény az, hogy az öléves terv valóban a felemel­kedés, a jóléjt és a dolgozók boldogu­lásának záloga’ Zsolnai András szén­Demokratikus sorozás Kecskeméten Megkezdődött a kecskeméti fiatalok sorozása. A Kisfalud! ulcai Legény­egylet termei megtelnek az 1928-ban született ifjakkal. A sorozás is más mint régen. Nagyon meglepődlek, amikor rögtön behívták egy nagy terembe, ahol kultúrgárdák szórakoztatták őket. így észre sem vet­ték az idő múiáíát. Kacagtató vígjáté­kok, tréfás jeneletek sorai, majd ének­számok hallatszanak és aki az utcán jár, nem is hinné, hogy itt katonának sorozzák az ifjakat. A szünetek alatt honvédbaj társak világosítják fel őket arról, hogy milyen is a katonaélet a népi demokráciában és már nem kell az érettségi ahhoz, hogy valaki tiszt legyen. Egy óra felé befejeződik a sorozás, felkérnek mindenkit, hogy sorakozzék az udvaron eskütételre. Senki sem szid­ja össze azokat, akik nem tudják, hogy mi az a vigyázz állás. Megmutat­ják, hogyan kell állni. Az ünnepé­lyes eskü Himnusszal kezdődik. Nagy János sorozótiszl közvetlen szavakkal üdvözli a besorozottakat és ismerteti a tudnivalókat, ami a bevonuláshoz szükséges. , Én a dolgozó magyar nép fia, eskü­szöm, hogy a Magyar Köztársaság nép­had seregének hűséges katonája leszek — harsogja kétszáz kipirult fiatalember és szemükből visszatükröződik, hogy komolyan is gondolják. Érzik, hogy a maguk országát építik, s ha keli, hál meg is védik. Az ünnepélyes eskütétel után Bárd Zoltán százados bajtársi hangon üd­vözli a besorozottakat, majd a Szózat hangja mellett befejezik az ünnepséget és mindenki lelkesedéssel telítve megy haza. Ha elérkezik az idő, mégnagyobb lelkesedéssel vonulnak b« katonának. rakó munkás elmondja, hogy két fiát nevelte iparosnak a háború ulán, mert azelőtt bizony erre nem lelt volna módja. Eacskó Pál szénrakő munkás el­mondja, hogy a, szavazás elismerése és jóváhagyása a § éves terv eredményei­nek, elfogadása az öléves terv célkitű­zéseinek. Ma már nyugodtan mondhat­juk, hogy valóban a dolgozók orszá­gában élünk. Szabó Ödön gépész igy nyilatkozik: — Helyesnek találom a Népfront meg­alakulásai, mert a Népfront a haladó erők egységé. Hiszen mindenki tapasz­talhatta az 1945-ös, 47-es választáso-i kon, hogy a nép nagy többsége a sok párt miatt nem is nagyon tudta, hogy kire és hova szavazzon. így állt elő, az a helyzet, hogy azután sokan nem voltak tisztában azzal, hogy ők a re­akciós pártra szavazlak. Szerintem min­den dolgozó tisztán látja, hogy a Nép­front mindannyiunk érdekében dolgo­zik és. a villamosműnél mindenki a Népfrontra fog szavazni. Nemes Nagy György raktárnolc el­mondja, hogy az ötéves tervhez igen nagy szükségünk van a békére, ezért harcolnunk kell még. Kínában mil­liók küzdenek felszabadulásukért. A magyar néphadsereg a béke záloga. Ha az imperialisták azt látnák, hogy ne­künk nincs hadseregünk, akkor meg­támadnának bennünket, mert a védte­len országgal könnyű elbánni. Saját jövőnket, boldogságunkat építjük ak­kor, amikor a Népfrontra szavazunk. A hangulat derűs, bizakodó. A villa­mosmű dolgozói a Függetlenségi Nép­frontra szavaznak. Szaporodik az állatállomány A kecskeméti parasztok fokozatos gyarapodását igen jól mutatja Haszon­állataik számának növekedése.' Szarvasmarha vo’l Kecskeméten 1945- ben 5521, most van 9976, tehát csaknem kétszerannyi. Hasonló a helyzíelt a töobi haszonállattal is. Ló 1945-ben volt 4130, most van 7354, sertés 1945-ben volt 2560, most van 26.967 (vigyázz! a tíz­szeresei). Juh 1945-ben volt 3256, most van 6975, kecske 1915-ben volt 632, most van 1150.

Next

/
Oldalképek
Tartalom