Délpestmegyei Népújság, 1949. május (3. évfolyam, 18-22. szám)

1949-05-01 / 18. szám

DÉLPESTMEGVEI Bugacmonostor snáiis község lett Dolgozé parasztok! Földet adott, gépet ad a népi demokrácia Erősítsétek a munkás-paraszt szövetséget! . A'MAGYAR•D0LG0ZÓK,PÁRTJ4.NAK*P0LITIKAI"M ETILAPOA" MWWMwaMBMKigiMMWi i—iwi'if wmtvi 'I nr t III. évfolyam 18. szám Ara:60fillér 1949 május 1, vasárnap MÁJUS ELSEJE irta; Kádár János H AT ÉVTIZED ÓTA, évről-évre na­gyobb arányokban ünnepük a munkások, a dolgozók a világ minden országában, május elsejét, a munka ünnepét. Május 1. mindig és mindenütt a munkásosztály vezetésével a jobb életért küzdő, az elnyomás és szolgaság ellen harcoló népmilliők seregszemléje volt. — Május 1. fejezte ki mindig a dolgozók követeléseit, harci célkitűzéseit és egymás iránti szolidaritásukat. Má­jus 1. mindig a dolgozók ünnepe volt, éppen ezért a kapitalisták és rabszolga- tarlók mindenáron meg akarták akadá­lyozni e nap méltó megülését. így volt ez azelőtt Magyarországon is. A kapi­talisták és nagybirtokosok rendőrséget, csendőrséget mozgósítottak, a dolgozók ellen ezen a napon. A magyar munká­sok és falusi dolgozók az elmúlt év­tizedekben mindig dacolva az urak terrorjával, sokszor vérük onlásával, mégis, évről-évre híven a hagyomá­nyokhoz, — megünnepelték a nagy napot. A FÖLSZABADULÁS UTÁN most immár ötödször ünnepli dolgozó népünk igazi örömünnepkéat május el­sejét. A felszabadulás óla minden év­ben nagyobb és nagyobb tömegekben munkások, dolgozó parasztok, értelmi­ségiek — Budapesten éppenúgy, mint a legkisebb magyar faluban — igazi népünnepély keretében, milliós töme­gekben vonultak fel ezen a napon. Má­jus 1. az egész dolgozó magyar nép. ünnepévé változott. Ez évben a magyar demokrácia haladásához méltóan kor­mányunk úgy határozott, hogy máj is 1-et hivatalosan is ál kuni ünnepként: a Munka ünnepévé teszi. Ez is kifeje­zője annak, hogy nálunk, fejlődésünk során eljutottunk oda, hogy államunk ma már maradéktalanul a dolgozó nép állama lett. A felszabadulás óla keletkezett szép hagyomány nálunk, hogy a május 1-i fölvonulásokal jelszavakkal és táblák­kal előkészilve, feldíszített formában, a valóságban is kiviszi dolgozó népünk munkájának eredményeit, a gyárak, a földek termését. Ezen a május 1-i fel­vonuláson mindenütt ott fogjuk látni a befejezéshez diadalmasan közeledő 3 éves tervünk munkájának eredményeit, népünk büszke alkotásait. De a három­éves terv eredményei melleit idei felvo­nulásaink már meg fogják mulatni azo­kat a célkitűzéseket is, melyeket az egész dolgozó nép és hazánk felvirágzá­sának érdekében az ötéves tervben cé­lul magunk elé lűztünk. M ÁJUS 1. azonban nemcsak az öröm, hanem a harc napja is. Dolgozó népünknek május elsején ki­fejezésre keli juttatnia, hogy szembenáll az imperialista háborús uszítok szán­dékaival és maradéktalanul, egységesed a béke, a demokrácia, a szocializmus hatalmas, legyőzhetetlen táborába tar­tozik. A magyar nép annyi sok szenvedés uián a Szovjetunió segítségével felsza^ foadull a német járom és az urak el­nyomása alól. A mi népünk fölött nincs már hatalma és nem is lesz a nemzet­közi imperializmusnak. Ha az imperia­listáknak, az amerikai nagytőkéseknél* és barátaiknak a népek szenvedése árán új, hatalmas haszonra vásik a foguk, minekünk szabadságunk, nemzeti füg­getlenségünk és békés alkotó munkánk megőrzése érdekünk. P ARISBAN ÉS PRÁGÁBAN az elmúlt napokban ülésezett a világ béke­szerető népeinek hatalmas béke-" kongresszusa. Mind a két kongresszu­son a 650 millió békeszerető embert képviselő küldőitek közölt olt voílak a magyar nép küldöttei is. Népünk ne­vében littet tettek a beiké és a .szabadság mellett és kijelentették, hogy népük kész szabadságát és függetlenségét, bé­kés alkotó munkáját megvédelmezni a háborús uszitókkal, az emberiség eme szörnyszülöttjeivel szemben. A német fasiszták oltalmazok a népgyilkos spa­nyol hóhérnak, Franconak és a görög monarcho-fasiszláknak barátai, az egész emberiségnek és közöttük nekünk, ma­gyar dolgozóknak is ellenségeink. A mi országunk, ahogy Rákosi Mályás mon­dotta: ».Vem rés, hanem bástya lesz a béke frontján!« Ez ország-világ szá­mára világosan látható lesz tömegeink, május 1-i felvonulásán. TDEI MÁJUS ELSEJI felvonulása a magyar dolgozóknak május elseje hiegümieplésén túl a május 15-i válasz­tásokra való felkészülést is mulatni fog­ja. A magyar dolgozók örömére^ a ha­zai és nemzetközi reakció bánatára ezen a választáson a magyar demokrácia minden építő ereje egyesülten, közö­sen, a Népfront zászlaja alatt vonul a választásra. Ennek a választásnak óriási jelentősége van a magyar de­mokrácia sikeres előrehaladása szem­pontjából. A Népfront vezető erejét alkotó Magyar Dolgozók Pártjának ed­digi eredményeit mindenki ismeri és mind nagyobb és nagyobb tömegek csatlakoznak évről-évre az alkotás erői­hez. A Magyar Dolgozók Pártjának nö­vekvő befolyása, tekintélye többek közt onnan ered, hogy egy táborba tudta tömöríteni a magyar demokrácia ösz- szes alkotó erőit, legyenek azok a Füg­getlen Kisgazdapárt, a Nemzeti Pa- raszlpárt, vagy más pártok soraiban. A FÜGGETLENSÉGI NÉPFRONT ereje az eddigi alkotásokból, prog­ramjából, a minden becsületes magyar hazafi állal helyeselt 5 éves tervből és igazságos békepolitikánkDól áll. A program valóravállása a dolgozó mil­liók támogatásán múlik és nem kétsé­ges, hogy a magyar dolgozó nép ehhez a programhoz támogatását és helyes­lését, a május 1-i ünnepi felvonuláson éppenúgy, mint a május 15-i válasz­táson, a Népfrontra leadaít szavaza­tokban impozáns módon kifejezésre fogja juttatni. A május 1-i felvonuláson a magyar dolgozó nép kifejezésre fogja juttatni, hogy határozottan és ingadozás nélkül a demokrácia és a béke táborához tar­tozik. Hálával és hűséges szövetséges­ként gondolunk példaképünkre, a né­pek békéjének legfőbb őrére: a hatal­mas Szovjetunióra és vezetőjére, a ma­ggar nép nagy barátjára: Sztálinra. T estvéri szolidaritás érzésé­vel gondolunk és együtt ünnepe­lünk a népi demokráciák országaival, a diadalmasan harcoló hős kínai nép­pel, az imperialisták ellen küzdő fran­cia, olasz, görög, spanyol néppel. Együttérzéssel gondolunk ezen a má­jus elsején az Egyesült Államok, An­glia és minden más ország elnyomott dolgozóira, akik velünk, együtt óhajt­ják a békét és küzdenek az imceria- lisla rablók ellen. A MAGYAR MUNKÁSOSZTÁLY, a dolgozó parasztság és az egész dolgozó magyar nép, szabad- nép mód­jára, erejének tudaiában, büszke öntu­dattal és a boldog jövőbe vetett szilárd hittel ünnepli ez évben május elsejét. Ugyanakkor szemét be nem hunyva, fokozza éberségét és növeli erejét, hogy a nemzetközi reakció és az itthoni meg­vert — de még teljesen meg nem sem­misült — reakcióval szemben megvédje vívmányait. Az idei május 1-i ünnepségünknek a legkisebb falutól az ország fővárosáig olyan hatalmasnak és szépnek kell len­nie, hogy az ünnepség méltó legyen a nagy eszmékhez, melyeket május 1. napján ünnepiünk: méltó legyen igaz­ságos ügyünkhöz, szabad életünkhöz, boldog jöyőnkhöz. Méltó is lesz hozzá! Házi Árpádot, a Népi Bizottság ülé­sén találjuk meg. A 3 éves tervről kérdezősködünk. Elmondja, hogy 1945 április 11-én vá­lasztották meg Pestmegye alispánjává, a düledező közgyűlési teremben, amely­nek mennyezete az egyik oldalon csak- hem a földig lógóit. Másnap megindult korúira. Dömsöd—Kalocsa felé ment a Duna mellett. Olyan volt a megye, mint egy temető. Kétségbeesett emberek min­denütt, szerszám nélkül, állat nélkül. Aztán nekilátott a dolgozó nép és el­érte azt, amit mindenki láthat a me­gyében, aki nem vak. A fejlődés fokozása azonban csakis fokozódó iparosítással érhető el. Ezért felmérhetetlen jelentőségű az 5 éves PcstmegQC vezetői ngilalhoznafe a választásokról A Magyar Függetlenségi Népfront Pestmegyei Bizottságának elnökét a dol­gozószobában találjuk, a Lendvai-utcai pártliázban. Természetes, hiszen egy Cittal a Magyar Dolgozók Pártja Megye­Sebes Imre: Nogu győzelmet várok A választás — Mállás a béke mellett“ parasztságnak 5 esztendő múlva. — A kisebb dolgok közé tartozik az a modern hűtőház, amit Kecskeméten élliíunk fel, a 200 ágyas tüdőbetegkór- ház és az ugyancsak Kecskeméten léte­sítendő szőlészeti és állattenyésztési szakközépiskola. Kiskunfélegyházán ga­bonatermesztési szakiskolát állítunk fel, a már említett intézményeken kivüí. Közlekedésünk javításáért eddig is so­kat lettünk, ezután még többet fogunk elérni és nem lesz a vármegyénkben s is lenhá l amögöt ti lerüle t«. tervnek mÉgyénk iparosítására vonat­kozó része. Ez szünteti meg majd az időszaki- és mezőgazdasági munkanél­küliséget. Az iparosítás parasztságunk jólétét is fokozni fogja. Közben eszébe jut néhány adat. 1945- ben 61.000 kiéhezett szarvasmarhát szá- hioltunk össze a megyében, ma több. mint a duplája, 139.000 jól táplált szar­vasmarhánk van. Sertésállományunk meghatszorozódott a felszabaöu'ás óta. volt. Pedig Rákosi elvtárs azt mondta: »Ez még csak a kezdet«. Ebből lehet következtetni, hogy mi lesz itt 5 év múlva. Ezért érdemes dol­gozni, ezért érdemes fáradni, ezért ér­demes szavazni Pestmegye dolgozóinak F Házi Árpád; iparosításunk iólétel teremt bizottságának titkára is Sebes Imre. Előtte vastag iratkölegek, térképek, sta­tisztikák. Vezérkari főnöki asztal ez, innen irányítják a megyét, teliéit a vá­lasztások szervezését is. működés sokban hozzájárul ahhoz, hogy a vármegye dolgozóinak hangu­lata ilyen előnyösen alakult. A Nép­front pártjai és tömegszervezetei min­den kérdést közösen tárgyalnak meg, valamennyi problémát minden részie­lében álbeszélnek, minden kívánságnak eleget lesznek és alapos megvitatás után jönnek létre azok a határozatok, ame­lyeket azután közösen, egységesen haj­tanak végre a szervezetek. A pártver­sengés megszűntével az építő munka került előtérbe minden vonalon és igy természetesen sokkal gyorsabban ha­ladnak előre a dolgok, mint másfél-két- esztendővel ezelőtt. — A választási küzdelembe a Ma­gyar Dolgozók Pártja teljes aktivitás­sal kapcsolódott bele és mint mindig, most is a legnagyobbrészt kéjrji a mun­kából. Ez lelkesedést vált ki és ha­sonló munkakedvet a többi párt tag­jaiból és a tömegszervezetekből is. Az esti tanfolyamokra igen sokan jelent­keztek pártonkivüliek és büszkén mon­dogatják, hogy ők együtt tanulnak a kommunistákkal. Mindjárt nekiszegezzük az első kér­dést: Milyen eredményt vár a május 15-i választásoktól? — Nagy győzelmei várok — mondja Sebes Imre — mégpedig reális meggon­dolások és tények alapján. Az 1947-es választások alkalmával azok á pártok, amelyek most a Függetlenségi Nép- fronba tömörültek az országos átlagnál jobb eredményt értek el Pestmegyében, kb. 75 százalékot. Azóta pedig sokat fejlődött a mi megyénk is, még többen állottak a népi demokrácia mellé, ter- hiészejes tehát, hogy ez á körülmény a választási eredményekben vissza fog tükröződni. — Megmutatták ezt a vasárnapi vá­lasztási gyűlések is, amelyeken a töme­gek érdeklődése rendkívül nagy volt és lelkes. A hangulat demokratikus erő­södése nem véletlen szüleménye, hanem természetes velejárója, végeredménye annak a hatalmas gazdasági fejlődés­nek, amelyen megyénk a felszabadulás óta, de 1947. augusztusa óta is, átment. — A Függetlenségi Népfront megyei bizottságában kialakult egység ésegyütt­— A választás maga hatalmas kiállás lesz a béke mellett, 5 éves tervünk bé­kés megvalósitásáérl és már csak azért sem lehet kétséges a fényes győzelem, ínért ez a terv olyan fejlődést idéz elő a vármegyében, amilyenre példa még nem volt a magyar történelemben. Ivót új ipari város, Kecskemét és Kalocsa gyárkéményei füstölögnek, 40.000 hol­don öntözéses gazdálkodás folyik, 6 téglagyár ontja az épüieianyagot a ké­szülő gyáraknak és lakóházaknak, 65 jól felszerelt gépállomás segi't a dolgozó A

Next

/
Oldalképek
Tartalom