Délpestmegyei Népújság, 1949. április (3. évfolyam, 14-17. szám)

1949-04-17 / 16. szám

1949. április 17. Déípestmegyei Népújság 5 Uüácpel a Ki$ Hnn flnzcam A Kis-Kun-Múzeumot az elmúlt na­pokban a kultuszminiszter közgyűjte­ménynek nyilvánító lila. Elismerés ez a múzeum és a város felé. Pál Kálmán múzeumőr, a múzeum vezetője közli, bogy most leltározza a múzeum könyvtárát és régészeti anya­gát. A néprajzi anyag leltározását a Köz­gyűjtemények Országos Főfelügyelősé­gének kiküldötte, dr. Gál Károly végzi. — A múzeum anyaga — mondja - a Háborús idők alatt összekeveredett, a szakleltárok megsemmisültek Most új leltározással egyidejűleg a jelen körül­ményeknek és a Kis-Kun-Kapilányság épületének megfelelő hangulatú és ér­tékű kiállítást rendezünk. A Duna— Tisza közének, de talán az egész or­szágnak egyik legideálisabb múzeum- épülete ez. Belső felosztása és stílusa lehetővé teszi, bogy az ország egyik llegszebh vidéki múzeumát itt rendezzük be. Az újjáépítés során figyelembe vesz- •tSzük a nemzet életében beállt sorsdöntő változásokat és végre a népnek állít­juk be a múzeum anyagát. Elképzelé­sünk szeriül a múzeum néni* a haszná­ltaiból kiment tárgyak gyűjtőhelye és lomtára lesz, hanem a tárgyakat úgy •állítanánk be, hogy a szemlélő első lálásra megismerje pl. a régi idők pász­torkodását, halászatát, földművelését. Három helyiségben, a szabad lűzheLyés konyhában, a kemencés szobában és a szegényes kamrában mutatjuk be a kiskunfélegyházi szegény-paraszt ottho­nát. Emléket szándékozunk átlitani az -országos hírű, rég eltűnt félegyházi szélmolnárságnak. A múzeum pincéjé­ben és a régi siualomházbah a Kis-Kuin- Kapiíányság emlékeit állítjuk be. A mú­zeum látogató szemtől-szembe kerül a deresnek kalodával, bilincsekkel és sa­ját szemével győződik mlejg a földesurak földalatti bőrt önpincéinek embertelensé­géről. Emléket állítunk a Félegyházára jellemző kisiparnak is. Teljes egészében állítunk be egy fésűsműhelyt, egy szűr­szabó és subaszabó-műhelyt. — A Közgyűjtemények Országos Fő­felügyelősége a város kezdeményezésére -a hiúzeum újjáépítésével egyidejűleg a Duna—Tisza-köze legszebb Petőfi em­lékének, a Hattyú-háznak teljes és kora­beli helyreállítását is tervbe vette. — A kiskunfélegyházi múzeum, mint jellegzetes. Kis-Kun néprajzi gyűjtemény az oirszág tudósai előtt is ismeretlen volt. MosL megkezdjük a múzeum anya­gának közlését. A galambosi ásatások­ról irt értekezés már nyomdában van. Dolgozó parasztságunk állandóan újabb régészeti lelőhelyeket jelent. Ha a szük­séges anyagiakat sikerül megszerezni, úgy a Duna—Tisza közén ásalási jog­gal biró kecskeméii múzeum igazgatója, dr. Bálint Alajos, hozzáfog a munká­hoz és bizonyára tudományos szem­pontból meglepő értékekkel szaporítja múzeumunk anyagát. A népi demokrá­cia lehetővé tette a tudós-státus meg­alakításával, hogy a tudósok anyagi ter- lieiktől megszabadulva teljesen a ha­ladó szellemű, demokratikus kultúra kiépítésén dolgozzanak. Ennyiben foglalták össze a hivatott szakemberek múzeumunk célját és az ott folyó munkák jelentőségét. A meg- nemértés következtében beállott hanyat­lási. pusztulást a múzeumban is lázas munka váltotta fel és ezt látva bízunk abban, hogy a Kis-Kim-Múzeum való­ban hamarosan a dolgozók kulturális fellegvára lesz. Pártunk mögé sorakozik a magyar dolgozó nép Hosszú, kemény, áldozatos munka kellett ahhoz, hogy Pártunk a magyar dolgozó nép elismerését elnyerje, hogy maga mögött tudhasson mindenkit, »ki épiteni kívánja a szocialista Magyar- országot. Harc évtizedeken keresztül, üldözve, föld alá szorítva, Horthyék bitójának és penészes falu börtöncellái­nak árnyékában. Mert már akkor, a fel­szabadulás előtt a Kommunisták Ma gya: országi Pártja volt az egyetlen, a következetes forradalmi erő, mely szem­beszállt a népelnyomó tőkés-földesúri uralommal, mely sikraszálll a dolgozó nép nagy ügyéért. Fegyveres ellenállás A háború alatt, amikor a fasizmus jármát nyögte az ország, a kommunis­ták voltak azok, akik — maroíknyi ki­sebbségben is — fegyverrel szálltak szembe a nácikkal és magyar csatló­saikkal. ők voltak azok, akik élére áll lak az akkor megalakult Függetlenségi Működik a Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt eddigi mun­káját bizonyos tekintetben a jótékony- tolás jellemezte. Itt mindjárt kiragad­hatjuk a Félegyházi Vöröskereszt mun­káját. Az 1948. év folyamán pl. vá­rosunkban áthaladó és városunkba ér­kező 1940 hadifogolybaj társai vendé­gelt meg az állomáson. Május hóban há- zibetegápolási lanfolyamot tarlotíak. Vándor csecsemőkelengye kiosztással foglalkoztak és Így több mint 100 új­szülött kapott csecsem őkelen gyét az év folyamán. Hazatért hadifogolybajtársak közül 60 személynek tudlak 50.— Ft segélyt biztosítani. Karácsonykor 50 gyermeket ruhasegélyben részesítettek, 40 jól tanuló szegény gyermeknek sze­mélyenként juttattak 60—60 forintot. Több család kapott élelmiszersegélyt. Az új demokratikus Magyar Vörös­keresztnek azonban nem ez kell, hogy a főfeladala legyen, hisz ahogyan ha­ladunk a szocializmus felé, úgy fog­nak semmivé válni azok a jótékonyko- dási problémák, amelyek a múltban még fájó sebei voltak s alapját képez­ték a Vöröskereszt munkának. Ma már be kell illeszkedni az ország egészség- politikájának programjába, az ötéves terv új irányt mutatott a Magyar Vö­röskeresztnek — azt, hogy mint egész­ségügyi társadalmi szerv, teljes erővel új feladatnak tűzze k! a társadalmi egészségvédelmet. Az ö'éves te -v végrehajtása a dolgozó »’.ép éleíszinvona'ának emelkedését von­ja maga után, ez megnyilvánul a lakás­viszonyok megváltozásában, az élelme­zés és ruházkodás fokozott mértétben való megjavulásában, s piindezekel kö­veti természetszerűleg a kullurá’is szín­vonal emelkedése. A kormányzat erre a célra minden támogatást megad í Vöröskeresztnek és a Vöröskereszt fel­adata, hogy megfelelő propagálással folyamatosan nagyszámú hallgatóságot tudjon biztosítani azoknak az orvosok­nak a felvilágosító előadásaira, akiit megtanítják népünket a célszerű táplál­kozásra, csecsemők helyes ápolására, a terhes anyák megfele’ő életmódjára, fer­tőzőbetegségek elleni védekezésre, stb. Mire támaszkodik ■ világbéke ■ Az Atlanti Paktum, mint az eddigi "háborús provokációk is, a tömegek megfélemlítésére készült. Az imperialis­ták a szerződés körül támasztott zene­bonával. a földieke különböző részein tartott hadgyakorlatokkal, a fenyegető jegyzékek egész . áradatával mindent ^megtettek a háborús pánik, a félelem ■érzetének kiváltására. Számításaikba Síiba csúszott. Szerte a világon — az imperialista államokban is — az egy­szerű emberek százmilliói kongresszu­sokon, lömeggyűléseken, sztrájkokban, utcai tüntetéseken egyre elszántabbart mind teljesebb egységben, lebirhatat- lan erőként állnak ki a bélkéért. Az At­lanti Paktum a tömegek megfélemlí­tésére készült — de a tömegek inozgó- silásának riadójává vált. Mi az a mérhetetlen erő, amelyre támaszkodva a dolgozó 'tömegek béke- mozgalma kifejlődött? Miből merítik a dolgozo tömegek e lebirhatatlan bátor­ságot? Mi okozta a hidegháború kudar­cát, tán megjavultak volna az elmúlt "háború óta az emberek idegei? Nem, nem erről van szó. A dolgozó milliók biztonságát, bátorságát a béke­front vezetőjébe, a Szovjetunió béke- 'politikájába és erejébe vetett lát táp­lálja. Hiába igyekeztek az imperials Iák Elhitetni a világgal, hogy a Szovjetunió fenyegeti a békét, hiába próbálták le­kicsinyelni a Szovjetunió erejét. A Szovjetunió békepolilikáját nem ma és nem tegnap Ismerte meg a világ. A világ első szocialista állama 1917 novemberében a békéért való harc je­gyében született. Es a fennállása óta el­telt több, mint 31 esztendő alatt hű maradt ehhez a hagyományhoz. A bé­kéért való küzdelem valósággal lénye­géből folyik. Ez politikájának alapja. »A mi külpolitikánk világos — mon­dotta Sztálin még 1934-ben — az: a béke megőrzésének és a kereskedelmi kap- c o'aiok fejlesztésének politikája azösz- szes országokkal. A Szovjetuniónak esze ágában sincs, hogy akárkit is fenyeges­sen, még kevésbé, hogy akárkire is rátámad ion. Mi a béke mellett vagyunk év a békéért harcolunk. De nem félünk a fenyegetéstől és készek vagyunk rá, hogy a háborús uszitók csapására csa­pással feleljünk.« A dolgozó tömegek nyugalmukat, biz­tonságukat, bátorságukat nem utolsó­sorban a szovjet hadsereg erejébe ve­tett hitükből merítik. Mert a szovjet hadsereg nemcsak a béke, hanem a győzelmek hadserege is.. Nem lehet a világ dolgozóival elfeiedfelni, hogy a Szovjet Hadsereg fennállása óta még nem veszted 'háborút! Nem lehel elfeledíeini, hogy a fasiz­mus borzalmainak a dicsőséges Szov­jet Hadsereg vetett véget, megmentve ezzel az emberiséget. Hosszú ideig kí­sérleteztek az imperialisták ügynökei, hogy kisebbítsék e győzelem kivivójá- nak. a Szovjet Hadseregnek érdemeit. Arról Írtak, arról beszéltek, hogy a Szovjet Hadsereg csak az angolszászok fegyvereivel tudott győzni. Ma már ezek a hazugságok is lekerültek a napirend­ről. Ma már a France Nouvelle isigy ír: »A szovjet ipar a háború alatt 'fvenle átlag 30.000 tankot és gépesített ágyút, 40 ezer repülőgépet, T20 ezer tüzérségi ágyéit és 100 ezer löveget gyár­tóit. A Szövetségesek által szo'gáltatott fegyverek a Szovjetunió által gyártot­tak 5 százalékát képezik.« Majd meg­állapítja, hogy »az 19Pl-es öffenziva során Sztálingrádnál, mikor a szovjet hadsereg 240 fasiszta divízióval állt szemben és azokból 112 hitlerista di­víziót megsemmisített, több mint 7000 tankot , 4 ezer repülőgépet, 17 ezer ágyéit és más hadianyagot zsákmányolt, többel, mint amennyit a Szövetségesek a háború.egész tartama alatt a Szovjet­uniónak szálli'o'tak.« De ma már az is köztudomású az egész világon, hogy a Szovjetunió a nagy honvédő háború ideje alall és azóta is soha nem látott méretekben tovább erősödött. Nem mi mondjuk, hanem egy Guillaume nevű francia ge­nerális irja könyvében a Szovjet Had­sereg erejét elemezve: »Az iparban ö munká termelékenysége 194-2-ben 19 szá­zalékkal, 1943-ban további 7 százalék­kal múlta félül az 1941-e.s színvonalat. Hasonló jelenség mutatkozott meg a mezőgazdaságban is, ahol az egy kol­hozparasztra eső vetésterület nagysága 1940-ről 1942-re 3.3 hektárról 4.3 hek­tárra nőtt. A dolgozó tömegek tudják, hogy a Szovjetunió békepolitikája a béke meg- védésének jelentős tényezője. De tud­ják azt is, hogy ebből nem az követ­kezik, hogy a béke megvédéséért nekik nincs semmi tennivalójuk. Ezért folyik á harc a világ minden részén az impe­rialisták, a háborús uszitók ellen. De ebből az is következik, hogy a béke megvédésére nekünk magyaroknak is kötelességeink és feladataink vaunak. A Szovjetunió békepolitikájára támaszkod­hatunk, de úgy kell dolgoznunk, él­nünk és minden cselekedetünknek arra kell irányulnia, hogy a Szovjetunió bé kepotitikája is támaszkodhassak ránk. Frontnak, akiknek szervezésével és ve­zetésével tömörültek egy táborba a sza­badságért, a nemzet függetlenségéért harcolni akaró erők. Jó forint A felszabadulás megsokszorozta a feladatokat, növelte a MKP felelőssé­gét. Nehéz munkát kellett elvégeznie, élére állni az alkotni, épiteni vágyó nép­nek, okosan és megfontoltan arra irá­nyítani erőinket, ahol azokra a legjob­ban szükség volt. Meg kellett küzdeni — építés közben — a fejlődést gátolni akaró ellenséggel is, harc közben kel­lett épiteni. Emlékezzünk csak a jel­szóra, ami t Gerő elv társ mondo tt elő­ször: »Arccal a vasul felé!« És megin­dult az építés a kommunisták irányítá­sával. Sikerrel. Vagy emlékezzünk egyik legnagyobb sikerére a Kommunist« Pártnak és fejlődő demokráciánknak; a stabilizációra. Rákosi Mátyás elvtárs jelentette a népnek: meg fogjuk terem­teni a 'jó forintot. És megteremtettük. Sajtóban, gyűléseken uszított tervünk eben a reakció, még a jóliiszeműek kö­zül is nem kevesen kételkedtek a si­kerben. Ma? Rossz álom csak a mill- pengő, az adópengői, a csere-bere. Zsú­folt üzletekben, csengő forintért vásá­rolhat a dolgozó. A Kommunista Párt harca eredményes volt. Mint ahogy eredményes volt minden egyéb területen az országos munkánk. Emlékezzünk: a Kommunista Párt köve­tel e hogy a fö'dhözjutctt. de ezer nélkü­lözéssel küzdő újgazdák ahyagi segít­ségben részesüljenek. És nem egyszer Rákosi elvtárs. közvetlen követelésére indult a segítség: a kölcsön,, a zöldhi- tel, a vetőmag. Vagy nézzünk csak a közelmúltba: a kuiák nagybérlelekből 150 ezer szegényparaszt jutott végre földhöz. Kinek a követelésére, kinek a Ayr ve szerint, kinek a munkája segít­ségével? A Magyar Dolgozók Pártja segítségével. Hároméves terv Amint a Párt állít a !nép élén az egyes feladatok megoldásánál, éppen úgy a Párt dolgozta ki tervszerű alapossággal az újjáépítés előretekintő, hatalmas al­kotását: a hároméves tervet. De sok volt az ellensége ennek a tervnek! De sokan próbálták szabotálni, akadályoz­ni a megvalósulását! Senkinek sem si­került : a Párt tervet készített a népnek, irányította a munkát a végrehajtás so­rán, a nép támogatásával legyőzte azo- í;al\ akik ellene, a terv ellen, a nép felien voltak. Ma már tudjuk, a terv sikerült, a kommunisták jól dolgoztak. Hét hónappal a tervezettnél hamarabb készültünk el vele. Még pedig úgy, hogy a dolgozók életszínvonala meghaladta a békebelit, az 1938-así. Jobb élelme, ruhája, lakása, bútora van a munkás­nak: magasabb életszínvonal, út, vil­lany, kulákuzsorálól megmentő gép a parasztnak, gondtalanabb élet az ifjú­ságnak, dolgozó értelmiségnek, tudós­nak. Ez az eredménv. A magyar nép tudja és elismeri: a Pártnak köszönheti. Nincs megállás Megállás, pihenés azonban pillanatra sincs. Még hátra vannak a hároméves terv- utolsó hónapjai és á MDP már a nép elé terjesztette a szocialista épités csodálatosan szép, minden képzeletet felülmúlóan gazdag tervét, az ötéves tervet. Nincs már, aki kételkedne si­kerében. Minden dolgozó tudja: amit a ' kommunisták terveznek, azt a dol­gozókéit tervezik, az reális, megvaló­sítható. Ami igy igaz országos viszonylatban, igaz helyi vonatkozásban is. Számíalan példát tudnánk felhozni, mit tett nálunk a MKP, majd a MDP a dolgozók ér­dekében. De ezekre élénken emlékszik mindenki. Ezért sorakozik .a dolgozó nép egységesen, egy emberként ä MDP mögé. Az épitőmunkában és a béke megvédésére irányuld harcban egyaránt. Adakozz a Szabad Nép Házára

Next

/
Oldalképek
Tartalom