Délpestmegyei Népújság, 1949. április (3. évfolyam, 14-17. szám)
1949-04-17 / 16. szám
DÉLPESTBE© V Ei Választási beszédet mend kedden Rákosi Mátyás • á*MA©YAR«DOLGOZÓK«PÁRTJ4NAK*POLITIKA1»N S TiLAPilA* 111. évfolyam 16. szám Ára: 60 fillér 1949 április 17, vasárnap Európa icliobóai dláfott országába« élünk) Nincs érdekesebb tárgy a magyar dolgozók számára, mint az ötéves terv, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége legutóbbi ülésén fogadott el. Szerdán Gerő Ernő pénzügyminiszter elvtárs ismertette a nagyszabású tervet a Párt Politikai Akadémiáján. Az előadást a rádió is közve- litclte és falun, városon feszüli figyelemmel hallgatták a dolgozók. Gazdasági romlás Nyugaton Miért •szlalták fel az országgyűlést, miért írták ki az új választásokat? — kérdik sokan, leginkább olyanok, akik nem szokták állandóan figyelemmel olvasni az újságokat és igy nehezen tudják követni az eseményeket. Nézzük liát sorjában: mi történt? Április 6-án a Magyar Függetlenségi Népfront országos elnöksége elhatározta, hogy a kormányt felkéri megfelelő lépésekre országgyűlési választások kiírása céljából. Kedden délben JartoLla meg utolsó üléséi az országgyűlés, amelyet 1947 augusztus 31-én választott meg a magyar nép. Szakosíts Árpád élvtárs köztársasági elnök kéziratát olvastál: l'el. Ebben az országgyűlést feloszlatta és az új országgyűlést június S-ára hívta össze. Kádár János elvtárs, belügyminiszter az országgyűlési választásokai május 15-ére tűzte ki. A résztvenni kívánó pártoknak április 18-ig a Népfront Országos Tanácsától kell kérniök részvételi joguk elismerését. A Népfront elnöksége elhatározta, hogy a Magyar Függetlenségi Népfrontba tömörült pártok és tömegszervezetek közös listával indulnak az országgyűlési választásokon. A Népfront elnöksége felhívta összes megyei, városi és községi szervét, hogy a választási bizottságokba jelöljék ki a tagokat és a bizalmiakat. Ezek a fontos események játszódtak le az elmúlt héten és ha ezt tudjuik(, rátérhetünk az okok kivizsgálására. Magyarország népi demokrácia, az ország a munkásoké, a dolgozó parasztoké, a népé, ami itt történik, a nép akaratából és a nép részvételével történik. 1947 augusztusa óta nagy változáson 'ment át az ország. A mai Magyarországon könnyebb, vidámabb, bizakodóbb az élet, mint két esztendővel ez- előll volt. A jobboldali szociáldemokrácia felszámolása után megalakult a munkásosztály egységes pártja és a gazdasági eredmények hatása alatt egyre nagyobb tömegek szeretete jor- dull a népi demokrácia jelé. A reakciónak ma már nincsen szervezett pártja, a Pfeijfer-párlot szélvertük, a Barankovics-párt feloszlott. Balogh párlja és a Radikális Párt csatlakozol! a Népfronthoz, mert belátták, hogy ű nép érdekében csak a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével lehet eredményesen dolgozni. A feloszlatott országgyűlés az 1947-es viszonyokat tükrözte vissza, a változásokat a Népfront piograrnja foglalja magában. Ezt kell szeniesiteniök a május 15-i választásoknak. De nemcsak ezl. Szebb, jobb, gazdagabb, műveltebb ország felépítésének tervéi terjesztettük a magyar nép elé: az ötéves tervet. Nincs ember Magyar- országon, akit ne érintene ez a páratlan vállalkozás. A tervet csak az egész dolgozó nép céltudatos erőfeszítésével lebet megvalósítani. Népünknek a választásokon ki kell fejeznie, hogy a tervet elfogadja, a célokat el akarja érni, helyzetét meg akarja javítani és vállalja az ezzel járó kötelezettségeket. Végül állást kell foglalnia népünknek a háború és béke kérdésében. A Népfront programja a békét jelenti és a harcot az imperialisták háborús törekvései ellen. Meg kell mutatni orszúgnak- világnak, hogy a magyar nép hűséges a Szovjetunió vezette béketáborhoz. Eredményeink elismerése, új feladataink vállalása, a béke védelme teszik szükségessé az új választásokat. Megemlékezett Gerő elvtárs a hároméves terv születéséről, azokról a reakciósokról, akik külföldi 'kölcsönt aiar- íak igénybevenni, hogy idegen lökések rabszolgájává tegyék a magyar népet. A Magyar Kommunista Párt arr$ az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon megvannak azok az erőforrások, melyek szükségesek és elégségesek ahhoz, hogy hároméves tervünk alapvető feladatait megoldjuk. Mi lelt volna országunkból, népünkből, ha nem a Kommunista Párt álláspontja diadalmaskodott volna, hanem azok kerekedlek Volna felül, akik már a Marshall-lerv megszületése előtt mar- sliaLizá’ni akarták Magyarországot?Akkor ma nemcsak nem beszélhetnénk az új 5 éves tervről, mely az eddiginél hasonliíhalatanul nagyobb fellendülést hoz országunk számára, hanem ott tartanánk, ahol Európa tőkés országainak dolgozói lartanak. Ezekben az országokban, melyek a hírhedt Marshall- lerv állítólagos segítségében részesülnek, a béreket leszállítják, a munkanélküliség növekszik, tucatjával zárnak be üzemeket, kezdik leállítani az építkezéseket, az áruforgalom csökken, a piac összeszűkül, a létbizonytalanság ólomsúllyal nehezedik liz- és százmilliókra. Most nyolc és fél hónappal 3 éves tervünk befejezése elölt, mindenki meg- állapiüiaíja tehát, kinek volt igaza? Ne- künk-e, akik sikraszálllunlk a hároméves tervért, akik azt állítottuk, hogy országunkat a magunk erejéből, imperialista »segítség« nélkül, sőt az imperia Az eredményt köszönhetjük annak, hogy valóra vált a kommunisták jelszava: »Tied az ország, magadnak épi- tedl« Minden becsületes dolgozó tudja ebben az országban, hogy ez a jelszó az igazságot, a való helyzetet fejezi ki. Tudja, hogy országunkat valóban nem a nagytőkések és nagybirtokosok, habiéin a nép számára és javára építjük. Három év előtt a reakciósok azt jósolták, hogy hiába volt a földreform, mert a kisparaszlok úgyis lönKremen- nek. De a magyar munkásosztály segített a parasztoknak megvédeni a földet. 3 év alatt a falun több, mint 100.ÜOO új paraszlház épült. Sokszáz kilométernyi új kövesúlal kaplak a népi demokráciától a magyar falva!;. A 3 éves terv eredményeként a falvak százaiban gyulladt ki a villanyi- fény, jelent meg a kultúra lámpása. 1949-ben állami iparunk, közlekedésünk, kereskedelmi vállalataink — változatlan, sőt inkább csökkenő árak mellett — 1.8 milliárd forint jövedelmet biztosítanak az államnak. Hogy némi fogalmunk legyen ennek az összegnek a nagyságáról, összehasonlításképpen említsük meg, mi mindent lehet építeni 1.8 milliárd forintból. Lehet építeni belőle mondjuk 35 Margilhidat, vagy 40.000 kétszobás, fürdőszobás, teljes kényelemmel berendezett lakást. Államunk a hiunkásság és dolgozó parasztság, a nép államává fejlődött. És most fejlődésünkben új fejezet kezdődik: népgazdaságunk újjáalakításának, lolisíák ellenére kell lábraállilani, vagy azoknak, akik meg akarták lüúsiíani aJ országépilő hároméves terv megvalósítását és a nyugati imperialista kölcsön hazug és csalfa ábrándképét igyekeztek a dolgozó nép elé vetíteni? Olaszország, Franciaország, Anglia és a lobbi raar- shallizáít ország helyzetének összehasonlítása hazánk helyzetével, világos és félre nem ér Ilié tő választ ad ezekre a kérdésekre. Magyarország jelenleg nemcsak élelmiszerekben, de iparcikkekben is Európának egyik legjobban ellátott országa, melyre irigykedve és sóvárogva tekintenek a .tőkés országok. Pedig 3 év előtt fordított volt a helyzet. Három év előtt nálunk szörnyű háborús pusztulás, a pénzromlás nyomorúsága, nélkülözés volt a dolgozók osztályrésze. S csak ha ezt figyelembe vesszük, vagyunk képesek felmérni teljes jelen tőségében, milyen áldás népünk számára a éves terv. Nézziünk körül ismerőseink, szomszédaink, munkatársaink körében 1 Amerre fordulunk, mindenütt azt tapasztaljuk, hogy az arcok tettebbek, az emberek jobban öltözöttek, fellépésükben ön'ucla osabbak. biztosabbak mint háiom év előtt! Menjünk végig akármelyik magyar falu utcáján s egészen más embereket fogunk látni, mint 3 évvel ezelőtt: jobban táplál ra- kat, erősebbeket, vidámabbakat! Vagy nézzük meg a gyerekeket! Ezek is másként festenek, mint régebben! Rajtuk is meglátszik a 3 éves terv jótékony, hatása! vábbfejleszlésének a szakasz*. Ezt az új fejezetet jelenti az ötéves terv, melynek főfeladata mindenekelőtt Magyar- o. száj iparosításéinak meggyorsítása, elsősorban pedig a nehéz- és gépipar fejlesztése. Az iparosítás mellett mezőgazdaságunk elmaradottságának a felszámolása, hozamának emelése, hogy elláthassuk, mégpedig az eddiginél jobban láthassuk el, szaporodó lakosságunkat és az eddiginél fokozottabb mértékben fejlődő iparunkat sajáttermelésű nyersanyaggal s egyben elősegítsük mezőgazdasági termékeink kivitele útján külföldi nyersanyagszükségletünk biztosítását. Ötéves tervünk főfeladata, az említetteken kívül, az is, hogy tovább emeljük segítségével népünk életszínvonalát. amit az ország iparosításának meggyorsításával és mezőgazdaságunk hozamának megnövelésével érünk el. Ötéves tervünk íőfeladata mindezeken felül az, hogy segilségével felszámoljuk a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát, hogy bizlossit- suk a munkásosztály és a dolgozó parasztság kulturális felemelkedésének összes felléleLeiit s hogy kiképezzük az állam, a népgazdaság, a kulturális munka vezetésére a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból azokat a vezetőket, a vezetők és a szakemberek százezreit, akik nélkül nem lennénk képesek a dolgozók társadalmát, a szocialista társadalmat megvalósítani. Ötéves tervünk főfeladata, hogy megteremtsük segítségével a döntő gazdasági és társadalmi feltételeket a falu és a város különbségének a megszüntetésére, a falu. felemelésére nem is mostani városaink, hanem fejlődő, jövőbeni valóban kulturált városaink színvonalára. Végül, de nem utolsósorban, ötéves tervünk főfeladaía, hogy biztosítsa honvédelmünk, véderőnk fejlesztésének anyagi alapjait, hogy nagy szövetségesünkkel. a szocialista Szovjetunióval és a baráti népi demokrácia országaival, a szabadságszerető népekkel együtt meg- védhessük a békét az imperialism háborús gyűj tógalókkal szemben és megóvjuk legdrágább kincsünket, nemzeti f ügge (fenségünket. ipart kap a Duna-Tisza köze ötéves tervünk eredményeként Magyarország megszűnik mezőgazdaságiipari jellegű ország lenni és ipari-mezőgazdasági országgá válik, azaz olyan országgá, melynek nemzetgazdaságában már az ipái’ súlya a döntő, de amelynek a mezőgazdasága is teljesen korszerű, fejlett mezőgazdaság. Vagyis öí év alatt nagyobb ólat leszünk meg, mint amekko.át Magyarország évtizedek alatt járt be a tőkés fejlődés kezdetén. A hatalmas beszédből a következő érdekes részletek ragadták még meg a rádióhallgatókat: Az ötéves terv által előirányzott hatalmas építkezéseket lehetővé teszi épi- lőanyagiparunk nagyiramú fejlődése. Ahhoz, hogy ilyen arányú építkezési programot le tudjunk bonyolítani, építőiparunkat, mely tejesen elmaradt és még ma is jórészt kézművesmódszerek- kel dolgozik, gépesítenünk és nagyüzeművé, valósággal gyári jellegűvé kell lennünk. A nagyfokú gépesítés ellenéra az építőipar munkaerőszükséglete a duplájára emelkedik, amennyiben a jelenlegi 55.000 épilőmunkás helyett 110.000 éphőmunkásra lesz szükségünk. Budapesten megépítjük az új, korszerű földalatti vi lamosvasut hálózatának első vonalát: 6.5 kilométer hosszúságban. Az ötéves terv: út a szocializmus felé A mezőgazdaság hozamának emelésében a döntő eszközök: a gépesítés, a műtrágya és a természetes trágya használatának a fokozása, tisztított, nemesitett vetőmaghasználat tenyészálialállo- mánvunk felfrissítése, takarmánybázisunk kiszélesítése, az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése, a tudományos módszerek, az agrobiológia és az agrokét- mia kutatási eredményeinek széleskörű alkalmazása a mezőgazdaságban s végül mezőgazdaságunk ellátása a korszerű mezőgazdaság műveléséhez és vezetéséhez szükséges, a népi demokráciához hű szakemberekkel. 100.000 új magasképzeliségü szakemberre lesz szüksége az országnak. Hároméves tervünk begyógyította országunk fasiszta háborús dulás okozta sebeit. 5 éves tervünk új, nagy távlatokat nyit meg országunk, népünk, minden dolgozó ember számára. Ötéves tervünk: a népi demokrácia útjai a jómódú, erős, művelt, szocialista Magyar- brszag felé — fejezte be lelkes tapsviharral JVrgadolt előadását Gerő Ernő elvtárs. Százezer uj parasztház épült
