Kecskemét, 1949. március (3. évfolyam, 10-13. szám)

1949-03-13 / 11. szám

2 Kecskemét 1949. március IS. HÍREK- A VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉKÜK kiigazítására négy központi összeiróbi- •oítság alakult. Az 1. sz. bizottság el- Möke: Zalai Sándor, a 2. sz. bizottságé: Hocli Arturné, a 3. számúé: Székely flauos. a 4. sz. biz. elnöke: Tarjáin Béla. A felvételi kérések haláridejét március 12-ig meghosszabbították, a húszévesek még 14—21-e között is beadhatják szám- UUó lapjaikat. DOHOS KIFLIT talált a közellá­tási hivatal egyik kecskeméti pékmester szállítmányában. Azonnal vizsgálat in­dult és nagyobb elővigyázatosságra in­tették a péket.- ORVOSI TOVÁBBKÉPZŐ NAPOT rendez a szakszervezet március 19-én a váro si köz kórházban.- TAVASZI SZÁNTÁSI ÉS VETO lí ÁGH ÍTÉLT csak a DÉFOSz igazolá- tóra folyósít a Délpesfmegyei Gazda­sági Hitelszövetkezet.- NÉPF.GÉSZSÉGORI TANFOLYA- ItOT rendez Kecskeméten a Magyar Vöröskereszt. A szervezési munkát az teemi bizottságok irányítják.- LISZTKIüTALASÉRT máre. 9-től jelentkezhetnek a kereskedők. Fejadag (L kg. 20 dkg- írnom- és 80 dkg. főző- lísEt. A fogyasztók jegyét nem szabad ^őre levágni.- BUGACMONOSTOR ÉS KOHÁ- ItYSZENTLÖRINC föld adókivetési Lajs­troma elkészült & közszemlére tették ki » városházán.- A FÖLDMIVES SZÖVETKEZET kéri tagjait, hogy a március 15-i ünne­pélyre közösen vonuljanak fel és ezért céggel 9 órakor gyülekezzenek a Rá- fcóczi-úíi székház előtt. Hívják a hel- Yéoiai, szikrai és kláberíelepi tagokat is minél nagyold) számban.- A MAGYAR JOGÁSZ SZÖVETSÉG (kecskeméti Csoportja március 13-án, vasárnap d. e. 10 órakor a városháza közgyűlési termében tartja meg alakuló közgyűlését, melyen a Jogász Szövet­ség központját dr. Sarlós Márton, a budapesti büntető törvényszék elnöke és dr. Marios Pál budapesti ügyvéd, • MOSzK jogügyi osztályának vezetője képviselik. A Magyar Jogász Szövetség la* igazságszolgáltatásban és közigazga­tásban működő, tehát minden magyar fogász érdekképviseleti szerve és így minden magyar jogász egyéni érdeké is, bogy a szövetségije belépjen. Munka versenyben a Gyufagyár Levelet írtak a gyufagyár dolgozói a Kecskemét szerkesztőségének. Három jegyzőkönyv másolatát küldték be és ezzel bizonyítják, hogy Kecskeméten elsőnek ők csatlakoztak ;t diósgyőri vasgyárból kiindult szocialista munka- versenyhez. Bejelentették azt is, hogy kullúrgárdájuk benevezett az országos kuli úrversenybe is, mert tudják, hogy ezzel is a szocializmus építését moz­dítják elő. Az élső jegyzőkönyv február 23-án kell, a gyár üzemi gyűléséről számol be, amelyen az összes dolgozók lelkesen fogadták el a versenykihívást. Megálla podtak abban, bogy a következő cél© kát tűzik ki: 1. a rönkfa felhasználását 5 száza­lékkal csökkentik, 2. a tüzelőanyagból 10 százalék meg­takarítást érnek el, '3. a produktív órákban ijyárlott yyu­Tavaszi árubemutató falusi szövetkezeteknek A Szövetkezeti Áruetláló Nemzeti Vál­lalat árubemutatót rendezett Kecske­méten a falusi szövetkezetek vezetői részére. A kiállítást Szírt Ádám nyi­totta meg a Népfront pártjainak és tö- megszervezeteinek képviselői jelenlété­ben. Beszélt a szövetkezeti boltok új feladatairól a parasztság jóminüségü közszükségleti cikkekkel való ellátása terén. Az árubemutató ízléses elrende­zésben tette kívánatossá a különböző cikkeket. Felírások utaltak a Marshall- országok nyomorára a mi emelkedett életszínvonalunkkal szemben. A kecskeméti Áruellátó most brigá­dokat szervez, hogy a falusi szövetke­zetek üzletvezetőit megtanítsa az árak mutatós elrendezésiére. A kiállítást sokan látogatták és tet­szésüket nyilvánították a rendezőknek.- ORSZÁGOS VÁSÁR lesz szomba­ton, március 19-én Szánk községben.- A VÁROS LEGELTETÉSI BI­ZOTTSÁGA újból szabályozta a köz­legelők használatát és erről szóLó hir­detményt adott ki.- FELTÖLTÉSRE aLkalmas faltör- tuelék bárki által elhordható az MDP Rákosi-körze iudvaráról, Czollner-tér (a volt 48-as kör). Értekezni ugyanott. fás 'dobozok mennyiségéi S százalékkal növelik, í. az egyéb teljesítményt 10 százalék­kal akarják fokozni úgy, hogy a gyufa- gyártásban feleslegessé vál<^ munkáso­kat más termelvények gyártására állít­juk be. Ezeket a célokat a munkaidő teljes kidolgozásával, az új normák túltelje­sítésével, két munkabrigád felállításá­val és a gépjavdtási idő csökkentésével akarják elérni. Február 28-án már meg is alakult a címkéző brigád. Tiz tagból áll és a ve­zetője Újvári Mária. Érdekes tervet dol­goztak ki teljesítményük fokozására. Eddig a négy címkéző gépnél 12-en dolgozlak, ezentúl 10-en végzik ezt a municát úgy, hogy a gépek fordulatszámát kissé csökkentik. Végeredményben számítá­suk szerint az előirt napi 200 ezer dobozt 5 órával rövidéi >b idő . alatt Vigyázzunk az iskoláinkra! Pusztai iskoláinkat a felszabadulás után igen nagy költséggel és fáradság­gal ájjitottuk helyre. A dolgozók, szü­lök, tanítók megható áldozatkészséggel működtek közre, sokszor egész heti munkájuk után vasárnapi idejüket ál­dozták fel és dolgozlak az iskoláikban. A kormány és a város közönsége halai - inas összeget adtak az iskolák rendbe hozatalára. Az igazgatósághoz egymásután érkez­nek panaszok, hogy az előadások, gyű­lések alkalmával egyes iskolákban a tantermei a legnagyobb rendetlenség­ben hagyják ott, tele szórva cigaretta- végekkel. lökniaghéjjal. A falakat és a padokat sáros lábbal piszkitják be, a virágokat ledöntik az ablakokból, a szem lé 1 te tőképe ke t, térképeket, felirato­kat leszaggatják, ablakokat törnek be. Az igazgatóság felkéri a tanterme! használó egyesületeket, szervezeteket, hogy a termek tisztaságára, a felszere­lés, a díszítés megkimélésére saját ér­dekükben nagy gondot fordítsanak. A megjelenteket' figyelmeztessék, hogy az iskola mindenkié. A gyűléseken részt­vevők gyakoroljanak önfegyelmet, ezen­felül az engedélyes egyesületek állítsa­nak teremMztosokat. címkézik fel, ami 6 százalékos meg­takarítási jelent. Az alacsonyabb fordn- lalszám mellett csökkenni fog a selejt is, igy a löllőgépek hibátlan dobozokat kapnak, tehát olt is alakiihatnak ha­sonló brigádot. Március 2-án megalakul! a töltőgép- brigád is. Hét tagja van Kocsis Jó- zsefné vezetése mellett. Ők kezelik a 3 Akrens és az egy Roller-rendszerű töltőgépet, A Roller-gép kiszolgálása pehezebb, ezért az Akrens-gépelenéi ke] 1 csökkenteni a költséget. Eddig mind­egyik gépnél kelten dolgoztak, ezentúl a ti Akrens-gépet öten szolgálják ki, ami 13 százalékos megtakarítást jelent. A gyű fagyári brigádosok jó példát mutattak munkástársaiknak és a többi •kecskeméti üzem dolgozóinak is. Sze­retettel figyeljük munkájukat és beszá­molunk majd eredményeikről, amelyek­kel előmozdítják minden magyar dol­gozó boldogulását. Kis területen — nagy jövedelem A múltban igen gyakran elő­fordult, hogy a paraszt megtermelte a konyhakerti magot, dr eladni nem tudta és a sok munkával elöálli- tolt értékes termény a nyakán maradt. Ma már ilyesmitől senkinek nem kell félnie, mert a Minőségi Magtcrmel- telö Nemzeti Vállalat előre megállapí­tott áron veszi át a magot azoktól a parasztoktól, akik termelési szerződést kötnek. Előnyös a szerződés azért Is, meri a termelő megbízható, kiváló mi­nőségű vetőmagot kap, amelyet 20 ;zí zalék többlettel a termésből ad vissza. Minden növénynek megfelelő műtrá­gyái teljesen kamatmentesen, hitelbe atl a szerződéses termelőknek a Nemzeti Vállalat. Ennek árát is az átvételkor vonják le. Ezen felül minden szerző­dési kötő paraszt 150—200 El terme­lési előlegei is kap kát: lioldankcn'.. Természetes, hogy az egvelésnél kies*- rülő növényeket minden termelő sza­badon értékesítheti. A szerződéses árak sokkal magasab­bik, mini a múltban. Sárgarépamagért 900—1300 Ft-rg, petrezselyemmagért 61)0 Fl-ol, paradicsommagért 3000 Ft-ot hagymamagért 800—1400 I-'t-ot, cékla .magért 650 I-'l-ot, salátamagérl pelig I 750—1500 Ft-ot fizetnek fajták szerén'. MICSURIN A Moszkvai Művész Színház idei első bemutatója a »Mindennapi keny.rünki cimfí színdarab volt. Ez a m!ű a szovjet falu életéi tárja elénk és alapeszméjét egyik főszereplője igy fejezi ki: — A mi nagy tervünk a gabonán «.yugszik, azon, hogy a föld bőségesen teremjen... Arra van szükségünk, hogy hiúidén kollektív gazdaság, még a leg­utolsó Ls, kisérleli telepe legyen a leg­fontosabb tudományos kutatásoknak, hogy mindent kipróbáljon, amit a nép tehetsége, a tudós esze és tapasetalata Idtermel. Nem kívánunk vihar-iramban nagy terméseket elérni, évről-évre aka­runk építeni, kitartóan és alaposan.. Olyan viszonyokat akarunk teremteni, •mikor a bőség olyan állandó állapot, •mit semmisem ingathat meg. Mi ezt fel fogjuk érni, máris az erre vezető álon haladunk előre. Csodálatos tisztasággal fejezi ki ez a néhány mondat a szovjet mezőgazda ság célját és útját Mindent felhasz­nálni, arrtit a tudós elméje kiagyal és ámít á gazda kipróbál — a többter­melés érdekében! A régi Oroszország parasztja faeké- vel szántott és marokkal vetett. Ezzel •esmbeu a szövetkezeti mezőgazdasá­got a szovjet ipar korszerű gépekkel látta el, olyanokkal, aminőkről régeb­ben mégcsak nem is álmodhattak n parasztok. A szövetkezeti tagok most már azt is megszokták, hogy állandó támogatást kapnak a szovjet tudósok­tól. A gyakorlati gazdák és a kutató tudósok együttműködéséből haladó el­méletek születtek, amelyek segítségével jobbminőségű, nagyobb és ellenállőbb növényeket, új és hasznosabb állatfaj­tákat lehet elérni. A koz lövi varázsló A Szovjetunióban hatalmas tábora van a »Micsurin mozgatóm«-nak. Részt­vevőinek száma rendkívül nagy: falusi parasztok és városi munkások, kistani- tók és nagytudósok, öregek és fiatalok. Mindnyájan lázas buzgalommal foglal­koznak. gyümölcstermesztéssel és ma­gukat »micsurinisták»-nak nevezik. Ki volt Micsurin és mii tett a gyü­mölcstermesztésért? Micsurin 1936-ban halt meg 81 éves korában és hosszú élete munkáját a gyümölcsfáknak és a tudománynak szentelte. Az volt a leg­hőbb vágya, hogy a gyümölcstermesz­tésen se^gilscn. Megpróbált tervszerű ke­resztezésekkel kiváló minőségű és fagy­álló fajtákat kialakítani. Arra a felis­merésre jutott, hogy előnyöseid), ha egymástól távoli rokonságú párokat ke­resztez. Ezen az "alapon lehetségessé vált nemcsak a legbecsesebb gyümölcs- fajták, hanem gabonák, olajosmagvak és más kultúrnövények javított ter­mesztése is. Több mint hatvan év alatt Micsurin 350 új gyümölcs- és bogyó­fajtát teremtett meg, közöltük kiváló al­mákat. számos körícfajtát, sok becses cseresznye-, málna- és más bogyófaj­tát. Micsurin halálakor a róla elnevezett központi állomásnak gazdag anyaga volt. A városnak, Miesurinszknak, szél­sőséges téli hőmérséklete van, amely néha 40 fokos fagyot mutat. De új szőlőültetvényein a fürtök kétszer ak­korák, mint a déli vidékeken, a szemek nedvdúsak, átlátszóak és emellett fagv- állóak. A világ nagy gyümölcstermesztői kö­zül senkisem ért el akkora eredménye1 kel, mint Micsurin. Követői közül a legnevezetesebbek Cicin és T.iszenko. Cszovjel tudósok. Az évelő búza Cicintől egyszer megkérdezték, ho­gyan jutóit el az »évelő búzái gondo­latához. így válaszolt: — Tudomásunk szerint az ember több mint négyezerötszáz éve termeszt búzát, azonban még mindig nem tér melle ki a tökéletes fajtát. A hőség és a fagy egyaránt pusztulását okozhatja ennek az érzékeny, neme; növénynek... Célommá tettem, hogy új búzafajtákat hozzak létre, mégpedig úgy, hogy az igényesebb, nemesebb fajtákat vadon- termő, szivósabb fajtákkal keresztezem. Mindén gazdálkodó ismeri a búza és a larackfü közötti különbséget. A tarack­fű mindenütt elburjánzik, ha engedik és elfojt minden nemes növényt. A la- rackfű nem kényes, mindenfajta föld­ben megterem, sem hőség, sem fagy' nem árt neki. Ugv gondoltam: a szántó­földnek ezt a zsarnokát kell a kényes búzává! keresztezni! Voltak tudósok, akik nem értettek velem egyet, de Sztá­lin elvlárs biztatott: »Legyen bátor a kísérletezésben! Ne féljen attól, hogy esetleg hibákat követ el. Támogatni fogjuk.» — A búza egyévi, a tarackfű pedig évelő növény. Keresztezésükkel olyan búzát nyertünk, amely évelő volt. Mi­nősége kiváló és ami a legfontosabb: nem kell minden évben vetni. Aratás titán újból kinő, mint a fii és legalább három évig jó termést ad. Kalásza na­gyobb a rendes búzáénál, több a szal­mája is, a magyarból őrölt liszt pedig táplálóid) és izletesebb. Ha majd elter­jed a szántóföldeken, forradalmasítja az egész mezőgazdaságot. — Ennek azonban még nincs itt az ideje. Egyelőre kísérleti földeken tanul­mányozzuk sajátosságait. Még sokat kell dolgoznunk, kutatnunk, amíg tö­kéletes lesz... (Szajonov és Ruszeckij cikksorozata nyomán.} Süteményt jó minőségben GYEN ES cukrászdában szerezhet be Tortarendelések Jutányos árban

Next

/
Oldalképek
Tartalom