Kecskemét, 1949. március (3. évfolyam, 10-13. szám)

1949-03-27 / 13. szám

Ili. M 13. ez, DÉLRE STMEQYEi NÉPÚJSÁG Élmunkások és kiváló munkások jelvényeinek és jutalmainak kiosztása folyik Kecskemé­ten. A Barneválnak, a Platt er-gyárnak és a Villamostfiünek két-két, a Gép­gyárnak egy új élinunkása van, a Gyufa­gyárban, a Villa mos miinél és a Nép­bankban egy-egy kiváló munkás kapott kitüntetést. Élüzemünkben: a Villamosmű dol­gozói csütörtökön' délután gyűllek ösz- sze bensőséges ünnepélyre. Balázs László, a Szakszervezeti Tanács kikül­döttje beszélt a tervgazdálkodás és a szocialista munkaverseny eredményei­ről. Összehasonlítást tett a régi rendszer kitüntetettjei és a mostaniak között. A nép nyúzói, elnyomói kaptak kitünte­tést a múltban, míg a népi demokrácia A munka hőseit jutalmazza. Pintér Jó­zsef fűtő a szénkihasználás megjavítá­sában ért el olyan eredményt, liogy élmunkássá lépett elő. Mészáros Ká­roly a szerelőcsoport vezetője is él­munkás lett. ö irányította a villanyve­zetékek átépítését magas feszültségre, 33 százalékkal teljesítette túl a többi csoportot és már készül a nagykőrösi távvezeték építésére. Dán Kamillnak. a Villamosom igazgatójának munkáját nem kell méltatni. Aki Kecskemétre jön látja eredményeit, valóban kiváló munkás. A kitüntetetlek meghatódva vették ál jelvényeiket és szerényen inun- kástársaikra hárították az elért siker dicsőségét. Valóban úgy érezhette az élüzem minden munkása és tisztvise­lője. hogy a kitüntetések az övé is. Lu­kács Sándor főszerelő, »régit él mun­kás sem irigy, örömmel üdvözli az »újakat« és velük együtt gyürkőzik neki a további nagy feladatok elvégzésének. Élmunkások kitüntetése, munkaver­seny, többtermelési törekvések a mező- gazdaságban, a szövetkezeti mozgalom fejlődése, a hároméves terv befejezése és az ötéves terv előkészítése: ezek ma a magyar élet vezető kérdései. Közben egyre erősödik a népi demokrácia po­litikai vonalon is. Fejlődik a rendőr­ség, a honvédség: a munkások és a dolgozó parasztok fiai közül egyre töb­ben jelentkeznek a karhatalmi alakula- lokba, hogy fegyverrel a kezükben véd­jék meg a népuralmait és a békét. Az országgyűlés új demokratikus tör­vényeket hoz Most fogják tárgyalni azt a törvényjavaslatot, mely a népnek a büníe'.ő igazságszolgáltatásban való részvételéről intézkedik. A hivatásos bi- rák melleit a jövőben a nép bírái is ott ülnek a törvényszéken ezentúl min­den 'bűnügyben, nemcsak a népbirósági és munkásblrósági tárgyalásokon. Uj kormányrendeletek védik a ler- melőcsoporiok munkáját. Fiz évig ter­jedő börtönnel büntethető az, aki aka­dályozza vagy veszélyezteti a szövet­kezeti parasztok munkáját. Ez is azt bizonyítja, hogy jó kezekben van az államhatalom és népi demokráciánk tovább erősödik. Hatalmas békemozgalom folyik az egész országban: a demokratikus nők és a szakszervezetek után megmozdult haladó értelmiségünk, az ifjúság és a DÉFOSz-ba tömörült dolgozó paraszt­ság is. Valamennyien üdvözlik az áp­rilis 20-án Párisban összeülő béke- nagygyűlést. Az eredmények megállapításakor azonban egy pillanatra sem szabad meg­feledkeznünk arról, hogy mindez a komtnunislák erős harcának a sikeré és még hosszú, kemény harc áll előt­tünk, amig a kapitalizmus maradvá­nyait felszámoljuk és megküzdünk az imperialisták támadásával a világ ös$- szea dolgozóinak összefogásával, a Szov­jetunió vezetése mellett. Országos g«am$lcstermcl6$i mankaversciiit Hirdetnek Ágasegiháza dolgozd! Homokpusztaság közepén terül el a Gyümölcstermelési Nemzeti Vállalat Ágasegyházi Gazdasága. A verűfényes tavaszi délelőtt gépkocsik szántják az odavezető, tengely-töréssel fenyegető dü- lőútat. Az emeletes raktárépület leg­felső termében iskolásgyerekek és mun­kások gyülekeznek. Feldíszített falak, de padok helyett gyümölcsládák. Innen indult el 1949 március '24-én az orszá­gos gyümölcstermelés! munkaverseny, I Fehér István elvtárs a MDP kecske­méti titkára méltatja a munkaversenyek nagy politikai jelentőségét. Az ágasegy­házi megmozdulásból azt látja, hogy itt is. érzik már a dolgozók, hogy őértük Van ez uz állami birtok, hogy övék az ország. További tanulásra és harcra buzdítja a munkásokat. Egri Andor, üzemvezető előadja, hogy a telep dolgozói kérték a munka­verseny beindítását. Azt mondták: »Olyan mihasznák vagyunk mi, hogy az üzemvezető elvtárs szégyell velünk kiállni ?* Nem lehetett nekik ellenállni. A paraszti/jóság szinte bűntudattal látja, mit tett értük az ipari mun­kásság. Követni akarják a jó példát. Össze­gyűllek és megállapították a munka- verseny feltételeit. A határozat igy szól: Mi a Gyümölcsléim elési Nemzeti Vállalat Ágasegyházi Gazdasága muiika- iiersenyre hívjuk ki a 'Gy. N. V. összes gazdaságait, valamint brigádjaink kü íön-külön az ország Összes "hasonló bri­gádjait. A gazdaság jelszavául tűzte ki: »Olcsóbb és jobb gyümölcsöt a dolgozóknak«. Jellemző eset. Szélig István, ágas- egyházi kakiknak 36 hold szántója és 10 hold szőllője van. A mezőőr március 16-án leltenérte, hogy kitermelt 3 Köb­méter fát. Engedélyt nem tudott fel­mutatni, azl mondta megvan, de a gyerekek eltelték valahová. Másnap be Válogatott közönség ünnepelte vasár­nap este a kecskeméti színházban a Magyar Tanácsköztársaság kikiállásá­nak 30. évfordulóját. Élmunkások, min- iagazdák, a munkásmozgalom leglevé- kenyebb harcosai, az 1919-es veteránok és a demokratikus tömegszervezetek ak­tívái foglaltak helyet a földszinten és a páholyokban.'Köréjük és közéjük he­lyezkedett ei* a jövő nemzedéki; a SzIT és a Diákszövetség élgárdája. A díszelőadás keretét a megyei kul- túrversenyen résztvevő legjobb ének­karok és a csepeli gyár szinjáiszó cso­portja szolgáltatta, magvát pedig Se­bes Imre, a MDP megyei titkárának ünnepi beszéde képezte. »Itt az ideje — idézte Rákosi clv- lárs szavait — hogy kijelöljük a Tanácsköztársaság helyét a ma­gyar történelem dicsőséges ese- i ményei között. 1919 bebizonyította, hogy a magyar munkásosztály érett és képes a hata­lom gyakorlására.« Rámutatott Sebes elvtárs a régi proletárdiktatúra Tubáira Ezzel a jelmondatunkkal hívunk a leg­nemesebb versenyre Benneteket, hogy a munka lendületében és a szocialista társadalom építésében ne maradjunk le a gyári dolgozók mögött, akik ed­dig nehéz körülményeik ellenére biz­tosították számunkra a munkaeszközö­két. Megüzenhetjük Nektek, hogy mi él­üzem akarunk lenni és munkásaink vi­selni akarják az élmunkás jelvényt. Ha ebben a versenyben Veletek szemben lemaradnánk, arra is büszkék leszünk, hogy ilyen velélytársaink vannak és el­érjük célunkat fenti jelmondatunkkal. Versenykihívásunk feltételei a követke­zők: 1. Vállaljuk, hogy üzernlervünkel, ínelyet a JGy. N, V. Országos Központja elfogadott, 115 százalékban teljesítjük. 2. Vállaljuk, hogy a F. M., valamint a Megyei és Járási Népi Bizottság Gy. N. V, által megadott üzemterv-időn be­lül hajijuk munkálatainkat végre. 3. Vállaljuk, hogy a gazdaságon be­iül az almatermeszlési üzemágban a termelési költséget a megadott üzem- tervvel szfemben 20 százalékkal csök­kentjük. Ugyancsak 20 százalékkal csök­kentjük a szólókban és 15 százalékkal a' mezőgazdaságban. Az egész gazdasá­got tekintve 17 százalékkal csökkentjük az önköltséget. Vállaljuk, hogy áz egy átlagmunkásra eső forint értéket 8 szá­zalékkal növe'jük. 4. Vállaljuk, hogy a gazdaság összes gépi szerszámail olyan állapotba hoz­zuk, hogy azok bármikor használhatók legyenek. 5. A gazdaság 8524 összfaegységszá­hajtott Kecskemétre és harmadnap fel mutatta az engedélyt, de 17-i kelettel. Azóta vigan irtja a lát, de nem ott, olyat 'és amennyit engedélyeztek, ha­nem másutt szép, fiatal fákat és sokai. Sürgős intézkedést kér a dolgozó pa­rasztság. e' arra, mit tanultunk belőlük és ho­gyan kerültük et azokat a felszabadulás óta. Nem volt hiábavaló a kommün. hiszen a sikertelen harc is hasznosabb, < mint a kitérés a harc elöl«. Azóta nagyot változott a világ, ma má­sok az erőviszonyok és mások a győ­zelmes munkásosztály feladatai is. Be­szélt a 3 envies és az 5 éves tervről, a munkaverseny és a Szövetkezet prob­lémáiról, a Népfront erejéről és abban a MDP immár elismert vezető szere­péről. >;Büszkék vagyunk Pártunk törté­netére, büszkék arra is, hogy olyan vezetőnk van, mint Rákosi Mátyás« Fogadjuk, hogy hűséges katonái le­szünk annak a hadseregnek, amelynek élén a nagy Sztálin vezeti a harcot!» fejezte be beszédéi. A tetszésnyilvá­nítás, mely többször megszakította az előadást, viharossá változott a végén. A kecskemétiek szivükbe vésték Sebes elvtárs kemény, harcos szarait. mából 2135 faegységei központi kezthifl» ben hagyunk egyrészt a kísér letek miatt, másrészt mert ennek a területnek « munkája külön nem kiértékelhető. Ai többi 0389 jaegységet a megalakult § brigád kapja, melyek közül 5 négy fér­fiből és három nőből áll brigádunkká^ egy pedig négy férfiből és négy nő bők A brigádok vállalják a kapott faegysé<- ■jelre eső norma 15 százalékkal való túlteljesítését. 6. Brigádjaink az újítások vonalán U munka versenyre hívják az ország ős*- szes Gy. N. V. brigádjait. 7. Gépész és kovács brigádunk mun­kaversenyre hívja a többi hasonló üzem gépész brigádjait. A kihívás feltétel»: A gépek karban tartása, illetve a kar­bantartási költségek csökkentése. Meg­takarítás a tényleges munkaórák alatt üzemanyagokban. A gépek teljesítő ké­pességének és üzembiztonságának foko­zása. Egymás ulán lépnek a dobogóra a brigádok vezetői, Tasnyánszki József. {Ágasi brigád), Polgár László (Sándor- telepi brigád), Vörös Béla (Vörös bri­gád;, ifj. Patkós István (Telepi brigád)-, Szabadszállási István (Micsurin brigád^ Farkas Ambrus (Farkas brigád), Rt. Bosznyai László (Gépész és kovács bri­gád) és röviden elmondják vállalt mpa* tájukat. A dobogó méCett mosorjgŐ arccaí ott álínak a brigádok tagjai, csu­pa ilataf lány 35 fiú. Közbe-közbekiáf- tanak: Ésszel és erővel indulunk! Élüzem leszünkl Élmunkások akarunk lenni! Olyan nincs, hpgy lemaradjunk!" Beszél meg Galambos József, a D® FOSz országos központjának kiküldött», majd Jávorcsik István a nemzeti vált tálát munkásból lett vezérigazgatója. Ki­jelenti, hogy továbbítja a kihívást « "többi gazdasághoz és a gyümölcster­melő szövetkezetekhez is. Kis úttörő lány jelentkezik, Ady var­iét mond. majd Dombrádi György köz­ponti versenyfeleiős a^lja elő, hogy • Ágasegyházára akkor ért el d'fel- szabadnlás. amikor a MDP kézbe- vette az ügyeket, zárgondnokot ne­vezett ki és rendet csinált a gazda­ságban. Nincs még egy éve sem és milyen nagy változás következett be azótal Most szétvisszük az egész országba ennek a változásnak az eredményét! ; Felzeng az Internationale és vége á gyűlésnek. Ágasegyliáza bevonult a ma­gyar történelembe. Kötelező a gyümölcsfák permetezése A koronaritkitás, kér«gknparás, her­nyó fészkek és gyümölcsmumiák lesze­désének munkálatain átesett gyümölcs­fák permetezése akkor szükséges, ami­kor éjszakai fagyoktól tartani már nem kell és az átlagos hőmérséklet 12 föl körül mozog. A kénes permetezéssel kielégítő rovarölőhalást csak akkor Érünk el, ha a hőmérséklet lehetővé leszi a kénes gázok terjedését, de óva­tosságra int a fagypont körüli hőmér­séklet az olajos védőszerek használatá­nál is, mivel ezek a gyümölcsfák fagy- érzékenységét erősen fokozzák. A különféle állati és gombakártevői elleni védekezés kötelező és a védskszée elmulasztása súlyos büntetést von m^ja után . Büntetlen irtja az erdőt a kulák erdőfelügyelői utólagos engedéllyel „Hűséges katonái vagyunk a nagy Sztálin hadseregének“

Next

/
Oldalképek
Tartalom