Kecskemét, 1949. március (3. évfolyam, 10-13. szám)
1949-03-06 / 10. szám
III. évi. tO. sz, 1949 március 6 vasárnap Ara:60 fillér Megmozdult Kecskemét dolgozó népe a Munkásmozgalmi Intézet kiállítására. Lassan, ne he zen indul neki ez. az alföldi nép mindennek, de ha hozzákezd valamihez, . hatalmas erővel nyilatkozik, meg Több mint nyolcezer Látogató olyan helyen, ahol a munkásmozgalomnak kevés hagyománya van. bámulatot kelt még a rendezőségben is Czagány Ferenc elvtárs tartotta az ünnepélyes megnyitót. Visszatekintett a múltakra, szembeállította a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalkuvás nélkiui harcai Ppyerék osztályárulásával. Rámutatott mai eredményeink gyökereire, a mártírok és hősök példájára, az újjáépítés nehézségeire. A Magyar Dolgozók Pártja Rákosi Mátyás bölcs irányításúval szebb jövő felé vezeti a magyar népet Marx, Engels, Lenin és Sztálin útmutatásai szerint. Lelkes liinlelés és taps mutatta, hogy jó -visszhangot kellettek ezek a szavak. bárvári Miklós elvtárs, a Munkásmoz- f^dmi Intézel kiküldöttje magyarázta Ineg a [kiállítás jelentőségét, majd Lakos Gáspár hangsúlyozta a nemzetközi ösz- szefogás fokozáisál. A közönség a táblák elé lódult és alig akarl helyei adni a később érkezőknek. Szombaton délben az iskolák ifjúsága tekintette meg a kiállítást. A fiatalok képzeletére erősen hatottak a képek és feliratok. Percenként jelentkeztek, hjjgy véleményüket szeretnék nyilvánítani. Molnár Elemár, a nyolcadik általánosból azt a tanulságot vonta le. hogy többet kell tanulnia ezután. Kéri Ilona kereskedeimista most látja csak világosan az utóbbi évtizedek történelmét. Kustár Ft a és Pető Mária ta- nilóképzősök még többet szerettek volna látni, de hálásan köszöníék azért a rendkívüli élményt. Terescsényi Ágoston gimnázistáaak a fasiszta hazugságok jutottak eszébe a nyilvánvaló tények láttára. Szombaton délután és vasárnap jöttek a dolgozó parasztok meg a munkások nagy tömegei. Sokszor le Kellett zárni az ajtókai, mert nem fértek be többen. A zsúfolt folyosón százak várakoztak türelmesen. Bánlaki László, a bőripari termelő j szövetkezet tagja azt állapitolta meg, j hogy a kommunisták harcának köszön-1 hetik mai viszonylag jó helyzetüket aj szövetkezeti dolgozók. Sándor Gyula j a Schiffer-gyárból háláját fejezte ki aj Vörös Hadseregnek, amiért véget ve- j tett a fasiszta elnyomásnak. A látogatók egyre szaporodtak és vasárnap este sem csökkent a- számún, úgyhogy a zárórát ki kellett tolni Kecskemét népe sokat tanult ezen a két napon. Megtanulta, hogy a munkásosztály sok áldozattal érdemelte ki vezető szerepét a magyar népi demokráciában. Ma is elől jár a termelésben, jó példát mutat a munkaversenyben. A Magyar Dolgozók Pártja sikeresen viszi keresztül a reakció 'elleni harcot és a hároméves terv befejezését Országos vásár Kecskeméten Az 1949. évi I. országos vásárt március 7-én és 8-án tartják meg Kecskeméten. Hétfőn állatvásár és kirakodó, kedden csak kirakodóvásár lesz. Vész- mentes helyről mindenféle állal felhajtható, de még az igavonókat is marhalevéllel kell ellátni, úgyszintén a juhokat és sertéseket is. A polgármester felhívja a kereskedők és iparosok figyelmét, hogy iparigazolványaikal személyazonossági irataikkal együtt hozzák magukkal. Kiterjeszkedik a munkaverseny a puszták dolgozó parasztságára Hóval köszöntött ránk a március, tjiégis érzi máidén dolgozó paraszt, hogy itt a tavasz, készülni kell szán- iásra-veiésre. Szavukból, megnyilatkozásaikból úgy látszik, hogv ez az ötödik szabad tavasz felülmúlja majd az eddigi négyet. , Március elsején megkezdődött az ipari munkások új versenye. A szentesi gépállomás felhívásához csatlakozóit a kecskeméti gépállomás is és ezzel a munkaverseny Jcilerj.eszkedeit nálunk is a városról a pusztára, (íz iparról a mezöyazdaságra. A vasárnapi gazdagyűíésen Drávucz István vezetőhelyelles elmondottá, hogy a parasztok megszerették a gépeket és a traktorosokul is. Az új versenyben mindenki győz, mert hasznát fogja látni minden dolgozó munkás és paraszt. Felhívta az egyéni gazdálkodókat, hogy közösen s zánlsanak. mert igy többet lehet végezni és gyorsabban tudják befejezni a munkát Konti János a gépállomás vezetője kijelentene, hogy a traktorosok is versenyeznek a brigádokban és ezzel jó példát mutatnak a dolgozó parasztságnak. Várad i Károly mezőgazdász Ígéretet lelt a gazdáknak, hogy szaktanáccsal bármikor rendelkezésükre áll és felhívta figyelmüket, hogy Két munkásból tanácsnok lett Március elsején cl fog'a Ha hivalalát Kecskéméi város két munkástanács- noka. Mátyus Teréz elvlárs benedekte- lepi munkásasszony kullúríanácsnok lett 37 éves korában. Első dolga volt, Hogy felülvizsgálja a napközi otthonokat és a szegényházat. Puszfai béres gyermeke, nyolcán voltak testvérek, 17 évig dolgozott a Benedck-telepen Tavaly élmunkás leli. most kultúrtanác - nők. Az iparügyi ügyosztály vezetője: Székely János elvíársimk. Az apja kő faragó-segéd volt, ő maga 23 évig a sirkőgyár szerszám'akatosa, 1922 ói» vesz részt a munkásmozgalomban, sokáig volt szakmaközi titkár. Czagány Ferenc polgármester elvtárs áladta In v italukat a két új tanácsnoknak és jő munkái kívánt nekik. A munkásosztály képviselői tehát többen vannak már vpzelő helyen, hamarosan még többre lesz szükség Kecskeméten. Vasárnap összeolvad két nagy kecskeméti szövetkezei Március 6-án délelőtt 10 órakor a Katona József színházban farija legyesülési közgyűlését á Kecskeméti 'Földmives Szövetkeze' és az Őstermelők Szövetkezeié. A tagság 9 órakor gyülekezik a Rákóczi-úti székház előtt, onnan menetel a színházba, míg a bérlő-csoportok traktort ékkel és kocsikkal vonulnak fel. A város dolgozó parasztsága nagy örömmel fogadja a két nagy mezőgazdasági szövetkezei egyesülését, mert Indiák, hogy ezzel jelentős lépési tesznek előre a fejlődés útján. Az új Föld wives' Szövetkezet megtisztulva a kulákaktól iöbb és eredményesebb munkát végezhet majd a dolgozó parasztság felemelése érdekében, mint étidig. A^ ötéves terv füdőszanatórju- mot fto^ Kecskemétnek Kecskeinéi városa közegészségügv le -. rSn az alföldi városok közöli n legel-! niaradoliahbak közé iariozolí. Ma azonban az újjáépi'e't Városi Kőzkórházatj szakkörök az ország egyik legmoder-j nebb ogészs.égfigyi intézményeként eni-j legelik. 11115. elején, amikor a Magyar! -Kommunista Párt rohammunkával hoz-< záláioll a kórház újjáépítésének, csak; a Pál l lelkes, önfeláldozó tagjai gon- j doiiak arra, hogy az új kórház szebb.] modernebb lesz mint a régi. Márvány-j ábla hirdeti a kecskeméti kommunis-j iák hatalmas munkáját, ami nélkül ln- lán sohasem lett volna ilyen kórház: j ennek a porban fuldokló városnak. j 1917-ben 200 ágy volt a kórházban, j ahol 3985 beteget ápoltak 53.173 ápo-j lási napon. A beteg alig kell fék az : ágyából és máris új beteg feküdt bele j A legfontosabb tehát a kórházi ágyak szaporítása volt. 1918-ban már 33#*ögya voll a kórháznak, melyen 6016 beleget ápollak 79.776 ápolási nap alatt, leliát a zsúfoltság alig csökkent. A rengeteg beteg igen nagy munkát ad az orvosoknak és az ápolóknak. Egy orvosira 50- 60 beleg jut ugyanakkor, amikor a klinikán csak 5—6 beteget kezel egy orvos. A iúlzsúfolfság miatt a kórházban csak a legsúlyosabb betegeket fektetik ágyba, a többiek liázikeza- lésben maradnak az OTI-orvos felügyelete alatt. Kórházunkban van az ország legjobb [ Röntgen-gépe, de felszerelési hiányosságok vannak még. Minden beteg dicséri a kórházi étkezést, a fejlődés ill is elég nagy. Mig 1947-ben csak 2000 kalóriát tudtak a betegeknek adni naponta, 1948-ban már 3500 kalóriát kap nak. (A Marsall-segély 1800 kalóriát alig tud biztosítani a nyugateurópai népeknek.) A személyzeti létszám 108 fő és rö- •videsen teljesül általános óhajuk: a könyviár kibővítése. Már van tenisz- és tekepálya, röp- és kosárlabda-pálya, a gyermekeknek lubickoló és hinta. Mindezeket szorgalmas munkával maguk a kórház, dolgozói építették. Az örvösök részéve továbbképző tan- folyamot létesítettek, melyen februárban dr. Bach Imre egyetemi rk. tanár és.dr. GUssich Aurél crk. tan r tartottak előadási.es a rendkívüli esetek bemutatásra is kerültek. Politikában is továbbképzik az orvosokat. Szép kórházunknak 'szépek a tervei is. Eddig összesen 1,150.000 forint államsegélyt kapóit a kórház, de még ebben az évben ismét kap 580 ezer forintot. Ebből az összegből rendbehozzák a volt Izsáki-úli kórház épületéi, melyet az ötéves terv során tüdőbeteg-szanatóriumnak rendeznek be, újjáépítik a ' kórcboníani termei, modern mosókonyhái létesítenek és újabb ágyakat vesznek. A fejlő-lés állandó és tervszerű. a tavaszi terv végrehajtása egyéni érdekük is, hiszen sokkal többel fognak keresni, mini azelőtt. A kecskéméti gépállomáson eddig 1500 hold szántásra jegyeztek elő, de ennek kétszeresét tudják teljesíteni * rendelkezésre álló traktorok. A termelő? csoportok már ősszel szántattak és igy csak 300 holdnyi táblás művelés alá kerülő föld felszántása van hátra. A termelési szerződések kötése szépen haladt előre és nemsokára megkezdődik a vetőmag és á műtrágya leszállítása. A középparasztokra jó hatást teli, hogy velük kötnek szerződést, de a ku iá kokkal nem. Kétségtelen, hogy' a kőzép- paraszfok is nagy számban vesznek részt a termelési versenyben. A kecskeméti nnmkaíervet már kidolgozlak műiden egyes földdarabra. A puszta- és d ülőbb. to sok megkapták a kimutatásokat és megkezdték az ellenőrzést. A népi bizottság hétfői ülésén tárgyalják meg a munka ütemére xo- natkozó tervei. Óriási változás ,az egész vonalon tavaly óta. Eredménye az lesz, hogy • mezőgazdaság és az állattenyésztés jövedelmezőbb tesz, mint annakelőtte. A falu dolgozói megértik az tíi idők szavát és felkészülnek a harcra is mindazok ellen, akik akadályozni próbálják' felemelkedésüket. Nöprcforgót kell termeszteni! Kecskemét város polgármestere közli: A földmivelésügyi miniszter rendele te szerint minden szántófölddel rendelkező gazdálkodó köteles főterményként napraforgói termeszteni. Az. 5 kai. holdnál kevesebb szántófölddel rendelkezők csak köztesként vagy szegélyként az 5—20 kai. hold szántó terű te len gazdálkodók a szántó 7 százalékain) a 20— 50 kát. holdon gazdálkodók a szántó 10 százalékán, az 50 kai. holdnál nagyobb) területen gazdálkodók a szántó 12 százalékán tartoznak napraforgót termeszteni. Akiknek gazdasága nemegy helyen fekszik, az összes szánlő arányában tartoznak napraforgói termelni. A szerződéses termelés beszámít a termelési kö'ylezétíségbe. Minden gazda tartozik jó gazda gondosságával megfelelő minőségű napraforgó vetőmagot kellően előkészített talajban elvetni és az ápolási munkákat elvégezni. A termelési kötelezettség tel- jesiléséért a gazdálkodó felelős. Ha a termelési kötelezettség alapjául szolgáló ingatlan részesművelés alatt áll, az ingatlannak napraforgómag bevetéséért úgy a termeltető mint a részesművelő felelős. Ha az elvetett napraforgó ápr. 30-ig bármely oknál fogva annyira főnkre megy vagy rosszul fejlődik, hogy meghagyni nem gazdaságos, a gazdálkodó más növényt tartozik helyette elvetni, A napraforgő-fertnesztési kötelezettség teljesítését a vármegyei és községi népi bizottság ellenőrzi. A rendeletben foglaltak megszegőit 6 hónapig terjedhető elzárással, súlyosabb esetekben fogházzal büntetik. Pénz- büntetés esetén a legmagasabb pénzbírság 24.000 forint.
