Kecskemét, 1949. február (3. évfolyam, 6-9. szám)

1949-02-20 / 8. szám

1 1949 február 20, vasárnap fiz ezredik DÉFOSz szervezet alakult meg vasárnap nagy ünnepséggel Nagykőrösön. Azóta már sokk;:! több működik szerle az ország­ban, mert egyre újabbak létesülnek. Bugacmonosloron e bélen lesz az ala­kuló gyűlés. Ki gondolta volna öl év­vel ezelőtt, hogy a magyar parasztság­ban ilyen halalmas szervezkedő erő lappang ? Csak a munkásság és an­nak vezetői: a kommunisták gyaní­tották, mindenki más kételkedett benne, sőt ellenségeink azt hitték, sikerül majd újra szembeállítani a parasztokat a munkásosztállyal és annak élcsapatá­val, ha erre szükségük leste. Ma is pró­bálkoznak még, de kísérleteik kudar­cot vallanak, mert a magyar paraszt is sokat tanult az utóbbi évek tapasz­talataiból. Mire való, milyen célt szolgál a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége? Arra, hogy to­vább folytassa azt a munkát, amit az' UFOSz és FEKOSz megkezdték. Ma már nincs szükség két külön érdekvé­delmi szervezetre, mert egyre inkább ellünik a különbség új és régi dolgozó kisparaszt között és mert egyre job­ban meglátszik a falu kél szembenálló tábora: a dolgozó parasztodé és a ki­zsákmányoló kuláfcoké. A DÉFOSz szervezetek tömörítik a harcra a falu dolgozóit és éppen ezért * nagy és ne­héz feladataik vannak. Meg kell győz­niük a középparasztokat, hqgy közös az érdekük a kisparasz’okévai, hogy ott a helyük a szövetkezetekben, mert nekik is biztosabb jövőt jelent a táblás gazdálkodás. Nem szabad megfeled­kezni az asszonyokról sem! Ha a pa­rasztasszony segilő társa tud lenni a fériinak a munkában, akkor legyen társa a szervezkedésben és a harcban is. Kulák felfogás az^ hogy az »asz- szonynak a főzökanál való , a. dolgozó parasztasszonynak soha sem volt leg­főbb munkája a főzés. A DÉFOSz nemcsak harcol, közre­működik a termelésben is. Támogatja a íöl<hnűvesszövelkezelet, segít a gép­állomások munkabeosztásában, részi­vesz a tavaszi munkálatok megszerve­zésében. Gyűléseket,- vitákat rendez, hogy a falu minden dolgozójának tu­dása segítse a termelést. A DÉFOSz mögött ott áll támaszul a Magyar Dolgozók Pártja és ezen ke­resztül az egész munkásosztály. Új­ságja is van: a Szabad Föld. Ez viszi el a parasztságnak mindazt a tudni­valót, ami megkönnyíti munkáját. Most vasárnap nagyszabású sajióagitázió in- dut Kecskeméten a Szabad Föld ter­jesztése érdekében. Hatszáz DÉFOSz- keresi fel a dolgozó parasztokat hogy beszervezze őket a Szabad Föld olvasóinak százezres táborába. Munka-, juk bizonyára eredményes lesz, mert a parasztoknak olyan szükségük van erre a hetilapra, mint a mindennapi kenyérre. Minél többet tudnak, annál jobban végzik munkájukat, hiszen a távolabblakó sorstársaik tapasztalatait is hasznosíthatják a maguk és család­juk javára. Erős a DÉFOSz és egyre ,o\ ább erősö­dik. Sok százezer dolgozó paraszt kemény akarata viszi előre, hogy általa lerázzák magukról a maradiság koloncait és végleg megszüntessenek a falun min­denféle uzsorát és robotot. negaiaKMt a najftar roggefiensegi Népfront Pcsí üicgQd ideiglenes Bizottsága Február 14-én alakult meg megyéit* Ideiglenes Népfront Bizottsága., A de­mokratikus pártokat és tömegszefve- zeteket megyénk politikai életének a következő vezetői képviselik: A Magyar Dolgozók Pártja részéről Sebes Im$ MDP Pest-megyei titkár, orsz. gyük képviselő, lián Árpád, Pest vármegye alispánja, Csáki László orsz. gyük kép­viselő, Jeney Jenő MDP Pest-megyei szervező titkár és Szefcsik Jánosáé, a váci Salzmann üzem üb. elnöke vesz­nek részt a megyei Népfront Bifcotl- ságban. A Független Kisgazda Pártot tir. Peslu László államtitkár és Szijjúrló László orsz. gyük képviselő, a Nem­zeti Paraszt Pártot Juhász Sándor me­gyei titkár képviseli. A Szakszervezeti Tanács Szabó Ká­roly megyei titkárt, a DÉFOSz Sere­gély József orsz. gyük képviselőt. DÉ­FOSz megyei titkárt, Molnár István orsz. gyük képviselőt, S. Hegedűs László A Szovjet Kultúra fiortapfa Kecskeméten Hétfőn kezdődött meg a Szovjet Kultúra Hónapja Magyarországon. írók, művészek és tudósok jöttek, hogy meg­ismer lessék népünkkel a szabadság-ha­zájának művelődését. A tőkések uralma alatt a kultúra is az uralkodó osztályt szolgálja és a kizsákmányolás eszköze. A szocialista társadalom új kultúrát teremt. Mi, ma­gyarok ezen a téren lemaradtunk po­litikai és gazdasági eredményeink mö­gött. Rákosi elvtárs mondotta, hogy »nem tudtunk eredményesen harcolni az irodalom, színház, képzőművészt l és zene terén megnyilvánuló nyugati befolyással szemben«. Most itt az al­kalom, haladjunk tovább a kultúrái­ban is a Szovjetunió segítségével. A Magyar-Szovjet Művelődési Tár­saság helyi csoportja lázasan dolgozik azon, hogy Kecskemét lakosságával inét tóképpen ismertesse meg a szovjet né­pek kultúráját. Az első megmozdulás a felszabadító és legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg napján, február 23-án lesz. A MDP és a tümegszervezeíek meg­koszorúzzák a szovjet hősök emlék­művét. Este pártmik rendezésében dísz­előadás lesz a színházban, ahol a »Vi-* haros alkonyat« c. forradalmi színmű­vet játszók. A kecskeméti színtársulat egyébként kitesz magáért, a Szovjet Kultúra Hó­napjában nyolc alkalommal jáiszu szov­jet írók darabjait. A Viharos alkonya- ton kívül színre kerül a »Kistmokám -, »As Orosz kérdés«, háromszor >-.lr idegen gyermek« és kétszer »A béke szi­getec. vígjáték. Mindannyiszor beve­zető előadással és nyilvános vitával hozzák közelebb az érdekes darabokat közönségünkhöz. ■ Február havában Puskin estet rendez kultúrműsorral a MSzMT, március első felében pedig nagyszabású hangverseny keretében mutatkoznak be Kecskemi- j ten a szovjet művészet kiválóságai. A mozik több új orosz filmet játszanak majd, úgyhogy minden téren kapunk egy kis kóstolót a hatalmas szovjet- kultúra kimeríthetetlen, szellemi élés- arából. (T. O.) ...a dolgozók egészségének védelmében AfhclQciik o kecskeméti piacot Régi panasza Kecskemét dolgozói­nak a piactér rendezetlensége. A város főterét a hetivásárok alkalmával kü­lönösen, de a többi napon is ellepi a piac sok hulladéka,-ami'ellen — a mai kör/xlmények között — védekezni ügy szólván lehetetlen Nyáron a gyümöLs- níaradványok, dinnyehéjak és a legyek milliói valóságos fertőző gócot képeznek a város • szivében. Kecskemét különben is egyike a leg- cgészséglelenebb magyar városoknak. Főleg a lüdővész szed sok áldozatot, amit csökkenteni lehetne megfelelő fá­sítással, füvesítéssel, locsolással, a por lekötésével. Parkot azonban éppen a legtágasabb helyen, a főtéren nem Je­liét csinálni, mert olt vau a piac. A régi népellenes rendszer bűne ez is, sok mással együtt. A város demokratikus vezetőségének nagy fejtörést okozott a piac elhelye­zése. Végre két megoldást találtak. Volna hely a színház melletti területen és (alán még alkalmasabb a Budai-ut­cai ■körülkerített udvarban. Mind a két helyen beton vagy aszfaltburkola­tot kellene készíteni, hogy tisztántart- bató legyen. Ez sok pénzbe kerül, de most meg- ; run rá a fedezet is. \ színház melletti tér burkolását 120 ezer forintból megcsinálhatnák, a pi­arista-kertét valamivel többért. A har­madik tervévre előirányzott 3C0 ezer forint mindenesetre bőven nyújtana fe­dezetet a munkálatokra. Minden való­színűség szerint a jövőheti törvényhatósági bizottsági gyűlés foglalkozik a piac áthelyezésének kérdésével és a belügyminisztertől kér engedélyt a megfelelő pénzösszeg erre a célra való felhasználására. Úgy látszik nincs messze az idő, amikor Kecskemét dolgozói tisztán tar­tott piacon vásárolhatják meg az élel­miszereiket és egyebeket, a város fő­iere pedig parkozolt, füves, fás séta­tér lesz, ahol friss levegőt szívhatnak. DÉFOSz orsz. vezetőségi tagot, az MNDSz Batár Súndorné megyei tit­kárt, a MINSz Ferenczi András Eposz vezetőségi tagot delegálta a megyei Nép­front Bizottságba. A Bizottság elnöke Sebes Imre, tit­kára Csala László, jegyzője dr. Pesta László, pénztárosa S. Hegedűs László lett. A Népfront kecskeméti bizottsága va­sárnap, február 20-án délelőtt alakul meg a pártok és a tömegszervezetek küldötteiből. A Magyar Függetlenségi Népfront célkitűzései sokkal messzebbre mutat­nak, mint a légi Nemzeti Független­ségi Fronté, mely elvégezte feladatát Háttérbe fogja szorítani a pártversen­gést és megerősíti a munkás-paraszt szövetséget. Népköztársasággá fejlesz i Magyar- országot és gondoskodni kivan a dolgozók élet­színvonalának állandó és tervszerű eme­léséről Meg akarja szüntetni a város és a falu közötti kulturális különbséget mégpedig úgy, hogy megjavítja a fal­vak közlekedési, egészálgügvi és mű­velődési lehetőségei!. Támogatja a Népfront a szövetke­zeti mozgalmat, de senkit sem kényszerít szövetkezésre. A szabadság eszméjét minden vonalon érvényesíti, tehát a teljes vallásszabad­ság alapján áll. De ez nem jelenti azt;, hogy megtűri az egyházi köntösbe buj­tatott reakciót. A Népfront külpolitikáját a Szov­jetunióval és a népi demokráciákkal kőiéit barátsági szerződések szabják meg. Békénket és függetlenségünket néphadseregünk fejlesztésével kívánja biztosítani. A Magyar Függetlenségi Népfront programja révén a dolgozó magyar né?1 miuden kizsákmányolástól megszabadul és alkotó erejével felépítheti új szocia­lista társadalmát. .1 Népfront mindegyik tagja el­ismeri a Magyar Dolgozók Pártja vezető szerepéi ebben az átala­kulásban. Nincs olyan becsületes magyar dol­gozó, aki nem fogadja- el az új Nép­front programját. Aki ellenzi, az nem­csak a Magyar Függetlenségi Népfront­nak, hanem az egész magyar dolgozÖ népnek az ellensége. : Gazdagyűlés Kecskeméten A helyi gépállomás munkásai célul tűzték ki, hogy mindenképpen segítik a dolgozó parasztságot gazdálkodásá­ban. Vasárnap, február 20-án délelőtt 9 órakor gazdagyűlést rendeznek a gépállomás helyiségében, ahol a ta­vaszi munkálatok terveit és beosztá­sát beszélik meg a dolgozó parasz­tokkal. Jól tudják, hogy az idejében el­végzett tavaszi vetés az egész dolgozó nép érdeke és ezért szeretettel várják az érd*klődőket. Szombaton délután 5 órakor a Népfront HábOrÚS USZÍtŐk elleti tiltakozó népgyűlést Kecskeméten Előadó: ERDEI MIHÁLY országgyűlési képviselő

Next

/
Oldalképek
Tartalom