Kecskemét, 1949. január (3. évfolyam, 1-5. szám)

1949-01-16 / 3. szám

r 111. évfolyam 3. szám Ára: 60 fillér 1949 január 16, vasárnap Kecskemét súlyos helyzete megoldást nyer A másik cikkel Lővey Henrik, az Országos Tervhivatal közületi osztá­lyának vezetője irla Pártunk 'község- politikai szemléjének, a Falu és Város­nak legújabb számában. A cikk a kö- züleíek tervgazdálkodásáról számol be és kifogásolja, hogy amíg egyes váro­sok milliókat ruházhatnak he, addig mások a legnagyobb anyagi gondokkal küzdenek. -Megemlítem — Írja — a legkirívóbb példát: Kecskemétnek, az ország egyik legnagyobb városának sem vízvezetéke, sem csatornája nincsen-, inert a város vezető rétegei a múltban mindig megakadályozták, hogy a ren­delkezésűkre álló több, mint 40.000 hold földből párezer holdat eladjanak és ennek árából ezeket a feladatokat megoldják.» A cikk a továbbiakban a nemzeti költségvetés jelentőségéről ir: «A nem­zeti költségvetésnek az önkormányza­tokra való iki,erjesztése elengedhetetlen a további tervgazdálkodás során, mert azzal kiküszöbölhetők a felmerült hiá­nyosságok.» Merjük állítani, hogy ilyen biztató szavak Kecskemét felé még sohasem hangzottak el. Hogyan történhetett ez? Csak úgy, hogy a város vezetői, első­sorban a polgármester minden alkal­mat felhasználnak, hogy Kecskemét szomorú sorsára felhívják a figyelmet, így sikerült olyan barátokat szerezni, mint Lővev és Ecsedi Tamás elvtársak a ' Tervhivataltól, akiknek demokrati­kus igazságérzete parancsolta, hogy vizsgálják meg ezt a várost, mely uea lehet mostoha gyermeke a szociálizmus felé haladó népi demokráciának csak azért, mert régi urai bűnös módon rossz útra vezették. Kecskemét népe igen sokat várhat ettől a felismeréstől. Az őszinte segilés jelei napról-napra mutatkoznak. Már elküldte Czag'ány jplvtárs a választ arra az újabb kérdésre, mely azt kutatja, | mely helyiségekben lehetne elhelyezni i 'pari üzemeket és már készül Kecske- j mélre az a bizottság, mely a helyszínen ■ fogja átvizsgálni a legközelebbi napok­ban helyileg kidolgozandó iparosítási terveket. Már kiutaltak a vízvezeték legelső munkálataira 50 ezer forintot, bizo­nyítva, hogy a vízvezetéket meg is fog­ják építeni. Már áll és dolgozik a vágó­híd, épül az OTI-pa!o!a, üzemeink, kö- züleleink tele vannak tervekkel és a Tervhivatal, mini legmagasabbfóruin újabb terveket sürget, melyeket meg akar és meg fog valósi tani. így fog kisütni végre városunk felett is a nap, igy fog felemelkedni ez a város és dolgozó népe, melynek régen * csak dupla adót volt szabad fizetnie és porban, tüdővészben elpusztulnia, de a közjavaikból legfeljebb csak ki­zsákmányoló ural részesülhetlek. Igen, a íiépí demokrácia boldogságot, szép életet fog teremteni Kecskeméten is! Kél nagyjelentőségű megnyilatkozás történt az elmúlt napok során Kecske­mét, az elesett város felé és meg lehet minden reményünk, hogy a megnyilat­kozások után már a közeljövőben meg­indul a segilés is. Az Országos Tervhivatal hivatalos lapja, a Tervhiradó «A Tervhivatal meg segíti a «hirös» városi» címmel közli az #lábbiakal: «Kecskemét város 1949. évi költség­vetésének felülvizsgálata során az or­szág összes városai közül a legszomo­rúbb képet nyújtotta. A város pénzügyi helyzete olyan rossz, . hogy saját ere­jéből még rendes kiadásait sem tudja teljesíteni és annak ellenére, hogy je­lentős összegű államsegélyt kap, 1949 év költségvetésében beruházási célokra mindössze 380.000 forinlol biztosított. A városnak nincs vízvezetéke, csator­nája, fürdője, vágóhídja, az utcakö- vezések é-» középületük elhanyagoltaik, a tanyavilág nincs úthálózattal bekap­csolva a városba és ezenfelül is 'még igen sok probléma megoldatlan. Az Országos Tervhivatal az 1949év- ben 3 millió forintos keretben Viz- vezetéképilési munkálatokat kíván meg­indítani és egy használaton kívül helye­zett hűtőház juttatásával a város] vágó­iad kérdését is megoldja. Ezek azon­ban a város problémáinak csak részei. Kecskemét város súlyos helyzetén át­fogó tervek ikésziiéséve! és keresztül­vitelével lehet csak segíteni. A régi rendszer urainak bűnös gaz­dálkodását sínyli most a város. A több tizezerholdas birtok, mellyel Kecske­mét város rendelkezett, az elmúlt idő­ben semmi hasznot a város lakóinak nem hozott, dacára annak, hogy he­lyes gazdálkodás esetén már akkor min­den súlyosabb probléma ■ megoldható lelt volna. Kecskemét város egyike a legtisztább .piczögazdasági jellegű városoknak és miután iparosítása teljesen elmaradt, állandó gondokkal küzd. Az elmúlt rendszerben azonban az iparosításra semmi gondot a város vezetősége nem fordított. Megelégedtek azzal, hogy kül­sőségekben a magúik kényelmére óriási városházái, Európa egyik legnagyobb medencéjű tstrandját (mely azonban vizszegénvsége miatt elpocsolyásodott és használhatatlanná vált), a jómódú «pó- gárok* utcájában aszfaltú lat építettek-, de a szegény nép problémáin nem akarlak segíteni. Az Országos Tervhivatal tisztában van azzal, hogy mindaddig, amíg Kecs­kemét város mezőgazdasági jellegű ma­rad, ezek a problémáik csak súlyosod­nak, de megoldást nem nyernek. Ép­pen ezért elhalározla, hogy 1949 január folyamán az Országos Tervhivatal kü­lönböző osztályaiból alakult bizottság száll ki Kecskemétre a város problé­máinak feltárására és a részletes tervek kidolgozására. A bizottság javaslata- alapján Kecskemét város előrelátható­lag még a hároméves terv végrehaj tása során jelentős támogatásban fog ré­szesülni, a lervgazd álkod ás további éveiben pedig gyökeres megoldást nyer súlyos helyzete.» . , Az ország legjobb lisztjét Kecskeméten őrlik Az államosított 23 malom közöli, melyek természetesen az. ország iegnu- jgyobb malmi üzemei, verseny, folyt, melyik tud jobb liszt előállításával a kenyér minőségének emeléséhez hozzá­járulni, egyben melyik malom tudja portást és a selejtet erősebben csök- j keníeni. A legnemesebb versenyt mos! • értékelték ki és az eredmény a legna­gyobb dicsőséget hozta a kecskeméti Gazdasági Gőzmalom dolgozói és ve­zetősége számára. A versenyt a Gazdasági Gőzmalom nyerte meg a jelenlegi éíüzem Schmidt és Császár ás a Gizella fővárosi malmok - plőtt, melyek pedig sokkal modernebb be­rendezéssel rendelkeznek és az ország legnagyobb malmai. A versenyben 1 lelt a Gazdasági Gőzmalom a liszlini- nő.-.égi versenyben eléri 30 ponttal. A két legnagyobb malom 21 pontot ért ei. A porlási és megtakarítási verseny­ben mindhárom malom pontjainak szá­nni: 40. Hogy milyen erős volt a ver­seny, bizonyítja, hogy másik államo­sítod malmunk, a Sertésmalom mind­össze 12, illetve 23 pontot tudott sze­rezni, jóllehet olt is kemény munka folyt. A nagyszerű eredmény a brigádok kiváló mun­kájának tudható be. A malomban a vállalatvezető kezde­ményezésére két brigád alakult. Az egyik vezetője Magomji István 58 éves malommunkás, akinek 30 éves mun­katapasztalatait nagyszerűen felhasznál­ták. A másik brigád vezetője Ziskó Jenő aki 1919 óta dolgozik a malomban és szintén kiváló molnár. Az I. brigád tagjai: Asztalos Imre,. .Urbán Pék Ist­ván, Jéger János, Kara Mihály, a má­siké.: Kákony István, Temesi László, (Kovács Imre, ifj. Szaiai .Sándor. A novemberi termelési állagot vették ala­pul, ami 575 mázsá volt. Azt akarták, hogy ezt felfokoz rák • 000 vagonra és az eredmény: 621 vagon! Emellett a legszebb liszt és a nagy megtakarítás! Magukkal rántották lelkesedésükkel munkástársaikat is és a példás munka eredménye lett, hogy a malom az öthónapos részlettervet 20368 százalékban telje­sítette­A munka cseppet sem lankad a ma­lomban és biztosra veheiő, hágj'1 a har­madik, záró tervévben is azonos lesz az eredmény, bár a további javításon is dolgoznak. Éppep ezért joggal re­mélik a malom dolgozói, hogy elhó­dítják a mostani versenyben megelő­zött társuktól a büszke élüzemi jel­vényt, mely nemcsak a malmot, ha­jiéin az egész várost diszileni fogja majd. Tudják, hogy ezt a legnagyobb sikert csak állandóan jó munkával ér­hetik él, de fogadkoznak, hogy meg­szerzik. A Gazdasági Gőzmalom mostani győ­zelme választ ad arra a kérdésre, miért Kecskeméten a legszebb a közellátási’ kenyér. A válasz a malom és dolgo­zóinak legnagyobb dicsérete. Megfékezték a kulákságnak a demokrácia ellen intézett újabb vakmerő támadását Nagy büntetések kiszabása után a megrettent kulékok maguk iparkodnak helyesbíteni a népszámláló lapokat Előre lehetett látni, hogy a kulákság offenzivát iudit a népszámlálás ellen, melynek legfontosabb célja, hogy szám- bavegye az ország erőit, hogy azokat felvehessen használni az ötéves terv alapjainak lerakásánál. Tudják a kulá- kok is, hogy áz ötéves terv fogja meg­valósítani Magyarországon a szocializ­must, ezért esküdték össze a népszám­lálás ellen. Tagadhatatlan az is, hogy sehol az országban nem volt oly erős a kulákság ellenállása, mint Kecskemé­ten, a ku! ákok főfészíkében és csak" a Párt éberségének tudható be,* hogy a kulákság most Is vereséget szenvedett, ennél a legújabb, demokráciaellenes offenzivájánál is. A rendőrség kihágási büntető bíró­sága nagyon helyesen olyan büntetése­ké Iszabolt ki a népszámlálást szabó-1 táló kulákokra, melyeik egy-kettőre el-* rettentő hatással voltak és ma már azt a helyzet, hogy a hamis, pontatlan! adatokat bevalló kulákok keresik-ku-! látják, a zsámíáló biztosokat, hogy mu­lasztásaikat kijavíthassák. Azok pedig, akik, most töltik ki az iveket, megálla­píthatóan pontos adatokat tüntetnek fel már. i A rendőrség az alábbi büntetéseket szabta ki: íd. Kőrös János Felsőszentkirály 381. sz. a. 42 holdas gazda 9 sertését nem vallotta be, büntetése 5000 forint és közigazgatási eljárás alá való vonás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom