Kecskemét, 1949. január (3. évfolyam, 1-5. szám)
1949-01-16 / 3. szám
r 111. évfolyam 3. szám Ára: 60 fillér 1949 január 16, vasárnap Kecskemét súlyos helyzete megoldást nyer A másik cikkel Lővey Henrik, az Országos Tervhivatal közületi osztályának vezetője irla Pártunk 'község- politikai szemléjének, a Falu és Városnak legújabb számában. A cikk a kö- züleíek tervgazdálkodásáról számol be és kifogásolja, hogy amíg egyes városok milliókat ruházhatnak he, addig mások a legnagyobb anyagi gondokkal küzdenek. -Megemlítem — Írja — a legkirívóbb példát: Kecskemétnek, az ország egyik legnagyobb városának sem vízvezetéke, sem csatornája nincsen-, inert a város vezető rétegei a múltban mindig megakadályozták, hogy a rendelkezésűkre álló több, mint 40.000 hold földből párezer holdat eladjanak és ennek árából ezeket a feladatokat megoldják.» A cikk a továbbiakban a nemzeti költségvetés jelentőségéről ir: «A nemzeti költségvetésnek az önkormányzatokra való iki,erjesztése elengedhetetlen a további tervgazdálkodás során, mert azzal kiküszöbölhetők a felmerült hiányosságok.» Merjük állítani, hogy ilyen biztató szavak Kecskemét felé még sohasem hangzottak el. Hogyan történhetett ez? Csak úgy, hogy a város vezetői, elsősorban a polgármester minden alkalmat felhasználnak, hogy Kecskemét szomorú sorsára felhívják a figyelmet, így sikerült olyan barátokat szerezni, mint Lővev és Ecsedi Tamás elvtársak a ' Tervhivataltól, akiknek demokratikus igazságérzete parancsolta, hogy vizsgálják meg ezt a várost, mely uea lehet mostoha gyermeke a szociálizmus felé haladó népi demokráciának csak azért, mert régi urai bűnös módon rossz útra vezették. Kecskemét népe igen sokat várhat ettől a felismeréstől. Az őszinte segilés jelei napról-napra mutatkoznak. Már elküldte Czag'ány jplvtárs a választ arra az újabb kérdésre, mely azt kutatja, | mely helyiségekben lehetne elhelyezni i 'pari üzemeket és már készül Kecske- j mélre az a bizottság, mely a helyszínen ■ fogja átvizsgálni a legközelebbi napokban helyileg kidolgozandó iparosítási terveket. Már kiutaltak a vízvezeték legelső munkálataira 50 ezer forintot, bizonyítva, hogy a vízvezetéket meg is fogják építeni. Már áll és dolgozik a vágóhíd, épül az OTI-pa!o!a, üzemeink, kö- züleleink tele vannak tervekkel és a Tervhivatal, mini legmagasabbfóruin újabb terveket sürget, melyeket meg akar és meg fog valósi tani. így fog kisütni végre városunk felett is a nap, igy fog felemelkedni ez a város és dolgozó népe, melynek régen * csak dupla adót volt szabad fizetnie és porban, tüdővészben elpusztulnia, de a közjavaikból legfeljebb csak kizsákmányoló ural részesülhetlek. Igen, a íiépí demokrácia boldogságot, szép életet fog teremteni Kecskeméten is! Kél nagyjelentőségű megnyilatkozás történt az elmúlt napok során Kecskemét, az elesett város felé és meg lehet minden reményünk, hogy a megnyilatkozások után már a közeljövőben megindul a segilés is. Az Országos Tervhivatal hivatalos lapja, a Tervhiradó «A Tervhivatal meg segíti a «hirös» városi» címmel közli az #lábbiakal: «Kecskemét város 1949. évi költségvetésének felülvizsgálata során az ország összes városai közül a legszomorúbb képet nyújtotta. A város pénzügyi helyzete olyan rossz, . hogy saját erejéből még rendes kiadásait sem tudja teljesíteni és annak ellenére, hogy jelentős összegű államsegélyt kap, 1949 év költségvetésében beruházási célokra mindössze 380.000 forinlol biztosított. A városnak nincs vízvezetéke, csatornája, fürdője, vágóhídja, az utcakö- vezések é-» középületük elhanyagoltaik, a tanyavilág nincs úthálózattal bekapcsolva a városba és ezenfelül is 'még igen sok probléma megoldatlan. Az Országos Tervhivatal az 1949év- ben 3 millió forintos keretben Viz- vezetéképilési munkálatokat kíván megindítani és egy használaton kívül helyezett hűtőház juttatásával a város] vágóiad kérdését is megoldja. Ezek azonban a város problémáinak csak részei. Kecskemét város súlyos helyzetén átfogó tervek ikésziiéséve! és keresztülvitelével lehet csak segíteni. A régi rendszer urainak bűnös gazdálkodását sínyli most a város. A több tizezerholdas birtok, mellyel Kecskemét város rendelkezett, az elmúlt időben semmi hasznot a város lakóinak nem hozott, dacára annak, hogy helyes gazdálkodás esetén már akkor minden súlyosabb probléma ■ megoldható lelt volna. Kecskemét város egyike a legtisztább .piczögazdasági jellegű városoknak és miután iparosítása teljesen elmaradt, állandó gondokkal küzd. Az elmúlt rendszerben azonban az iparosításra semmi gondot a város vezetősége nem fordított. Megelégedtek azzal, hogy külsőségekben a magúik kényelmére óriási városházái, Európa egyik legnagyobb medencéjű tstrandját (mely azonban vizszegénvsége miatt elpocsolyásodott és használhatatlanná vált), a jómódú «pó- gárok* utcájában aszfaltú lat építettek-, de a szegény nép problémáin nem akarlak segíteni. Az Országos Tervhivatal tisztában van azzal, hogy mindaddig, amíg Kecskemét város mezőgazdasági jellegű marad, ezek a problémáik csak súlyosodnak, de megoldást nem nyernek. Éppen ezért elhalározla, hogy 1949 január folyamán az Országos Tervhivatal különböző osztályaiból alakult bizottság száll ki Kecskemétre a város problémáinak feltárására és a részletes tervek kidolgozására. A bizottság javaslata- alapján Kecskemét város előreláthatólag még a hároméves terv végrehaj tása során jelentős támogatásban fog részesülni, a lervgazd álkod ás további éveiben pedig gyökeres megoldást nyer súlyos helyzete.» . , Az ország legjobb lisztjét Kecskeméten őrlik Az államosított 23 malom közöli, melyek természetesen az. ország iegnu- jgyobb malmi üzemei, verseny, folyt, melyik tud jobb liszt előállításával a kenyér minőségének emeléséhez hozzájárulni, egyben melyik malom tudja portást és a selejtet erősebben csök- j keníeni. A legnemesebb versenyt mos! • értékelték ki és az eredmény a legnagyobb dicsőséget hozta a kecskeméti Gazdasági Gőzmalom dolgozói és vezetősége számára. A versenyt a Gazdasági Gőzmalom nyerte meg a jelenlegi éíüzem Schmidt és Császár ás a Gizella fővárosi malmok - plőtt, melyek pedig sokkal modernebb berendezéssel rendelkeznek és az ország legnagyobb malmai. A versenyben 1 lelt a Gazdasági Gőzmalom a liszlini- nő.-.égi versenyben eléri 30 ponttal. A két legnagyobb malom 21 pontot ért ei. A porlási és megtakarítási versenyben mindhárom malom pontjainak szánni: 40. Hogy milyen erős volt a verseny, bizonyítja, hogy másik államosítod malmunk, a Sertésmalom mindössze 12, illetve 23 pontot tudott szerezni, jóllehet olt is kemény munka folyt. A nagyszerű eredmény a brigádok kiváló munkájának tudható be. A malomban a vállalatvezető kezdeményezésére két brigád alakult. Az egyik vezetője Magomji István 58 éves malommunkás, akinek 30 éves munkatapasztalatait nagyszerűen felhasználták. A másik brigád vezetője Ziskó Jenő aki 1919 óta dolgozik a malomban és szintén kiváló molnár. Az I. brigád tagjai: Asztalos Imre,. .Urbán Pék István, Jéger János, Kara Mihály, a másiké.: Kákony István, Temesi László, (Kovács Imre, ifj. Szaiai .Sándor. A novemberi termelési állagot vették alapul, ami 575 mázsá volt. Azt akarták, hogy ezt felfokoz rák • 000 vagonra és az eredmény: 621 vagon! Emellett a legszebb liszt és a nagy megtakarítás! Magukkal rántották lelkesedésükkel munkástársaikat is és a példás munka eredménye lett, hogy a malom az öthónapos részlettervet 20368 százalékban teljesítetteA munka cseppet sem lankad a malomban és biztosra veheiő, hágj'1 a harmadik, záró tervévben is azonos lesz az eredmény, bár a további javításon is dolgoznak. Éppep ezért joggal remélik a malom dolgozói, hogy elhódítják a mostani versenyben megelőzött társuktól a büszke élüzemi jelvényt, mely nemcsak a malmot, hajiéin az egész várost diszileni fogja majd. Tudják, hogy ezt a legnagyobb sikert csak állandóan jó munkával érhetik él, de fogadkoznak, hogy megszerzik. A Gazdasági Gőzmalom mostani győzelme választ ad arra a kérdésre, miért Kecskeméten a legszebb a közellátási’ kenyér. A válasz a malom és dolgozóinak legnagyobb dicsérete. Megfékezték a kulákságnak a demokrácia ellen intézett újabb vakmerő támadását Nagy büntetések kiszabása után a megrettent kulékok maguk iparkodnak helyesbíteni a népszámláló lapokat Előre lehetett látni, hogy a kulákság offenzivát iudit a népszámlálás ellen, melynek legfontosabb célja, hogy szám- bavegye az ország erőit, hogy azokat felvehessen használni az ötéves terv alapjainak lerakásánál. Tudják a kulá- kok is, hogy áz ötéves terv fogja megvalósítani Magyarországon a szocializmust, ezért esküdték össze a népszámlálás ellen. Tagadhatatlan az is, hogy sehol az országban nem volt oly erős a kulákság ellenállása, mint Kecskeméten, a ku! ákok főfészíkében és csak" a Párt éberségének tudható be,* hogy a kulákság most Is vereséget szenvedett, ennél a legújabb, demokráciaellenes offenzivájánál is. A rendőrség kihágási büntető bírósága nagyon helyesen olyan büntetéseké Iszabolt ki a népszámlálást szabó-1 táló kulákokra, melyeik egy-kettőre el-* rettentő hatással voltak és ma már azt a helyzet, hogy a hamis, pontatlan! adatokat bevalló kulákok keresik-ku-! látják, a zsámíáló biztosokat, hogy mulasztásaikat kijavíthassák. Azok pedig, akik, most töltik ki az iveket, megállapíthatóan pontos adatokat tüntetnek fel már. i A rendőrség az alábbi büntetéseket szabta ki: íd. Kőrös János Felsőszentkirály 381. sz. a. 42 holdas gazda 9 sertését nem vallotta be, büntetése 5000 forint és közigazgatási eljárás alá való vonás.