Kecskemét, 1947. január (2. évfolyam, 1-14. szám)

1947-01-21 / 10. szám

Í.ECUMBB Halál vár az összeesküvés vehetőire A belügyminisztérium államvé­delmi osztályának hatalmas appará­tusa ma már majdnem minden rész­letében teljesen felderítette a föld­alatti összeesküvést. Ma már tisz- rán látható, hogy messze szétágazó, aprólékosan előkészített kísérlet ha- zaárulóit tették ártalmatlanná, akik Saját érdekeik biztosítása céljából nem átallották volna az országot újabb, talán soha többé ki sem he­verhető katasztrófába dönteni, — Amint a nyomozás munkái befeje­ződnek, rögtön megtartják az ügy­ben a fötárgyaiást. A törvény sze­rint az összeesküvők vezetőire ha­lál vár, de 5—15 esztendős 'bünte­tést kapnak a többi bűnrészesek és bűnsegéd, bűnpártolók is. A nem­zetgyűlés haladéktalanul fel fogja íüggeszieni a puccskísérletben részt- \et-t_ képviselők mentelmi jogát, hogy a rendőrség azonnal letartóz­tathassa őket­Erősödik a demokrácia Irányadó politikai körökben egy­aránt azt állapítják meg, hogy a köztársaság ellen tervezett összees­küvés pontosan az ellenkezőjét érte t í, min1 ahogyan a földalatti szer- vezkedők elképzelték. A múlt hé­ten át tartott és a most folytatódó pártközi megbeszélések légköréből csak azt a következményt lehet le. vonni, hogy a demokratikus erők szövetsége megszilárdul. Szó sincs tehát azokról a reakciós külföldi la- p okban szereplő tendenciózus állí­tásokról, hogy a koalíció felbomló­ban lenbe- Ellenkezőleg, az összees­küvők csak azt érték d, hogy a de­mokrácia egységesebb, keményebb és teherbíróbb leU. Ezt akarták a németek Most derült ki a Németországban ■áléit titkos inatokból, hogy Hitler és haramiái milyen sorsot szántak Magyarországnak. Elsősorban is az egész magyaT honvédhadsereget a keleti frontra akarták vezényelni azzal a jelszóval: hadd puszin1 jón & magyar honvéd! A magyar kisbir­tokosokat elnémetesítés céljából ki akarták telepíieni, utána pedig a né­met gazdák honfoglalása követke­zett volna a magyar földön. Nyílt tervük volt, hogy a megüresedett magyarországi vezető állásokba csiak németeket raknak és úgy akarták reformálni az oktatásügyet, hogy magyar diák csak Németországban tanulhatott volna. Mr. Sommer a Jogász-teán A szombat esti jogásztea a te’-jes siker jegyében zajlott le. A mintegy háromszázfőnyi közönség' ki'ímő hangulatban szórakozott a hajnali órákig. Az est érdé .essége, hogy éj­féltől kezdve ott szórakozott váro­sunk nagy barátja: dr. Sommer, va­lamint az itt tartózkodó Paring hi György és a művésze,st résztvevői­Hata*ts, áti<nn, tnahdacÍH A béke újabb jeleként, megjelent a kereskedésekben 9 déligyümölcs: narancs, citrom, mandarin. A közellátási miniszter rendelet­ben szabályozta ezeknek a déligyü­mölcsöknek az árát- A narancs és mandarin fogyasztói ára vidéken 19 1 orint kiíogramonként. A citrom ára darabonként nagy­ság szerint: 15 dekás 1.24 forint, 12 dekás 1.14, 10 dekás 1.04 és átlag­ban 7 és fél dekás pedig 84 fillér. í Kecskékét f 1947. jm, 2!. A FÜGGETLEN KISGAZDA jj évUO.szám ““““ FÖLDMUNKÁS ÉS POLGÁRI aE!imma!LWmm K £ D 0 PART POLITIKA! LAPJA | * I Mi u|ság a vidéken? CSERE BÜKÉ NY néven új község alakult- Csongrád-vármegyében. TÜRKE VÉN tervbe vették, hogy 50 Ica'asz!ralis holdon rizst termel­nek. LADANYBENÉN Bogovics Ist­vánná 46 éves asszony Üzenő.ödik gyermekének Tildy Zoltán köztár­sasági elnök vállalta a keresztapa­ságát. NYÍREGYHÁZÁN két napra GYŐRBEN három napra betiltotta r belügyminiszter a Kisgazdapárt, újságját. _ Károlyi Mihály: Hangsúlyozom és háromszor is aláhúzom: A legjobb viszonyt kell fenn­tartanunk a Szovjet-Unióval és I a szomszéd államokkal A Magyar—Amerikai Társaság szombaton és vasárnap nagy ün­nepségsorozaton rendezett parádé» t,vációt a Kecskeméten tartóZko>dó Károlyi Mihály, a IL magyar köz­társaság elnöke tiszteletére. Az ün­nepségsorozaton a volt elnök há­romszor is felszólalt és felszólalá­sát mindenkor lelkes tapsok, viharos tetszés kísérték. Szombaton délután 5 órakor a város törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlésen fogadta az elnököt. Szádéczky-Kardos László dr. főispán Kecskemét város nevé­ben, a munka és az építő szándék népének nevében köszöntötte Káro. !yi Mihályt, akii perceken át he!vé­lő] felállva ünnepeit a közgyűlési termei egészen betöltő közönség- Ezután a pártok nevében Pető La­jos, Vadász Ferenc. Konferszky La­jos, Szabó Gyula, Nagy László dr. és a szakszervezetek nevében Zalai Sándor üdvözölte az elnököt. Ismét tomboló tapsok között lépett az el­nöki emelvény elé botra támaszkod­va az agg Károlyt Mihály és hosz- szabb beszédben mutatott rá azok­ra a hasonlóságokra és különbsé­gekre, amelyek 1918 és 1945 közölt .fennáll anak. A 18 as októberi forra­dalom is a független Magyarország­ért, a földre former’, a szellemi és kézimunkás dolgozók jogaiért és jobb megélhetésért .továbbá új kül- politikai orientációért küzdöH és ez fi program szerepel a mai idők zász­laján is. Hasonlóság még az is, hogy most js vesztett háború után próbálunk kilábolni a súlyos hely­zetből. A különbség az, hogy most m-cgváPoztak a világ erőviszonyai. Kifejtette ezután, hogy amint 1919-ben eltiporta a forradalom eredményeit a felülkerekedett reak­ció, ugyanúgy mozgolódik most is a világ leghatalmasabb interna cio- náléja, a reakció, hogy megváltoz­tassa a világ kialakulóban lévő új képét. Magyarországon a most le­leplezett összeesküvés mutat rá en­nek a szervezkedésnek nyomaira- Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy ez az összeesküvés a maga céltalanságával, ostobaságával, hiá­bavalóságával, eleve halálra ftéltsé­gével mérhetetlen károkat okoz Ma­gyarországnak. Ezek a forrófejű híg- ielejű összeesküvők olyan terveket tornáitok ködös lázálmadkban, hogy hít az oroszok kimennek, akkor ők majd bevonulnak. Ebből nem lehet és nem lesz semmi, meg kell értenie mindenkinek, hogy egyszerűen Ma­gyarország léte vagy nemléte forog kockán azon, hogy az ilyen esztelen kísérletek talaját egyszer' és min­denkorra vasseprővel kell megtisz­títani Magyarországon. M tivésxrsi a ssciiijfrássban Este a Katona József színházba® nagyszabású művészes’ alkalmából- jsúfolt ház ünnepelte a városi pá­holyban megjelent Károlyi Mihályt, aki Sommer László UNRRA főmeg- bízott kíséretében lelkes tapsok kö- j zöt-t foglalta el helyéi. A műsor I sz'árja Gray Tivadar volt, aki a tapsoktól aüg tudott sióhoz jutni é« aki a világirodalom három gyöngy- ízemét tolmácsolta utolérhetetlen művészi erővel. Nagy sikere vol; Parraghy György előadásának, aki ■Demokrácia és emberiesség‘‘ cím­mel azt fejtegette, hogy az Isién, az embert a saját képére és hasonló­ságára teremtette, aki tehát ember társát megüli, vagy meggyalázza, az • z Isten-arcot teszi csúffá. Nagy­hatású előadását azzal fejezte be: i;t az ideje, hogy az öklök uralmát a fejek uralma váltsa fél. Eszenyi Má­ria és Somogyvári Lajos az opera­házi énekkultúra legjavából adtuk 'ízelítőt Puky Margit stílusos zongo-^ rakj'séretével, Szőke Éva megjelené­se a viruló tavaszt képviselte a fa­gyos levegőjű színház téli színpa­dán. A fővárosi művészek piellett kitűnő primadonnánk, Takács Mar­git és nagyszerű jellemszínészünk, Hamm Pál szerzett becsületet Kecs­kemét nevének és megérdemelt nagy sikere volt a Polgári és Mun-, kás Dalikör énekszámainak is- A szépsikerű előadáson Nagy Lászlói dr. mondott megnyitót és az egyes számokat Farkas Viktor jelentette be. Ismét Károlyi beszél Vasárnap délelőtt fél 11 órakor már talpalatnyi hely nem volt a köz­gyűlési teremben, mikor Sommer László kíséretében Károlyi Mihály megérkezett a városházára. Kint a városháza előtti téren és a közgyű­lési terem előtti folyosón is százá­val várakoztak a kintTekedtek, hogy fanúi legyenek a szép ünnepségnek, amelynek programjaként Károlyi Mihály felszólalása és Sommer Lászíió részére az Amerikai—Ma­gyar Társaság díszelnöki oklevelé­nek átnyujtása volt műsoron. Ahá- hitos csendben a Pölgári és Munkás Dalkör a Himnusszal nyitotta még a díszünnepélyt. Nagy László dr. üdvözölte a Lét vendéget, Károlyi Mihályt, a magyar függetlénségi po. ií i;ka nagy tettekkel szerepelt té­nyezőjét, aki vállalta n mérhetetlen súlyos feladatot és aki emberfeletti erővel 4Mta ki a 25 éves száműzetés mártiriiHnát, míg nem a sors meg­engedte érnie, hogy eszméi még cic­iében diadalmaskodtak. Köszöntöt­te Mr. Sommert, aki szenvedő, bús magyarok millióinak nehéz sorsú’­enyhítette jó szivének ál do tp bőke­zűségével. Viharzó éljenzés közben nmeiké- dett szólásra ezután Sommer László és a sofs kitüntető adományaként hangoztatta, hogy a díszgyűlés Ká- lo'yi Mihállyal ünnepli fít is együtt. Elmondotta, hogy ő tulajdonképpen- Károlyi Mihály nagy barátjától/ Hock Jánostól tanult magyarul, ak: a száműzetés idején fia1 hónapon át, t,z ő családjánál lakott Amerikában. Percekig (ártott az ünneplés Som-, mer beszéde után, majd Károlyi Mihály emelkedett fei helyéről. Fe­szült érdeklődés közben fejtegette, hogy Magyarországon 25 év alaH ferdén irányították a magyarságot, és hamis tanokkal tömték t«le a fe­jét. Két év allatt természetesen nem iehet demokráciát teremteni, ehhez hosszú nevelés kell. De a nevelést “ is azzal kell elkezdeni, hogy meg .kell %z!ítani a közhivatalokat »■_ 1 ültén gés, a panam'a, a korrupció., tűzfészkeitől. Amilyen erélyesen és kímélet nélkül lépünk fel az ellen- forradalmi kísérletek, összeesküvé­sek ellen, éppen olyan irgalom nél­kül keli rendet teremteni o‘-t is, aho! a hivatalokban elherdálják taz or­szág pénzét. Ilyen zavaros, átmeneti időkben természetesen fordulhatnak elő hibák, de szünet nélkül arra kel} törekedni, hogy ezek megszűnjenek. És egyáltalán: vegyük már tudomá­sul egyszer, hogy itt elég volt a pártpolitizálásból, végre magyar po. iitikát kell egyszer kezdeni. Ma g>arországnak nem szabad magát elszigetelnie, hanem bele kell illesz­tőimé az új Európa most k'h«-nta- kor együttesébe. Nem gyí/órr- eléggé hangsúlyozni és háromszor * * *#.. aláhúzni, hogy a legjobb viszonyt. kell fenntartani a környező álla .ív bkjai, elsősorban a Szovjerunió- val, továbbá Jugoszláviává , R:>má Y. áriul és még azzal a Csehsz'ová- < :\al is, ahol most egyelőre egé­szen érthetetlen módon bálinak a magyarokkal. De ápolnunk kell jó kapcsolatainkat a nagy nyuga’i ál­lamok felé is, összekötő kapocsnak kell lenni Kelet és Nyugat között, •mert csak így építhetünk egy olyan dunamedencei egységet, amely a maga 70—80 milliós tömegével a ,v>- . 'ágkritilkia nagy kérdéseiben nem- ' csak igent, de szükség esetén nemet # is tud mondani, ha ennék az erő­teljes egységnek gazdasági és poli- . ti kai érdekei úgy kívánják. Az út­irány természetesen csak demokra­tikus tehet, min'- ahogy az egész világ fokozottan lépett rá erre az útra. Ebből kimaradni nemcsak hogy öngyilkosság tenne, de pgyszc-

Next

/
Oldalképek
Tartalom