Kecskemét, 1947. január (2. évfolyam, 1-14. szám)

1947-01-01 / 1. szám

” Nagy Sz39veSZfer@Sf a Fürdőkertben Vékony a hótakaró Veszélyben a jövő évi termés X ..'Kecskemét“ tudósítójától. Habár az őszi munkáknak már *éjsre, gardáink gondj» mégsem szűnt meg. Eddig esőért és hosszú Őszért imádkoztak, mos* hótakaró­ra volna elengedhptctlnül szükség. Fgy kevés hó már esett, de az eny­he időjárás következtében a fara hó összeesett és a vetés kilátszik alóla. A most újra hidegülő időjárás nagy veszélyeket rejt magában, mert a gyenge, kései vetésű gabo­na könnyen megfagyhat. Sohasem jött rosszkor az égből egy kis „istenáldás“, de most egy jó kiadós hótakaró éppen jókor jönne. 1944- ben — volksbundisfa, 1945- ben — kommunista, 1946- tól kezdve: 3 évi borion Such Fülöp és Such Jakab ceg­lédi kereskedők a németek bejöve­tele után rettegett alakjai lettek Ceglédnek. Németimáda.luk és há­borús uszításuk nem ismert hatírt. Büszkén hirdették, hogy nekik semmi közük * magyar néphez, mert már évek ótg Volksbund-tagok. Révész Zoltán dr. népbírósági ta­nácsa a napokban vonla felelősség­re Such Fülöpöt, öccse, Jakab még szökésben van. A népbfróság leg­nagyobb meglepetésére Such Fü­löp azzal védekezett, hogy 1945 eleje óta kommunista, sőt már tit­kári tisztséget is töltött be, a föld­reform végrehajtás» során, pedig mint tanácstag működött. A népbíróság nyomatékos sú­lyosbító körülménynek vette, hogy Such csak múltjának leleplezésére, takarására lépett be a kommunista pártba. Nép- és demokráciaellenes hírverésben mondotta ki bűnösnek és 3 évi börtönre ítélte. ft. 4500 nyúl és 500 fácán a vadászat eddigi eredménye A ..Kecskémét" tudósítójától. Már három hónapja folyik Kecs­kémét 160.000 holdas vadászterüle­tén a vadászat. Az eddig elért ered­mény minden várakozást felülmúl. 4500 nyulat és 500 fácánt ejtettek el az erdőkben és földeken. Felét hű­tőházban tárolták, illetve tárolják külföldre szállítás céljából. Másik fele a fővárosi és a kecskeméti fo­gyasztók asztalára jut. A vadászat január 31-ig t«rt. 10 vadásztársaságban 184 tag vesz részt egyéni és társa&vadászatokon. Budapesti fegyver- és löszerkerce. kedők útján kapja meg minden va­dász a magyaróvári lőszertclepen gyártott lőszert, fejenként 200 dara­bot. Ezt a fejadagot havonta utal­ják ki. Külön ki kell emelni az újvadá­szokat, akik kisebb zökkenőktől el­tekintve sikeresen sajátítják cl a vadászat fortélyait. Sfafáriéliti tárgyaláson tízévi f egy házat kapott egy éjszakéi toSvaj Két betörőt a rendes bíróság elé utaifak, mert — nappal lopta* A statáriá!is bíróság kedden — Lakos An'al dr. tanácselnök veze­tésével — újabb két betöréses lo­pási ügyet tárgyaik Zodor József 20 éves földművest az ügyészség többrendbeli folytató­lagosan, üzletszerűn elkövetett be. töréses lopások és rablások miatt állfiotta rögtönítélő bíróság elé. Zodor a tanácselnök kérdéseire el­mondott». hogy lopás miatt számta­lanszor volt büntetve. Pontosan nem is emlékszik már vissza, hogy mennyi időt töltött a fogházakban és börtönökben. A továbbiakban számot adott még a legújabban Nagykőrös és Kecskemét határában 4 alkalommal elkövetett éjszakai kirándulásairól is. > A statáriális bíróság hosszas ta­nácskozás után három rendbeli, üz­letszerűen elkövetett lopás bűnt«t- isében mondott« ki bűnösnek Zodor Űózsefet és ezért 10 évi fegyházra 'Ítélte. Kemény Dénes és Gyarmati Jó­zsef ceglédi lakosok szintén betörés 'és lopás miatt kerültek s*a'áriilis íkíróság elé. A vádlottak töredelmes beismerő »Hornist tettek. Az államügyésznek azt „ vádját azonban, hogy a lopá­sokat éjjel követték volna «1- »l egész tárgyaláson végig tagadták. Megnyugtató bizonyítékot a tanuk vallomásai sem szolgáltattak az éj­szakai Időrésekre vonatkozólag. A statáriális bíróság ezért Kemény és Gyarmat; ügyét a rendes bíróság e.c utalta. (n Kehéz idők szomorú tünde: Gazdátlan kutyák az utcán Az utóbbi időben egyre inkább el­szaporodnak az utcákon a kóbor ku­tyák. Esténként sokszor hárm««- négyes csoportokba verődve turkál­nak a szemétdombokon és keresgél­nek egy kis táplálék után. Ügy látszik, a nehéz gazdasági helyzet miatt a kutyák is „B-üstéra“ kerültek,, pedig még nem i* régen milyen nagy érték volt egy jó ház­őrző. A szerencsétlen állatok érdeké­ben szólunk Keeskemét lakosságá­hoz, fogadja be ezeket a kivetette­ket udvarába, sohasem lehet tudni, mikor szorulunk hűséges szolgála­tukra. 1/lag^.MhH^isí^a UtUföldi ételtnisBCi éik&ztit HetsUeméUt Keeskemét város értékes külföldi segély adományt kapott, ami vasár­nap délelőtt érkezett meg. A Don Suisse svájci segélyszerve­zet 10 ládában 480 doboz karácso­nyi csomagot, a<z Actio Catolica, az Amerikai Magyar Segélyakció, az Unitárius Quäker és Svéd Vöröske­reszt segélyszervezetek pedig 50 kg. húskonzervet, 8 kg. kakaót, 48 kg. gyümölcskonzervet, 7 zsákban 315 kg. lisztet, 100 kg. gyermektápszert, 50 kg. kakaót, 50 kg. tejkonzerveK 3 zsák zabpehelyt, 7 csomag csoko. Iádét és 10 6zeretetcsomagot kül­dött. Az újabb adomány szétosztásáról később történik intézkedés. I Kisgazdapárt Szilveszter-estélye A Független Kisgazdapárt vidám műsoros Szilveszter-estje nagy siker jegyében áll. A rendezőség buzgón fáradozik azon, hogy az est részt­vevői a legvidámabb hangulatban búcsúzhassanak a letűnt óévtől és köszönthessék a várakozások és re­ményekkel teljes újesztendőt. Az estély kedden 8 órai kezdettel a párt Rákóczi-út 5. szám alatti dísz­termében zajlik le, melyen hi­deg és meleg büífé, ízletes szendvi­csek, tormás virsli, cukrászda, bor, sör, fekete kávé, likőrök ®tb. vár­ják a szórakozni vágyókat. Az est kabaréján a legkiválóbb műkedve­lők névsorát látjuk, akik remek ze­ne- és énekszámokkal és kacagtató humoreszkekkel szereznek majd vi­dám perceket. Éjfél után ingyen sorsjáték érié­kes nyereménytárgyakkal, melyen minden jelenlévő résztvesz, a főnye­remény egy újévi szerencsemalac, a büffében ízletes korhelyleves ;jy- szóval'valóságos halmazat mmden kívánságnak és földi jónak. Zene és tánc világos virradatig. A rendezőség ezúton közli a párt tagjaival, hogy akik esetleges téve­dés folytán meghívót nem kaptak, enélkül is részt vehetnek az esté­lyen. Asztalok biztosítása ajánlatos, ezirányú bejelentések a pártirodá­ban eszközöíhetők. a sülttöktől a citromig *— Bámulom azt a vitalitást és csodálom azt az áldozatkészsége1», amelyet a kecskeméti kiskereskedő mutatott a felszabadulást követő hó­napokban, amikor az életveszélyes viszonyok között, vasúd szállítás nélkül, kemény télben járták a Ti­szántúlt és hoztak az árut, hogy je­leve azt a fogyasztó asztalára a nél­külözést enyhítsék. — A kecskeméti polgármester szavai ezek, amelyeket a füszerkereskodők székhazának avató ünnepségén mondott el. És fülünkben csengenek még az elisme­rés hangjai, amikor megállunk a fűszeresek kirakatai előtt. Remek konzarvek, cukor, jó háztartási sze­rek, kávé, márkás italok és citrom csábítják a vevőket a holtokba. 1946 első napjaiban üresen ásít óz­tak a kirakatok állványai. Ebben a boltban például állványok sem vol­tak. Kiégett az egész berendezés. Most egy éve két szálkás láda előtt topogott a tulajdnoos ég sült tököt árult csemegének. A másik bolt élő baromfi kereskedés voát. Jól em­lékszünk, amikor az egyik vevő az állványok aln.1t kapirgáló kender­magosok felé mutatva azt mondta: Azt a ferdetarajút fogja meg ne­kem, kérem! A harmadik boltban néhány kiló timsó, kevés régi fes'ék „képezte az árut“. Cukor, rizs, két- 8zer3ült, kávé, keksz!? A kereskedő velünk együtt' csak álmodott ezek­ről a finomságokról. És íme, az ál­mok lassan megvalósulnak. Bemegyünk as üzletbe és megkér­dezzük a kereskedőt: Milyen volt az út a aült töktől e citromig? — Nehfe, nagyon nehéz, de fel­emelő! Amikor a hamuvá vált be­rendezést lapáton kihordtam, egyet­len ünnepi cipőmet és ruhámat ad­tam el, hogy árnt vehessek. Először csak sült tök volt bizony, meg gyu­fa néhány dobozzal, egy kis láda ru­hafestékem és egy kevés hántolt köteskásim. Aztán hozzájutottam ci­pőkrémhez, mosóporhoz, pótkávéhoz, végre sóhoz és hatósági liszthez. És jött a versenyfutás az inflációval. Fiókomban kiló számra ált a pénz, az áru az állványokon dekára apadt, pótolni n«m lehetett. Győzött az infláció. Sírt n vevő, sírtam én is. i— A forinttal újra le vetkeztem. A téli kabátomtól kellett megválni, hogy újra árnt vehessek és vevőim­nek szolgálhassak. A berendezést bérlet útján szereztem- Nem felei meg az üzlet méreteinek. Nem ide készült, de polcai vannak és árut lehet rájuk rakni. Ma már valami van is a polcokon. Ez a második újrakezdés sem volt könnyű. Nap­pal kiszolgálni és áru után járni, éjszakákon áa kalkulálni és rende­leteket tanulmányozni, könyveiéi, vasárnapokon pedig beszerzési for­rásokat keresni, nem könnyű munka. — Nehéz volt, de megérte. Jó* esett karácsonykor látni régi vevő­körömet és őket nem sült tökkel ki­szolgálni. Most már adhattam cuk­rot, dióbelet, citromot, sőt már mártógyurmát is. Vevőim újra bíz­nak ben&em. Igen, megértjük a vevőket. A ke­reskedő szolgál. A jó szolgálat misz- szió- És megértjük a pesti közönsé­get is, amelyet megszavazta! tak, kinél akar vásárolni: a kiskereske­dőnél-«, vagy « szövetkezeteknél. A pesti vevő a sarki seatócera szava- zott. Miért? Me« a kiskereskedő saját elejéből (ruhájának, cipőjének árá- bóló állott talpra. Eljutott a sült töktől a eh romig, hogy szolgálhas­son és így lett munkája az újjáépí­tésben misszió. S«w»

Next

/
Oldalképek
Tartalom