Kecskemét, 1946. december (1. évfolyam, 40-52. szám)

1946-12-25 / 51. szám

„Siess! Adj! Segíts!« Magyarország területén 1938-ban •Oé különféle gyógyintézetben közel 60.000 beteg részére állott ágy ren­delkezésre. Ez sem volt elég, mert például a tüdőbetegek részére 15.000 ágyra lett .volna szükség, de csak 6000 jutott. Kellett volna 9000 szülő­ágy is, de csak 5000 volt. A háború az ország kórházainak felszerelését legnagyobb részben elsodorta. Nem. esak az ágyak hiányzanak, de el­vesztek a taxtilfelszerelések, bútorbe­rendezések, háztartási felszerelések, tápszer- és kötszerkészletek, közleke­dési eszközök is. Magyarország kór­házügyének talpraállításáhos 600 millió forint kellene. Ha a betegellá­táson és elsősorban a kórházakon nem lehetne segíteni, ez a magyar kórházügy és ezen felül közegészség- ügyünk végleges elsorvadásához ve. zetne. Országunkban a múltban a kórházi ápolásra szorulók hetven százaléka, jelenleg pedig 80, 85 szá­zaléka szegény beteg. A betegek el­látására és gyógyítására évi 70 mil­lió forintra lenne szükség, ezzel szemben az állami költségvetési fe­dezet mindössze 16 és fél mllió fo- rinV^ A betegek élelmezési helyzete nem kielégítő és általában az a helyzet, hogy annyi kalóriamennyiséghez sem tudnak jutni, amennyi elengedhetet­lenül szükséges. Diétáról nem is lehet beszélni, a tüdőszanatóriumokban pedig egyszerűen éheznek a betegek. Böngenlaboratóriumi felvételeket a kórházak egyáltalán nem tudnak ké­szíteni. A betegek kivizsgálása az ötven év előtti idők színvonalára esőkként vissza. Sok helyen lepedő nélkül fekszenek a súlyos betegek a rossz szalmazsákokon, aminek kö. vet.kez'ébftn menthetetlenül a kórhá­zak elférgesedése következik be. A kórházak ablakain nincs üveg, leg­feljebb csak papír és nincs fa, nincs szőb, mert az állam nem tud előte­remteni a kórházak fűtésére 6 millió forintot. Katasztrófáiig helyzetet te­remt az, hogy a tüdőgondozóintézeti hálózatot pénz hiányában nem lehet kiépíteni, pedig Magyarországon már a háború előtt is annyi hét éve» Minden hgtfencM emfter vMsfoő? 1100 nenibeteget Kezelnek Kecskeméten Egy hánap atett 225 új tüdőbeteg Kecskeméten november hónapban *z clveszületések száma 123, a hal- vaszületéseké 8. Vetélés 8 esetben történt. Egy éven alul meghalt 16 ! —6 éves korig meghalt 8, 7 -18 éves korig meghalt 4. Az összes ha­lálozások száma 95. Természetes szaporodás 28. A csecsemőhalálozási arányszém 13 százalék (100 cWeszü- ietésre). Szívbetegségben 6, tuber­kulózisban 7, rákban 15 egyén halt meg. Bejelentettek 7 hastífuszt. 1 vér- hast, 2 diftériát, 4 vörhenyt, 1 jár­ványos agyhártyalobot, 1 kanyarót 9 bárányhimlőt, 1 szövődményes influenzát, 5 trachomát, 11 tuberku­lózist. Kiadtak 196 tisztiorvosi bizonyít­ványt, ebből házasság előtti vizsga, lat 138. Elutasítottak 2 egyént. Hat egészségvédelmi körzetben 49 orvosi tanácsadást tartottak, melye­ken 1490 személy részesült tanács­ban. Ezek közül terhes volt 294. A nemibeteggondozóban 903 sze. mély jelentkezett vizsgálatra, közü­lük 144-et találtak betegnek. Az in­tézet kezelése alatt állók száma 1100. A tüdőbeteggondozóban jelent­kező 431 személy közül beteg 225. Az intézetnek egy kisteljesítményű röntgenkészüléken és egy pneumo. torax készüléken kívül egyebe nia- esen. A városi orvosok 906 beteget lát- rak el szegényjogon. A városi közkórházban 333 bete­get ápoltak 3258 ápolási napon. A Thury magánszanatóriumban 8 be­teget ápoltak 72 ápolási napon. A városi szeretetházban 42 férfit és 47 nőt gondoztak. Lakásfertőt'c - ■'? és 21, személyi fertőtlenítés 14» esetben történt. A mentők 49 kivonulása közül éj- «zakára 14 jut. Baleset 9 volt. de van a kosárban A ,,Kecskemét“ tudósítójától. Mióta áruhiánnyal küzködünk, sűrűn halljuk a ..láncoló“ szót. őszintén szólva a szó mögött rejlő cselekményt még nem volt szeren, csénk megismerni. Azonban az utóbbi hetek baromfipiaca megmu­tatta, mi is az a láncolás. Vagy ötven hatvan asszony áll a csirkepiacon, áru, seJhol semmi; azaz csak a garabolyban, szatyor­ban, kendő alatt, 1—1 iiba, kacsa, Megbuktak a jósok: vagy a kötény alatt csirke. Itt kötik az üzleteket is; ga- iabolyban, kendő alatt, mégpedig viszonteladó és viszonteladó között. Ha gyanútlan vevő téved közéjük, jobban megkoppasztják, mint a hí zott kacsát, pedig azt nem is árul- j nak Az ilyen „láncon“ vett csirke 5 12—15 forint, liba 40-30, kacsa 22- j 26, tyúk 20—25, sarjúpulvka 25—30 forint páronként. (Egy kedvezmény van! Forgalmi, adót nem számítanak.) Nagy kisgazda-győzelem az elektorválasztásokon A ,,Keesk«mét“ tudósítójától. Á múlt héten az egyik helyi lap helytelen adatok alapján közöli« az állami közalkalmazottai elektor­. , választásának «edményét. Az «l«k­•mfl jyeeme* halt meg tűdevészben, » tor-választás szavazatainak összegzi­mint skarlátban, diftáriibaa és ka' nyáréban együttvéve. A kisgyerme­kek tuberkulózis védőoltásához mind­össze 300.000 forintra lenne szűkéé?. Hit nem kétségbeejtő, hogy még e* sem áll rendelkezésre? A hadifoglyok, ha lassan is, de egyre jönnek hazafelé és fogadásuk­hoz, otthonukba szállításukhoz, se­gélyezésükhöz, érdekeik védelméhez szintén pénz kellene. Hozzávetőleges . számítás szerint legalább 100.000 rend ruhára, ugyanennyi fehérneműre, 50 ezer felsőkabátra és ugyanennyi pár eipőre volna szükség. Ezek a szükségletek, amiket itt felvázoltunk, csak a legminimáli­sabb igényeket jelenti. Problémájuk megoldásához a legszűkebb számítás szerint is mintegy 160 millió forintra Jenne szükség 1947 augusztus 1-ig. Az összes egyházak #z országban működő összes társadalmi szerveze­tek pártállásra való tekintet nélkül elhatározták, hogy a köztársasági el­nök feleségének fővédnöksége alatt a legszélesebb körű társadalmi moz­galmat indítják meg, mert esak így lehet megállítani a nemzet további pusztulását. Az országos mozgalom­nak puritánul egyszerű neve van, •ly egyszerű, mint amilyen kötelező mindenkire ez n három szó: Siess! Adj! Segíts! A gyűjtési bizottság irodája Buda­pesten van, V., Kossuth La jós-tér 11. szám alatt, a második emeleten, 261-es szobában. Csekkszámlájának száma: 15.158. Jegyezd föl ezt * «sekkszámot és siess, adj, segíts! »olásakor kitűnt, hogy a Kisgazda­pást országos viszonylatban óriási győzelmet aratott. Eddig 179 mandá­tum sorsa dőlt s] az előírt 204-ből. Eredmény: 79 kisgazda, 63 szo­ciáldemokrata (egyrészük kisgazda- listán), 21 pirionkívüli (kisgazda listán), 15 kommuais a és 1 paraszt- párti. Még 25 mandátum sorsa is­meretlen, többnyire olyanok, melyek­nél a kisgazda-jelölteket akarták alütai a biztos győzelemtől. Mérleg gazdatArsadalmunk őszi Banlifiril Majdnem 50 ezer beldat felszán* tettak, 32 ezer holdat bevetettek Nem célunk és nem hivatásunk, hogy dicshimnuszokban emlékez­zünk valamely termelőréteg munká­éiról, vagy eredményeiről, de csak a hála és az őszinte megbecsülés telíthet bennünket, mikor gazdatár. eadaltmunk őszi munkájáról a mér­leget felállítjuk. A háború vihara elpusztította igásillataink legna­gyobb százalékát, mezőgazdasági felszerelésünk jelentős hányadát. El­pusztult az áliat, tönkrement a gép, megfogyatkozott a kétkézi munkás­Kiskereskedői tisztesség és áruhiány Sok támadásnak van kitév« a kis­kereskedő Kecskeméten, éppen úgy, mint az ország más városaiban. Ter­mészetesen éppen azok a kereskedők, akik elsőrendű közfogyasztási cik­keket árusítanak. A támadások megérhe'ők. hiszen elsősorban olyan áruk hiányé ;mk, vágj’ drágák, ame. lyeket főképpen a dolgozók fogyasz­tanak, a fogyasztók nélkülöznek. A támadások váltották ki az árrazziá­kat is. Az ellenőrzések elvesztették azt a lendületet, a melyei megindul­tak. Nem azért, mert a kiskereske­dők akarták így, hanem mert a ha­tóságok — hu nem is jelentik hiva­talosan — bizonyosan meggyőzöd tok arról, hogy nem annyira árruzziék'a- min' inkább több árura lenne szük­ség, hogy az árak lenien jenek. A kiskereskedőnek becsületesen kell vezetnie üzletét. Nem azért, mert a hatóságok felelősségre vonják, ha­nem azért, mert a ma hasznából meg­élni nem tudna a köve tező napokon. Ha ma nem látja el vevőit áruval, vagy drágábban árulna, holnap és azután nem volna vevője. Visszaélé­seivel tehát elsősorban önmagát bün­tetné, mert minden ha’ósági kény­szer nélkül is kénytelen lenne holnap lehúzni redőnyét, hiszen vevői elke­rülnék. Hogy itt-ott — a lapokban is meg­írt félrelépések előfordulnak — an­nak nem a kereskedői tisztesség hiá­nya az oka, hanem az egymást követő és szövegükben vagy alig, vagy se- hogysem érthető rendelkezések. Az árcsökkentő rendeletik óránként je­lennek meg. Ezek egy része pontos meghatározott fogyasztói árat kö­zöl, más része pedig a felszám Uh jó haszonkulcsot. Előfordul olyan is, hogy fogyasztói árat és kereskedői haszonkulcsot is. Azt nem kell ma­gyarázni, hogy a megállapított fo­gyasztói árak többször alacsonyab­bak, mint a kereskedői haszonnal (a megengedett haszonnal) számított, árak. Ilyen esetben • kiskereskedő árut beszerezni nem tud, mert hi­szen »em adhatja olcsóbban, mint amennyiben neki van. Egyetlen ilyen példa lehet a kö­vetkező: Keoskemé'en finom hentes­árut vásárolni a dolgozó nem tud Budapesten é® sok más kisebb Vá­rosban azonban annyi van, hogy Du. nát tehet®« vei« rekeszteni. Az «ka az, hogy egy kor mányi«» delketós az ország városait aszerint, hogy ke­nyérgabonából el van-« látva. ön­ellátó, vogy ellátatlannak nyilvání­totta. Kecskemét önellátó. Ezt a rayo- nizálást alkalmazták a húsáruk árá­nak megállapításánál is. Pápa eilát- tatlan. Az ottbani húsámgyár a fi' nőm húsárut Pápán ise Pesten is és sok más helyen 11 fentiért számláz ha'ja. Ugyanez az áru Kecskeméten — bár húsúárngyára nincs, így fi­nom húsáruból nem ellátott, a rayo- nizálás folytán csak 9.60 forintért paraszt, jég, aszály sújtott bennün- < vo1-na árusítható A kiskereskedő ki­ket z, lónként köze] 2 fonntat fi»etne rá. két és mégis milyen eredményeket j értünk el?l Kecskemét határában 48.500 holdon fejeződött be az őszi szántás és ebből még az ősz folya­mán 31.500 holdat bevetettek a gazdák őszi kalászossal. UJ AMERIKAI FILMEK a lőtt ^ a 1 őrá n Tefouditól kezdve tendszeeesen étkeznek Moziba járó közönségünk már hat éve nélkülözi az amerikai filmeket. A háború alatt nem lehetett játsza­ni őket. A háború után készült fil­mek pedig csak most érkeznek fo­lyamatosan Budapestre. Néhánya. már láttunk, de * fővárosi és vidéki mozik olyan versengést folytatnak az 1—2 forgalomban levő takerasért, hogy Kecskemétre nem jut minden­nap belőle. Köztudomású, hogy a nívóban, kiállításban, művészi teljesítmény­ben jóval a más külföldi f’’m;ket felülmúló amerikai filmek a közön­ség szemében népszerűek, a mozi- igazgatók részére pedig kasszáikért jelentenek. Mint értesülünk, Kecs­kemétre februártól kezdve érkeznek; rendszeres*« az új amerikai filmek. ie vagy n börtönbe kerülne, h* pápa’ áron és a hozzászámítható haszonnal árusítaná. Finom húsárut a kecske méti kereskedő tehát a tönkremerés veszélye nélkül »em tarthat. így áll elő az a szomorú helyzet, hogy Kecs­kemét dolgozói finom húsáruhoz ne» jutha'nak hozzá. Nincs szappan, nincs fűszerféle. A pult alatt sincs, az üzlet fiókjaiban sincs. És még sok egyéb áru nincs. t Nines, mert n kiskereskedő hozzá* ; jutni nem képes, vagy a beszerzés, a ? nagykereskedői árak és a fogyasztó f teherbíró képessége nincsenek arány­ban. A kiskereskedő tűr, meri:, nem te­het egyebet. Tűri az árellenőrzést, tűri a sajtó támadásait, de türelem­mel vár, mert biz’on hiszi, hogy szokásos wgilitásával még is esak szert tud tenni árura és akkor — missziójához híve« — újra «1 tudja látni inával kedve® vevőit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom