Kecskemét, 1946. október (1. évfolyam, 14-27. szám)
1946-10-08 / 17. szám
i frgCUJAttB Egyhangúság... A magyar területi és politikai bizottság szombaton egyhangúlag elfogadta a magyar békeszerződés végleges tervezetét. A tervezet a békekonferencia teljes ülése elé kerül. amely egy nap alatt fog dönteni. A bizottság az elfogadás előtt nem hallgatta meg a magyar delegációt. 1946. Oki. 8. A FÜGGETLEN KISGAZDA l. ért. 17. szám FÖLDMUNKÁS ÉS POLGÁRI POLITIKAI LAPJA Ara 40 FILLÉR FF áá Hz önkormányzati választásokat még az idei Őszön meg kell tartani Nagy Ferenc másfélórás beszéde az időszerű magyar kérdésekről Szép, nagy ünnep volt tegnap Kecskeméten. Nagy Ferenc miniszterelnök tisztelte meg látogatásával városunkat és ezt a látogatást örömmel és büszkén avatta ünneppé Kecskemét magyar népe. A hűvös, esős idő ellenére is mintegy 15.000 ember gyűlt össze, hogy meghallgassa a kormány elnökét, a Kisgazdapárt országos vezérét. A miniszterelnök a Kisgazdapárt székház án a k *e rké 1 yéről nézte végig a hatalmas, impozáns tömeg hömpölygő bevonulását, amelynek sorában színes, érdekes látványosságot nyújtott a lovas bandérium mintegy 200 tagú csoportja. A nagytemplom előtti téret zsúfolásig megtöltötte a lelkes tömeg és figyelmesen, érdeklődve hallgatta végig a miniszterelnök másfél- órás nagy beszédét. A Himnusz el- éneklésével kezdődött a nagygyűlés, utána Révész László dr. képviselőnk köszönlötte bensőséges szavakkal a miniszterelnököt, majd Nagy Ferenc lépett az emelvény elejére állított mikrofonhoz és percekig tartó tomboló éljen-rivalgás után, éljenzéstől, tapsoktól sűrűn lclbeszakítva mondotta el beszédét: Beszél a miniszterelnök — Itt a kecskeméti Szabadság- téren eszembe jut az utolsó nyilvános szereplésem, amely a német megszállás előtt itt Kecskemétén folyt le. 1944. március 5-én ittjártam Kecskeméten Tildy Zoltánnal, a magyar köztársaság elnökével félig elrejtőzve, a gazdakör helyiségében megbeszélést tartottunk. Ez a megbeszélés abba a sorozatba tartozott, amikor már nem lehetett nyilvános nagygyűléseket tartani, mert nem mondhattuk nyilvánosan idegen fülek előtt, amit ebben az időben el kellett mondani' a magyar népnek. Nem mondhattuk el, hogy hiába folyik a magyar vér, hegy a háborúit el kell veszítenünk az igazság és az erő törvényei szerint. Az a bűnös szövetség, amelyhez mi tartoztunk, a háborút nem nyerhette meg. — Nem mondhattuk meg, hogy a magyar népet akarata ellenére vitték bele ebbe a háborúba, hogy a magyar nép tudta és érezte jobban, mint könnyelmű és bűnös vezetői, hogy ez a háború szerencsétlenséget hoz az országnak. El kellett vonulnunk, baráti körben néhány vezető embernek mondhattuk csak el, hogy vigyük széjjel a nép közé az ellenállási gondolatot, mondjuk meg, hogy a küzdelem céltalan, a magyarság érdekei ellen van és készüljenek fel arra, hogy el fogjuk veszíteni a háborút, de az elveszített háború és az összeomlás után is élni kell. — Néhány hét mulva a nagy szövetséges, akivel erkölcstelen szövetségi rendszerbe kényszerítettek bennünket, megszállta Magyarországot. Utána Tildy Zoltán útja a bujdo- sás felé, az enyém pedig a börtön felé vezetett. Eszembe jut ez az összejövetel most, amikor itt állok' szabadon, senki által nem akadályozva a hatalomnak birtokosai vagy részeseiként, hogy megbeszéljük az összeomlott ország nagyon nehéz helyzetét és megépítsük az ebből a helyzetből kivezető utat. — Másik jelentősége ennek a mai napnak, amit kifejezésre juttatott nagyon szép szavakkal • Révész László barátom is, ezen a napon ünnepeljük a magyar szabadság nagy vértanúinak, az aradi vértanuknak az ünnepét. — Ha ma Aradra gondolunk erről a nagygyűlésről, úgy necsak a gyász érzése hasson át bennünket, hanem az a reménység, hogy ahogy Arad után volt felemelkedés, úgy ezután a nagy összeomlás után is jön felemelkedés a ‘magyar nép számára. — Nemrég a koalíció egy másik pártjának, a politikai élet egy másik sarkpontján álló pártnak a Magyar Kommunista Pártnak a vezére, Rákosi Mátyás miniszterelnök- helyettes úr volt itt. Rákosi Mátyás n.unisztereInöktársam az itteni gyű-, lésen elmondott beszédében eltért szokásos szólásformájától. Olyan természetű kritikát mondott, amely ellen akkor is kénytelen voltam a leghatározottabban tiltakozni. — Itteni beszédének az volt a* lényege, hogy a Független Kisgazda- párt elhanyagolja a magyar parasztságot és hogy a magyar parasztság életének nehézségeit ebből kifolyólag a Független Kisgazdapárt nem érzi át és inkább a tőkések érdekeit tartja szem előtt, mint a magyar szegény parasztságét. Elpusztult az ipar és a mezőgazdaság — Hadd mondjam el világosan, tárgyilagosan és józan mértékadással, hogy miből eredtek azok a bajok, amelyek a magyar parasztságot ma is sújtják és akkor meglátja a magyar közvélemény, hogy nem azok az okok játszottak itt közre, mint amelyeket Rákosi Mátyás beszédében megállapított. — A háború után összeomlott itt Magyarország egész gazdasági élete, összeomlott elsősorban a magyar ipar, elpusztultak a magyar üzemek, elhurcolták a gépeket, kifosztották egész iparunkat a nyersanyagból, úgy hogy a nagyiparnak az alapja pusztullak el Magyarországon. Az iparnak az alapjait kellett újjáépíteni és azután hozzáfogni a termeléshez. — A magyar mezőgazdaság is eU pusztult. Elpusztult felszerelése, lecsökkent állatállománya, de maga a termelés alapja, a föld megmaradt és a szorgalmas magyar paraszt sokszor iga nélkül is megművelte a magyar földet és a termelés szolgálatába állította annak 93 százalékát már áz elmúlt esztendőben. — Amikor most a stabilizáció idején meg kellett állapítanunk az ipari és mezőgazdasági árakat, figyelembe kellett venni józanul és a közgazdasági szempontok telje» méltánylásával azt, hogy gyárakat ke]l felépíteni, a nyersanyagot, de sokszor az üzemanyagot is külföldről kel! behozni, figyelembe kellett venni a magyar munkásságnak a munkabérekre vonatkozó igényeit és természetesen azokat a követeléseket is, amelyeket a gyárak vezetői állítottak a gazdasági élettel szemben. így jöttek létre az egészen magas ipari árak. Ma már látjuk világosan, hogyan lehet az ipari árakat leszállítani és éppen a kérdés aprólékos tanulmányozása után o2t az utasítást adtam az Anyag és Árhivatal elnökének, hogy az ipari árak radikális leszállítására tegyen javaslatokat. Félkarú óriás lenne a nemzet’ipar nélkül — Itt hangzott el az a kijelentés, hogy a Független Kisgazdapártnak megvan a többsége ahhoz, hogy a maga akaratát keresztül vigye a gazdasági életben is. Hát megvan a többségünk, de mi mindig tartózkodtunk ennek a többségi akaratnak az egyoldalú érvényesítésétől, mert nem akartuk, hogy bármely politikai párt vagy társadalmi réteg a hatalomból kiszorítottnak érezze magát. Arra törekedtünk, hogy minden problémát közös megegyezéssel oldjuk meg. Mert ha mi az ipari árak egyoldalú leszállításánál a többségi akaratra támaszkodva, minden szempont figyelmen kívül hagyásával hoztunk volna döntést, az kedvező lehetne talán pillanatnyilag a magyar parasztságra és a magyar gazdasági életre, de akkor megállna iparunk termelése és úgy7 járnánk, ahogy Kossuth Lajos mondotta: félkarú óriás tenne a nemzet ipar nélkül. — Amikor szörnyű nehéz viszoI nyok között élünk még ma is, anv- kor sorsunk felett még mindig tanácskozás folyik, mégpedig irántunk nem nagyon rokonszenvező ' a- náeskozás Párizsban, amikor itt bent az országban a társadalmi és politikai egyetértés még sok kívánnivalót hagy maga után, akkor minden őszinte és becsületes magyar politikusnak egyetlen törekvése lehet: megmutatni a nép számára a jövendő lehetőségeit, biztatást, erőt adni a magyar népnek ahhoz, hogy szenvedéseit és nehéz munkáját továbbra is nyugodtan viselje és lelkesen végezze. Óriási eredményeket értünk el máris a magyar életben és ha nem törik meg a magyar politikai élet, ha nyugodtan vihetjük tovább annak fejlődését, akkor ezek az eredmények olyan mértékben fokozódnak majd, hogy a há- borúvesztés, az összeomlás és a párizsi elítélés ellenére is a magyar nép Délkelet-Európának egyik leg- megelégedettebb népe lesz. Helyreállt a rend, tekintélyünk van a világ elölt — Gondoljunk arra, mi volt itt másfél esztendővel ezelőtt. Kinek az élete volt biztonságban? Kinek volt biztos a holnapja, jövendője? Hittük-e, hogy ebben az országban megindul mégegyszer a normális termelés? Gondoljunk arra, hogy nem volt jószágunk, felszerelésünk nem voltak termelő eszközeink, társadalmilag szemben állottunk- egymással, elégedetlenek voltunk és átkoztuk' a- sorsot. Most pedig másfél esztendő után az élet minden területén már lassanként helyreáll a rend, a bizonytalanság megszűnt, s helyébe a bizonyosság lép. Megvan a számítás lehetősége. A kisember tervet készíthet magának é9 ráépítheti a maga munkáját. Megindult a magyar élet a fejlődés útján. — Tavaly a legyőzött magyar népet minden nép ellenségének tekintette. Ebben az esztendőben már sor került arra, hogy felvegyük a kapcsolatot a világ minden nagy népével. Magyarországnak ma már tekintélye van az egész világ előtt. Egy olyan népet tisztel benne a világ, amely a legszörnyűbb szerencsétlenségből is fel tud emelkedni, mert van benne életakarat és vezetőben elég mértéktartás ahhoz, hogy egymás marcangolása helyett építőmunkát végezzenek. D történelem súlyos ítéletet mondana feleltünk — Ezek az eredmények azért jöhettek létre, mert ha azok között a politikai pártok között, amelyek a felszabadulás után kialakultak, voltak is súrlódások, ellentétek, mégis együttműködve, közös kormányzás mellett végeztük az ország irányításának munkáját. Ha magyar politikai vagy társadalmi életnek bármely szektora megkísérelte volna, begy maga vegye kezébe az ország újjáépítését és kénytelen lett volna a többi pártot ellenzékként vállalni magával szemben, akkor Magyarországon nem lehetne beszámolni a mai eredményekről. Az együttműködés tette lehetővé ezeket az eredményeket. Ebből másfél esztendővel felszabadulásunk után azt a tanulságot kell levonnunk, hogy a nagy kérdéseket, a magyarság nagy problémáit még hosszú ideig megegyezéssel, összefogással, együttműködéssel kell munkálni Ó9 megoldani. — Ha ma szétesnék az itt kialakult együttműködés, a történelem súlyos ítéletet mondana felettünk azokért a szenvedésekért, amelyek Kecskemét Válasz Rákosi kecskeméti beszédére
