Bács-Kiskun megyei aprónyomtatványok 1981-1985
1985
CSIK Y GERGELY (1842—1891) Él egy pap Temesváron, a teológia doktora, a Szentszék bontóperes előadója. Elhatározza, hogy író lesz, éspedig drámaíró. ,,Megírok három drámát — teszi fel magában —, egy modern vígjátékot, egy népszínművet és egy klasszikus mintára készült darabot ...... A z utóbbival kezdi: Jóslat a címe, és Göröghon árkádiai világában játszódik. Meg is kapja érte az akadémiai nagydíjat. Erre nekibuzdul, medve-gráciával csatangol képzelet szülte utakon, sosem volt világokban, aztán egyszerre rászakad az egész magyar valóság. Negyvenéves akkor, és tíz éve van hátra. Az egyházat rögtön otthagyja, sebtiben megházasodik, és szédületes munkatempóban halála percéig nem tud, nem is akar felocsúdni a bűvöletből, hogy a valóságos életet rakhatja fel a színpadra. Ez Csiky, akit nem szoktunk eléggé megbecsülni. Holott szinte csodálatos, mennyire ismerte a maga korát. Mások nagy írókká lettek akár fél tucat embertípussal, százszor ismételt szituációkkal is, Csiky művében pedig egész légiója vonul fel a hiteles és hihető figuráknak, és ahány darabja, annyiféleképp veti ki előttünk a társadalom bonyolult pasziánszát. Mennyi ember, mennyi kibontott vájata az életnek. A kor — amelyről ír — a milleneumba belebágyadó ország utolsó évtizedei — csupa átmenet, csupa megszűnés, szétfoszlás. Itt vagy a múltban kellett élni, mint Jókai, vagy a jövő káprá- zatában, mint a századvég fiataljai, de a jelenben nem lehetett. Csiky oly gazdagon és kimerítően ismerte ezt a jelent, hogy szinte forrásértékű, amit megírt. (Cz. J.)
