Bács-Kiskun megyei aprónyomtatványok 1976-1980

1976

KÖNYV ÉS KÖRNYEZET ### Könyvbálak: — versmondó verseny — könyvtombola 1976. MÁJUS : v ’ \ ■ % ■; ' ■ ’ Y' , ■ 1 15-én 18 óra: Kecskemét, Űjkollégium. 18-án 19 óra: Akasztó, Művelődési Ház. 22- én 15 óra: Tiszaalpár, Mozi. Úttörők, KISZ-esek versmondó verse­nye. 23- án 19 óra: Hajós, Művelődési Ház. Járási versmondő verseny. 26-án 19 óra: Fülöpszállás, Művelődési Ház. 30-án 19 óra: Kalocsa, Ottörőház. 1 30-án 19 óra: Kiskőrös, Szarvas étterem. 24- én 17 óra: Kecskemét, Tudomány és Technika Háza. Árvácska könyvben és filmen. Beszélgetés a film rendezőjével és szereplőivel 30-án 10 óra: Kecskemét, Megyei Művelődési Köz­pont. Olvasótábori találkozó* — az 1975. évi bájai olvasótábor hallgatói és kiscsoport vezetői részvételével. Vezeti: Sajtos Géza a megyei tanács V. B. Műv. Oszt. közművelődési cso­portvezetője. IFJÚSÁGI KÖNYVPAVILONOK május 17—22. Kecskemét Az Űjkollégium előtt, a Széchenyi városi nagy ABC melletti ifjúsági könyvpavilonokban és a vasútállomás épületében gazdag választékból vásárolhatnak, könyvet a fiatalok, ahol talál­kozhatnak a város költőivel is. , Az árusítás időpbntja: 14—18 óráig * >. Dedikálások időpontja: május 19. 15—18 óráig Gaáí Farkas, Széchenyi város, nagy ABC mellett május 20. 15—18 óráig Hatvani Dániel, Űjkollégium előtt május 17. 15—18 óráig Goór Imre, Űjkollégium előtt t I KI — KICSODA? ASPERJÁN GYÖRGY: Gyermekkora egy részét Bács-Kiskun megyében élte, mint állami gondozott. Vasesztergályos szakmát ta­nult, majd esti gimnáziumba járt, sikerrel felvételi­zett az ELTE bölcsészkarára, amelyet nappali tago­zaton végzett el. 1965 óta a Magyar Rádió Ijfúsági Osztályának munkatársa. Első regénye 1975-ben Vész­kijáratbejárat címmel jelent meg. CZAKÓ GÁBOR: 1942-ben született Decsen. A jogi egyetemet Pécsett végezte el 1966-ban és ez első Kortárs-beli publiká­ciójának éve is. Eddig megjelent könyvei: A szoba (regény. Magvető, 1970), Emberkert (novellák, Mag­vető, 1971), Indulatos jelentések (szociográfiák, Mag­vető, 1973), Megváltó (regény, Szépirodalmi, 1974), Csata minden áldott nan (regény. Szépirodalmi, 1975). 197^-ben József Attila-díj at kapott. GULAY ISTVÁN: Hódmezővásárhelyi születésű 30 éves író. Első novel­láját 18 évesen írta. Tanvát verni a világ közepén címmel 1974-ben megjelent. Kiskunfélegyházáról írott könyve igen nagy vihart kavart. A Móra Kiadónál most jelenik meg első fordítása: a cseh Jirf Marek, Autómesék című szatirikus kötete. Foglalkozásait il7 letően: volt termelőszövetkezetben állattenyésztő, kü­lönböző budanesti lapoknál újságíró. Jelenleg Móricz Zsigmond-ösztöndíias. GYÖKKÉ ZOLTÁN: V Kárpátalján, Tiszaágtelek községben született 1939-ben. Munkácson végezte el a tanítóképzőt, majd az ung-, vári egyetemen történelmet tanult. Ungváron a Kár­páti Igaz Szónál úiságíróskodott. Verseskötete is itt ielent me** Homokszemek címmel. 1968-ban hazánkba települt. Hetedik éve Tatabánván él. a Dolgozók Lapfa munkatársa. Versei megjelennek lapokban ío- Ivniratokban Szerepelt a Tatabányán kiadott Többes­számban HQ72) és .Telenidőben (1975) antológiákban. HAJNÓCZY PÉTER: A Törökbálinton élő. 1942-ben született író esti tago­zaton érettségizett, különböző fizikai munkakörökben dolgozott. Jelenleg is kazánfűtő. Rövid írásaival a Mozgó Világ első füzetében és az Élet és Irodalom hasábjain találkozhattunk. Novell áskötete 1975-ben ielent meg a Szépirodalmi Kiadó gondozásában. HORVÁTH PÉTER: Évei számát tokintve a legfiatalabbak közé tartozik: 1951-ben született A színész diplomát, 1973-ban kanta meg. Első novelláját az Élet és Irodalom közölte 1971-bon. mai^ az Alföld, az Űi fr»s c. folyóiratok­ban óq nnrv ionokban Publikált. Novell ásköte+o az morf Egéridő címmel. Várhatóan kará- osonvvo öic" ™o~oimnvve is kapható lesz. KARTAT, 7STJZSA: Budapesti születésű költőnő. 1971-ben, magyar—latin szakon végezte el az egyetemet. Ezt követően a Ma­KI —.KICSODA? gyár Nemzet munkatársa lett, ma is a kulturális ro­vatnál dolgozik. 1966-ban jelentkezett klasszikus orosz költők műfordításaival. Közölték verseit a folyóira­tok, szerepelt antológiákban. (Universitas, 1970, Ne mondj le semmiről, Szépirodalmi, 1974). Önálló kö­tete az Idén jelent meg így döntöttem címmel. KOVÁCS ISTVÁN: „1945-ben születtem Budapesten. A háborús nemze­dékhez tartozom, annak jellemzőit viselem magam­ban, annak jellemzői határozták meg gyermekkoro­mat s hatottak ki egész életemre — a hadiárvaság.” Első verse 1965-ben jelent meg. Szerepelt költemé­nyeivel az Elérhetetlen föld c. antológiában (1969). Azóta jelen van a folyóiratokban verseivel, műfor­dításaival. Számos antológiában jelentek meg lengyel, német, finn, udmurt versfordításai. Az MTA Kelet­európai Kutatócsoportjában a lengyel irodalommal foglalkozik. KURUCZ GYULA: 1944-el születésű. Az egyetemet Debrecenben végezte el magyar szakon, utána Budapestre ment. .Volt se­gédmunkás, nevelőotthoni tanár, dolgozott képzőmű­vészeti lapnál és a televízió irodalmi osztályán. Ma tolmács, lektor, fordító. Első novellái 1965-ben je­lentek meg a Debreceni Naplóban, majd más vidéki folyóiratokban is publikált, később a Kortárs, Űj írás. Kritika is közölte írásait. Első régényét a Magvető adta ki 1970-ben, Nohát meséljünk címmel. A to­vábbiak: A Mákszem Hölgy (1974), A ködfaragó (1975). Negyedik regénye kiadás előtt áll és készül az ötödik is. > MÓZSI FERENC: Huszonkilenc éves, az ELTE bölcsészkarán szerzett diplomát, könyvtár—magyar szakon. Prózai írásai 1968 óta jelennek meg folyóiratokban, hangzanak el a rádióban. Antológiákban is szerepelt írásaival: Na­ponta más (1969), Ahol a sziget kezdődik (1971), Eső a szilfák levelén (1975). önálló novelláskötet megje­lentetését 1977-ben tervezi. MAROSI GYULA: 1941-ben született Büdapesten. Érettségi után kira­katrendező, katona, nyomdász, műszaki szerkesztő. Je­lenleg a Mozgó Világ c. folyóirat szépirodalmi ro­vatát szerkeszti. Szerepel az ezévi antológiákban: Körkép 76 (Magvető), Fiatal írók antológiája (Koz­mosz), „Ifjúság, ifjúság” (Kossuth). Novell áskötete 1970-ben Hétszázadik napon címmel jelent meg. Két kisregényt tartalmazó kötete is az idén jelenik meg Motívumnak jó lesz címmel (Szépirodalmi). MEZEI KATALIN: Budapesti születésű, 33-ik évében járó költőnő. Ma­gyar népművelés szakon végezte el az egyetemet Volt tanító és dolgozott népművelőként is. A Népmű­velés c. folyóirat munkatársa. Elsőként az Elérhetet­len föld c. antológiában publikált (1969), majd /

Next

/
Oldalképek
Tartalom