MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1989

1989-08-30 805. öe. - 1989_VB 805/55

- 16 A magánszféra egyes elemeit a budapestiek 84, a közéletipolitikai vonatkozású elemeket 75 és a munka szférájához kapcsolódó tényezőket 62 százalékuk vélte fontosnak. A magánszféra közérzetet meghatározó szerepét a vezető beosztásúak és a szellemiek 88, a fizikai munkások 85 és az inaktívak 79 százaléka hangsúlyozta. Egyes elemei közül az átlagosnál fontosabbnak ítélte az egészséget - érthető módon - az inaktívak /nyugdíjasok, háztartásbeliek stb./ 97, az anyagi gyarapodás lehetőségeit a fizikai munkások 87 és a mindennapi munkát a vezető beosztásúak és a szellemiek 90 százaléka, valamint az átlagosnál kisebb jelentőséget tulajdonított a mindennapi munkának az aktív munkavégző koron javarészt kívüleső fővárosi inaktívak 62 százaléka. A közérzethez a magánszféra egyes elemeit követően a közéleti-politikai vonatkozású tényezők kapcsolódnak a legerősebben: a vezetők és a sze]lemiek 80, a fizikai munkások 66 és az inaktívak 78 százaléka vélte fontosnak ezeket közérzete alakulása szempontjából. Szélesebb körben végzett vizsgálataink szerint a közéleti-politikai szféra közérzetbefolyásoló szerepe elsősorban az iskolai végzettség függvényében alakul, így azokban a rétegekben, amelyekben az átlagosnál alacsonyabb iskolai végzettség valószínűsíthető, a közéleti-politikai megfontolások súlya csökken, amikor valaki számot vet közérzete alakulásával. Ez az általánosabb összefüggés magyarázza a fővárosi fizikai munkások többieknél "apolitikusabb" beállítódását, ami nagyobb mintán végzett elemzéseink szerint kiváltképp a betanított vagy segédrr